Hargitai János, kereszténydemokrata vezérszónok szerint olyan költségvetésről beszélnek a parlamentben, ami nincs is, ami előttünk fekszik, az egy előterjesztés és amit úgy lehet értékelni, mint a Pénzügyminisztérium javaslatát. Hoffmann Rózsa szerint a jövő évi költségvetés Új Tudás Programjának támogatása nem támasztja alá a kormány által képviselt oktatási prioritást. Rétvári Bence napirend előtt arról szólt, hogy október 24-e és 27-e között zajlott a három történelmi egyház, a katolikus, az evangélikus, valamint a református egyház közös szociális akciója, ami egész Magyarország fiatalságát kívánta mozgatni. Parlamenti összefoglaló.
Medgyasszay László (KDNP) azt emelte ki, hogy a beterjesztett költségvetési javaslat alapján nehéz megítélni, hogy milyen irányban próbálja továbbfejleszteni a kormány az agrárgazdaságot. Mint kiemelte, az agrárgazdaság fejlesztésében igen fontos a beszerzési és értékesítési szövetkezések fejlesztése. Felhívta a figyelmet arra, hogy harmadik éve nincs szó a nemzeti lovasprogramról, és ebből kifolyólag nincs szó a lovaglás terápiás célú felhasználásáról sem.Hadházy Sándor (Fidesz) felszólalásában a politikai bizalom jelentőségét hangsúlyozta. Az ellenzéki képviselő szerint világosan látható, hogy a magyar választópolgárok és a külföldi pénzügyi világ bizalma is elfogyott az MSZP-vel szemben.
Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a képviselők már a jövő évi költségvetés harmadik verzióját tartják a kezükben. A baj azzal van, hogy a kormány nem tudja, mit szeretne, nincs egységes koncepciója a válság kezelésére - tette hozzá.
Bernáth Ildikó (Fidesz) a növekvő munkanélküliségre hívta fel a figyelmet, hozzátéve: a gazdasági válság miatt várhatóan tovább rosszabbodik a helyzet. Utalt arra, hogy a különböző gazdasági kutatóintézetek 100 ezer és 300 ezer közöttire becsülik az állásukat elvesztők számát a versenyszférában, de veszélyben vannak a közért dolgozók is. Mint kifejtette, jelenleg 424 ezer embernek nincs munkája Magyarországon, a tartósan munkanélküliek száma meghaladja a 140 ezret, és minden ötödik pályakezdő munkanélküli.
Horn Gábor (SZDSZ) úgy vélte, lesz egy negyedik változata is a költségvetésnek. Mint mondta, a liberálisok ebben a formájában nem fogják megszavazni a költségvetést, mert azt gondolják, alkalmatlan arra a feladatra, amire született.
Az IMF valószínűleg csak komoly követelésekkel biztosít hitelkeretet Magyarország számára, a feltételek nem teljesülése esetén pedig minden bizonnyal megtilthatja a szerződésben foglalt összeg lehívását - mondta Tállai András (Fidesz). Hozzátett: az IMF-megállapodás Gyurcsány Ferenc túlélését, és nem az ország érdekeit szolgálja. A képviselő szerint az ötezer milliárd forintos hitelt a következő kormánynak és miniszterelnökének, Orbán Viktornak kell majd visszafizetnie.
Pettkó András (MDF) felszólalásában megfontolandónak nevezte a svájcifrank-hitelesek megsegítését, a kamatadó eltörlését, valamint a 300-400 százalékos hiteleket kínáló intézmények betiltását.
Az Országgyűlés összesen 30 órás időkeretben tárgyalja a jövő évi költségvetésről szóló előterjesztést; a keddi vezérszónoki és további felszólalásokra 11 órás időkeret áll a képviselők rendelkezésére.
Az Országgyűlés nem egy beterjesztett költségvetésről tárgyal, hanem mozgó költségvetés van a képviselők előtt - mondta Hargitai János (KDNP) a jövő évi költségvetési törvényjavaslat általános vitájában. A kereszténydemokrata vezérszónok szerint olyan költségvetésről beszélnek a parlamentben, ami nincs is, ami előttünk fekszik, az egy előterjesztés, amit múlt pénteken kaptak meg a képviselők, és amit úgy lehet értékelni, mint a Pénzügyminisztérium javaslatát - jelentette ki Hargitai János. A KDNP-s képviselő szerint a kormánynak vissza kellene vonnia második költségvetési javaslatát, és egy olyan büdzsétervezetet kellene beterjeszteni, amely a valós és reálisnak tekinthető számokat tartalmazza.
Kitért arra, hogy a kormány számításai szerint 2009-ben 3,1 százalékkal növekednek a nyugdíjak, a válság miatt pedig a 13. havi nyugdíjat 80 ezer forintban maximálta a kormány, így szerinte másfél millió ember kerül nehezebb helyzetbe. Hargitai János szerint a pénzügyi válság felnagyította a Gyurcsány-kormány által folytatott lehetetlen gazdaságpolitikát, a kormány 2002 óta megduplázta az ország adósságállományát és lehetetlen mértékig emelte az adóterhelést - fejtette ki. A jegybanki alapkamat Magyarországon a legmagasabb Európában, a lakosság az elmúlt években hitelekhez nyúlt, így érkeztünk el az államcsőd veszélyéhez, október 9-éhez, a fekete csütörtökhöz – közölte Hargitai János. Hangsúlyozta: ne legyen senkinek kétsége afelől, hogy a kormány igénybe fogja venni a készenléti hiteleket. Közölte: javaslatára a kormány negyedévenként, és egy-egy hitelfelvétel előtt beszámol majd a költségvetési bizottságban arról, mire kívánja felvenni a hitelt.
Amit a kormány az Állami Számvevőszékkel művel, az az ÁSZ jogainak kiüresítése, ugyanis jogszabály írja elő, hogy költségvetést nem lehet ÁSZ-vélemény nélkül tárgyalni - emlékeztetett Hargitai János. Hozzátette: az ÁSZ a lehetetlent is megpróbálta, egy hét alatt tett le egy véleményt. Felidézte az ÁSZ megjegyzését, ami szerint a javaslatban nehezítette a tisztánlátást a három évre kitekintő, valamint a 2008. évi várható főbb előirányzatok hiánya. A számvevőszék szerint a pénzügyi válság hatására elképzelhető a kormány által utoljára prognosztizáltnál is alacsonyabb gazdasági növekedés, a költségvetési bevételek további csökkenése, valamint az állami kiadások vártnál nagyobb emelkedése.
A Fidesz jelenlegi formájában nem támogatja a 2009-es költségvetési törvényjavaslatot, mert az nem kellően megnyugtató abban a tekintetben, hogy Magyarország meg tudja állítani a gazdasági válságot - jelentette ki Kósa Lajos a jövő évi büdzsé általános vitájában kedden az Országgyűlésben. A jövő évi költségvetéssel az emberek biztonsága kerül veszélybe, a tartalékok jóval kisebbek annál, hogy az előterjesztésben szereplő megszorító csomagot át tudják vészelni - fogalmazott a Fidesz vezérszónoka. Az ellenzéki politikus szerint a családok mindennapjait és közlekedését érintő támogatásokból 90 milliárd, a bérekből 120 milliárd, a nyugdíjakból és az egészségügyből 170 milliárd, az önkormányzatoktól 150 milliárd forintot vesz el az állam. Kósa Lajos a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelkeretével kapcsolatban azt mondta, értelmetlen lesz a hitel felhasználása, ha nem lesz hozzá gazdaságélénkítő csomag. Kósa Lajos szerint reformok kellenek, de azok csak akkor értelmesek, ha a választók elfogadják őket.
A kormány nem tudja kivédeni a pénzügyi válság Magyarországra gyakorolt valamennyi hatását, ugyanakkor mindent megtesz a munkahelyek, a forint, a lakossági megtakarítások, a pénzügyi egyensúly és a fenntartható nyugdíjrendszer védelmében - mondta Lendvai Ildikó (MSZP) a jövő évi költségvetési törvényjavaslat általános vitájában kedden a parlamentben. A képviselő elismerte a kormányoldal felelősségét abban, hogy az állami kiadások rendszeresen meghaladták a bevételeket, míg a Fidesz számlájára írta az olyan szükséges változtatások megakadályozását, mint az önkormányzati, az egészségügyi, az oktatási és a társadalombiztosítási reform. Lendvai Ildikó egyetértését fejezte ki a Fidesznek az állami luxuskiadások lefaragására, a gazdaságélénkítésre és vállalkozások segítésére tett javaslataival kapcsolatban. A kabinet valamennyi ellenzéki párttal egyetért abban, hogy a központi költségcsökkentésen túl szükség van egy vállalkozásokat segítő, munkahelyeket védő csomagra - fejtette ki a frakcióvezető.
A történelmi egyházak szociális akciójáról, a nyugdíjasok helyzetéről, a Dunaszerdahelyen történtekről, valamint a válság okozta elbocsátásokról beszéltek a képviselők kedden napirend előtt a parlamentben.
Rétvári Bence (KDNP) arról szólt, hogy október 24-e és 27-e között zajlott a három történelmi egyház, a katolikus, az evangélikus, valamint a református egyház közös szociális akciója, ami egész Magyarország fiatalságát kívánta mozgatni. Mint mondta, 72 órán keresztül a fiatalok közhasznú feladatokat teljesítettek. Kitért arra is, hogy ez az akció Ausztriából indult, Magyarországon pedig már másodszor rendezték meg ezt a szociális karitatív projektet. Voltak olyanok, akik idősek otthonában kulturális műsort mutattak be, voltak, akik parkokat hoztak rendbe, erdőt takarítottak, mások szociális intézményt tataroztak. Összesen 2300 fiatal áldozta idejét a közért - mondta az ellenzéki képviselő.
Arató Gergely oktatási államtitkár válaszában kiemelte: mindannyian köszönettel tartozunk azoknak, akik megszervezték az akciót, és azoknak a fiataloknak, akik részt vettek benne.
Aszódi Pál (Fidesz) arról beszélt napirend előtt, hogy Gyurcsány Ferenc tovább rabolja a társadalmat. Emlékeztetett arra, hogy a 62 év alatti nyugdíjasok a megszorító csomag miatt egyáltalán nem kapnak 13. havi nyugdíjat, pedig szerinte a megszorításoknak, a 13. havi nyugdíj elvételének semmi köze a gazdasági világválsághoz.
Gusztos Péter (SZDSZ) arról szólt, hogy a szombaton a szlovákiai Dunaszerdahelyen történtek után a magyar kormány feladata, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel tisztázza a történteket, és fellépjen a magyar állampolgárok jogait megsértő hatósági intézkedések ellen. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szlovák belpolitika kampányeszközként használja a magyarellenességet.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a felszólalások előtt az 1956-os forradalom és szabadságharc november 4-i leverést követő megtorlás áldozataira emlékezett.
