A képviselők keddre virradóan az áfatörvény módosításáról, valamint a nemzeti vasúti árufuvarozásról, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásáról szóló általános vitákkal fejezték be a parlament hétfőn kezdődött ülésnapját. Szatmáry Kristóf államtitkár a törvényjavaslat expozéjában kifejtette, a módosítás szerint 5 százalékra csökken a vendéglátás keretében, nem nyilvános családi rendezvényen, belépődíj nélküli zenés rendezvényeken az élőzenét terhelő áfatartalom. Fónagy János nemzeti fejlesztési államtitkár szerint a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás (SzMGSz) egységes szerkezetben történő kihirdetésével egyszerűsödhet a magyarországi vasúttársaságok külföldre irányuló tevékenysége.
  
Növekedhet az utánpótlásképzés hatékonysága és csökkenhet a képzés utáni pályaelhagyás a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásával - emelte ki Rétvári Bence az intézmény megalapítását rögzítő törvényjavaslat hétfő esti expozéjában. A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára kifejtette: az új intézmény a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem karaként működő egykori Államigazgatási Főiskola, azaz a mai közigazgatástudományi kar egyesülésével jön létre, és 2012. január 1-jével kezdi meg működését. Közép- és hosszú távon a képzési szerkezet összehangolásával, valamint a közszolgálati karrierpályákkal való harmonizálásával növelni fogja az utánpótlásképzés hatékonyságát, ezáltal várhatóan csökkenni fog a képzés utáni pályaelhagyás - mutatott rá a kereszténydemokrata államtitkár.
   
A kormány módosítaná a kis- és középvállalkozások (kkv) támogatásáról szóló törvényt, hogy a vállalkozások fel tudják venni az Agrár Széchenyi Kártya által biztosított hitelt. Szatmáry Kristóf államtitkár expozéjában azt mondta, technikai jellegű módosításról van szó, mert a Széchenyi Kártya alanyi köre eltér az Agrár Széchenyi Kártya alanyi körétől. Zsiga Marcell fideszes képviselő a részletekről szólva elmondta, a hitel összege 500 ezer forinttól 25 millió forintig terjed, a futamidő 3 év, az összeg szabad felhasználású. Aradszki András (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy ennek segítségével fejleszteni lehet a biogazdálkodás gépesítését is, ami az egyik kitörési pontja lehet az agráriumnak.

Semmisnek nyilvánította az Országgyűlés a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, valamint garázdaság miatt meghozott, kizárólag rendőri jelentésre, illetve rendőri tanúvallomásra alapozott ítéleteket. Semmisnek tekintendők a bíróság hatáskörébe tartozó rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértése miatti megállapítások is, ha azok alapját csak rendőri jelentés vagy tanúvallomás képezte. A döntés a 2006. szeptember 18. és október 24. között elkövetett cselekményekre vonatkozik. A fideszes Balsai István indítványát hétfőn 297 igen szavazattal, 60 nem ellenében fogadta el a parlament.

Balsai István a törvény indoklásában azt írta: a 2006. őszi tömegmegmozdulások helyszínén vagy az azokhoz közeli helyeken lévők egy részét az elfogás, előállítás során, gyakran válogatás nélkül, indokolatlanul vagy aránytalanul, brutálisan bántalmazták, emberségükben megalázták, majd 72 órás őrizet után előzetes letartóztatásba helyzeték. Az indoklás szerint számos példa támasztja alá, hogy a gyakran csak rossz időben, rossz helyen lévő áldozatok ellen, a rendőrhatósági eljárást utólag igazolandó, hamis, illetve valótlan tartalmú rendőrségi tanúvallomások alapján indult szabálysértési vagy büntetőeljárás. Az ügyekben később eljáró bíróságok pedig sok esetben önmagukban bizonyító erőt tulajdonítottak a rendőrség eljárásában kiállított közokiratnak, különösen akkor, ha egyéb bizonyíték nem állt rendelkezésre. A semmissé nyilvánítás nem alkalmazható azonban az olyan terheltek vagy szabálysértési eljárás alá vont személyek javára, akik a más bizonyítékokra (képfelvételekre, civil tanúk vallomásaira, továbbá beismerő vallomásukra) alapozott tényállás szerint az alapvető szabadságjogok alkotmányos kereteiből erőszakos cselekvésükkel kiléptek.
  
Felhatalmazást adott az Országgyűlés a kormánynak hétfőn arra, hogy legfeljebb június végéig meghosszabbítsa a Veszprém megyében a kolontári vörösiszap-katasztrófa miatt tavaly októberben kihirdetett veszélyhelyzetet. A kabinet arra is lehetőséget kapott, hogy az árvíz által veszélyeztetett települések védelme érdekében április 30-ig fenntartsa a veszélyhelyzetet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

Megválasztotta az Országgyűlés Bártfai-Mager Andreát és Gerhardt Ferencet a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tagjává, március 21-i hatállyal hat évre. A kormánypárti képviselők mellett a Jobbik-frakció nagy része is igennel szavazott, a szocialisták nemmel, az LMP pedig távol maradt a szavazástól. A testület két hiányzó tagjának jelöléséről később döntenek.

A vízkárelhárítás hatékonysága érdekében kezdeményezett törvénymódosításokat fogadott el hétfőn a Ház. A jogszabályváltozások egyebek mellett vízkárelhárítással összefüggő területhasználati korlátozásokról, valamint a kártalanításról és a kisajátítás feltételeiről rendelkeznek. A fideszes Bányai Gábor előterjesztését 308 igen és 47 nem szavazat mellett fogadták el az országgyűlési képviselők. Ez alapján többek között a jövőben vízkárelhárítási célú tározónak minősül a záportározó, az árvízcsúcscsökkentő tározó, a szükségtározó, a vésztározó és a belvíztározó. A törvénymódosítások kimondják, hogy a nagyvízi meder elsődleges rendeltetése a folyók medréből kilépő árvíz és a jég levezetése, a jogalkotók ezért korlátozták az építési tevékenységet nagyvízi meder területén.

Minden jóakaratú embernek össze kell fognia, hogy soha többé ne ismétlődhessen meg a romák elleni sorozatgyilkosság - hívta fel a figyelmet az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága, miután hétfőn megtárgyalta az "Erőszakos cselekmények a romák ellen" vitaanyagot. A Lukács Tamás (KDNP) bizottsági elnök által jegyzett közlemény szerint a történtek felhívják a figyelmet arra is, hogy hasonló esetek megelőzéséhez és felderítéséhez erős rendőrségre és hatékony nemzetbiztonsági szolgálatokra van szükség. Amennyiben ez jogalkotási feladatot is igényel, úgy az Országgyűlésnek is indokolt a szükséges törvénymódosításokat elfogadni.
  
A kormány javaslatára módosította az Országgyűlés a médiatörvényt és a médiaalkotmányt. A változtatást a kabinet azután kezdeményezte, hogy megállapodott a jogszabályokat több ponton kifogásoló Európai Bizottsággal. A módosítás érinti a kiegyensúlyozott tájékoztatás, a regisztráció és a más tagállami médiaszolgáltatóval szemben alkalmazható szankciók szabályozását. A parlament 258 igen szavazattal, 65 nem ellenében, 38 tartózkodással hagyta jóvá a novemberben elfogadott médiaalkotmány és a decemberben megszavazott médiatörvény módosítását. Igennel szavaztak a kormánypárti képviselők, nemmel az MSZP és az LMP politikusai, a Jobbik tartózkodott.
  
A változtatás a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatásokra - vagyis televíziókra és rádiókra - korlátozza, így az a lekérhető tartalmakra nem vonatkozik. Rögzíti azt is, hogy nem az egyes médiaszolgáltatók, hanem a médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás. A lekérhető szolgáltatások és sajtótermékek regisztrációjával kapcsolatban a törvény azt tartalmazza, hogy a szolgáltatás megkezdésének nem feltétele a nyilvántartásba vétel, amely azonban változatlanul kötelező, a tevékenység megkezdését követő 60 napon belül. A törvény pontosítja a sajtótermék és a médiaszolgáltatás fogalmát: csak a kifejezetten gazdasági haszonszerzés céljából indított szolgáltatások tartoznak ebbe a körbe, így például a videoblogok és más magáncélú közlemények nem. Változás, hogy a külföldön letelepedett, Magyarországra irányuló szolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatóra ezután csak akkor vethet ki bírságot a médiahatóság, ha a szolgáltató azért telepedett le más tagállamban, hogy megkerülje a magyar médiaszabályozást. Ellenkező esetben bírság nem, más jogkövetkezmények viszont változatlanul alkalmazhatók. Emellett a parlament hatályon kívül helyezte a személyek, csoportok nyílt vagy burkolt megsértésére vonatkozó tilalmat. A médiaalkotmány így ezután személyek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport kirekesztését tiltja, nyílt vagy burkolt megsértésüket azonban nem. A törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A szavazást a karzatról figyelemmel kísérte a Budapesten tartózkodó Neelie Kroes médiaügyekért felelős uniós biztos is.
  
A tűzvédelmi ellenőrzések szigorításáról döntött hétfőn az Országgyűlés a West Balkán nevű fővárosi szórakozóhelyen január közepén történt tragédia hatására. A képviselők egyhangúlag, 360 igen szavazattal fogadták el a tűz elleni védekezést, valamint az épített környezet alakítását szabályozó törvény módosítását. A parlament döntése értelmében a jövőben be kell jelenteni az épületek, illetve egyéb területek 15 százalékosnál nagyobb kapacitásváltozását. A hatóságok ez alapján tűzvédelmi ellenőrzést végezhetnek, az ennek során kiszabott bírság és késedelmi pótlék pedig adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.
   
Visszaállította hétfői döntésével az Országgyűlés a kötelező kamarai tagságot az egészségügyi dolgozók számára, így június elsejétől csak az végezhet egészségügyi tevékenységet, aki szerepel a működési nyilvántartásban, és tagságot vállal valamelyik szakmai köztestületben. Az Országgyűlés 310 igen, 48 nem szavazat és egy tartózkodás mellett fogadta el Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter indítványát. A törvény április 1-jén lép hatályba, a munkavállalóknak ekkortól 60 napjuk van rá, hogy belépjenek valamelyik köztestületbe, ez szakmájuktól függően lehet a Magyar Orvosi Kamara (MOK), a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) vagy a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK). A jogszabály a kamarák által működtetett teljes körű független etikai rendszert ír elő.

Nyilvántartásba veszik a 2011. január 1-jét követően kedvezményesen honosított, és Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező polgárokat annak a törvénymódosító-javaslatnak értelmében, amelyet hétfői ülésén fogadott el az Országgyűlés. Az érintettek személyi azonosítót és lakcímet tartalmazó okmányt kapnak. Az indítványt a kormánypártiak mellett a jelenlévő jobbikos, független és LMP-s képviselők is megszavazták, csak az MSZP ellenezte. A Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által benyújtott változtatások azért váltak szükségessé, mert az egyszerűsített honosítás bevezetésével megszűnt az az általános követelmény, hogy a magyar állampolgárság megszerzésének előfeltétele a magyarországi lakóhely megléte. Ennek következtében az indoklás szerint jelenleg nincs olyan hatósági nyilvántartás, amelynek segítségével a kedvezményesen honosítottakról megbízható adatok állnának rendelkezésre.

Megszavazta az Országgyűlés hétfőn az új alkotmány elfogadásának előkészítéséről szóló határozati javaslatot, amely az eredeti tervekkel ellentétben mégsem a kormánynak, hanem a parlamenti frakcióknak ad lehetőséget arra, hogy március 15-ig a Ház elé terjesszék az új alaptörvényről szóló indítványukat. Ennek során azonban a most elfogadott alkotmánykoncepciót nem kötelező figyelembe venniük. Az összes képviselő kétharmadának támogatásához kötött passzusokat 262 igennel és 43 nemmel, a jelenlévők kétharmadának támogatásához kötött részeket pedig 263 igen és 43 tartózkodó szavazat mellett fogadta el az Országgyűlés.

Simon Gábor (MSZP) a korábban működő krízisalapról azt mondta, hogy az 132 ezer embernek közel 4,6 milliárd forint értékben nyújtott segítséget. Soltész Miklós államtitkár válaszában azt mondta, hogy a szocialista kormányok felszíni kezelése semmit nem segített azoknak az embereknek, akik egyébként valóban megérdemelték volna a támogatást. Leszögezte, hogy a szocialisták nem adtak segítséget a kilakoltatás, a gáz és távfűtés árának emelése ellen. Hozzátette, hogy a kabinet viszont bevezette a bankadót, megmentette a nyugdíjasokat a kötelező nyugdíjpénztári befizetések hatásaitól, létrehozta a krízisadót.
   
Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) azt mondta, sokakat megdöbbentett Heller Ágnes filozófus múlt heti, brüsszeli kijelentése, hogy 2006 októberében nem lőttek a tüntetőkre és nem kínozták őket. Navracsics Tibor igazságügyi miniszter azt mondta, nem csak nekik hanem az LMP-nek is tennivalója van az ügyben. Arra kérte az ellenzéki pártot, hogy használják fel a zöldpártokkal való kapcsolatukat, hogy Daniel Cohn-Bendit, az EP Európai Zöldek - Európai Szabad Szövetség frakciójának társelnöke is megismerhesse a 2006 őszi eseményeket. Közölte, tudják, hogy nem nyújthatnak teljes vigaszt az akkori sérülteknek, de kártalanítást adtak az akkori áldozatoknak, most fogják tárgyalni a semmisségi törvényt és egyetértett abban is, hogy az akkor történtekről a továbbiakban is beszélni kell.

Varga László (MSZP) interpellációjában elmondta: az elmúlt 10 hónapban nőtt a szegénységben élők száma. Balog Zoltán a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára válaszában elmondta: a szociális válság az előző kormányok tevékenységének hatására alakult ki Magyarországon, most pedig a saját mulasztásaikat kérik számon a kormányon. Az államtitkár hozzátette: a kormány eddigi döntéseinek hatására a családok jövedelme nőtt, a közcélú adomány áfáját eltörölték és a közmunka rendszerét is úgy alakítják át, hogy az ne adomány, hanem valódi értékteremtő munka legyen.
   
Szávay István (Jobbik) interpellációjában azt kérdezte a kormánytól, hogy a MÁÉRT szakbizottságaiból miért zárták ki a magyarországi pártok képviselőit és a kabinet szerint mennyire illeszkedik ez a lépés a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe? Rétvári Bence a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkár leszögezte: a mostani kormánynak egyértelmű a nemzeti elkötelezettsége. A MÁÉRT szakbizottságainak pedig önálló ügyrendjük van, amelyben az szerepel, hogy automatikusan csak a határon túli magyar szervezetek és a kormány illetékesei vesznek részt, de az elnököknek van lehetőségük meghívni külsős szakértőket. A képviselő a választ nem fogadta el, de az Országgyűlés 164 igen, 85 nem szavazattal és 9 tartózkodással megtette azt.

A készülő új alkotmányról, a gyógyszertári marketing-akciókról, az orvosok elvándorlásáról és a hitelesek helyzetéről volt szó az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben. Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára Lamperth Mónika felszólalására reagálva elmondta: furcsa, hogy pont az az MSZP hiányolja az új alkotmányról az egyeztetést és vitát, amely kivonult belőle, az MSZP-nek ezek után nincs jogalapja arra, hogy bármilyen egyeztetést követeljen. Be kellene nyújtani a saját szövegjavaslatot, és aztán azt a vitában megvédeni. Hozzátette: több mint 8 millió háztartásba juttatják el a kérdőíveket, amelyeken a kérdések egyáltalán nem partikulárisak. Ezeket a kérdőíveket nem külföldi, offshore székhelyű cégek, hanem magyar cégek készítik, jóval olcsóbban a szokott árnál. A kérdőívek előállítás 90 forintba kerül fejenként. Megér Önnek kilencven forintot az emberek véleménye? - kérdezte végül Rétvári Bence. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 182 igen, 58 nem és a 37 tartózkodással jóváhagyta azt.
    
Lázár János közölte: a Fidesz és a KDNP képviselői március 14-én be fogják terjeszteni az alkotmány szövegtervezetét. A frakcióvezető azt kérte a pártok képviselőitől, hogy az Országgyűlésben vitassák meg az alkotmánytervezetet, és terjesszék be a szövegtervezetüket a Ház elé. Aki hisz a demokráciában, annak kötelessége részt vennie az alkotmányozásban. Közölte: érthetetlen, hogy az az MSZP, amelyik nyolc éven keresztül azt mondta, hogy az alkotmány kétharmados elfogadása az akadálya a modern Magyarország megteremtésének, most nem akar részt venni az alkotmányozás folyamatában. Szavai szerint jövő hét hétfőn ki fog derülni, hogy az LMP ugyanolyan párt-e, mit az MSZP.

Gyenes Géza (Jobbik) egy konkrét esetet idézve a fokozódó szakorvoshiányról beszélt. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár kiemelte: az egész emberi erőforrás képzési rendszer romokban hever. Hozzátette: igyekeznek minden olyan lépést megtenni, ami a szakorvosok és végzett orvostanhallgatók külföldre vándorlását csökkenti, folyamatban van például a rezidensképzésről szóló kormányrendelet módosítása. Mesterházy Attila szerint a mostani "Orbán-csomagra" nem azért van szükség, mert az államadósság nagyon magas, hanem az állami túlköltekezés miatt. Szatmáry Kristóf államtitkár közölte: az elmúlt nyolc évben a szocialista kormányok végletekig eladósították Magyarországot. Közölte, a kormány szerint a munkát vonzóbbá kell tenni, mint a segélyeken élést és át kell alakítani a gyógyszerkasszát is. Seszták Oszkár (KDNP) arról beszélt, hogy 2001. március 6-án közel 75 órán keresztül zúdult az ár a beregi térségre, házak százai dőltek össze. Mint mondta, a térségnek azóta sikerült talpra állnia.

A belügyminiszter tájékoztatást adott a 2010. október 4-én Kolontár és Devecser térségében bekövetkezett katasztrófa elhárítására tett intézkedésekről. Elmondta, most két veszélyhelyzet van kihirdetve az országban, az egyik a vörösiszap-katasztrófához kötődik, a másik a Sajóvölgyéhez. Kiemelte, Kolontár és Devecser térségében a veszélyhelyzet teljes terjedelmében nem múlt el, de csökkent. Beszélt arról is, hogy a Sajóvölgyben is veszélyhelyzetet hirdettek.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke közölte: március 11-én Európa-szerte megemlékeznek a terrorizmus áldozatairól. Hozzátette: 2004-ben ezen a napon a kora reggeli órákban tíz pokolgépes robbanás rázta meg a spanyol fővárost. A merényleteknek 191 halálos áldozata és mintegy 2000 sebesültje volt. Kiemelte: 2005. július 7-én négy pokolgép robbant a londoni földalatti hálózat három forgalmas állomásán és egy városi buszon, itt ötvenheten vesztették életüket. A házelnök szerint a terroristák mindenkinek üzentek: az európai nagyvárosok többé nem lehetnek békés, hétköznapi életünk színterei, állandó fenyegetettségben élünk. Felhívta a figyelmet arra: a terrorizmus áldozatai nem elsősorban katonák, hanem védtelen emberek, és emlékeznünk kell rájuk.

Képviselői mandátumigazolással kezdődött hétfőn az Országgyűlés munkája: Mikola István megüresedett helyére a Fidesz Cserna Gábort jelölte, aki esküt is tett.