A gyermekek védelméről, az önkormányzatok helyzetéről és a tanyavilágról is szó esett az új alkotmány tervezetének részletes vitájában pénteken a parlamentben. Kormánypárti és jobbikos politikusok felszólalásaikban egyaránt bírálták a parlament ülésétől távolmaradó szocialista és LMP-s képviselőket.

A kereszténydemokrata Varga László egyetértett az állami és a nemzeti zászló megkülönböztetésére vonatkozó módosító javaslattal, így szerinte az előbbi, címeres lobogó az államot képviselheti, míg a piros-fehér-zöld zászló a magyar nemzethez tartozást mutathatja meg. A kormánypárti politikus szerint így sehol sem volna támadható az a magyar nemzetiségű ember, aki a nemzeti zászlót használja, szemben a címeressel, amelybe - mint mondta - "jobban bele lehet kötni".
   
Selmeczi Gabriella arról a kormánypárti módosító indítványról beszélt, amely a védendő személyek körét kiegészítené a gyermekekkel. A fideszes Nagy Csaba arra a módosító indítványra hívta fel a figyelmet, ami az önkormányzatok határozathozatali mechanizmusmát rendezné. Megjegyezte: az önkormányzatok ellenőrzése legyengült, a képviselőtestületeket eladósították a szocialista kormányok. A javaslat szerint az önkormányzati rendeleteknél a bíróságok új hatáskört kapnának, adott esetben megsemmisítésükről is dönthetnének.

Michl József (KDNP) azt mondta, hogy tragikus időszak volt az elmúlt nyolc év az önkormányzatoknak, olyan többletfeladatokat kaptak, amihez pluszforrás nem járult. Hozzátette: a 21 ezer milliárdos hitelállományból 1000 milliárd az, ami önkormányzati, a többi állami. Az elmúlt tíz hónap még nem volt elég, hogy az önkormányzatok ilyenfajta biztonságát megerősítsék.
   
Szijjártó Péter felszólalásában úgy fogalmazott a készülő javaslat talán a világ legzöldebb alaptörvénye lesz, mivel jelenleg nincs még egy olyan alkotmány, amely ilyen kiemelten figyelemben részesítené az ország biológiai erőforrásait. A kormánypárti képviselő hangsúlyozta: az emberek bevonásával, megkérdezésével készülő új alaptörvény képes lesz megvédeni az országot attól, hogy hatalmukkal visszaélő politikusok még egyszer eladósítsák az államot. Mint mondta, továbbra is helyesnek gondolják a gyermekeket nevelő családok minden módon történő elismerését, de az emberek véleményének tiszteletben tartása miatt a gyermekek után járó szavazati jog elvetését javasolják. Szijjártó Péter szerint azonban erről a demográfiai kihívásokkal összefüggő kérdésről még hosszabb konzultáció várható.
  
Ángyán József a természeti erőforrások és rendszerek megőrzéséről beszélt. A vidékfejlesztési államtitkár véleménye szerint a természetes biológiai sokféleségre kell a hangsúlyt helyezni. Kiemelte a hagyományos, családi munkán alapuló gazdálkodási formák és településszerkezet, a tanyás, illetve aprófalvas térségek megőrzésének fontosságát is. Mint mondta, a mindenkori kormány feladata, hogy ezeket a rendszereket fenntartsa.

A kereszténydemokrata Rubovszky György kijelentette, hogy az alaptörvényben helye van a mentelmi jognak. Felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon közel 8500 embernek van mentelmi joga, köztük a bíráknak és ügyészeknek is, így az nem csak az országgyűlési képviselők privilégiuma. Emlékeztetett azokra a törekvésekre is, hogy a koronás címer bekerülhessen a nemzeti zászlóba. Azt mondta, hogy a határon túli magyarok például körülbelül 99 százalékban a koronás címeres zászlót használják. Emlékeztetett arra, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán a határon túli magyarok úgy nyilatkoztak, igényt tartanak arra, hogy a magyar zászlóban benne legyen a magyar címer. Hozzátette, a tervezet vonatkozó cikkelye tartalmaz egy olyan megengedő szabályt, amelyik kimondja, hogy a történelmi hagyományok alapján eltérő módon lehet használni a címert és a zászlót.

Varga István (Fidesz) felszólalásban arra kérte a vitában résztvevőket, hogy maradjon benne a vármegye kifejezés az új alkotmányban, mert a vármegye a legrégebbi igazgatási eleme Magyarországnak és a legrégebbi megfogalmazása a területi egységeknek.

Nyitray Zsolt infokommunikációért felelős államtitkár azt mondta, megkezdték az állam informatika szétszabdaltságának felszámolását, megalkották a Digitális Megújulás Cselekvési Tervet, 15 milliárd forintot spóroltak meg az informatikai szerződések újratárgyalásával valamint bejelentették, hogy 2013-ra az ország egész területén elérhető lesz a szélessávú, gyors internet.
    
Szászfalvi László (KDNP) óriási jelentőségűnek nevezte, hogy az alaptörvény tervezetének preambulumába méltó helyet kap a kereszténység szerepe, miközben az ország más vallási hagyományai is megkapják az őket megillető tiszteletet és elismerést. Kitért arra is, hogy mindenkinek joga van a vallásszabadsághoz. Felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon az állam és az egyházak különváltan működnek és az egyházak önállóak, de az állam, a közösségi célok megvalósítása érdekében együttműködik velük. Hozzátette, az alkotmányos különválás nem azt jelenti, hogy az állam el akarná szigetelni az egyházakat. A kisebbségek kérdéseire áttérve azt mondta, a tavaly nyár óta folyó egyeztetések során lerakták egy tervezhető, kisebbségpolitikai célú állami támogatási rendszer alapjait. Hozzátette, olyan joganyagot akarnak kidolgozni, amely lehetővé teszi, hogy tényleges kisebbségi háttérrel rendelkező kisebbségi önkormányzatok jöjjenek létre. Kijelentette, nem cél a kisebbségpolitikai eredmények lebontása, amitől Kállai Ernő ombudsman tart. Hangsúlyozta, hogy a nemzetiségek részei a magyar nemzetnek, államalkotó tényezők, nyelvük, kultúrájuk védelmet kap.
    
Balsai István (Fidesz) a Nemzeti Hitvallás eredetileg beterjesztett szövegéből idézve emlékeztetett arra a mondatra, hogy "Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállás miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését". Ezek alapján kifogásolta azt a módosítást, amelyik az 1946. évi első törvényt is az alkotmányba emelné. Szavai szerint azt ugyanis egy megszállt országban, szabálytalan módon megválasztott Országgyűlés hozta meg. Azt mondta, égbe kiáltó ellentét van az eredeti alaptörvénytervezet és e között a módosító között. Hozzátette, hogy az 1945 végén megtartott választásokon a választók jelentős részét megfosztották szavazati jogától és jelentős mértékben korlátozták a pártok indulási lehetőség.

Az agráriumról, a magyar termékről, valamint a kormány szociálpolitikájáról beszéltek a parlament pénteki ülésén napirend előtt felszólalt képviselők. A szövetkezés támogatásának szükségességéről beszélt a magyar agrárium helyzetével foglalkozó felszólalásában a fideszes Turi-Kovács Béla. Sürgette, hogy kezdődjön el egy olyan program kidolgozása, amely rögzíti, "mit akarunk tenni a magyar agrárium jövőjében a szövetkezéssel", ami - jegyezte meg - most az alkotmánytervezet szövegéből kimaradt.