Elmondása szerint a magyar kormány felelőssége „az ország gyenge immunrendszerében” keresendő. Harrach Péter, az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke arról az igazságtalanságról beszélt, hogy a kormány elhibázott döntéseinek árát  ismét a kisemberekkel fizetteti meg. 

Képviselői felszólalásokkal folytatódott szerdán a 2009-es költségvetési törvényjavaslat általános vitája. Az Országgyűlés összesen harminc órás időkeretben tárgyalja a jövő évi büdzséről szóló előterjesztést; szerdán 11 órányi időkeret áll a képviselők rendelkezésére.

Latorcai János, az Országgyűlés Gazdasági- és informatikai bizottságának kereszténydemokrata alelnöke hozzászólásában azt kifogásolta, hogy a költségvetés másodszor módosított változata semmilyen hatástanulmánnyal nincs alátámasztva. Az Antall- és a Boross-kormány egykori ipari és kereskedelmi minisztere egyetértett az Állami Számvevőszék elnökének azon véleményével, hogy a költségvetés sarokszámai igen nagy kockázatot jelentenek, különösen azért, „mert a kormánynak nincs egyértelmű gazdasági stratégiája arra vonatkozóan, hogy ebből a helyzetből hogyan lehet kitörni” – jegyezte meg

Latorcai János emlékeztetett arra, hogy a kormány szeptember 24-én benyújtott első költségvetési tervezetében még 3 százalékos növekedéssel, 4,3 százalékos inflációval, és 3,2 százalékos hiánnyal számolt, az átdolgozott változatban a hiánycélt csökkentette, majd az IMF-fel folytatott tárgyalások eredményeként átírta a sarokszámokat. Így az Országgyűlés előtt lévő változatban már 4,5 százalékos infláció, 1 százalékos gazdasági csökkenés, a lakossági fogyasztás 3,1 százalékos visszaesése, a reálbérek 10,7 százalékos csökkenése szerepel, és a politikus szerint ezen felül még a beruházások terén a legjobb esetben is 1 százalékos visszaeséssel kell számolni.

Latorcai János hangsúlyozta, a költségvetés igazi vesztesei a bérből és fizetésből élők, a tárcák vonatkozásában pedig a közlekedési-, valamint a gazdasági tárca és az utóbbi egyes háttérintézményei. A költségvetés ugyanis – mint mondta – több intézmény esetében többlet befizetési kötelezettséget ír elő, amely kötelezettségnek a politikus szerint egy visszaeső gazdaságban az intézmények nyilvánvalóan nem tudnak majd eleget tenni.

Latorcai János a 13 havi fizetéseket a rendszerváltozás egyik vívmányának nevezte, óriási hibának tartja, hogy ezt a kormány a „válság oltárán beáldozza”, miközben befagyasztja a családtámogatásokat, növeli az inflációs várakozásokat. A bizottsági alelnök úgy gondolja, a közalkalmazotti és köztisztviselői körben a 13 havi fizetés elvonásának negatív hatása a munka minőségében meg fog jelenni, ugyanis az elvonás a társadalom felé azt az üzenetet közvetíti, hogy nem érdemes becsületesen dolgozni, mert mindig azok járnak jól, akik adót titkolnak el, akik kihúzódnak az átláthatóságból arra a szürke-, fekete mezsgyére, amelynek szűkítésére korábban oly sok erőfeszítést tettek az egymást követő kormányok.

Latorcai János szerint a kormány történelmi felelősséggel tartozik a gyed intézményének cserbenhagyásáért, álláspontja szerint ez egy igen lényeges lépés a nemzeti közérzet szempontjából is.

A kereszténydemokrata politikus úgy fogalmazott, a jelenlegi kiúttalanságot mi sem jellemez jobban, minthogy alapvetően más összeget kell megfizetni 100 forintból egy 250 főt foglalkoztató cégnek, mint egy kis és középvállalkozónak. Ez utóbbi csoport tagjai méltánytalanul hátrányos helyzetben vannak.

Az államadósságról szólva Latorcai János felhívta a figyelmet, hogy az államadósság nagyságáról nincs pontos információnk, a Magyarországon közzétett számok ugyanis nem egyeznek meg a nemzetközi fórumokon megjelentetett adatokkal, így mint mondta, csak remélni lehet, hogy az itthoni források a hitelesek. A tisztánlátás érdekében a politikus fontosnak tartotta elmondani, hogy a költségvetés finanszírozásához jövőre hetente 400-500 millió eurót kell felvenni, vélhetően 5-6 százalékot meghaladó kamattal.

Latorcai János kijelentette, nincs átfogó gazdasági program, s utalt arra, hogy az Európai Unióban mindenütt az államok a bankokban való befolyásra törekszenek, a kis és közepes vállalkozások támogatására, és a fogyasztás támogatására. A képviselő szerint januártól egy új világra kell készülnünk, azonban nem látja, hogy a kormánynak lenne valamilyen használható stratégiája a 2009-ben ránk váró új helyzetre.
   
Lukács Tamás, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője szerint a jövő évi költségvetésben szereplő államháztartási mérlegadatok egyensúlyát senki sem vitathatja, azonban a kormány 2009-es bevételi várakozásai az ellenzék és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint is vitathatóak; egyebek mellett teljesíthetetlenek az önkormányzati bevételek. Hozzátette: a parlament továbbra is adós a költségvetés kormányzati felelősségének szabályozásával.
   
A kereszténydemokrata politikus a pénzügyi válságot egy világjárványhoz hasonlította, amely egyes embereket érintetlenül hagy, míg másokat megbetegít.  Elmondása szerint a magyar kormány felelőssége „az ország gyenge immunrendszerében” keresendő.
   
Az ellenzéki politikus elfogadhatatlannak tartja a kormány költségvetési javaslatát, mivel az nem alkalmas a versenyképesség javítására, a gazdaság élénkítésére, valamint a fenyegető szociális krízis megakadályozására. Hozzátette: a következő évek gazdasági nehézségeit a bérből és fizetésből élők helyett az előző évek nyerteseinek kellene megfizetniük.
   
A társadalmi megegyezéshez elsőként a közös célokban kell megegyezni – mondta Lukács Tamás; hangsúlyozva, hogy az igazságos közteherviselés kialakítása lehet az egyik első kompromisszum.
   
Megjegyezte: elfogadhatatlan a költségvetési javaslat oktatási fejezetében található egyházi támogatás átlagon felüli csökkentése.
   
Arató Gergely (MSZP) válaszában cáfolta, hogy kiugróan magas lenne az egyházi támogatások lefaragása, hozzátéve: a költségvetés minden területének áldozatokat kell vállalnia a válságból való kilábaláshoz.
   
Bárándy Gergely (MSZP) felszólalásában a bíróságok támogatásának fontosságát hangsúlyozta, ami lehetővé teszi az igazságszolgáltatás független és magas színvonalú működésének biztosítását.
   
A kormány szeptemberben benyújtott eredeti költségvetési törvényjavaslatához képest a bíróságok költségvetési támogatása minimálisan, mintegy 2 százalékkal csökkeni fog ugyan jövőre, de még így is nagyjából megfelel a 2008. évi büdzsének, amellyel az intézmények tárgyi működése biztosított lesz.
   
A szocialista képviselő hangsúlyozta: a kormány és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) korábbi megállapodása értelmében 2009-ben sor kerül a Pest Megyei Bíróság 1 milliárd forintos fejlesztésére is.
  
Rubovszky György, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője válaszában határozottan cáfolta, Bárándy Gergely állítását, miszerint az Orbán-kormány akadályozta volna meg a Pest Megyei Bíróság fejlesztését; elmondása szerint a Medgyessy-kormány „söpörte le” a beruházást.
   
Kuzma László (KDNP) arról beszélt, hogy jövőre nem szabad az közoktatástól elvenni a pénzt.

Az ország az egyik belső válságból a másikba bukdácsol, a számlát pedig ismét a kisemberekkel fizetteti meg a korány – jelentette ki Harrach Péter, az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke.

A lakossági energiaár-támogatás 22, 6 százalékkal csökken, a családtámogatási rendszerből – amelyet a kormány úgy alakított át, hogy ma munkakerülésre és megélhetési gyermekszülésre ösztönöz – tíz milliárd forintot, a nyugdíjasoktól összességében száz milliárd forintnál is többet vesz el a kormány – sorolta az állítását igazoló tényeket a kereszténydemokrata politikus.

Puskás Tivadar, a Kereszténydemokrata Néppárt egészségügyi szakpolitikusa felszólalásának elején az IMF segítségének árát firtatta.

A politikus a 2009-es esztendő költségvetését a megszorítás költségvetésének nevezte, s szembeállította a Fidesz és a KDNP által a gazdaság növekedését serkentő-, és a kormány megszorító politikáját, megjegyezve, hogy spórolásból még senkit sem látott meggazdagodni.

Az egészségügyről szólva Puskás Tivadar hangsúlyozta, a konvergencia-program 3 éve alatt a kormány 250 milliárd forintot vont ki az egészségügyi ellátórendszerből. Mint mondta, az egészségügy, a gyógyító-, megelőző kassza mindössze 2,6 százaléknyit részesül a GDP-ből.

Megszólítva képviselőtársait a kereszténydemokrata politikus azt mondta: baj lesz ebből.  Ugyanis megítélése szerint a recesszió idején az egészségügyi-, és a szociális ellátórendszernek kellene valamiféle menedéket nyújtani az embereknek, ám a költségvetés egyáltalán nem készül a bajok orvoslására.

Puskás Tivadat az egészségügyi ágazat mellett felemelte szavát a nyugdíjasokért is, akiket a kormányzati intézkedések aránytalan mértékben sújtanak.

Mint mondta, az országot gyógyító két orvos közül, a kereszténydemokraták az egészséget visszaadó, a gazdaságot élénkítő doktorra szavaznak.