Lukács Tamás (KDNP) szerint a törvényjavaslat nem bírja a szakma egészének támogatását, koncepciótlan, ellentmondásos és jogilag rendkívül aggályos. A képviselő alapvető problémának nevezte, hogy a törvény nem számol azzal az értékrenddel, amelyet az előadóművészek közösségei képviselnek. Példaként említette, hogy a vezető megválasztásába legkevésbé azok szólhatnak bele, akiknek a későbbiekben majd együtt kell dolgozniuk vele. A képviselőnek alkotmányossági aggályai is voltak a javaslattal kapcsolatban, ami szerinte jogbizonytalanságot okoz a finanszírozási rendszerben, illetve a határozott idejű szerződéssel alkalmazott művészek foglalkoztatásában. A KDNP vezérszónoka azt kérte, hogy a javaslatot vonják vissza.

Az Országgyűlésben csütörtökön folytatódott a 2009-es költségvetési törvényjavaslat általános vitája. A képviselőknek összesen 30 órás időkeretük van álláspontjaik ismertetésére; csütörtökre még nyolc óra maradt a frakciók rendelkezésére.

Soltész Miklós (KDNP) a családokat, a fogyatékossággal élőket, valamint a nyugdíjasokat érintő megszorításokat emelte ki a jövő évi büdzsé tervezetéből. Kifejtette: a kormány egyebek mellett 3 milliárd forintot kíván elvenni a családi pótlékból, míg az abortusz állami támogatását 100 millió forinttal megnövelték. A kormány családtámogatása hosszú távon rendkívül kedvezőtlenül hat a demográfiára - összegezte a KDNP-s képviselő. Hozzátette: a kabinetnek nem a szociális szféra szétveréséből kellene előteremtenie a költségvetésből hiányzó tételeket, hanem máshonnan. Keller László pénzügyi államtitkár válaszában értetlenségét fejezte ki annak kapcsán, hogy az Fidesz próbálja meg kioktatni a kormányt, amelyik párt nem tett semmit a nyugdíjasok segítésére míg kormányon volt. Tasó László (Fidesz) visszautasította a Keller László által vont párhuzamot; hangsúlyozta: az Orbán-kormány alatt 22,6 százalékkal nőttek a nyugdíjak, míg az elmúlt öt évben csupán 19 százalékkal emelkedtek.

Firtl Mátyás (KDNP)  egyebek mellett az önkormányzatok megsarcolását tartotta elfogadhatatlannak a jövő évi költségvetésben, valamint azt, hogy a kormány továbbra sem különítette el a KDNP szerint indokolt 8,2 milliárd forintot az Európai Unió soros elnöki tisztségére.

Jakab István (Fidesz) közölte, hogy a büdzsé tervezésekor mindig azzal szembesülnek, hogy magas előirányzatok találhatóak az agrártámogatási sorokon, de később nem teljesítik őket. A képviselő azt mondta, hogy 2004 és 2007 között 212,3 milliárd forintra rúgott a ki nem fizetett, úgynevezett áthúzódó támogatás. Kitért arra is, hogy az Új Magyarország vidékfejlesztési program keretében befogadott 220 milliárd forint értékű állattenyésztési pályázatból mindössze négymilliárd forintot fizettek ki április óta.

Gyimesi Endre (Fidesz) szerint nincs szó költségvetési diadalmenetről. Arra szólította fel a kormányoldalt, hogy ne takarózzanak bankválsággal, mikor a költségvetést kapkodva harmadszor tervezik újra.

Fontos alapértéknek nevezte a biztonságot felszólalásában Dr. Simicskó István (KDNP). Hozzátette: a mindenkori kormány feladata, hogy Magyarország gazdasági, pénzügyi és védelmi biztonságát garantálja. A képviselő szerint a pénzügyi válság káros hatásaira jobban fel lehetett volna készülni, a kormány nem tette ezt meg, sőt, tovább generálta ezt a válságot, hogy a mostani megszorításokat is ezzel magyarázhassa - fejtette ki Simicskó István. Mint mondta: a kormány fel is nagyítja ezt a válságot, hogy ez a válságérzet a hatalom túlélésnek záloga legyen. Eközben munkahelyek ezrei szűnnek meg  - mutatott rá a kereszténydemokrata honatya.

A javaslat védelmi tételeiről elmondta: a kormány tervei szerint jövőre a GDP mindössze 1.11 %-a jut a védelmi kiadásokra, a NATO által elvárt 2 százalék helyett és a tervezett növekedés is csupán egy század százalék, ami az inflációt figyelembe véve reálértéken csökkenést jelent  - jelentette ki. - Magyarország a NATO potyautasa lesz- mutatott rá Simicskó István. A kereszténydemokrata politikus szerint a kormány szembemegy a honvédelem fejlesztéséről szóló országgyűlési határozattal.

A képviselő szerint a védelmi kötlségvetési javaslatnak több olyan eleme is van, ami nem katonai célú kiadás, például civil őrzésvédelemre - nehezen megmagyarázható módon - 8,5 milliárd forintot szán a kormány. Úgy véli, hogy a költségvetés szerkezetével is gond van. Normális esetben a felhalmozásból eredő fejlesztésekre 30, dologi kiadásokra 30, míg a személyi kiadásokra 40 százalékot szoktak fordítani. Ezzel ellentétben jövőre védelmi fejlesztésekre mindössze 7,7 százalékot terveztek be (23,9 milliárd forint), míg a működési költségek mértéke 91,9 százalék (286 milliárd forint) - mutatott rá Simicskó István. Problémának nevezte még, hogy katonai lakásépítésre szinte semmit nem szánnak.

Liliputi élő panoptikummá silányította a magyar hadsereget a kormány - mondta Simicskó István (KDNP) a jövő évi költségvetés vitájában és hozzátette: a magyar szárazföldi haderő mindössze két dandárból, 8.200 főből áll és csak békehadrendje van, tartalékosok nincsenek.

A képviselő elmondta: a KDNP ezt a védelmi költségvetést nem tudja támogatni. Zárszavában kiemelte a 13 havi bérek kifizetésének és a tényleges fejlesztések, pl: a harci helikopterek fejlesztésének szükségességét.

Keller László (MSZP) pénzügyi államtitkár reagálásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetés honvédelmi fejezetét a parlament illetékes bizottságának ellenzéki elnöke is megértéssel fogadta.

Básthy Tamás (KDNP) az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium előirányzata kapcsán közölte: a fűnyíróelv alapján elkészített büdzsé nem a szükséges mértékben határozta meg pénzügyi kereteket. Ez a mozgástér a feladatellátás színvonalának csökkenését okozza - tette hozzá. Az ellenzéki politikus szerint 2002 óta csak háromszor volt béremelés a rendőrségnél, nem ritka a havi 80 ezer forintért dolgozó rendőr. A rendőrségi feladatokat bűnmegelőzéssel lehet csökkenteni, ezért meglepő, hogy 130 millió forinttal csökkennek az erre a célra fordítható források - közölte.

Móring József (KDNP) nem látja akkora sikertörténetnek a kormány vidékfejlesztési politikáját, mint Godó Lajos, államtitkár; az ellenzéki képviselő szerint az ágazat támogatása az elmúlt években politikai alapon szerveződött és működését számos esetben kísérték botrányok. A KDNP-s politikus hangsúlyozta továbbá az oktatásban rendelkezésre álló szűkös forrásokat, kiemelte az óvodák felújítására jutó támogatások elégtelenségét, valamint a művészeti oktatás kilátástalanság szélére sodródását.

Az önkormányzati reform kétségbe vonta a körjegyzőség költséghatékonyságát, a rendszerrel csak Budapesten lehetne megtakarításokat elérni, ahol a közigazgatás hatékonyságnövelésében még rengeteg tartalék van - fejtette ki. Móring József szerint a kistérségi normatívák csökkenése miatt a vidék szinte minden területe számára kevesebb forrás jut jövőre, a kistelepülések működési feltételei pedig ellehetetlenülnek.

Ennek a költségvetésnek semmi köze a pénzügyi válsághoz - jelentette ki Tasó László (Fidesz). Úgy vélte, hogy az idei évhez képest a büdzsé számos tétele csökken, és minden gond, megszorítás végső soron az önkormányzatok ajtaján kopog, így a költségvetés a vidékfelszámolási program első lépése. Hogy van az, hogy a banki szférában rekordnyereség volt az elmúlt években, de a pénzintézetek nem osztották szét azt, most meg, amikor baj van, segíteni kell, adjuk nekik adóforintjainkat - mondta.

Bóka István (Fidesz) arról beszélt: egy olyan formális költségvetési tervezetről vitatkoznak a parlamentben, melynek egyetlen sarokszáma sem igaz. Felhívta a figyelmet arra, hogy az önkormányzatok tekintetében 150 milliárd forintos megszorító csomaggal számol a pénzügyminiszter által benyújtott módosított költségvetés.

Csáky András (MDF) felszólalásában többször is hangsúlyozta: az Országgyűlés súlyos jogsértést követ el a jövő évi költségvetés törvényjavaslatának tárgyalása során. A parlament házszabályának 94. paragrafusa ugyanis megtiltja, hogy egy törvényjavaslat előterjesztője saját indítványához nyújtson be módosító javaslatot, ahogy azt Veres János pénzügyminiszter tette - fejtette ki.
 
Tilki Attila (Fidesz) szerint, a harmadik és közel sem biztos, hogy végleges költségvetés falurombolást, vidékpusztítást, és több százezer ember nyomorba döntését eredményezi. Az ellenzéki képviselő szerint a kormány azt a látszatot akarja kelteni, hogy minden ami rossz, a világválság miatt van, holott az ország problémái a kabinet hozzá nem értésének és tehetetlenségének köszönhető. Kifejtette: a jövő évi költségvetés alapjaiban rengeti meg az önkormányzati rendszert, hiszen 2008-hoz képest mintegy 150 milliárd forintot vonnak el a területtől, a kisebb települések állami támogatása pedig 6-8 évvel ezelőtt szintre esik vissza.

Bőhm András (SZDSZ) azt emelte ki, hogy a liberális párt is felelősséggel tartozik a 100 napos program következményeiért. Közölte: véleménye szerint és pártja szerint is, ez a költségvetés jelenlegi formájában nem támogatható. A jövő évi költségvetés bevételeit 8.270 milliárd forintban, kiadásait 8.933,7 milliárd forintban, hiányát 663,7 milliárd forintban határozza meg a Pénzügyminisztérium által benyújtott módosító javaslat.

Hock Zoltán (MDF) azt hangsúlyozta: az Országgyűlés nem egy költségvetési törvényről tárgyal, hanem egy képviselői módosító indítványról, még akkor is, ha ez a képviselő maga a Pénzügyminiszter. Véleménye szerint a költségvetésnek nincs jövőképe, se víziója. A semmire nem lehet igent mondani - tette hozzá Hock Zoltán, aki kijelentette, hogy pártja nem fogja megszavazni a 2009-es költségvetést.