Legfrissebb: igent mondott a T. Ház. A nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályai. Trafik. Nemzeti felsőoktatásról. Beszámolt az Állami Számvevőszék. Közraktározás. Személyek szabad mozgásának szabályairól. Dél-koreai kapcsolatok.
kdnp-hu – Bartha Szabó József
A nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályai
A nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapításáról szóló törvényjavaslat arra irányul, hogy aki államtitkokat kezel, aki a magyar állam titkos információihoz hozzájut, az viselkedjen megfelelően. A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esőknek a kockázati tényezők között egyebek mellett arról kell számot adniuk, hogy milyen magánjellegű kapcsolatot tartanak fenn külföldi állampolgárokkal, fogyasztanak-e alkoholt, s ha igen, milyen mértékben, szenvedtek-e alkoholfüggőségben, alkalmanként vagy rendszeresen fogyasztottak-e kábítószert, van-e házasságon, illetve élettársi közösségen kívüli kapcsolatuk, illetve álltak-e kapcsolatban a demokratikus jogállam alapelveit tagadó mozgalommal. (Szövege: PDF.)
Nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek:
– a nagykövet és az önálló külképviseletet irányító főkonzul;
– a miniszter, az államtitkár, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos;
– a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, a miniszteri biztos;
– az autonóm államigazgatási szerv, az önálló szabályozó szerv, a központi hivatal, a kormányhivatal, valamint a megyei és a fővárosi kormányhivatal vezetője és vezetőhelyettese, továbbá a megyei és a fővárosi kormányhivatalt vezető kormánymegbízott;
– az Országgyűlés főigazgatója, az Országgyűlés Hivatalának vezetője, az Országgyűlés Hivatala önálló szervezeti egységének a vezetője;
– a Köztársasági Elnöki Hivatalt vezető főigazgató, valamint a Köztársasági Elnöki Hivatal önálló szervezeti egységének a vezetője;
– a Honvéd Vezérkar főnöke;
– a rendvédelmi szerv országos parancsnoka és helyettese, a rendőrfőkapitány és a rendőrkapitány;
– a tábornok és a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezett;
– az állami vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, felügyelő bizottságának tagja;
– a nemzetbiztonsági szolgálat, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, valamint a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv személyi állománya;
– az Országgyűlés nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottságába és a honvédelemmel foglalkozó állandó bizottságába, illetve - amennyiben feladata ellátásához „bizalmas” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot szükséges felhasználnia - az Országgyűlés által létrehozott vizsgálóbizottságba, illetve eseti bizottságba jelölt személy, illetve tag;
– az Országgyűlés nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottsága, a honvédelemmel foglalkozó állandó bizottsága, valamint - amennyiben feladata ellátásához „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot szükséges felhasználnia - az Országgyűlés által létrehozott vizsgálóbizottság, illetve eseti bizottság eljárásában közreműködő szakértő;
– aki a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott minősített adatot kezelő szervvel foglalkoztatási jogviszonyban vagy a Polgári Törvénykönyv rendelkezésein alapuló szerződéses jogviszonyban áll és e jogviszonyával összefüggésben fokozottan ki van téve jogellenes befolyásolási szándéknak, leplezett támadásnak vagy fenyegetésnek;
– aki foglalkoztatási jogviszony vagy a Polgári Törvénykönyv rendelkezésein alapuló szerződéses jogviszony alapján a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti „Bizalmas!”, „Titkos!” vagy „Szigorúan titkos” minősítésű adatot megismerésére vagy felhasználására jogosult;
– a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott, a minősített adatot kezelő szervvel közreműködő természetes személy, akinek feladata ellátásához minősített adatot szükséges felhasználnia;
– az e törvény szerinti titkos információgyűjtést engedélyező bíró;
– az 55. §-ban meghatározott kijelölt ügyész;
– a Független Rendészeti Panasztestület tagja;
– az Országgyűlési őrség személyi állománya."
A nemzetbiztonsági ellenőrzést az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat végzi. Az ellenőrzés kétlépcsőssé válik: az első lépcső esetén a jövőben nem alkalmazható a folyamatos ellenőrzés. Adattári ellenőrzést jelent, amelynek során titkos információgyűjtés is folytatható, ugyanakkor a korábbinál rövidebb, 45 nap tartamú. Rögzíti, hogy miniszterek, államtitkárok, a nemzetbiztonsági bizottságba jelölt és megválasztott országgyűlési képviselők, valamint a miniszteri kabinet vezetője és politikai főtanácsadó esetén csak ezt az ellenőrzést kell lefolytatni.
A második lépcsőben bevezeti a folyamatos ellenőrzés lehetőségét, vagyis azt, hogy az érintettek a munkakörük betöltése alatt is megfelelnek-e a biztonsági feltételeknek, azaz a jogviszony fennállása alatt is lehet folytatni ellenőrzést, amelynek során ugyancsak alkalmazni lehet a titkos információgyűjtést, de naptári évenként legfeljebb kétszer, alkalmanként legfeljebb 30 napig. A köztisztviselők, illetve kormánytisztviselők esetében a munkáltatók kezdeményezhetik ellenőrzésüket. Ennek eredménye alapján pedig a munkáltató a jövőben a szolgálat megszüntetésére is javaslatot tehet.
A törvény rögzíti: A nemzetbiztonsági szolgálatoknál kormánytisztviselői, illetve közalkalmazotti jogviszony azon személyekkel létesíthető, akik megfelelnek a közszolgálati tisztviselőkről, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben foglalt alkalmazási feltételeknek, továbbá a jogviszony létesítéséhez a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző szerv hozzájárult.
A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy – többek között – nem felel meg a biztonsági feltételeknek:
– ha különös tekintettel a munkavégzésen kívül tanúsított magatartására, magánéleti kapcsolataira, anyagi, jövedelmi viszonyaira, valamint olyan személlyel, az erről való tudomásszerzést követően fenntartott kapcsolatára, akinek szándékos bűncselekmény miatt a bíróság büntetőjogi felelősségét megállapította;
– ha személyével szemben olyan körülmény áll fenn, amely sérti vagy veszélyezteti a minősített adat védelméhez fűződő érdeket;
– ha büntetett előéletű;
– ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonynak megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll;
– ha büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította.
A törvény több mint százhúsz kérdést tartalmazó melléklete, amelyekre a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyeknek kell válaszolni. A terjedelmes biztonsági kérdőívből a módosítások során törölték az első Orbán-kormány polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős tárca nélküli minisztere, Demeter Ervin és Németh Szilárd azon javaslatát, (42 igen, 263 nem, 2 tartózkodás), mely szerint az érintetteknek az esetleges kockázati tényezők között arról is vallaniuk kellett volna, hogy „Állt-e kapcsolatban az 1990 előtt működő, a kommunista (szocialista) ideológia kiszolgálására létrehozott szervezettel (ha igen, fejtse ki részletesen)”.
Az Országgyűlés a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapításáról szóló törvényjavaslatot 273 igennel, 51 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Trafik
A dohányzással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat elsődleges célja, hogy szigorú szabályok betartásával, kevesebb elárusító helyen és ellenőrzött formában lehessen csak dohánytermékekhez jutni. Nem titkolja: a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatása során törekedni kell arra, hogy fiatalkorú dohánytermékhez ne juthasson. „Amennyiben annak gyanúja merül fel, hogy a dohánytermék értékesítési helyére (dohányboltba, elkülönített helyre) fiatalkorú személy lépett be, illetve a dohányterméket fiatalkorú kívánja megvásárolni, a dohánytermék-kiskereskedő köteles a fogyasztót életkora hitelt érdemlő igazolására felhívni. Amennyiben a fogyasztó az életkorát nem igazolja, vagy bebizonyosodik, hogy a fiatalkorú, részére semmilyen termék nem értékesíthető és azonnal fel kell szólítani őt arra, hogy a dohánytermék értékesítési helyét hagyja el. Ameddig a felszólított fogyasztó a dohánytermék értékesítési helyét nem hagyja el, a dohánytermék értékesítése, illetve a dohányboltban más e a dohányboltban forgalmazható termék értékesítése sem folytatható, még az arra jogosult fogyasztó részére sem. Köteles a dohánytermék értékesítését megtagadni abban az esetben is, ha annak gyanúja merül fel, hogy a nem fiatalkorú fogyasztó a dohányterméket fiatalkorú részére történő továbbadás céljából kívánja megvásárolni.”
Dohánybolt más üzlettől elkülönült, önálló üzlethelyiség lehet, „külső felületére tekintve dohánytermék nem látható, csak az üzlethelyiségbe belépve.” A törvény módosítása lehetővé teszi, a néhány száz fős kistelepüléseken, ahol senki sem jelentkezik dohánykoncesszióért, hogy kizárólag állami tulajdonú cég lássa el ezt a tevékenységet.
A dohánytermék-kiskereskedelmi piac európai irányelveknek megfelelő, kulturált átalakítása emellett megteremti a kereteit annak is, hogy a dohány-kiskereskedelemből származó jelentős árbevétel ne multinacionális áruházláncok profitját gyarapítsa, hanem magyar kisvállalkozások, magyar családok megélhetéséhez szolgáljon alapul.
A törvény tíz százalékos mértékű kereskedelmi árrést tesz lehetővé annak érdekében, hogy azoknak is biztosíthassák a dohánybolt szerény jövedelmezőségét, akik elsősorban (vagy kizárólag) a dohánytermékek forgalmazásából kívánják bevételeiket biztosítani.
A tavaly szeptemberben elfogadott trafiktörvény alapján a dohányboltokban a dohánytermékeken kívül mást nem lehetett volna kapni, a parlament azonban már decemberben engedélyezte, hogy lottót és sorsjegyeket is áruljanak. A jogszabály idén februárban elfogadott újabb módosítása után szeszes és energiaitalt, kávét, ásványvizet, üdítőket és újságot is kínálhatnak. A legújabb módosítás szerint viszont a júliusban megnyitó dohányboltokban már fagylaltot és jégkrémet is árulhatnak. (Szövege: PDF.)
Az Országgyűlés a dohányzással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot 222 igennel, 81 ellenszavazat és 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Nemzeti felsőoktatásról
Babits írja: "Légy hű, és légy szabad! Gondolj a madarakra, akik hívek a fához, mely fészküket adja, és mégis kilátnak, kiszállnak a légi magasba! Két hazában otthonosok: polgárai a fáknak, s együtt örök polgárai mind égnek és szabadságnak."
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény alapján jelenleg felsőoktatási képzésben a hallgató a költségviselés formája szerint három módon részesülhet: - önköltséges formában, ahol a képzés költségét saját maga viseli; - önköltséges formában, ahol a Diákhitel konstrukcióban rendkívül kedvező feltételek mellett van lehetősége a képzés költségeinek finanszírozására; - magyar állami (rész)ösztöndíjas képzés keretében, amely esetben az állam vállalja át a képzés költségeit a törvényben, illetve a törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén. Ezen harmadik eset feltételeinek módosítását tartalmazza a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása. Indoklásában írja: az állami ösztöndíj átdolgozásának célja, hogy az eredeti és valódi felsőoktatás-politika és felsőoktatás-finanszírozási célok feladása nélkül egy olyan feltételrendszer kerüljön kialakításra, amely a hallgatók és a társadalom számára elfogadható, mely világossá teszi, hogy az állami ösztöndíj nem a hallgatók végzés utáni mobilitásának a meggátlására, szankcionálására irányul, továbbá még inkább összhangba kerül az EU alapelveivel, különös tekintettel a munkaerő szabad áramlására vonatkozó irányelvekkel és alapjogokkal.
Rögzíti: az adófizetők pénzéből a képzésben részt vevő hallgató felelősségét és motivációját erősítse és a szabályozás eszközeivel az eredménytelen képzéseket csökkentse. Oktatáspolitikai felelősség, hogy hosszú távra biztosítsák Magyarországon minden szakmai terület a szakember utánpótlását, és a felsőoktatásra fordított adóforintokkal az államnak úgy kell gazdálkodnia, hogy ez a cél teljesüljön.
Húsz éven belül kell ledolgozniuk az állami ösztöndíjas hallgatóknak a tanulmányi idejüket. Szabályozza azokat az eseteket is, amelyeknél - a hallgató kérelmére - a nyilvántartásért felelős szerv teljesítettnek tekinti a hallgató által vállalt kötelezettséget, ha oklevelét tartós betegsége, balesete, szülés miatt nem képes megszerezni. Ezek közé tartozik, ha a kötelezettségét megváltozott munkaképességére tekintettel, tartós betegsége, balesete, szülés, kettő vagy több gyermek nevelésére tekintettel, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem képes teljesíteni. A visszafizetés szempontjából kedvezőnek minősíthető változás, hogy amennyiben a hallgató a képzési feltételeket nem tudja teljesíteni, az állami támogatás visszafizetési kötelezettségének megállapítása a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves, átlagos fogyasztói árindexszel növelt összeg figyelembevételével történik a korábbi jegybanki alapkamatot három százalékkal meghaladó kamatfizetési kötelezettség helyett. További kedvező szabályozási változás, a törvényi szinten biztosított a részletfizetés, amelynek időtartama a kifizetett összeg mértékéhez igazodik. A rendelkezéseket a törvénymódosítás hatálybalépését megelőzően megkötött hallgatói szerződések tekintetében is alkalmazni kell, így azoknál, akik a javaslat szerint hátrányosabb helyzetbe kerülnének, a kedvezőbb feltételek érvényesítése megmarad. (Szövege: PDF.)
Az Országgyűlés a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvénynek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosítását 285 igennel, ellenszavazatok nélkül, 34 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Dél-koreai kapcsolatok
A Magyarország Kormánya és a Koreai Köztársaság Kormánya között az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat jól illeszkedik a magyar-dél-koreai kapcsolatok rendszerébe, amely a humán- és ifjúsági kapcsolatok további fejlesztését nagyszerűen szolgálhatja. Az európai uniós tagállamok egy része már szintén kötött hasonló tárgyú szerződést a Koreai Köztársasággal (pl. Dánia, Svédország). E szerződések tapasztalatai azt mutatják, hogy a magyar-dél-koreai kapcsolatok egészére pozitív hatással lehet, az a gazdasági, turisztikai, kulturális és oktatási területen zajló együttműködéseinkre egyértelműen kedvezően hathat.
A megállapodás által előirányzott Working Holiday Program keretében a két ország 18-30 év közötti állampolgárai egy évet meg nem haladóan tartózkodhatnak a másik fél területén, amellett, hogy tartózkodásuk célja elsődlegesen nem keresőtevékenység folytatása, hanem turizmus, és meghatározott feltételek teljesítése esetén ideiglenesen munka vállalása. (Szövege: PDF.)
Az Országgyűlés a Magyarország Kormánya és a Koreai Köztársaság Kormánya között az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló megállapodást 319 igennel, 1 ellenszavazat kíséretében, tartózkodások nélkül elfogadta.
