Latorcai János az alkotmányjavaslatokról szóló általános vita pénteki zárónapján a parlamentben azt mondta, a Fidesz-KDNP alaptörvény-javaslata a szocialista normativizmust háta mögött hagyva tiszteletben tartja a történeti hagyomány vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti a nemzet egységét. Kalmár Ferenc közölte: a tervezet deklarálja, hogy Magyarország köztársaság. Hoffman Pál szerint az új alaptörvény végleg kimondja a kommunista diktatúrával való szakítás. Felszólalásában Lukács Tamás, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője azt mondta, hogy 24 ország emberi jogi szabályozását összehasonlítva a legszélesebb katalógust biztosítja az alaptörvény tervezete, és az teljes mértékkel vállalható.
Ágh Péter (Fidesz) szerint a kormánypártok alkotmányjavaslata kiemelt jelentőséget tulajdonít a jövő nemzedékek érdekeinek védelmére. A politikus közölte, az alaptörvény tervezete ezért támogatja a gyermekvállalást és védi a magzati életet, továbbá biztosítja az ingyenes alap- és középfokú oktatást, illetve képességektől függően a felsőfokú tanulmányokat.
Szájer József fideszes EP-képviselő az alkotmányjavaslatok általános vitájában felszólalva arra kérte az Országgyűlést, hogy legyen nyitott az állampolgárok, az önkormányzatok, valamint a civil szervezetek által megfogalmazott javaslatokra. A Fidesz-KDNP alkotmányszövegező bizottságának elnöke alapvető fontosságúnak nevezte a kisebbségek kollektív jogait, erre hivatkozva pedig azt kezdeményezte, hogy a parlament bizonyos pontokon módosítson a kormánypárti javaslat szövegén a magyarországi kisebbségek, nemzetiségek, népcsoportok igényei szerint. A politikus emellett azt javasolta a képviselőknek, fontolják meg az egészséghez való jog alapjogként történő rögzítését, valamint az olyan fontos környezetvédelmi elvek alkotmányba foglalását, mint például az elért védelmi szinttől való visszalépés tilalma, vagy a környezetszennyezők fizetési kötelezettsége.
Latorcai János (KDNP) azt mondta, a Fidesz-KDNP alaptörvény-javaslata a szocialista normativizmust háta mögött hagyva tiszteletben tartja a történeti hagyomány vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti a nemzet egységét. A balliberális értelmiség képviselői viszont azt állítják - folytatta -, hogy a keresztény értékek "közös történelmi múltunk becikkelyezésével" a többség ideológiáját hivatalossá, mindenki számára követendővé teszi az új alkotmány. A kereszténydemokrata politikus szerint ezt a vádat vissza kell utasítani, ugyanis a kereszténységben gyökerező elvek egy mindenki által elfogadható erkölcsi minimumot jelentenek, megtagadásuk pedig a közös múlt egy részének visszautasítását jelentené. Latorcai János kitért arra is, hogy a gyermekek után járó szavazati jog szerinte ellentétes az államfejezetben deklarált általános, egyenlő, közvetlen és titkos választás elvével, ezért kéri, a plusz szavazatról szóló passzus ne kerüljön bele az új alaptörvénybe.
Kalmár Ferenc (KDNP) azt mondta, hogy a tervezet deklarálja, hogy Magyarország köztársaság. Leszögezte, hogy a köztársaságnak nincs alternatívája Magyarországon. A képviselő hangsúlyozta a magyar nyelv kiemelt védelmét. Hozzátette, hogy a kettős állampolgárság kérdésében négypárti konszenzus alakult ki a parlamentben. Szavai szerint a határon túli magyarság támogatása az alaptörvényben lefektetett stratégiai célkitűzés kell, hogy legyen, aminek végrehajtása erkölcsi kötelezettség a magyar kormány számára.
Hoffman Pál (KDNP) közölte, hogy az új alaptörvény végleg kimondja a kommunista diktatúrával való szakítást és azt, hogy a mai szabadság alapjait az 1956-os hősök tették le. A képviselő hangot adott annak a hitének, hogy létezik olyan erkölcsi alap, amelyik a különböző világnézetű vagy akár nyelvű embereket is összekapcsolja. Kijelentette, hogy az értékközpontú alaptörvényben központi szerepet kap az egészség és így a sport is, amit stratégiai ágazatként kezelnek. A képviselő szerint a sport élen jár a nemzetegyesítésben, mert a legjobb határon túli sportolók megjelennek a magyar válogatottakban is.
Felszólalásában Lukács Tamás, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője azt mondta, hogy 24 ország emberi jogi szabályozását összehasonlítva a legszélesebb katalógust biztosítja az alaptörvény tervezete, és az teljes mértékkel vállalható.
A kereszténydemokrata politikus megfontolásra javasolta, hogy a jóhiszemű joggyakorlás elvét rögzítsék az alkotmányban, mert így biztosítható szerinte, hogy a meglévő törvényi kereteken belül senki ne élhessen vissza az alapjogokkal. Így hatékonyabb jogvédelmi rendszert lehetne kialakítani – vélte. Szerinte ki kell azt is mondani, amikor az alkotmány szabályozza a házasság kérdését, akkor nem a szexuális irányultságot szabályozza, az ugyanis nem alkotmányos érték. A család védelmének megszilárdítását tűzik ki célul – tette hozzá, kiemelve: büszkén vállalható a magzat életének védelme. Tessék mondani, olyan államot, ahol a magzatok életét ne védenék! – szólított fel Lukács Tamás.
Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára kiemelte: felelősséget éreznek a nemzet jövője iránt, s aki az alkotmányozásban nem vesz részt, híján van ennek a felelősségnek. A kormánypárti politikus a múlt rabjainak nevezte azokat a pártokat, amelyek ragaszkodnak az 1949-es alkotmányhoz, és nem éreznek felelősséget országuk iránt. Kiemelte: megvalósulhat a jó állam kiépítése, kiszámítható, és stabil állam jöhet létre. A javaslat emellett új társadalmi szerződést hoz létre az állam és állampolgárok között. Egy aktív, erős és intelligens állam létrehozása szükséges a tehetetlen, túlterjeszkedő, korrupt állam helyett, amely joggal váltja ki az állampolgárok bizalmatlanságát – mutatott rá. A tervezet alapelvi szinten rögzíti a korszerű államszervezés garanciáit – fejtette ki. Kimondja továbbá, hogy a tisztességes eljáráshoz való jognak a közigazgatási hatósági eljárásokban is érvényesülnie kell.
Földi László arról beszélt, hogy az alaptörvény tervezete elsőrendű feladatként határozza meg a Magyarország szuverenitásának, területi épségének, katonai védelmét és a kollektív védelemben való részvételt. Földi László kereszténydemokrata képviselő arról beszélt, a javaslat azt a célt szolgálja, hogy megteremtsék Magyarország működésének megfelelő alapjait. Kiemelte, hogy a Magyar Honvédséggel és a működéséhez kapcsolódó jogrendekkel sokkal hosszabb terjedelemben foglalkozik a tervezet az eddigiekhez képest, s elsőrendű feladatként határozza meg a Magyarország szuverenitásának, területi épségének, katonai védelmét és a kollektív védelemben való részvételt. Megfogalmazza biztonsági érdekeink nemzetközi képviseletét, és a javaslat szerint az MH kötelessége lenne a katasztrófák megelőzésében, elhárításában, felszámolásában való közreműködés, s szól a javaslat katonai műveletekben való részvételről is. Az alaptörvény méltó lesz a katonai esküben tett kötelezettségvállalásra, s a kormánypárti politikus fontosnak tartotta, hogy aki katonai szolgálatot vállal, nem lehet tagja semmilyen pártnak, nem folytathat semmilyen politikai tevékenységet.
Balsai István, a Fidesz képviselője utalva a parlament létszámának csökkentésére azt mondta, fel sem merülhet a jövőben, hogy ne főállású politikusként legyen valaki parlamenti képviselő. Jelenleg több, mint a fele a kormánypárti képviselőknek olyan közmegbízatással is rendelkezik, amely „adottság”, és amely a továbbiakban nem hiszi, hogy fenntartható – tette hozzá. Kitért arra is, hogy Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke előző napi felszólalását rossz helyre címezte. Úgy fogalmazott: ha példaként azt hozta fel, hogy milyen tarthatatlan állapotok vannak, és többéves késéssel tud eleget tenni a Fővárosi Bíróság jogalkalmazói feladatának, akkor felmerül a kérdés, hogy mit csinált az elnök három éven keresztül.
Kontrát Károly, a belügyminisztérium államtitkára azt mondta, hogy a rend fenntartása különösen fontos, ebben a magyar emberek összefogására van szükség. A rendvédelem alapja a jogrend, amelynek alapja az alkotmány – fogalmazott, felidézve a korábbi alkotmányok megszületésének körülményeit. Hozzátette: a javaslat új és nemzeti alapjait teremti meg a jogrendnek, s igazodási pontként szolgál a rendvédelem számára.
Magyar Zoltán (Jobbik) szerint a magyar termőföld és nemzeti vagyon védelmével kapcsolatos garanciák hiányoznak a javaslatból. El kellene érni, hogy a természeti erőforrások magyar tulajdonban maradhassanak – emelte ki. Hozzátette: a földkérdés egyben szociális kérdés is, és szóvá tette, hogy egy minden aggodalmat eloszlató szabályozás az uniós csatlakozás óta sem készült el. Meg kell erősíteni a vidéket, aktív földpiaci szereplővé kell tenni az államot - sürgette az ellenzéki politikus, s azt is mondta, hogy előtérbe kellene helyezni az „élelmiszer-önrendelkezés elvét”.
Varga Mihály (Fidesz) felszólalásában elmondta, kezdeményezni fogja az alkotmányjavaslat módosítását, hogy kerüljön bele: Magyarország hivatalos fizetőeszköze a forint. mA Miniszterelnökséget vezető államtitkár hangsúlyozta: az új generációk érdekeinek védelmében olyan alkotmányos szabályokat kell alkotni, amelyek megfékezik az állam túlzott mértékű eladósodását és biztosítják az államháztartás egyensúlyát. Emellett az alaptörvényben rögzíteni kell, hogy "a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a gazdálkodásával a nyilvánosság előtt elszámolni". A kormánypárti politikus az államadóssággal kapcsolatos szabályokat is üdvözölte. Ezek szerint az államadósság nem haladhatja meg az előző év GDP-jének felét, ez pedig biztonságos távolságot ad ahhoz, hogy ne legyen megint veszélyesen magas az adósság.
Rogán Antal (Fidesz) felszólalásában leszögezte: a jelenleg hatályos alkotmány alapján kobozták el családok millióinak minden személyes vagyonát, hajtották végre az államosítást és a kollektivizálást, valamint ez az alaptörvény adta az alapot a baloldali diktatúrák erőszakszervezeteinek létrehozására is, vagyis nem volt képes megvédeni az emberek személyes szabadságát és vagyonát.
