A Taláros Testület legutóbbi ülésén helyben hagyta: az Országos Választási Bizottság (OVB) azon határozatát, amellyel a testület hitelesítette a jelenlegi Országgyűlés feloszlatására irányuló országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívét. Az Országos Választási Bizottság még májusban hitelesítette azt a népszavazást kezdeményező aláírásgyűjtő ívet, amelyet Magyar Polgári Demokráciáért Alapítvány képviseletében nyújtottak be. Az íven szereplő kérdés: „Kezdeményezzük, hogy a 2006-ban alakult Országgyűlés kimondja a feloszlását". Az Országos Választási Bizottság határozata (183/208. - V. 6. OVB) ellen több kifogást nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz, amely többször tárgyalt a kérdésről. 

 

Az egyik kifogás szerint a kezdeményezés nem jogosulttól származik, mivel a népi kezdeményezés joga csak a természetes személyeket illeti meg. Az Alkotmánybíróság a határozatának indokolásában rámutatott: az Alkotmány értelmében országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthat be. Az alaptörvény tehát a népi kezdeményezés benyújtását a természetes személyek számára biztosítja. A választási eljárásról szóló törvény értelmező rendelkezéséből megállapíthatóan pedig az aláírásgyűjtő ívet nem csak természetes személyek nyújthatnak be hitelesítésre.

 

Egy másik kifogás szerint a népi kezdeményezés „közjogi nyomás” alá helyezné a szabad mandátummal rendelkező országgyűlési képviselőket, és ezáltal ellentétbe kerülne az Alkotmány több rendelkezésével. Ezzel összefüggésben a Taláros Testület megállapította: a népi kezdeményezés esetén az Országgyűlésnek a kérdés napirendre tűzésére, megtárgyalására és döntéshozatalra van kötelezettsége, döntésének tartalmát azonban a népi kezdeményezés nem köti meg, az ugyanis nem egy kötelező döntés meghozatalára szól. „Éppen ezért a népi kezdeményezésnek mindaddig, amíg az alkotmányosság keretében marad – ellentétben a népszavazással – az Alkotmányban megfogalmazott tárgyköri korlátja nincs, és a kérdésnek nem kell konkrét jogalkotási kötelezettséget megfogalmaznia.”

 

Egy további kifogásról szólva, mely szerint a kezdeményezés nem az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, a Testület leszögezte: „az Alkotmány 19. § (2) bekezdése szerint az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. A (3) bekezdése azokat a döntési jogköröket sorolja fel, amelyeket az Országgyűlés a (2) bekezdés által meghatározott feladatának teljesítése során gyakorolhat, illetve gyakorolni köteles. Az Alkotmány 19. § (3) bekezdése nem az Országgyűlés hatásköreinek taxatív felsorolását jelenti, azokról az Alkotmány számos más helyen is rendelkezik.”

 

A határozathoz Bragyova András, Holló András és Kiss László alkotmánybírák különvéleményt csatoltak, egyebek mellett azzal érvelve, hogy népi kezdeményezés csak törvény megalkotására irányulhat, ellenkező esetben az intézmény parttalanná válik. Bragyova András szerint azonban az Alkotmánybíróság mostani határozata alapján  „az Országgyűlés ötvenezer támogató aláírás összegyűjtése esetén köteles lenne napirendjére tűzni a Mormon könyve megtárgyalását éppúgy, mint a Hungarizmus programját, vagy egy, az UFO-król szóló jelentést, netán a Pythagorász tételt, vagy a sumér-magyar rokonság kérdését".

 

A népszavazást kezdeményezőknek két hónapon belül ötvenezer érvényes aláírást kell összegyűjteniük. Ha ez sikerül, akkor az Országgyűlésnek tárgyalnia kell a kérdést. 

 

A törvényhozókat azonban más kötelezettség nem terheli, tehát tetszőleges döntést hozhatnak.

 

+

 

Fölöttébb érdekes vélekedését osztotta meg jeles hallgatóságával az Alkotmánybíróságról a hét elején egy tanácskozáson Kilényi Géza, ’ki 1989–98 között maga is a Taláros Testület tagja volt.  Elhibázottnak mondotta, hogy csak a parlamenten keresztül választják az alkotmánybírákat. Kifejtette: hozzá az olasz modell áll a legközelebb, ahol a testület öt-öt tagját – együttes ülésen – a parlament választja meg, ugyanennyit nevez ki az államfő, akárcsak a legfelsőbb bírói fórum. Hangsúlyozta: ebben a konstrukcióban a megbízatás három hatalmi ág képviselőitől származik, amelyek közül kettőnek ráadásul hivatalból pártatlannak kell lennie.  Az újraválaszthatóság ellen szólva kijelentette: „az az alkotmánybíró, aki kacsingat, nem alkotmánybíró a szememben”, és saját pártatlanságnak elismeréseként említette, hogy nem nyert második mandátumot. 

 

Kilényi Géza szerint egyértelmű, közérthető döntéseket kell hoznia az Alkotmánybíróságnak, mondván: „semmit nem ér az a határozat, amit az öt parlamenti párt tizenötféleképpen értelmezhet” – ezért „alapvetően a jogászi szakmának és a jogtudománynak” kellene a Testület kontrolljában szerepet vállalnia.

 

+

 

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) arra kéri a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az új mezőgazdasági támogatási rendszerről elfogadott törvényt. A szervezet elnöke szerint a törvény nem a termelői kör többségének, hanem egy szűk nagytőkés csoportnak az érdekeit szolgálja, ráadásul teljes jogbizonytalanságot teremt. A Fidesz és a KDNP több parlamenti képviselője is bízik Sólyom László jogérzékenységében, és az államfőre bízzák, hogy visszaküldi-e a parlamentnek átdolgozásra törvényt, vagy az Alkotmánybíróságtól kér normakontrollt. 

 

 

Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülése elé kerül – immáron negyedszer – az országos népszavazás elrendeléséről szóló 76/2008. (VI. 13.) OGY határozat ellen benyújtott hat kifogás tárgyában készült határozattervezet. Az országgyűlési határozatot a Magyar Közlöny június 13-án megjelent 87. száma tartalmazza: „Az Országgyűlés az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény rendelkezései szerint megtárgyalta Albert Zsolt és Albert Zsoltné által benyújtott országos népszavazási kezdeményezést, és arról a 2008. május 9-i ülésén a következők szerint döntött: Az Országgyűlés az »Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó üzleti alapon működő több biztosítós egészségbiztosítást?« kérdésben az országos ügydöntő népszavazást elrendeli. Az országos ügydöntő népszavazás költségvetésére – az egy naptári napon szavazásra bocsátott kérdések számától függetlenül – 3,7 milliárd forint fordítható.”

 

Szó lesz a közigazgatási hivatalokról szóló 177/2008. (VII. 1.) Korm. rendelet alkotmányosságáról.

 

Határozat készül a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. Törvény alkotmányosságával összefüggésben is.

 

Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült az a tervezet, amely azt vizsgálja, hogy az Országgyűlés a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendeletben nem rendelkezett az előzetes letartóztatás, valamint az elzárás során alkalmazható motozás szabályairól.

 

Ismét megvitatják a földgáz biztonsági készletezésér9l szóló 2006. évi XXVI. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát.

 

Megbeszélik a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezetet.

 

Egy indítványozó az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. Korm. rendelet 27. §-a, 27/A. §-a és 28. §-a alkotmányellenességének megállapítását kérte.

 

Megkérdőjelezték a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosításáról szóló 1999. évi CXIV. Törvény 14. § (1) bekezdésének alkotmányosságát.

 

Határozattervezet készült az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságáról.

 

Kedden tűzik napirendre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 67. §-a, 68. § b) pontja, 73/A. §-a, valamint 73/B. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

 

Több indítvány is érkezett, amelyek a luxusadóról és a helyi adókról szóló törvények alkotmányosságát támadta.

 

Megvizsgálják a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 84. § (10) bekezdésének alkotmányosságát.

 

Szóba kerül a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 92. § (1) bekezdésének alkotmányosságával kapcsolatos határozattervezet.

 

A keddi teljes ülés végén öt végzéstervezetről is tárgyalnak.