A választások közeledtével túlórával bőségesen gazdagított napokat zárnak a Taláros Testületben. Sokasodik a sérelmezett ítéletek felülvizsgálatát kérők száma. A devizahitelekkel kapcsolatos határozattól is hangos volt a hét, az Ab úgy döntött, a szerződések tartalma kivételesen – a szerződéskötés körülményeinek előre nem látott, jelentős megváltozása esetén – módosítható. Íme, a legfrissebb döntések és a tárgyalandó témák.
Sok-sok alkotmányjogi panasz érkezhet az Alkotmánybírósághoz a Kúria, illetve az ítélőtáblák választási ügyekben hozott döntéseinek felülvizsgálatát kérve, – prognosztizálta még a kampány elején Paczolay Péter. Nem tévedett.
A választások közeledtével túlórával bőségesen gazdagított napokat zárnak a Taláros Testületben. Sorra érkeznek a választási kampánnyal kapcsolatos vélt vagy valós sérelmek, a politikai reklámokkal, a kampánnyal kapcsolatos ügyek, az egyéni választókerületi jelölteket, a listákat és a névjegyzéket érintő kifogások, a politikai alapjogok érvényesülésével kapcsolatos sérelmek, és a bírósági döntések ellen lázadó indítványok. A jogszabályok alapján három munkanap alatt kell dönteni az befogadásukról, azt követően pedig három munkanap alatt kell érdemben elbírálni a panaszt.
Igazodva a valósághoz, gyors ütemben módosították a testület ügyrendjét, melynek célja elsősorban az, hogy a szoros határidőket is minden esetben tartani tudják. A csütörtöki Magyar Közlönyben kihirdetett és pénteken hatályba lépett ügyrendmódosítást a Taláros Testületnek a folyamatban lévő ügyekben is alkalmaznia kell. A mintegy féltucatnyi ügyrendi változás között van például az a rendelkezés, mely szerint az ötfős alkotmánybírósági tanácsok választási ügyekben már három taggal is határozatképesek.
+
Az Alkotmánybíróság devizahitelekkel kapcsolatos határozatától is hangos volt a hét. A KDNP szerint a legutóbbi alaptörvény-értelmezésével kijelölte a mozgásteret az adósok helyzetének méltányos könnyítésére. Üdvözölték a Taláros Testület azon megállapítását, mely szerint a megkötött szerződések tartalma megváltoztatható. Ugyanakkor hangsúlyozták: törvénnyel módosíthatók a korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni. Bejelentették: amennyiben a családok pártjaként ismét lehetőséget kapnak a kormányzásra, az új parlamenti ciklusban folytatják azt a munkát – az igazságosság elve mentén -, amellyel eddig is devizaadósok százezreinek terheit enyhítették.
Legfrissebb döntések
AB határozat a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapításáról szóló 2013. évi LXXII. törvény egyes rendelkezéseinek alaptörvény-ellenességéről.
Az Alkotmánybíróság 2014. március 17-én hozott határozatában megállapította, hogy alaptörvény-ellenes a nemzetbiztonsági törvénynek az a módosítása, amely szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonya fennállása alatt folyamatosan nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt áll, és ennek során vele szemben naptári évenként kétszer 30 napig titkos információgyűjtést is lehet folytatni.
Az Alkotmánybíróság legutóbbi határozatában megállapította, hogy alaptörvény-ellenes a nemzetbiztonsági törvénynek az a módosítása, amely szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonya fennállása alatt folyamatosan nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt áll, és ennek során vele szemben naptári évenként kétszer 30 napig titkos információgyűjtést is lehet folytatni.
Az ügyben még Szabó Máté ombudsman fordult az Alkotmánybírósághoz. Indítványában a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályait módosító 2013. évi LXXII. törvény több rendelkezését kifogásolta, köztük azokat is, amelyek értelmében nem csupán a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létrejöttét megelőzően, hanem fennállása alatt folyamatosan helye lenne nemzetbiztonsági ellenőrzésnek, és ennek során az érintettel szemben naptári évenként kétszer 30 napig titkos információgyűjtést is lehetne folytatni. Az új szabályok értelmében ellenőrzésen a fontosnak ítélt vagy bizalmas munkakört betöltők és az ezekre jelöltek esnek át, illetve azok, akik minősített adatot kezelő szervnél legalább „bizalmas” minősítésű információt ismerhetnek meg. Az Alkotmánybíróság a vizsgálni kért szabályok egy részének hatálybalépését 2013 júliusában az érdemi alkotmányossági vizsgálat idejére felfüggesztette.
Az Alkotmánybíróság abból indult ki, hogy az Alaptörvény szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. A testület szerint a vizsgált törvénymódosítás megteremti a szabályozási kereteket az ellenőrzött személyek és családjuk életének, személyes kapcsolatainak, akár intim életének megfigyelésére, nyilvántartásba vételére. A nemzetbiztonsági szempontból kifogástalan magatartású, családi életű és kapcsolatrendszerű érintettek is családtagjaikkal együtt bármikor ellenőrizhetők és róluk bármit meg lehet tudni. Az alaptörvény-ellenesnek minősített szabályok mind az ellenőrzés folyamatosságának az előírásával, mind a titkos információgyűjtés lehetőségének a megteremtésével túlmennek a magánélet tiszteletben tartásához fűződő jog szükséges és arányos korlátozásának mértékén. Olyanok vonatkozásában is lehetővé teszik a legdrasztikusabb, a jogviszony időtartama alatt folyamatosan fennálló megfigyelést és a készletező adatgyűjtést, akikkel szemben semmilyen terhelő adat nem merült fel. Ha az ellenőrzés alá eső személlyel szemben a munkája során bármilyen gyanú keletkezik valamilyen visszaélést vagy bűncselekmény elkövetését illetően, akkor nyomozás indítható, akár operatív módon, titkosszolgálati eszközök bevetésével is.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította azt az új szabályt is, amely nem tette lehetővé, hogy az ellenőrzött személy külső jogorvoslati fórumhoz (például a parlament illetékes bizottságához) forduljon a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítéséhez való hozzájárulás megtagadása vagy a hozzájárulás visszavonása körében. (Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege ezen a linken olvasható.)
A határozathoz Balsai István, Salamon László és Szívós Mária különvéleményt csatolt.
Remény a devizahiteleseknek
AB határozat az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdésének, II. cikkének, valamint a B) cikk (1) bekezdésének értelmezéséről.
Az Alkotmánybíróság – a kormánynak a devizahitel-szerződésekkel összefüggő indítványára – értelmezte az Alaptörvénynek azokat a szabályait, amelyek a szerződések jogi megítélését, illetve törvényi úton való módosítását befolyásolhatják. A Taláros Testület megállapította, hogy jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát kivételesen – a szerződéskötés körülményeinek előre nem látott, jelentős megváltozása esetén – módosíthatja. A határozatát nyilvános ülésen hirdette ki.
Az Alkotmánybíróság eljárását a kormány kezdeményezte. A kormány az indítványban részletesen ismertette az Alaptörvény értelmezésének indokául szolgáló azt a konkrét problémát, amely a fennálló devizahitelekkel összefüggésben merült fel. Utalt arra, hogy a devizaárfolyamok váratlan, nagymértékű változása és a devizaalapú kölcsönök törlesztőrészleteinek növekedése a társadalom széles rétegei számára okoz nehézséget. A kormány két, az Alaptörvény értelmezésére irányuló konkrét kérdést tett fel az indítványban. Az első kérdés alapján az Alkotmánybíróságnak értelmeznie kellett az Alaptörvénynek azt a rendelkezését, amely az erőfölénnyel való visszaéléssel szembeni fellépésre és a fogyasztók jogainak védelmére irányul. A kormány azt kérdezte, hogy e szabályból közvetlenül levezethető-e valamely tömegesen alkalmazott, a fogyasztók számára egyoldalúan és jelentős hátrányt okozó módon meghatározott szerződési feltétel, illetve az ezt megerősítő bírósági ítélet, valamint az ezek alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenessége. A második kérdés alapján az Alkotmánybíróságnak értelmeznie kellett az emberi méltóság védelméhez való jogot és a jogállamhoz tartozó jogbiztonságot abból a szempontból, hogy milyen alkotmányossági feltételekkel kerülhet sor fennálló szerződéseknek jogszabály útján történő módosítására.
Az Alkotmánybíróság az első kérdést illetően megállapította, hogy az Alaptörvényből az államnak az a kötelezettsége következik, amely a fogyasztók érdekeit védő, az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben fellépő intézményrendszer létrehozására és fenntartására, továbbá a fogyasztók jogait biztosító jogszabályok megalkotására vonatkozik. Nevesített fogyasztói jogok az Alaptörvény alapján közvetlenül nem, hanem csak más jogszabály közbejöttével érvényesíthetők magánszemélyek szerződéses kapcsolataira. Bírósági ítéletnek azokat a konkrét jellemzőit pedig, amelyek közvetlenül az Alaptörvénynek a fogyasztók jogai védelméről szóló szabályából eredő alaptörvény-ellenességet okoznának, alkotmányértelmezési hatáskörben nem lehet megállapítani. Az erőfölénnyel való visszaéléssel szembeni fellépésre és a fogyasztók jogainak védelmére irányuló alaptörvényi rendelkezésből ugyanakkor közvetlenül következhet valamely jogszabály alkotmányellenessége, de ennek megítélésénél a vizsgált rendelkezés szabályozási környezetét is figyelembe kell venni.
Az Alkotmánybíróság a második kérdésre adott válaszában megállapította, hogy az Alaptörvény biztosítja a szerződéses szabadságot, de ez nem jelenti azt, hogy a létrejött szerződések nem módosíthatók. Jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát kivételesen – a szerződéskötés körülményeinek előre nem látott, jelentős megváltozása esetén – módosíthatja. Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a jogbiztonság követelményei, a szerződéses szabadság, valamint a megkötött szerződés teljesítésébe vetett bizalom akkor érvényesülnek, ha az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát általában csak ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg alkotmányosan, mint amilyen feltételek fennállását az egyes szerződések bírósági úton való módosítása is megköveteli. A törvényi úton történő szerződésmódosításnak is, amennyire lehet, mindegyik fél méltányos érdekeit figyelembe kell vennie, vagyis az ilyen szerződésmódosításnak is érdekegyensúlyra kell törekednie a megváltozott körülmények mellett. (Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege itt olvasható.)
A határozathoz Juhász Imre, Lenkovics Barnabás és Salamon László párhuzamos indokolást, Pokol Béla különvéleményt fűztek.
(Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege itt olvasható.)
Célkeresztben a választási kampány
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, IV/538/2014.Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.III.37.295/2014/2. számú végzése (választási ügyben hozott határozat, bírság).
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, IV/536/2014. Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.II.37.292/2014/2. számú végzése (választási ügyben hozott határozat).
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, IV/535/2014. Az ügy tárgya: a Kúria KVK.II.37.291/2014/2. számú végzése (választási ügyben hozott határozat).
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, IV/533/2014. Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.III.37.275/2014/2. számú végzése (választási ügyben hozott határozat, bírság).
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, IV/532/2014. Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.I.37.270/2014/2. számú végzése (választási ügyben hozott határozat, bírság).
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, IV/531/2014. Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.III.37.262/2014/2. számú végzése (választási ügyben hozott határozat, bírság).
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, IV/525/2014. Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.II.37.274/2014/2. számú végzése (választási ügyben hozott határozat közlése, bírság).
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, IV/524/2014. Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.II.37.273/2014/2. számú végzése (választási ügyben hozott határozat közlése, bírság).
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, IV/523/2014. Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.II.37.272/2014/2. számú végzése (választási ügyben hozott határozat közlése, bírság).
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, IV/522/2014. Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.37.268/2014/2. számú végzése (választási ügyben hozott határozat közlése, bírság).
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, IV/521/2014. Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.IV.37.267/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (választási ügyben hozott határozat közlése, bírság).
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, IV/520/2014.
Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.IV.37.266/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (választási ügyben hozott határozat közlése, bírság).
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, IV/519/2014. Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.IV.37.265/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (választási ügyben hozott határozat közlése, bírság).
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, IV/518/2014. Az ügy tárgya: Kúria Kvk.IV.37.264/2014/2. számú végzése (választási ügyben hozott határozat közlése, bírság).
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, IV/517/2014. Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.I.37.219/2014/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (országos pártlista állítása).
Döntésre várva
Az Alkotmánybíróság március 24-i teljes ülésének a témái
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:22. § (1) és (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének és nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló utólagos normakontroll indítvány vizsgálata.
Az alapjogi biztos fő álláspontja az, hogy közös elem a hatályos Ptk. és az új Ptk. rendszerében, hogy mind a hatályos jogban szereplő kizáró gondnokság, mind az új Ptk.-ban szereplő teljesen korlátozó gondnokság jogintézménye esetében kimondja a törvény, hogy a gondnokolt nevében kizárólag a gondnok tehet érvényes jognyilatkozatot, és mindez még a legbelső privátszférát érintő, legszemélyesebb döntések (házasságkötés, apaság elismerése) esetében is így van. A gondnokság alá helyező eljárás során pedig nincs alkotmányos garancia arra, hogy az eljáró bíróság a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság jogkövetkezményeit illetően mérlegelhessen, és ne automatikusan, hanem az egyedi szempontok figyelembevételével állapítsa meg azokat.
Az indítványozó szerint az új, 2014. április elsejétől hatályos Ptk. támadott rendelkezései ellentétesek ezért az Alaptörvény emberi méltósághoz való jogot garantáló II. cikkével, illetve a magánszférához való jogról rendelkező VI. cikk (1) bekezdésével, emellett a 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett, a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól Szóló Egyezmény 12. cikkében foglaltakkal valamint az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény 8. cikkében foglaltakkal.
+
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 96. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó bírói kezdeményezés vizsgálata.
Az indítványozó bíró állítja: a mobil rádiótelefon szolgáltatás nyújtásához szükséges antennák, antennatartószerkezetek és az azokhoz tartozó műtárgyak elhelyezése és működtetése során bekövetkező zavarás a környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági és építésügyi jogszabályok által megszabott határértékek betartása esetén nem minősül a Ptk.-ban meghatározott szükségtelen zavarásnak. Álláspontja szerint a támadott rendelkezések a hatálybalépésüket megelőző időszakban keletkezett jogivszonyokban is korlátozzák az ingatlantulajdonosok igényérvényesítési lehetőségét, ezzel sértve - a visszaható hatályú jogalkotás tilalmán keresztül - a jogállamiság elvét.
+
A Kúria Kvk.II.37.307/2014/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Előzménye: a Hajdú-Bihar Megye 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság kiterjedő hatályú határozata értelmében az érintett egyéni képviselőjelölt jogellenesen helyezte el választási plakátját a közterületen álló villanyoszlopon. Határozatát a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) helybenhagyta. A Kúria végzésében viszont kimondta: a választási plakát kampányidőszakban korlátozás nélkül elhelyezhető, ezért az NVB döntését megváltoztatta.
Az indítványozó képviselőjelölt szerint a kapcsolódó jogszabályok egyértelmű rendelkezéseket állapítanak meg a választási plakátok elhelyezésével összefüggésben. Kifejti: képviselőjelöltként ezen rendelkezéseket, valamint ezzel összefüggésben az NVB gyakorlatát tiszteletben tartja. Álláspontja szerint a Kúria végzésével viszont jogszerűvé tette egy másik képviselőjelölt jogellenes tevékenységét, amivel jelentős előnyt biztosított számára.
Az indítványozó állítja: a Kúria végzése sérti az Alaptörvény által biztosított passzív választójogát, illetve a véleménynyilvánítás szabadságához való jogát, mivel egyenlőtlen helyzetet teremtett a képviselőjelöltek között. A Kúria végzése következtében kialakult helyzet sérti a jogállamiság elvét, valamint az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdésében foglaltakat is. A jogállamiság elvét sérti az is, hogy Kúria döntése jogbizonytalanságot eredményez. Sérti a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elvét is, mivel a Kúria - szerinte egyértelmű szabályozási környezettel ellentétesen - teremtett egyenlőtlen helyzetet. Az indítványozó végül rámutat arra, hogy a végzés ellentétes az Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdésében foglaltakkal is, mivel a Kúria - habár utalt az alkalmazott rendelkezések alaptörvény-ellenességére - nem kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását.
+
A Kúria Pfv.VI.20.460/2012/10. számú és a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság 43.Pf.638.083/2011/2. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozó előadja: hatósági árverés útján vásárolt egy olyan ingatlant, amelyen még szerepelt egy perfeljegyzés. A perfeljegyzés törléséről jogerős ítélet született, amelyet a Kúria hatályon kívül helyezett. Közben újabb per indult az adásvételi szerződés semmisségnek megállapítása iránt, amely perben jogerősen megállapította a bíróság, hogy a szerződés érvénytelen, és rendelkezett az indítványozó (mint a per II. rendű alperese) tulajdonjogának törléséről. A jogerős döntést a Kúria a felülvizsgálati eljárásban helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott bírósági ítéletek sértik - többek között - az Alaptörvény B. cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvét, a VI. cikk szerinti jó hírnév tiszteletben tartásának alapvető elvét, mivel a támadott ítéletekben szerepel a "lakásmaffia" kifejezés, amellyel sérül a II. cikk szerinti emberi méltósághoz való joga is. Sértik továbbá a XX. cikk (1) bekezdése szerinti lelki egészséghez való jogát is, mivel a bíróság rosszhiszeműnek titulálta, ami miatt gyötrelmet érez.
A bíróság - az indítványozó véleménye szerint - megsértette a XXIV. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát, amikor nem részlehajlás nélkül, nem tisztességesen járt el, és nem indokolta a döntését megfelelően. A támadott ítéletek sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, mivel a szerződés jó erkölcsbe ütköző mivoltát nem indokolta meg a bíróság az ítéletben kellőképpen, valamint a XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát, mivel a másodfokú bíróság nem bírálta el a fellebbezését.
+
Az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdés ellen előterjesztett alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozó előadja: a jogszabályi rendelkezés kizárja a kártalanításra jogosultak köréből a lízingbe vevőt, akinél az ingatlan rendeltetésének és használati módjának korlátozása miatt ténylegesen kár merült fel. Álláspontja szerint ezért a rendelkezés sérti az Alaptörvény XIII. cikkében biztosított tulajdonhoz való jogot, valamint a XV. cikkben foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmát.
Az indítványozó másodlagosan a Kúria ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését is kezdeményezte, mely álláspontja szerint az Alaptörvény XIII. cikkében biztosított tulajdonhoz való jogot, valamint a XV. cikkben foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmát sérti azáltal, hogy nem ítélt meg kártalanítást az indítványozó (lízingbe vevő) részére az ingatlan használatát érintő korlátozás miatt.
+
A helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 22. § (4) bekezdése, valamint a Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló 1994. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdése, 3. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányul alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
A támadott jogszabályi rendelkezések a Margitsziget közigazgatási státuszát módosítják, azzal összefüggésben állapítanak meg rendelkezéseket. Az indítványozó álláspontja szerint a támadott rendelkezése sérti az Alaptörvényben foglaltakat, mivel egy nem nevesített területi egységet - Margtisziget - hoz létre. , amely. A támadott rendelkezés sérti a jogállamiság elvét, mert ténylegesen egy területszervezési kérdésben hozott egyedi döntésnek felel meg, továbbá a jogalkotó nem biztosított kellő felkészülési időt hozzá. Ezen felül sérti a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, mivel az indítványozót megfosztotta attól a jogától, hogy jogai, illetve jogos érdekeinek védelmében fellépjen.
Az indítványozó végezetül előadja: a kerületek határainak módosítása szempontjából a támadott rendelkezés sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmának alkotmányos elvét, és a Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját is.
Az Alkotmánybíróság március 25-i teljes ülésének a témái
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés a) pont és 12. § (1) bekezdés a) pont tárgyában előterjesztett utólagos normakontroll indítvány vizsgálata.
Szabó Máté, az alapvető jogok korábbi biztosa a családok támogatásáról szóló törvény sérelmezett pontjainak megsemmisítését kezdeményezte utólagos normakontroll eljárás keretében. Álláspontja szerint a jogbiztonság követelményét, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát és a gyermekek védelemhez való jogát sérti, hogy a családok támogatásáról szóló törvény az élettársi közösséget létesített és ezt bejelentő szülők együtt nevelt, de nem közös gyermekeik esetében a gyermekszám tekintetében nem ismeri el a családi jelleget, nem engedi a gyermekek összeszámítását, ennek következtében pedig az egy életközösségben nevelkedő gyermekek összegszerűen alacsonyabb támogatásra szereznek jogosultságot.
Az alapvető jogok biztosa szerint arra, a családi pótlék összegének megállapítása során az egybeszámítás, ezzel a családként kezelés kizárása folytán felmerülhet az alaptörvény-ellenes helyzetet előidéző jogalkotó mulasztás megállapításának szükségessége is.
+
A Pécsi Törvényszék 4.Bf.276/2013/7. számú végzése, valamint a Siklósi Járásbíróság 4.B.85/2012/16. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó állítja: a Pécsi Törvényszék végzése a büntetőjog eszközével szankcionálta azt, hogy egy közéleti vita során kritizálta a közhatalmat gyakorló polgármester munkáját.
Álláspontja szerint a bírósági döntés sérti az Alaptörvény által biztosított véleménynyilvánítási szabadságát. Hivatkozik a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatára is. Kéri továbbá, hogy a jogerős ügydöntő határozat végrehajtását az Alkotmánybíróság függessze fel.
Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának legközelebbi témái
A Kúria Kvk.V.37.318/2014/2., Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.324/2014/2., Kvk.III.37.329/2014/2. , Kvk.IV.37.331/2014/2., Kvk.IV.37.332/2014/2 számú végzések alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az Országgyűlési Egyéni Választókerületi Bizottság határozatában bírsággal sújtotta az indítványozót, mert nem szolgáltatta vissza határidőben az ajánlások gyűjtése céljából átvett ajánlóíveket. Az Országgyűlési Egyéni Választókerületi Bizottság határozatában bírsággal sújtotta az indítványozót, mert nem szolgáltatta vissza határidőben az ajánlások gyűjtése céljából átvett ajánlóíveket, majd Nemzeti Választási Bizottság (NVB) az indítványozó fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Ezt követően végzéseiben a Kúria is elutasította az indítványozónak az NVB határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálatot szorgalmazó kérelmeit. iránti kérelmét.
Az indítványozó kifogásolta a bírság objektív jellegét, és azt, hogy a választási bizottság és a Kúria a határozatait nem hiteles formában küldte meg. Nézete szerint a határozatok közlésére és a jogorvoslati határidőkre vonatkozó szabályozás alaptörvény-ellenes. Álláspontja szerint a Kúria végzései és a jogszabályi rendelkezések sértik az Alaptörvény B) cik (3)-(4) bekezdését, R) cikk (3) bekezdését, T) cikk (3) bekezdését, XXIII. cikk (1) bekezdését, I. cikk (1)-(4) bekezdéseit, és a XXVIII. cikk (7) bekezdését.
Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának legközelebbi témái
A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3. Kpk. 50.038/2013/2. számú végzése, valamint a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv. III. 37.506/2013/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó kereseti kérelmét a bíróság azért utasította el, mert az nem határidőben érkezett. Az indítványozó szerint azért nem tudta határidőben benyújtani a felülvizsgálati kérelmet, mert a jogerős hatósági döntésről ügyfele nem szerzett tudomást.
Az indítványozó részletes indokolása szerint a jogellenes és a tényeket figyelmen kívül hagyó bírósági eljárás sérti a tisztességes hatósági és bírósági eljáráshoz való joga mellett a tulajdonhoz való jogát és az egyenlő bánásmódhoz való jogát is, emellett ellentétes több alkotmányos alapelvvel, úgy, mint a jogállamisággal és az alapvető jogok korlátozhatóságára vonatkozó mércével.
+
Pomáz Város Önkormányzata képviselőtestületének a 17/2002. (IX. 25.) KT. rendelettel elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló 32/2006. (2007. III. 6.) önkormányzati rendelete részleges alaptörvény-ellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
A támadott jogszabályi rendelkezések értelmében az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásért díjat köteles fizetni, ennek elmulasztása pedig adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott jogszabályi rendelkezések viszont nem felelnek meg a normavilágosság követelményének. Sértik az Alaptörvényt, a konkrét esetben pedig a tulajdonhoz való jogát.
+
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 38. § (2) bekezdése és 52. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
A támadott jogszabályi rendelkezések értelmében az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásért díjat köteles fizetni, ennek elmulasztása pedig adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott jogszabályi rendelkezések nem felelnek meg a normavilágosság követelményének. Sértik az Alaptörvényt, a konkrét esetben pedig a tulajdonhoz való jogát.
