Egyebek mellett a közbeszerzési törvény és az idei költségvetés módosításához szólhattak hozzá a képviselők az Országgyűlés hétfői ülésnapjának végére maradt részletes vitákban.

Részletes vita a közbeszerzési törvény és a költségvetés módosításáról

A határozathozatalok után több, korábban tárgyalni kezdett javaslat részletes vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés. A képviselők között csak a közbeszerzési törvény és az idei költségvetés módosításáról szóló indítványok tárgyalása közben alakult ki hosszabb vita.

A közbeszerzési törvény módosításának vitájában a jobbikos Apáti István azt javasolta, kettő helyett csak egy évig zárhassák ki a közbeszerzési eljárásokból a mikro- és kisvállalkozásokat, ha elmulasztották bejelenteni a munkaviszony létesítését. Szorgalmazta, hogy az ajánlatkérő három helyett legalább öt, egymástól független vállalkozásnak legyen köteles ajánlattételi felhívást küldeni. Emellett magasabb összegű biztosíték kikötésére és nagyobb előleg igénybevételének lehetőségére tett javaslatot.

A szocialista Göndör István arról beszélt, hogy a törvényjavaslat egyes rendelkezései megkönnyítenék a közbeszerzési szabályok kijátszásának lehetőségét, ezért ezek törlését kezdeményezte. A szocialisták nem értenek egyet azzal sem, hogy 25 millió forint alatti becsült értékű szolgáltatásbeszerzés, valamint 150 millió forint alatti építési beruházás megvalósítható legyen tárgyalás nélküli közbeszerzéssel.

Kovács Pál, a fejlesztési minisztérium államtitkára a vita lezárásaként azt mondta, a kormány célja az európai uniós támogatások lehívásának hatékonyabb felhasználása, a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése és a vállalkozásokat terhelő adminisztrációs terhek csökkentése.

Varga László (MSZP) a költségvetés módosításának vitájában ahhoz kért támogatást, hogy 150-150 millió forint jusson egy atlétikai és egy salakmotorpálya építésére Miskolcon. Ezt szerinte a debreceni stadion rekonstrukciójára szánt kilencmilliárd forintból lehetne fedezni.

Párttársa, Józsa István Esztergom érdekében szólalt fel, szerinte ugyanis a kormány javaslatának egyik pontja veszélyezteti a város működőképességét. A honvédségi adatkezelést, az atomenergia felhasználását, valamint a budapesti közösségi kerékpárkölcsönző-hálózat kialakítását érintő indítványok esetében nem alakult ki szóváltás a kormányoldali és az ellenzék között, míg a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő törvénymódosítások részletes vitájában szocialista és jobbikos képviselők ismertették korábban írásban benyújtott módosító javaslataikat.

Az ülést vezető Lezsák Sándor valamennyi részletes vitát lezárta, majd Horváth János (Fidesz) közelmúltban elhunyt Reisch Alfréd felvidéki politológusra emlékező napirend utáni felszólalását követően az ülésnapot is bezárta. A Ház kedden reggel folytatja e heti háromnapos ülését.

Folytonossá tette az árfolyamgátba való belépés lehetőségét és elfogadta a megtett úttal arányos útdíjat előíró törvényt a parlament hétfőn. Az önkormányzati krízissegélyeket összevonták, három képviselőre pedig pénzbírságot szabtak ki.

Agrárgazdasági jelentést kell készítenie a szakminiszternek

A parlament 322 igen, 18 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta az agrárgazdasági jelentés elkészítéséről szóló országgyűlési határozatot, amelyben a Ház felhívja a kormányt, hogy az agrárminiszter útján évente jelentésben számoljon be az agrárgazdaság előző naptári évének eredményeiről. A jelentést a kabinetnek a tárgyévet követő évben, legkésőbb november 15-ig kell az Országgyűlés elé terjesztenie.

Jövő nyártól elektronikusan vezetik az anyakönyveket

Jövő júliustól már nem papír alapon, hanem elektronikusan vezetik az anyakönyveket. Ez az állampolgári ügyintézést és az anyakönyvvezetők munkáját is egyszerűsíti. Az Országgyűlés az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggő törvénymódosításokat 299 igen, 43 nem szavazat ellenében fogadta el.

Módosították a Duna-menti ingatlanok fővárosi használatba adásáról szóló törvény

A képviselők 247 igen, 45 nem szavazat ellenében, 45 tartózkodás mellett módosították a Duna menti ingatlanok fővárosi használatba adásáról szóló törvényt. E szerint Budapest közigazgatási területén a kerületi önkormányzati ingatlanok mellett az állam tulajdonában álló, a partvonallal határos ingatlanok is 99 évre a fővárosi önkormányzat vagyonkezelésébe kerülnek 2013. július 1-jén. A térítésmentes átadás így összesen 15 állami és 72 kerületi önkormányzati ingatlanra vonatkozik.

Döntött a parlament az e-útdíjról

Elfogadta a parlament a megtett úttal arányos díjat előíró törvényt. Az e-útdíjat a 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű tehergépkocsik után kell megfizetni az autópályákon, autóutakon és a főutakon július elseje után. Az Országgyűlés 251 igen szavazattal – 86 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett – hagyta jóvá Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter előterjesztését. A tarifákat nem rögzíti a törvény, az azokat tartalmazó rendelet tervezetét a kormány múlt csütörtökön tette közzé honlapján.

Fedezetként felajánlhatók lesznek a gáztározók

A parlament elfogadta azt a bizottsági módosító indítványt, amely megszüntetné annak tilalmát, hogy a gáztározókat fedezetként lehessen felajánlani. A földgázellátásról szóló törvény szerint földgáztárolót jelenleg nem lehet biztosítékul adni, fedezetként lekötni, megterhelni, arra zálogjogot, vételi jogot alapítani, vagy a földgáztárolóhoz vagy annak tulajdoni részesedéshez kapcsolódó jogosultságokat másnak – akár időlegesen sem – átengedni, illetve e jogosultságokat korlátozó megállapodást kötni.

A mostani módosításával mindez lehetővé válik a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal előzetes jóváhagyása esetén. A Ház a módosítások között arról is döntött, hogy a PB-gáz-palackok ára a 2012. december 1-jei árakhoz képest csökken tíz százalékkal. A zárószavazás jövő héten lehet.

Összevonják az önkormányzati krízissegélyeket

Jövő év január 1-jétől összevonják az önkormányzatok által krízishelyzetben adható három támogatást - döntött az Országgyűlés. A képviselők 234 igen szavazattal, 44 ellenében és 32 tartózkodás mellett fogadták el Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter előterjesztését. E szerint jövőre önkormányzati segély néven egységesül az átmeneti és a temetési segély, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. A jogosultság jövedelemhatára a mindenkori nyugdíjminimum 130 százaléka, azaz jelenleg 37 ezer 50 forint lehet - azok kaphatnak tehát segélyt, akiknél az egy főre számított családi jövedelem nem éri ezt el.

Három képviselőre szabtak ki pénzbírságot

Újabb három képviselőt sújtott pénzbírsággal az Országgyűlés: Kövér László házelnök javaslatára a jobbikos Novák Elődre 50 ezer, a Párbeszéd Magyarországért (PM) színeiben politizáló független Dorosz Dávidra és Szabó Rebekára pedig 70-70 ezer forintos büntetést szabtak ki.

Novák Elődöt feltehetően a szocionista szó használatáért büntették meg, a PM két képviselőjét pedig azért, mert a trafiktörvény módosítása után egy Itt Nemzeti Dohánymaffia működik feliratú táblát vittek az ülésterem közepére.

Bármikor választható lesz az árfolyamgát

A parlament döntése alapján a jövőben bármikor igényelhető lesz az árfolyamrögzítés, amelyet a nagycsaládosok húszmillió forintnál nagyobb összegű devizahitel esetén is kérelmezhetnek.

Eredetileg május 31-éig lehetett volna választani az árfolyamgátat, a Fidesz frakcióvezetője, Rogán Antal és párttársa, Dióssi Csaba azonban indítványozta, hogy legyen folytonos a belépés lehetősége. A kormánypárti képviselők vasárnap benyújtott kezdeményezését az Országgyűlés – a házszabálytól eltérve - már hétfőn elfogadta, ellenszavazat nélkül.

A három vagy több gyermeket – a devizakölcsön fedezetéül szolgáló ingatlanban – nevelő nagycsaládosok akkor is részt vehetnek az árfolyamrögzítésben, ha hitelük összege a folyósításkori árfolyamon számítva meghaladta a húszmillió forintot.

A várható szúnyoginvázióra való felkészülésről, az M60-as gyorsforgalmi út továbbépítéséről és az akadálymentesítésről is faggatták a kormányzati politikusokat a hétfői kérdések során.

MSZP: felkészült a kormány a szúnyoginvázióra?

Pál Béla (MSZP) azt akarta megtudni, hogy a kormány felkészült-e a szúnyoginvázióra. Hangsúlyozta, hogy a szúnyogok olyan területeken is megjelentek, ahol korábban nem voltak jellemzőek, például Budapest belvárosában. Emellett a csapadékos időjárás is azt előlegezi meg, hogy idén nagy számban fognak feltűnni a szúnyogok.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta, hogy nemcsak a belvizes és a meleg tavasszal kell számolni, hanem a klímaváltozás miatt újabb szúnyogfajták megjelenésével. A kormány duplájára emelte az idegenforgalmi szempontból kiemelt területek szúnyogirtásra, illetve gyérítésére rendelkezésre álló összeget – közölte.

Fidesz: mit tesz a kormány az M60-as továbbépítésért?

Csizi Péter (Fidesz) arról beszélt, hogy 2010 márciusában adták át az M6-M60-as autópályát, amellyel a déli régiót is sikerült becsatlakoztatni az ország vérkeringésébe. Szavai szerint az út viszont úgy épült fel, hogy a forgalmat Pécs egyik legsűrűbben lakott városrészére vezeti rá. A képviselő azt akarta megtudni, hogy milyen intézkedéseket tesz a kormányzat az M60-as gyorsforgalmi út továbbépítéséért.

Fónagy János azt felelte, hogy a Pécset elkerülő szakasz továbbépítését 2014 második felére ütemezték. Hangsúlyozta, hogy a beruházás engedélyezési és kivitelezési tervei már elkészültek.

Az akadálymentesítés érdekében szólalt fel a Jobbik   

Vágó Sebestyén (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy a legutóbbi törvénymódosítás következtében az akadálymentesítés határideje eltűnt a jogszabályokból. Véleménye szerint ez ezentúl nem az azonnali kötelezettségteljesítésre fog ösztönözni, hanem éppen a feladat végrehajtásának határidejét fogja kitolni. Milyen következményei lesznek annak, ha az akadálymentesítésre kötelezett intézmények nem kívánják ezt a feladatukat teljesíteni? – kérdezte.

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt felelte, hogy szükséges volt a változtatás, mert hiába voltak időpontok vagy szankciók, a kötelezettek nem vagy csak rosszul teljesítették feladataikat.

A jegybank vállalkozásokat segítő programjáról is kapott kérdést a miniszterelnök az Országgyűlés hétfői ülésén, az azonnali kérdések órájában, ahol szó volt a cukorbetegeknek nyújtandó támogatásokról, a sporttámogatásokról, a cigány fiatalokról és a földtámogatásokról is.

MSZP: meddig kísérletezik a tárca a cukorbetegekkel?

Nemény András (MSZP) arra kérdezett rá: kísérletezik-e még a cukorbetegekkel a szaktárca. Eredménynek nevezte, hogy a legsúlyosabb betegekre vonatkozó korábbi, szigorú előírásokat eltörölték, de a cukorbetegek nagy tömegénél még mindig nem veszik figyelembe az egyéni élethelyzetek különbözőségét – mondta, és azt javasolta: ne legyen automatikus a támogatás megvonása, ha nem tudják az elvártakat teljesíteni a betegek.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár közölte: az általuk bevezetett ösztönzőknek köszönhetően a betegek 80 százaléka működik együtt a terápia meghatározójával, a korábbi 50 százalék helyett. Az államtitkár szerint ezért nem tekinthető sikertelennek a kezdeményezés, amely a betegek hosszú távú érdekét szolgálja. Kijelentette azt is: csökkentek a betegterhek.

Jobbik: kinek jut a jegybanki kedvező hitelből?

Volner János (Jobbik) a jegybankelnök által meghirdetett 250 milliárd forintos hitelprogramról szólva közölte: egyszerű, kétkezi munkát végzők számára ígérték a hiteleket, szerinte azonban tőkeerős, külföldi tulajdonú cégeknek nyújt majd segítséget a nemzeti bank.

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában közölte, a jegybankelnök programjának szerinte az volt a program üzenete, hogy ha igény van rá, újabb keretet nyitnak.

KDNP: hogyan osztják szét a sporttámogatásokat?

Stágel Bence (KDNP) arról beszélt, hogy a sportra szánt állami költségvetési támogatás a 2010-es 16,3 milliárd forintról 2011-re 31 milliárdra emelkedett és ezt azóta is „sikerült szinten tartani”. Kiemelte az adókedvezmények igénybevételének lehetőségét és azt kérdezte, hogy a kiemelt csapatsportágak milyen arányban részesültek a támogatásból?

Simicskó István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára válaszában ismertette: a 2011-es évi 33,5 milliárd forintnyi támogatásból az öt látvány-csapatsportág a következőképpen részesült: a labdarúgás 19,5 milliárd, a kézilabda 5,9 milliárd, a kosárlabda 3,2 milliárd, a jégkorong 2,3 milliárd, a vízilabda pedig 2,2 milliárd forintot kapott. Ezen kívül kiemelte, hogy ezeket az összegeket döntően létesítmény-fejlesztésre, illetve utánpótlásnevelésre fordították. Hangsúlyozta: a kormányváltás óta 234 ezerről 301 ezerre nőtt az igazolt sportolók száma Magyarországon.

Jobbik: mire készül a kormány a cigány fiatalokkal?

Baráth Zsolt (Jobbik) kérdésében arról beszélt: nemrég cigány származású brutális gyilkosokat engedtek szabadon a börtönből, mert négy év alatt nem tudták őket elítélni, illetve egy másik ügyben pedig a szintén cigány elkövető büntetését enyhítették. Kifejtette: ennek ellenére a Honvédelmi Minisztérium 2011-ben katonai túlélőtábort hirdetett cigány fiataloknak, 2013-ban pedig az Országos Roma Önkormányzattal közösen hirdettek esélyegyenlőségi tábort, ahol igazi speciális katonai programban vehetnek részt az érdeklődők, Szolnokon pedig ökölvívó akadémiát indítottak cigány fiataloknak. A jobbikos politikus feltette a kérdést: mire készítik fel a cigány fiatalokat és a magyarokat miért nem, illetve mi a célja a kormányzatnak ezekkel a programokkal?

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában elmondta: nem elfogadható az a helyzet, hogy bármilyen törvényi korlát miatt nem születnek meg megfelelő pillanatban a szükséges bírósági ítéletek és szerinte az államnak igenis felelőssége, hogy a bűncselekmények elkövetőivel szemben kellő időben, megfelelően méltányos, elrettentő erejű, megfelelően szigorú ítéleteket kell hoznia. Hangsúlyozta, hogy az ehhez szükséges törvénymódosítások hamarosan az Országgyűlés elé kerülnek.

Szerinte ugyanakkor az igazi kérdés, hogy „hogyan gondolkodjunk a cigány fiatalokról”. Úgy fogalmazott: „Magyarország a saját sírját ássa, amikor egy ilyen jelentős lélekszámú, hátrányos helyzetű, etnikailag kisebbséghez tartozó csoportról lemond” és kizárólag veszélyként és közbiztonsági kérdésként tekint rá. Elmondta: minden javaslatot szívesen fogad a kormány ebben a témában. Leszögezte ugyanakkor: gazdasági lehetőségként és munkaerő-tartalékként is tekint a kormány a cigány honfitársaira. Hangsúlyozta: az ökölvívó szövetség egyetértett abban, hogy van értelme a sporton keresztül integrálni a roma fiatalokat.

Jobbik: mit tesz a kormány a családi gazdálkodók védelmében?

Magyar Zoltán (Jobbik) arról beszélt: több olyan eset is ismertté vált az elmúlt időszakban, ahol „válogatott módon tesznek tönkre családi gazdálkodókat”. Példaként említette, hogy egy a Magyar Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által és a hatóságok által többször már rendben talált pályázat esetében egy azóta meghozott kormányrendelet miatt megbüntetik a gazdálkodókat, mert a megváltozott jogszabályok miatt jogtalanul vették fel a támogatást, holott erre az MVH a pályázat elbírálásakor nem figyelmeztette a pályázókat. A jobbikos politikus azt kérdezte a kormánytól, hogy mit tesznek az ellen, hogy egy MVH által elkövetett hiba miatt ne érje komoly hátrány a gazdálkodókat?

Budai Gyula államtitkár válaszában leszögezte: azóta megszületett a helyzetet rendező rendelet, de ezt visszamenő hatállyal nem lehetett megalkotni. Hangsúlyozta: a probléma már az előző kormány alatt is létezett, de csak a mostani kormány rendezte azt.

A Brüsszel által kért kiigazításról, az árvízi védekezésről és a devizahitelesek megsegítéséről is kérdezték ellenzéki képviselők hétfőn a parlamentben az azonnali kérdések és válaszok órájában Orbán Viktor miniszterelnököt. Az elhangzottakat további azonnali kérdések követték.

Az MSZP az árvízi védekezésről kérdezte a kormányfőt

A szocialista Szekeres Imre arról kérdezte Orbán Viktort, mit kíván tenni a kormány a Tisza-völgyben élő 1,6 millió ember árvízi biztonsága érdekében.

Válaszában a miniszterelnök jelezte: 2010 óta Magyarország 250 milliárd forintot költött árvízi védekezésre, gátak megerősítésére és víztározók építésére.
Magyarországon ma mindenki biztonságban van, az árvízi védekezéshez szükséges létesítmények és források rendelkezésre állnak – jelentette ki Orbán Viktor.

Orbán: azért dolgozunk, hogy az ország ne váljon gyarmattá

A jobbikos Balczó Zoltán arról kérdezte Orbán Viktort, hogy szerinte rendelkezik-e a kormány gazdasági-költségvetési kérdésekben a szükséges szuverenitással vagy „a gyarmati helyzetünket tudomásul véve hozza meg végső döntéseit”.

Reagálásában Orbán Viktor emlékeztetett a békemenetre, amely egy „Nem leszünk gyarmat” feliratú molinót vitt maga előtt a tavalyi felvonuláson. A helyzet ma úgy fest, hogy Magyarország képes megállni a saját lábán – emelte ki a kormányfő, hozzátéve, hogy kormánya minden eddigi tette „nem befelé vitt, hanem kifelé hozott bennünket a gyarmati sorból”. Hangsúlyozta, a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés érdekében zajló küzdelem a magyar emberek pénzéért folytatott harc.

„Mindannyian nagy elismeréssel kell, hogy adózzunk a magyar emberek erőfeszítéseinek, amelyek lehetővé tették azt, hogy a kormány – jó reményeim szerint – még ebben a fél évben kihozza hazánkat a túlzottdeficit-eljárás alól” – fogalmazott.

A Fidesz a szúnyogirtás állami támogatására kérdezett rá

Bóka István (Fidesz) a szúnyoginvázió megfékezésének módjára kérdezett rá. Felhívta a figyelmet a turisztikailag frekventált területekre, és azt mondta, hogy a szúnyoginvázió miatt visszaesett ezek forgalma. Elengedhetetlennek nevezte az azonnali szúnyogirtást.

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára szerint is nagyobb erőket kell mozgósítani a belvizet követő tavaszi szúnyogirtásra. Közölte: mindez önkormányzati feladat. A fejlesztési tárca a korábbi évek kétszerezés, mintegy 150 millió forintot különített el a leginkább érintett önkormányzatok segítésére – tette hozzá az államtitkár.

MSZP: vonják vissza a trafikpályázatot

Varga László (MSZP) szerint politikai döntések születtek trafikügyben. Közölte: Miskolcon is a koncesszió jelentős részét fideszes politikusok családtagjai nyerték, a visszaélést bizonyítja szerinte, hogy pénteken Nánási-Kocsis Norbert helyi fideszes politikus bejelentette: családtagjai nem írják alá a koncessziós szerződést. Feltette a kérdést: van-e értelme a további magyarázkodásnak? Nem kellene inkább érvényteleníteni az eljárást?

Fónagy János kijelentette, hogy az ellenzékiek számos alkalommal próbálták megtorpedózni az alapjaiban népegészségügyi intézkedést, de ez „nem fog sikerülni”. Közölte: következetesen végigviszik azt, felelősséget érezve sokak egészségéért és halálának megelőzéséért. Hangsúlyozta: jogszabályok alapján írták ki, bírálták el és írják alá a szerződéseket. A szocialisták fellépését gyűlöletkeltésnek nevezte, amely szerinte nem hatékony.

A Jobbik a devizahitelesek további segítésére kérdezett rá

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) bírálta a devizahitelesek érdekében tett intézkedéseket, mint mondta: az árfolyamgáthoz például a jogosultak alig egyharmada csatlakozott.

Orbán Viktor miniszterelnök nem tartotta kevésnek az árfolyamgát rendszerébe bekapcsolódók 150 ezres számát. Beszámolt arról is: keresték a módszereket arra, amellyel a hitelesek másik kétharmadát is helyzetbe hozhatják, ezért kezdeményezték az árfolyamgát határidejének eltörlését, a belépés folyamatossá tételét.

KDNP: mit tettek a fogyasztóvédők gyermeknapon?

Spaller Endre (KDNP) a gyermeknapra hívta fel a figyelmet, és kiemelte: a fogyasztóvédőkre is komoly feladat hárul ilyenkor, hiszen védeniük kell a fiatalokat a veszélyes áruktól. Közölte, hogy bár komoly visszaélésekről nem számoltak be a hírek, tájékoztatást kért arról: hogyan készültek a fogyasztóvédők a gyermeknapra.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára elmondta: a fogyasztóvédelmi hatóság egész évben kiemelt témának tartja a gyermekeknek készült termékek ellenőrzését. Fontosnak nevezte a megelőzést is. Közölte: a hatóság a gyermekek tudatos fogyasztóvá válását is segíteni kívánja, például interaktív honlapjával.

Fidesz: hogyan értékeli a kormány a fogyasztóvédelem munkáját?

Zsigó Róbert (Fidesz) a fogyasztóvédelem piacfelügyeleti ellenőrzéseire kérdezett rá. Emlékeztetett az Európai Bizottság jelentésére, miszerint az ország az első helyen végzett a veszélyes termékek felderítése terén az unióban.

Cséfalvay Zoltán megbecsülendőnek nevezte az eredményeket. Az államtitkár azt mondta, hogy leggyakrabban ruhaneműket, gyermekeknek készült termékeket vagy villamossági árukat talált veszélyesnek a hatóság.

A  hétfői interpellációk során a borászat és szőlészet támogatásáról, a szakképzésről és a szociális szféra dolgozóinak béremeléseiről is kérdeztek a képviselők.

KDNP: mit tesz a kormány a szőlészet-borászatért?

Tarnai Richárd (KDNP) azt kérdezte, hogy a jelenlegi kormányzati ciklus alatt milyen ütemben nőtt a kormányzati lépések hatására a szőlőültetési kedv, illetve milyen intézkedéseket kíván hozni a kabinet a szőlészek borászok érdekében.

Budai Gyula a vidékfejlesztési tárca államtitkára hangsúlyozta, hogy a minisztérium mindent megtesz a szőlőből és borból élők élethelyzetének javításáért. A szőlőültetvények korszerűsítésére és a régi ültetvények újakkal való felváltására a következő öt évben 123 millió eurót szánnak – közölte. Emellett folytatni szeretnék a borászati gépek és berendezések beszerzésére tett támogatási erőfeszítéseket.

A szakképzési rendszer problémáiról beszélt az MSZP

Sós Tamás (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara három évvel ezelőtt nagyratörő terveket fogalmazott meg a szakképzés átalakítása kapcsán. Ennek során elhatározták, hogy megnövelik a gyakorlati órák számát, három éves szakképzési modellt vezetnek be és 35 százalékra növelik a középfokú oktatáson belül a szakképzés arányát. Azóta viszont a cégeknek csak két százaléka foglalkozik a szakképzéssel, miközben már a vizsgáztatást sem tudják megszervezni. Az írásbeli vizsgák előtt ugyanis 700 helyen hiányos volt a vizsgabizottság – hívta fel a figyelmet.

Cséfalvay Zoltán a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a szombati Bajnokok Ligája döntőre utalva azt mondta, azért olyan jó a német foci, mert a német iparban sikeresen működő duális képzés ültették át a sportágba. Szavai szerint éppen ezért a magyar kormány is egy sokkal gyakorlatibb, duális képzés mellett tette le a voksát. Hangsúlyozta, hogy megvalósult a három éves szakképzés, amelyen belül ötven százalékkal nőtt a gyakorlati jellegű tárgyak oktatása. A vizsgák zavartalan lebonyolításának érdekében a tárca megtette a szükséges lépéseket – jelentette ki.

Jobbik: mikor ismerik el a szociális területen dolgozók munkáját?

Sneider Tamás (Jobbik) arról beszélt, hogy a szociális szférában dolgozók kimaradtak a béremelésből. Nemzetgazdasági szinten a szociális ágazatban a legalacsonyabbak a bérek és az elmúlt években itt volt a legnagyobb az elvonás – hangsúlyozta a politikus. Egyúttal feltette a kérdést, hogy mikor ismeri el a kormány a szociális területen dolgozók munkáját.

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt mondta, hogy a képviselő egy, a magyar közgondolkodásban és a támogatási rendszerben egyaránt évtizedek óta meglévő problémát vetett fel. A kormányzati intézkedéseket sorolva megemlítette a gyermekvédelmi törvény módosítását, amelynek értelmében a nevelőszülők foglalkoztatási jogviszony keretében látják majd el feladataikat. Az esetek döntő többségében a díjazás is emelkedni fog – tette hozzá. Kibővült a speciális otthoni pótlékra jogosultak köre és bevezették a különleges otthoni pótlékot is – emelte ki.

A földtörvényről, a mentőszolgálat fejlesztéseiről, a munka törvénykönyvéről és a balatoni kártalanítási törvényről is kérdéseket tettek fel a képviselők a hétfői interpellációk során a parlamentben.

Jobbik: a földtörvény a Fidesz oligarcháinak védelmét szolgálja

Magyar Zoltán, jobbikos képviselő arról beszélt, hogy az új földtörvény nem más, „mint a Fidesz oligarcháinak védelme, a brüsszeli óhajok szolgai módon történő kiszolgálása mellett”. Szerinte a javaslat a nagytőke szolgálatában, a spekulációs szándékú földvásárlást segíti, és 30 európai ország 500 millió lakosának nyitja meg utat a földszerzéshez.    

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy éppen a kormány tett lépéseket az EU-ban a földmoratórium meghosszabbítása érdekében, emellett az új büntető törvénykönyvbe foglalták a föld jogellenes megszerzésének tényállását, illetve határozottan fellépnek a zsebszerződésekkel szemben. Hangsúlyozta: a kormány olyan új agrárközéposztály kialakulását szeretné elérni, akik valóban versenyképesek lesznek az Európai Unióban.    

Fidesz: milyen fejlesztések lesznek a mentőszolgálatnál?

Bene Ildikó fideszes képviselő azt kérdezte, milyen további fejlesztéseket tervez a kormány a sürgősségi ellátás hatékonyabb működése érdekében?

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár szerint a kormány 2010-ben „sanyarú állapotban” vette át az elöregedett gépkocsiparkkal rendelkező mentőszolgálatot. Hozzátette: azóta két ütemben 120 új mentőkocsit állítottak a szolgálatba, a következő lépésben pedig európai uniós programból 200 új mentőkocsit állítanak majd szolgálatba. Közölte azt is: 22 térségben új mentőállomást hoznak létre, 60 helyen pedig felújítják a mentőállomásokat, valamint 4 készségfejlesztő labort nyitnak, felszerelnek egy újraélesztést tanító gépkocsit és a mentésirányítást is fejlesztik majd.

MSZP: a mikor vizsgálják felül a „rabszolgamunka törvénykönyvét”?

Nyakó István, MSZP-s képviselő azt kérdezte: a kormány hajlandó-e felülvizsgálni és visszavonni dolgozókat kizsákmányoló és jogfosztó intézkedéseket, készül-e a kabinet szeptemberben a szakszervezetekkel való tárgyalásra és a sztrájk jogát visszaadja-e a dolgozóknak. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy 2013. május 1-jén három szakszervezeti konföderáció bejelentette egyesülési szándékát és terítékre került a „rabszolgamunka törvénykönyve” újratárgyalásának szándéka is. Úgy vélte: a kormány dolgozókkal kapcsolatos intézkedéseit a tőke írja, a „nemzeti burzsoáziának” nagyobb beleszólása van az ilyen kérdésekbe, mint a dolgozók által választott szakszervezeti vezetőknek.

Cséfalvai Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára  „nettó marhaságnak” nevezte a szocialista politikus szavait és azt tanácsolta Nyakó Istvánnak, hogy ha legközelebb jön a Parlamentbe, akkor a „kommunista kiáltványt tegye le a ruhatárban”. Emlékeztetett arra, hogy a három szakszervezeti konföderáció közül kettő aláírta a munka törvénykönyvével kapcsolatos megállapodást, azokkal a szakszervezetekkel viszont nem volt miről egyeztetni, amelyek teljes egészében elvetették az új szabályok szükségességét. Jelezte: kormány elkötelezett abban, hogy minden párbeszédet kezdeményező szervezettel tárgyaljon. Ugyanakkor a szeptemberi egyeztetéssel kapcsolatban utalt arra is, hogy az új munka törvénykönyvét illető konzultáció nem egyszeri, hanem folyamatos egyeztetést jelent.

Jobbik: miért nem nyújtották be a balatoni kártalanítási törvényt?

Balczó Zoltán (Jobbik) azt kérdezte, hogy miért nem nyújtotta be a kormány a tavaszi jogalkotási programjában szereplő balatoni kártalanítási törvényt. A politikus arról beszélt, hogy az Alkotmánybíróság egy határozatában megállapította, hogy a törvényhozó ebben az esetben nem teremtette meg a tulajdonhoz való jog garanciáit. A képviselő azt akarta megtudni, hogy miért tartják fent az alkotmánysértő helyzetet?

Tállai András államtitkár válaszként leszögezte, hogy a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési elfogadásáról szóló törvény módosítása során vizsgálták az alkotmánybírósági határozatban előírt jogalkotási kötelezettséget. A vizsgálat során figyelembe kell venni, hogy a területrendezési tervek keretjelleggel szabályoznak, ezért a Balaton-törvény nem állapít meg a konkrét ingatlanokat érintő szabályt – közölte. A vizsgálat eredményeként megállapították, hogy a Balaton-törvényből nem lehet olyan közvetlen korlátozást levezetni az egyes ingatlanokra, amelyek alapján a kártalanítás címzettje és mértéke egyértelmű lenne – mondta. A kártalanítás lehetséges eseteit ezért egyedileg kell elbírálni – hangsúlyozta.

Hétfőn döntöttek a képviselők arról, hogy a házszabálytól való eltéréssel tárgyalják a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről szóló javaslatot, és módosult az eredetileg tervezett napirend is. Az interpellációk a pénztárgépek cseréjéről szóló képviselői felszólalással kezdődtek.

A köztársasági elnök átiratban tájékoztatta hétfőn az Országgyűlést arról, hogy Pálffy Ilonát a Nemzeti Választási Iroda elnökévé nevezte ki május 24-i hatállyal.

Házszabálytól való eltérésről döntöttek

A házbizottság kezdeményezésére a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről szóló javaslat tárgyalásakor úgy térnek el a házszabályi rendelkezésektől, hogy az összevont általános és részletes vitát is hétfőn tartják. A Ház 302 igen szavazattal egyhangúlag támogatta a vonatkozó indítványt.

Z.Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta: minden olyan indítványt támogatnak, ami akár 3-4 károsulton is segít, ugyanakkor az árfolyamgát széles körben nem képes segíteni, sőt időzített bombákat rejt. Megjegyezte: a jogosultak harmada jelentkezett csak a konstrukcióba, ami szerinte nem véletlen. Önmagában a határidő kitolása nem fog széles tömegeket bevonni ebbe a lehetőségbe. A javaslat támogatható, de pótcselekvés, nem hoz rendszerszintű megoldást, elodázza a valódi mentőcsomag asztalra tételét - fejtette ki, hozzátéve: nem a költségvetésnek, hanem a bankoknak, és azon intézményeknek kellene fizetniük, amelyek részt vállalnak ebben „a bűnszövetkezetben”.

Schiffer András, LMP-hez tartozó független képviselő úgy fogalmazott: „ez így édeskevés”, ez megint egy olyan eszköz, amit nagyon kevesen tudnak majd igénybe venni. Hozzátette: a benyújtott javaslatot ezzel együtt is támogatják. Szerinte a Fidesz folytatja azt a politikát, hogy azokon segítenek, akik egyébként is jó adósok. Felhívta a figyelmet arra, hogy jogerős bírói ítéletek sorra döntik be a devizahitel-szerződéseket, ezért azt javasolják, a parlament arról alkosson törvényt, hogy devizahitel-ügylet kapcsán végrehajtást lakóingatlanra csak akkor lehessen érvényesíteni a jövőben, ha jogerős bírói ítélet mondja ki a szerződés érvényességét.

Simon Gábor (MSZP) szerint van még lehetőség, hogy a devizahitelesek megsegítését célzó eszközök bővüljenek. Az előterjesztés egy lehetőség, hogy ne csak toldozgassák-foldozgassák a jogszabályt, hanem az árfolyamgát intézménye folyamatosan létezzen, amíg a devizahitelezés problémája fennáll – mutatott rá, és azt kérte ne halogassák a magáncsőd intézményének bevezetését, arra már évek óta várnak. 

Rogán Antal (Fidesz) rámutatott: az árfolyamgát az összes devizahiteles 70 százaléka számára nyitott lehetőség. Ez nem kevés megtakarítást jelent: egy 8,8 milliós átlaghitel esetén évi 175 ezer forinttal kevesebb a törlesztő-részlet és a kamat, amit fizetni kell. Az alapkamat csökkenő tendenciát mutat, és a kamat egyharmadát a bankok, egyharmadát az állam vállalja át, így mintegy 2 százalékos kamattal vehet igénybe forinthitelt a gyűjtőszámlán, aki belép az árfolyamgátba – fejtette ki, hozzátéve: mindenkinek megéri belépni az árfolyamgátba. Eddig 450 ezer család közül 150 ezer élt a lehetőséggel, és az összes devizahitel-állományból 1250 milliárd ma már rögzített – közölte.

Módosult az eredetileg tervezett napirend

Kiegészült az eredetileg tervezett napirend, és az Országgyűlés szerdán tartja a helyi és körzeti televíziók digitális átállásának biztosítása érdekében szükséges törvénymódosítási javaslat általános vitáját.

A képviselők döntöttek arról is, hogy a vallási közösségek jogállásával és működésével összefüggő törvényeknek az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitáját és zárószavazását nem ezen az ülésen tartják.

Kövér László, házelnök közölte, hogy a házszabály visszautasította Szanyi Tibor szocialista képviselő interpellációját, mert megfogalmazása sérti az Országgyűlés tekintélyét, elhangzása fegyelmi intézkedésre is okot adhatna. Lépésekor figyelembe vette az alkotmányügyi és ügyrendi bizottság vonatkozó állásfoglalását is – jelezte, majd úgy fogalmazott: „és ez a jövőben is így lesz”.

MSZP: kinek lesz üzlet a kötelező pénztárgép-csere?

Tóth Csaba felidézte, hogy a nemzetgazdasági tárca decemberben tette közzé a pénztárgépekről szóló rendelettervezetet, és a vonatkozó a hatásvizsgálat szerint a cserére 17 milliárdot fordít a kormány. A szocialista politikus kitért arra is, hogy 50 ezer forintos támogatást nyújt a kormány a vállalkozásoknak, de a kedvezményezettek körét meglehetősen szűkre szabták. Szerinte az átgondolatlan bevezetés, a folyamatos határidő módosítások azt eredményezhetik: nem folyik be az idén remélt 95 milliárdos pluszbevétel, és úgy látta, nem mindenkinek sikerül majd határidőre beszerezni az új gépeket.

Azt kérdezte, hogy honnan pótolják a kieső adóbevételt, az átálláshoz biztosított állami támogatást elegendőnek tartják-e, és kinek lesz üzlet a kötelező pénztárgép-csere?

Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában kiemelte: felkészültek a pénztárgépcserére, ahogy a forgalmazók is arra, hogy az átállás július 1-től sikeres legyen. Az érintettekkel szakmai konzultációt folytattak – jelezte, és kiemelte:  minden típus amely rendelkezik a Magyar Kereskedelmi Hivatal engedélyével, megfelel a jogszabályi előírásoknak, így funkcióját is maradéktalanul be tudja tölteni. Szavai szerint tipikus szocialista kérdés, hogy kinek jó a pénztárgép-csere. A cél, a szürke és feketegazdaság elleni fellépés, és ez az intézkedés mindenkinek jó – szögezte le az államtitkár.

A magyar hősök emléknapjáról, a földforgalmi törvényről, a kormány tevékenységéről, valamint a Hajdú-Bét ügyről szóltak a napirend előtti felszólalások, az Országgyűlés hétfői ülésén.

A KDNP a magyar hősökről emlékezett meg

Harrach Péter (KDNP) emlékeztetett a vasárnap tartott magyar hősök emléknapjára, valamint a gyermeknapra. Előbbiről szólva közölte: a kommunizmus éveiben szó sem lehetett ünnepléséről, de 2001-ben a magyar törvényhozás újból kijelölte május utolsó vasárnapját az emléknapnak.

Hende Csaba honvédelmi miniszter válaszában jelentést tett az Országgyűlésnek arról, mit tett a kormány a hősök tiszteletének elmélyítéséért. 2012-től a temetkezési törvény már biztosítja a hazai magyar hadisírok védelmét – mondta –, emellett civil szervezetekkel létesítettek együttműködési megállapodást a sírok gondozása érdekében.

A Jobbik a földtörvény tervezetét bírálta

Varga Géza (Jobbik) a kormánypárti képviselőkhöz szólva azt mondta: a kormány oly mélyre süllyedt a földforgalmi törvényjavaslattal kapcsolatban, „amelynél már nincs lejjebb”. Közölte: a bizottsági módosító javaslatokat valójában a tárca készítette, amely csak látszólag küzd a színlelt szerződések ellen. 

Bírálta, hogy a javaslat, amely által egyre nagyobb birtokok oszthatók ki, és amely már nem tenné kötelezővé a munkahelyteremtést, elkerülte a társadalmi egyeztetést. Szerinte a külföldiek földszerzését könnyíti, ha nem lesz szükség telephely bejegyzésére. Azt kérte: a kormány vonja vissza az előterjesztést, és kezdeményezze a földmoratórium meghosszabbítását.

Budai Gyula, az agrártárca államtitkára emlékeztetett arra: ez a kormány kezdeményezte 2010-ben a moratórium meghosszabbítását 2014-ig, további hosszabbításra már nincs mód. Azt mondta: a képviselő nem a jogalkotás fontos, a termőföldet védő elemeiről beszélt, hanem olyan momentumokról, „amelyeknek nem sok köze van az új földforgalmi törvényhez”.

Az új törvény olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amely megakadályozza a spekulatív földszerzést – hangsúlyozta, hozzátéve: a kormány olyan kis- és közepes családi gazdaságokra épülő agrárközéposztályt kíván létrehozni, amely biztosítja a vidék megtartó képességét.

AZ MSZP a kormány eddigi hároméves tevékenységét bírálta

Józsa István (MSZP) a kormány három évéről szólva azt mondta: annak egyenlege negatív, az emberek lényegesen rosszabbul élnek, mint a kormányváltáskor. Ennek okai közé sorolta a jogállam lebontását valamint az elhibázott gazdaságpolitikát. Utóbbiról szólva közölte: évek óta nem növekszik a gazdaság, és bár munkahelyteremtést valamint beruházásokat ígértek, csökkent a munkahelyek száma, az ipari termelés és a beruházások is visszaestek. Még az utolsó független médiumokat is tönkre akarják tenni a kormány  médiaadóval - fogalmazott meg egy újabb bírálatot. Szerinte a kormány „állami szinten intézményesített, törvények által szentesített korrupciót vezettek be, a közpénzekkel való gazdálkodást átláthatatlanná tette”.

Kövér László házelnök, a felszólalását követően megadta a szót Cséfalvay Zoltán államtitkárnak és azt mondta neki: „részvétem”.

A nemzetgazdasági tárca államtitkára arra kérte a felszólalót, ragaszkodjon a tényekhez. Bírálta a korábbi kormányt, amely alatt jelentősen zsugorodott a gazdaság, és emlékeztetett arra, hogy az első negyedévben az előrejelzések szerint 0,7 százalékos volt gazdasági növekedés. Közölte azt is: az Európai Bizottság számai szerint is 1,7 százalékkal emelkedett tavaly a foglalkoztatás, és jelentős volt az országba érkező külföldi tőke nagysága is, amelynél a régióban csak Csehországba áramlott több forrás. Szerinte Magyarország túl van egy fiskális konszolidáción.

A Fidesz a Hajdú-Bét ügy titkos aktáinak tartalmát firtatta

Zsigó Róbert (Fidesz) arról beszélt: egyre zavarosabb, mi történt abban az MSZP-irodában, ahol „elhallgattatták” Karsai Józsefet a Hajdú-Bét ügyben. Mint mondta, a minap Veres János, a Gyurcsány-kormány egykori minisztere „zavarodott bele nyilatkozatába” ezzel kapcsolatban. Zsigó Róbert azt mondta: a baloldal eltussolná Bajnai Gordon szerepét az ügyben. Bírálta a volt kormányfőt, aki még „viccelődött is” az ügy kapcsán.

Felháborítónak nevezte , hogy Bajnai Gordon szerint a Malév károsultjait is kártalanítani kellene, mert szerinte a légitársaságnak is „ők ásták meg a sírt”, tudatosan vitték csődbe, a Malév-ügyben is a külföldi érdekeket szolgálták. Szerinte túl nagy árat fizetett már Magyarország a Gyurcsány-Bajnai-kormányok szélsőséges és veszélyes gazdaságpolitikája miatt. Úgy vélte: Bajnai Gordon egyre több sumákságáról hullik le a lepel, „a jófiús álarc mögött egy külföldről pénzelt, spekulatív, pénzéhes ember van”.

Kifogásolta, hogy a politikus még nem adott választ a Karsai József által elmondottakra, amely szerint a Wallis egykori vezetője elismerte: a vállalat „még az utolsó napokban is több százmillió forintot talicskázott ki a Hajdú-Bétből”.

Budai Gyula államtitkár szerint a feltett kérdésekre három forrásból szerezhető válasz: Karsai Józseftől, ezzel kapcsolatban a 2007-es mezőgazdasági bizottsági ülések jegyzőkönyveit ajánlotta a képviselő figyelmében. A második forrásként Bajnai Gordont nevezte meg, a harmadikként pedig az ő „szekerét toló” egykori LMP-s képviselőket. Szerinte ők tudnak választ adni arra, mik találhatók a titkos dossziékban.

Veres János (MSZP)a személyes érintettség okán szólalt meg később. Azt mondta: pénzügyminiszterként nem volt lehetősége arra, hogy bárki számára is elengedje az áfát, ezt sem akkor, sem most nem tették lehetővé a törvények. Közölte: az ügy napirenden volt az akkori MSZP frakcióülésen, ahol ugyanerről tájékoztatta a képviselőket.