Elfogadta a parlament az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítását, ennek értelmében megszűnik a passzív táppénz, míg a táppénzen lévők soron kívüli ellátásban részesülhetnek. Az indítvány rendezi az egészségügyi dolgozók ügyeleti díjait és pihenőidejüket, továbbá kimondja: a szakmai kamarákba való belépés illetékmentes. Az új szabályok szerint a jelenlegi 12-ről 20 százalékra emelkednek a gyógyszergyártói befizetések, a gyártókra súlyos szabálytalanság esetén kiszabható bírság maximumát pedig 25-ről 500 millió forintra emelik. Az egészségügyi törvénymódosítás rendelkezik a közoktatási intézményekben teljes körű iskolai egészségfejlesztés bevezetéséről, valamint előírja egy népegészségügyi stratégia és a hozzá kapcsolódó akcióterv kidolgozását is. A javaslat elfogadásával megszűnik a Nemzeti Egészségügyi Tanács, feladatait, az új szakmai kollégiumi rendszer látja el.

Az Országgyűlés hétfőn 245 igen szavazattal, 45 nem és 43 tartózkodás mellett elfogadta az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény módosítását. A törvény deklarált célja a többi közt, hogy meghatározza az egyes előadó-művészeti tevékenységekhez kapcsolódó állami szerepvállalás feltételeit és szempontjait és biztosítsa a közpénzek hatékony és átlátható felhasználását. A módosítás megszüntette Előadó-művészeti Tanácsot, helyette létrejön a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács (NEÉT). A kultúráért felelős miniszter feladata a Színházművészeti Bizottság, a Zeneművészeti Bizottság, valamint a Táncművészeti Bizottság működtetése, amelynek tagjait a miniszter kéri fel a szakma képviselői közül. A módosítás érinti a Bethlen Gábor Alapról szóló jogszabályt is, megváltoztatva a támogatást igénylő szervezetek és a támogatható tevékenységek körét. Támogatást kaphat például határon túli település magyarországival közös infrastruktúra kialakítására, például útépítésre.
   
Megerősíti az Országos Atomenergia Hivatal szerepét, lehetőséget teremt a kiégett fűtőelemek újrahasznosítására, és szigorítja a nukleáris létesítmények őrzésével kapcsolatos szabályozást az atomenergiáról, valamint a fegyveres biztonsági őrségről szóló törvény hétfőn elfogadott módosítása.

Az eredetileg tervezett 48 helyett 24 óráig nem találkozhatnak ügyvédjükkel a kiemelt ügyek gyanúsítottjai - döntött az Országgyűlés hétfőn, amikor a büntetőeljárási törvény módosításához érkezett javaslatok közül csak a fideszes Cser-Palkovics András indítványait fogadta el. A rendelkezést mindhárom ellenzéki párt kifogásolta, sőt, az MSZP, a Jobbik és az LMP mellett a kereszténydemokrata Rubovszky György is azt kezdeményezte, hogy a gyanúsítottak és ügyvédjük érintkezését ne korlátozzák, a parlamenti többség azonban a fideszes javaslatot támogatta. A módosításokkal nem változott az a rendelkezés, amelynek alapján kiemelt jelentőségű ügyekben az őrizet legfeljebb 120 óráig tarthat az eddigi 72 helyett. Ennek elhagyását tehát hiába kezdeményezte a szocialista Bárándy Gergely, a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás és az LMP-s Dorosz Dávid és Schiffer András mellett Rubovszky György is.
   
Az Országgyűlés október 31-ig meghosszabbította a választójogi reformot előkészítő albizottság munkájának eredetileg 2011. június 30-ig megszabott határidejét.

Az állam veszi át a termékdíjköteles anyagok begyűjtését a hétfőn elfogadott, a környezetvédelmi termékdíjról szóló új törvény alapján. Az Országgyűlésben 283 igen szavazattal, 60 nem ellenében elfogadott - a fideszes Sebestyén László jegyezte - jogszabály szerint termékdíjköteles terméknek minősül az akkumulátor, a csomagolás, az egyéb kőolajtermék, az elektromos és elektronikai berendezés, a gumiabroncs és a reklámhordozó papír. Az ilyen termékek hulladékgazdálkodási stratégiáját a kilenctagú termékdíjbizottság határozza majd meg, a hasznosítást pedig az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) Nonprofit Kft. szervezi. A javaslat szerint a cél a 75 százalékos visszagyűjtés, sőt az energetikai célra nem alkalmas termékeknél a 100 százalék.
  
Megkezdődhet a privatizációs szerződések környezet- és természetvédelmi előírásainak kormányzati felülvizsgálata, miután a parlament elfogadta az erről szóló országgyűlési határozati javaslatot. A fideszes Papcsák Ferenc, valamint a KDNP-s Nagy Andor és Pálffy István indítványát egyhangúlag, 349 igen szavazattal fogadta el a Ház. A javaslat értelmében az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy 2012. május 31-ig vizsgálja meg az 1989. január 1. és 2010. május 29. között megkötött privatizációs szerződések környezetvédelmi, -biztonsági, természetvédelmi és kulturális örökségvédelmi pontjainak teljesítését. Az erről szóló vizsgálat eredményét a kabinetnek 2012. június 15-ig kell a parlament elé terjesztenie. Emellett arra is felkéri a Ház a kormányt, tekintse át, hogy célszerű-e az önkormányzati tulajdonban lévő cégek értékesítéséről szóló, 1990. szeptember 30. és 2010. október 3. között megkötött szerződések környezetvédelmi, -biztonsági és természetvédelmi pontjainak teljesítését szintén megvizsgálni, és ha igen, milyen körben, szempontok alapján. Ha a vizsgálatok eredményei indokolják, a kabinetnek 2012. június 30-ig törvényjavaslatot kell terjesztenie a Ház elé az állami vagy önkormányzati vagyon értékesítése esetén a jelenleginél szigorúbb előírások megállapítása érdekében.
   
Vizsgálóbizottságot hozott létre hétfőn az Országgyűlés a cukorgyárak privatizációjának kivizsgálása érdekében. Az indítványt csak a szocialista frakció nem támogatta. A beterjesztők szerint az értékesítési és privatizációs szerződéseket, valamint az abban foglaltak betartását a nemzetgazdaság érdekeire tekintettel meg kell vizsgálni, az esetleges büntetőjogi vagy politikai felelősséget meg kell állapítani. A vizsgálóbizottság tizenhat tagú lesz, közülük a Fidesz hatot, az MSZP és a Jobbik hármat-hármat, a KDNP kettőt, az LMP pedig egyet delegálhat, és a testület tagjaként dolgozhat egy független képviselő is.

Megválasztotta az Országgyűlés hétfőn az Alkotmánybíróság (Ab) öt új tagját, akik szeptember 1-jétől kezdhetik meg munkájukat a testületben. Mandátumuk tizenkét évre szól. A képviselők titkos szavazással választották alkotmánybíróvá a kormánypártok jelöltjeit: Balsai István fideszes országgyűlési képviselőt, az Antall-kormány volt igazságügy-miniszterét, Pokol Béla egyetemi tanárt, Szalay Péter ügyvédet, Szívós Máriát, a Fővárosi Bíróság tanácselnökét és Dienes-Oehm Egon korábbi nagykövetet, nemzetközi magánjogászt. Az eredmények ismertetése után a megválasztott alkotmánybírók esküt tettek, majd aláírták az esküokmányt. A megválasztott alkotmánybíróknak Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és a jelenlévő frakcióvezetők gratuláltak.

   
Stágel Bence (KDNP) azt kérdezte a vidékfejlesztési minisztertől, hogy miként segítik az Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek a kistelepüléseken élő fiatalok mindennapjait, és milyen garanciák biztosíthatják a szolgáltató központok hosszú távú működését? A kormánypárti politikus kiemelte, hogy idén országosan, több mint 300 közösségi tér kezdte meg működését a pályázati kiírásnak megfelelően 5000 fő alatti kistelepüléseken. V. Németh Zsolt államtitkár válaszában elmondta: a közösségi terek pályázatán 635 település nyert, amiből 147 a leghátrányosabb kistérségekre esik. A program célja a helyi közösségi létrehozása, ifjúsági programok szervezésével, vagy számítógépes és könyvtári szolgáltatások biztosításával.

Scheiring Gábor (LMP) arra várt választ: miért kívánja Pécs város az úgynevezett Magasházat a kormány által sokszor kifogásolt PPP-beruházás keretében felújíttatni. Rétvári Bence államtitkár válaszában azt mondta, hogy számos kérdés az önkormányzatot és nem a kormányt érinti. A politikus elképzelhetőnek nevezte, hogy a megvalósult beruházásba kormányhivatal is költözik majd, de mint mondta, ezt csak alapos vizsgálattal lehet eldönteni. Emlékeztetett Páva Zsolt polgármester nyilatkozatára, amely szerint kormányzati garancia nélkül a helyhatóság eláll a tervtől.

Az önkormányzati rendszer átalakításáról, az élelmiszer-feldolgozásról és a Magyary-programról volt szó az interpellációk között hétfőn a parlamentben. Tarnai Richárd (KDNP) a Magyary-program megvalósulásáról kérdezett. Mint a kormánypárti politikus mondta, lesújtó az emberek véleménye, ugyanis egy 2009-es felmérés szerint a megkérdezettek 63 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tapasztalatai szerint személyes ismerős segítségével könnyebb elintézni a hivatalos ügyeket. 2006-hoz képest ötszörösére nőtt azok száma, akik azt mondták, hogy pénzt kértek a kedvező elbánásért, elavult a technika és nem emberközeli az ügyfélszolgálat. A magyar közigazgatás hitele, szakszerűsége a szocialista kormányok alatt erősen megkopott és devalválódott. A Magyary-program célja a jó állam megteremtése - mondta, ugyanakkor arra volt kíváncsi, mi a biztosítéka annak, hogy az abban foglaltak a mindennapokban is megvalósulnak, és az állam polgárainak valódi segítséget nyújt?
   
Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára kiemelte: az elmúlt 21 évben 50 kormányhatározat, döntés született, ami a közszolgálat reformját célozta. Ez azonban nem valósult meg, kézzel fogható eredményét nem lehetett látni. Bízik benne, hogy a Magyary-program más sorsot él meg, és ez lesz az áttörés a közszolgálat területén. A közszolgálat reformját megelőző alkotmányos reform már megvalósult, a program az elmúlt egy év lépéseit és a jövőbeni elképzeléseket egyaránt magában foglalja, egyfajta irányzék. Kiemelve az eddigi lépéseket, egyebek között kifejtette: 13 minisztériumból 8 maradt, a területi államigazgatási szervek száma 292-ről 93-ra, a kormányzati és minisztériumi közalapítványok száma pedig 68-ról 21-re csökkent, és létrejöttek a kormányhivatalok.
  
A kínai-magyar kapcsolatok, a magyar EU-s elnökség és a kormány gazdasági intézkedései is téma volt az Országgyűlés hétfői ülésén napirend előtt. Pálffy István (KDNP) a magyar uniós elnökség egyik legnagyobb sikerének nevezte, hogy 2013-tól Horvátország is az Európai Unió tagja lehet. Szavai szerint Horvátország és Magyarország 800 esztendőn keresztül élt együtt történelmi közösségben. Hozzátette, most pedig 93 év - részben kényszerű - különlét után egyenlő jogú tagjai lehetünk az Európai Uniónak. Kijelentette, hogy ez a horvátországi magyaroknak is fontos, mert ők újra megélhetik magyar identitásukat. A képviselő emlékeztetett arra, hogy az uniós elnökség fő célja egy erősebb Európa kialakítása volt. Meglátása szerint a kontinens gyengeségéhez korábban a gyenge Magyarország is hozzájárult. A politikus szerint a gyengeség előidézőinek nemcsak a politikai, de a büntetőjogi felelősséget is vállalniuk kell. Pálffy István kitért arra is, hogy Mesterházy Attila szocialista pártelnök szavaival ellentétben nem csupán szakmailag, de politikailag is sikeres volt az elnökség.
        
Németh Zsolt államtitkár Horvátország csatlakozási tárgyalásainak lezárását szintén az uniós elnökség legnagyobb sikerei között tartotta számon. Külön kitért arra, hogy a 17 ezer fős magyar közösséggel rendelkező állam az elmúl években ki volt téve a korábbi kormányzatok nemzetmegosztó politikájának. Hangsúlyozta, hogy a Horvátország melletti elkötelezettséget a magyar-horvát gazdasági illetve, a regionális politikai együttműködés és a turizmus kiemelt volta is indokolja. Végül azt is megjegyezte, hogy Horvátország csatlakozása egy nagyon fontos üzenet az egész Balkán számára.

Potápi Árpád János (Fidesz) napirend előtti felszólalásában leszögezte: a számok is azt bizonyítják, hogy az egyszerűsített honosítási eljárás sikertörténet. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes válaszában valóban történelmi tettnek nevezte, amikor 2010. május 26-án az Országgyűlés megalkotta az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a határon túli magyarok úgy lehessenek magyar állampolgárok, hogy ne kelljen elhagyni lakóhelyüket. Ezzel a kormány megindította a nemzet közjogi egyesítését és lemosta a 2004. december 5-i népszavazás szégyenét és ez lehetővé teszi az asszimiláció megállítását és megfordítását. A miniszterelnök-helyettes bejelentette azt is: zökkenőmentesen zajlik a honosítás és elérték a százezredik állampolgársági kérvényezőt.

Schiffer András (LMP) szerint a Kínával kötött megállapodás kétségkívül taktikai és rövid távú értelemben siker, de stratégiailag tévút, a kommunista diktatúrával kötött szövetség ugyanis nemcsak erkölcsi, emberi jogi szempontból elfogadhatatlan, hanem azt is eredményezi: a kormány által meghirdetett gazdasági szabadságharc elbukott, és Orbán Viktor új függőség után nézett. Orbán Viktor miniszterelnök válaszában úgy fogalmazott: az erkölcsi kérdések fontosak, de nem szabad figyelmen kívül hagyni azt az erkölcsi felelősséget, amit egy ország vezetői a saját polgáraik biztonsága iránt kell, hogy érezzenek. A tüntetésekkel kapcsolatban a kormányfő leszögezte: Magyarország szabad ország, nem kívánjuk megakadályozni egyetlen külföldi látogatással kapcsolatban szerveződött tüntetés, vagy demonstráció létrejöttét sem. Ugyanakkor elvárjuk minden tüntetőtől, hogy ne lerombolni akarják azokat az állami célokat, amelyek Magyarország érdekét szolgálják, ezért kifejezetten, mindig is fel fogunk lépni az olyan típusú megoldásokkal szemben a törvény adta lehetőségeken belül, amelyek megvédik azokat az állami célokat, amelyek egy-egy külföldi látogatáshoz kapcsolódnak. Vélemény-kifejezés van, botrány, balhé nincs - szögezte le a miniszterelnök.   

A miniszterelnök szerint nemrég még Magyarország is Európa bajait gyarapította meghamisított gazdasági adatokkal, hazugságokkal, legyengült, védtelen, kitett gazdaságunkkal, mára azonban ebből sokat ledolgozott, és a magyar EU-elnökség munkájával sokat visszaszerzett becsületéből is az ország. Orbán Viktor a magyar uniós elnökséget értékelve hétfőn, napirend előtt az Országgyűlésben kijelentette: Magyarország az elmúlt félévben kiállt Európáért, a közös értékekért, vívmányokért és Közép-Európáért.

Orbán szerint a magyar elnökség a legnehezebb feladatokat választotta ki és vállalta magára. Felidézte, hogy Magyarországnak rendkívüli időszakban, rendkívüli helyzetekben kellett helytállnia.

Kifejtette: a gazdasági kormányzás, az európai szemeszter, a romastratégia, a Duna-stratégia és Horvátország uniós csatlakozása ügyében született döntés a múlt heti uniós csúcson, ahol kiválónak minősítették hazánk teljesítményét.  Az elnökségi munka középpontjában a válság kezelése és megelőzése állt, ezért a gazdasági kormányzás ügyének végigvitele különösen fontos eredménye a fél évnek. A miniszterelnök elmondta: az európai szemeszter fontos lesz az unió gazdasági megvédelmezését szolgáló harcban.

Az uniós elnökség céljai között szerepelt, hogy a horvát csatlakozási tárgyalásokat az elnökség fél éve alatt lezárjuk. Megfelelő színvonalon teljesítették a feladatokat, így megvalósulhatott a nyugat-balkáni stabilizáció első lépcsőfoka. Úgy vélte, a határok szabad átjárhatósága fontos Európa és a magyar nemzet számára is, a határon túli honfitársaink szempontjából is nagy jelentőségű volt, hogy Románia és Bulgária immár technikailag is készen áll a schengeni övezethez való csatlakozásra. Orbán Viktor hangsúlyozta: különösen fontos kérdés volt a romastratégia, melyben sikeresen képviseltük álláspontunkat. Az európai demográfiai és gazdasági problémák egyik megoldási lehetősége a romák aktivizilása. A Duna-stratégiában nyolc tagállam és hat EU-n kívüli ország is részt vett, ez nagyon fontos lépés volt a régió szempontjából is – értékelt a magyar kormányfő.

A kormányfő kitért az arab tavaszra és a nyomában keletkezett menekülthullámra is, amellyel kapcsolatban azt mondta: maga sem hiszi, hogy az illegális menekültáradattal szemben Európának tehetetlenül kellene állnia, azonban a megoldást szerinte nem a határok szabad átjárhatóságának korlátozásában kell keresni, hanem például a külső határok megerősített védelmében. Hangsúlyozta ugyanakkor, helyesnek látja, ha Magyarország képes arra, hogy baj esetén azonnal lezárja határait, és bevezesse a határellenőrzés rendjét.

Orbán Viktor kiemelte, hogy a munka során nem maradt magára a magyar elnökség, hiszen rengeteg segítséget kapott az európai intézményektől és azok vezetőitől. Köszönetet mondott továbbá azoknak is, akik magyar oldalról vettek részt a munkában, hiszen rengeteg volt a feladat. Elmondta például, hogy eddig 26 miniszteri, 92 vezetői és 117 szakértői konferenciát tartottak és ezek sora még nem ért véget.

Szerinte elnökségünk sikerének titka a munka, a kitartás és az önbecsülés volt és, hogy nem hátrált meg a problémák elől. Megértettük, hogy a válságot nem lehet a régi eszközökkel kezelni, új típusú fordulatra van szükség. Megértettük, hogy Európát és Magyarországot át kell szervezni, nem lehet a válság előtti állapotokat visszaállítani, nem élhetünk úgy, mint előtte. Orbán Viktor szerint a magyar kormány nem elméleti recepteket kínált Európának, hanem az ország megújításával gyakorlati példát mutatott a kontinensnek. Kifejtette, Magyarország két józan tanácsot fogalmazott meg Európa számára: merjünk magunk lenni, és ne hagyjuk, hogy mások mondják meg, mit tegyünk.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője gratulált az uniós elnökség lebonyolítóinak, és azt mondta: a válság elhúzódása és más negatív körülmény ellenére az ország sikeres elnökséget zárt, amelyet a bátorság jellemezte. Merjünk nagyok lenni, nagyot gondolni - Harrach Péter szerint ez a gondolat jellemezte az elmúlt fél év munkáját, amelyben a nemzeti és az európai érdek együttes képviselete valósult meg. A képviselő a régió szempontjából is fontosnak tartotta a roma stratégiát, és azt mondta: Magyarországon nem minden politikai erő működött együtt abban, hogy sikeres legyen az elnökség, de a belső kritika, amely igyekezett gyengíteni a sikert nem járt sikerrel. 

kdnp.hu
Forrás:MTI, mno.hu