Az agrárgazdasági jelentés elkészítése is ismét napirendre került az Országgyűlés keddi ülésnapjának végén tartott részletes vitákban. A Ház e heti első ülésnapja napirend utáni felszólalással ért véget röviddel kedd éjfél előtt.

Részletes viták

Az Országgyűlés a határozathozatalai után összesen kilenc, korábban tárgyalni kezdett javaslatot tűzött ismét napirendjére. Több előterjesztés részletes vitájában, így például a társadalmi megbízatású polgármesterek választásáról, vagy a konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről, illetve a biztosítókat érintő módosítások esetében nem alakult ki érdemi szóváltás a képviselők között, akik jellemzően saját, írásban korábban benyújtott módosító indítványaikat ismertették.

Elsőként az agrárgazdasági jelentés elkészítéséről szóló határozati javaslat tárgyalásakor bontakozott ki hosszabb vita a képviselők között. A fideszes Ángyán József felszólalásában egyebek mellett kiállt azon jobbikos módosító javaslat mellett, amely novemberről szeptemberre hozná előre a jelentés elkészítésének határidejét. A kormánypárti politikus szerint ugyanis csak így válhat lehetővé, hogy a dokumentumban foglaltakat figyelembe vegyék a jövő évi költségvetés elkészítése közben.

Frakciótársa, Kővári János hangsúlyozta, az agrárgazdaságot nemcsak teljesítménye alapján, hanem a természeti értékek megőrzésének szemszögéből is. Szólt arról is, hogy a kisbirtokok és családi gazdaságok támogatása kiemelten fontos, hiszen ezen egységek tízszer annyi munkavállalót képesek foglalkoztatni, mint a nagybirtokok.

A jobbikos Varga Géza érthetetlennek nevezte, hogy a kormányoldal – Ángyán Józseffel ellentétben – miért nem támogatja a jelentés határidejének közelebb hozatalát.

A szocialista Pál Béla azt kezdeményezte, hogy a kormány a jelentést egészítse ki az agrártanács véleményével.

A nemzeti vagyonról szóló törvény módosításának tárgyalásában Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt kifogásolta, hogy több, mint félszáz vasútvonal, vagy a Lánchíd sem került bele a nemzeti vagyon körébe. Feltette a kérdést, hogy azokra az értkekekre, amelyek szintén nincsenek a listán milyen védelem vonatkozik.

Horváth János (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy összekeveredett a nemzeti vagyon és az állami vagyon fogalma. Répássy Róbert államtitkár erre úgy reagált: a nemzeti vagyon a jogban és a közgazdaságban mást jelent.

Az egyes büntető tárgyú törvényekről szóló módosítás részletes vitájában felszólaló Lendvai Ildikó (MSZP) és Ertsey Katalin (független) a családon belüli erőszakról és a lelki bántalmazásról, Gaudi-Nagy Tamás és Staudt Gábor Jobbikos képviselők pedig a büntetésekkel kapcsolatos részletszabályokra vonatkozó módosító javaslataikról beszéltek.

Az ülést a késő esti órákban felváltva vezető Latorcai János és Jakab István valamennyi részletes vitát lezárta. A Ház keddi ülésnapja Pálffy István (KDNP) Jakabffy Elemér erdélyi magyar politikusra emlékező napirend utáni felszólalását követően ért véget. A képviselők szerdán reggel folytatják parlamenti munkájukat.

A közraktározás szabályairól, a trafiktörvény módosításáról és tárgysorozatba vételekről is döntöttek a képviselők a parlament keddi ülésén.

A Jobbik a Hit Gyülekezete egyházi státusának megvonását kezdeményezte

A vallási közösségek jogállásával összefüggő törvénymódosítások között a Jobbik kezdeményezésére a képviselők név szerint szavaztak arról, hogy a Hit Gyülekezetét fosszák meg egyházi jogállásától. Ezt csak a Jobbik támogatta, 44-en (köztük például a fideszes Ángyán József, Gulyás Dénes, Tapolczai Gergely és a kereszténydemokrata Nagy Kálmán) tartózkodtak, 213-an pedig nemmel szavaztak rá.

Módosulnak a közraktározás szabályai

Elfogadták a képviselők a közraktározásról szóló törvény módosítását, amelynek célja a magyarországi közraktárak működésének biztonságosabbá és átláthatóbbá tétele.

A 279 igennel, 38 nem szavazat ellenében, egy tartózkodás mellett elfogadott módosítás bevezeti a közraktározási biztosítékot, amely a közraktározás felfüggesztése vagy az engedély visszavonása esetén használható fel, és kizárólag a letett áru leltározásával, mennyiségének és minőségének ellenőrzésével, vagyonvédelmével, biztosításával és kényszerértékesítésével kapcsolatban felmerülő, közvetlen költségek fedezetére szolgál.

További fontos újdonság, hogy bevezetik az elektronikus vagyonvédelmi rendszer alkalmazásának kötelezettségét. Ezt több lépcsőben 2017-ig kell minden közraktárnak bevezetnie, így négy év múlva teljes elektronikai védelem valósul meg a tárolás során.

A közraktározással összefüggő birtokviták elhúzódása elleni fellépés a célja annak a módosításnak, amely a váltóperekre vonatkozó rövidebb eljárási határidők alkalmazását írja elő a közraktárakban letett árukra vonatkozó birtokperekre.

Trafik - Tízszázalékos árrést biztosítottak a dohány-kiskereskedőknek

A trafiktörvény módosításával a parlament tízszázalékos árrést biztosított a dohánytermék-kiskereskedőknek, és tovább bővítette a trafikokban árusítható termékek körét.

A Miniszterelnökséget vezető Lázár János és más fideszes képviselők javaslatát kormánypárti szavazatokkal fogadta el az Országgyűlés. A módosítás révén a trafikokban jégkrémet és fagylaltot is árulhatnak majd.

A törvény alapján ha egy településen eredménytelen volt a koncessziós pályázat, az állam a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt., illetve az általa feljogosított személy útján is gyakorolhatja az árusítási jogosultságot az eredményes pályázatig.

A jogszabály nemcsak a fiatalkorúak kiszolgálását tiltja meg a trafikokban, hanem azt is előírja: meg kell tagadni a cigaretta értékesítését, ha fennáll a gyanúja, hogy a felnőtt vásárló 18 éven alulinak adja tovább azt.

Érvényben hagyták a fideszes Papcsák Ferenc bizottsági ülésvezetését érintő alkotmányügyi bizottsági állásfoglalást

Az Országgyűlés érvényben hagyta az alkotmányügyi bizottság május 6-án hozott eseti állásfoglalását, amelyben kimondta, hogy Papcsák Ferenc, a testület alelnöke nem sértette meg a részrehajlás nélküli ülésvezetésre vonatkozó szabályokat. Az állásfoglalás elutasítását az MSZP kérte, mert szerintük a fideszes alelnök a bizottság egyik áprilisi végi ülésén becsmérlő megjegyzést tett a szocialista képviselők erkölcsére.
 

Novák Előd: nem érkezett válasz egyetlen „szocionista” képviselőtől sem

A Jobbikos Novák Előd a független Oláh Lajos egyéni indítványának tárgyalása során a képviselők kettős állampolgárságáról szóló korábbi kérdőívével kapcsolatban azt mondta: arra egyetlen „szocilaista, vagy szocionista” képviselőtől sem érkezett válasz, de a kormánypártoktól sem.

Az ülést levezető Latorcai János azt monda, ha „tudatosan mondott valamit, akkor óriási probléma van”. Lamperth Mónika (MSZP) következő felszólalóként közölte: Novák Előd képviselőtársa „szocionistázott, szégyellje magát, gyalázat, amit mondott”.

Oláh Lajos indítványa alapján a miniszterek, államtitkárok ellen eljárást lehetne kezdeményezni, vagy pénzbírsággal lehetne őket sújtani, ha nem válaszolnak egy országgyűlési képviselő által feltett kérdésre. A javaslatot a Ház 58 igen és 197 nem szavazattal nem vette tárgysorozatba.

Az Országgyűlés kedden elfogadta az Állami Számvevőszék tavalyi évről szóló jelentését, és döntött egyebek mellett arról is, hogy folyamatos és egységes lesz a nemzetbiztonsági ellenőrzés, továbbá szigorodnak a perekbe való beavatkozás szabályai.

Nemzetközi szerződéseket hagyott jóvá a Ház

Az Országgyűlés kihirdette a magyar és a koreai kormány között, az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló megállapodását. Ennek alapján a két ország 18-30 éves állampolgárai (évente összesen legfeljebb kétszázan) vállalhatnak munkát egy évet meg nem haladó vakációjuk alatt.

A parlament emellett felhatalmazást adott arra, hogy Magyarország csatlakozzon az Európa Tanács tagállamai között a személyek szabad mozgásának szabályairól szóló, 1957-es párizsi megállapodáshoz. Az elfogadott dokumentum értelmében egyebek mellett több európai országba, így például Svájcba utazhatnak egyszerűbb feltételekkel magyar állampolgárok.
 

Elfogadták a számvevőszék tavalyi évről szóló jelentését

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) teljesítette tavalyi feladatait, költségvetési beszámolója pedig megbízható és valós adatokon alapul – állapította meg az Országgyűlés az intézmény 2012-es jelentésének elfogadásával.

A parlament 241 igen szavazattal, 76 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett hagyta jóvá a számvevőszék beszámolóját.

Domokos László, az ÁSZ elnöke a jelentés parlamenti ismertetése során korábban azt mondta, az elmúlt évben lényegesen javult a közpénzügyi helyzet.

Hangsúlyozta, ellenőrzéseik során a konkrét és egyedi jelzések mellett minden esetben arra hívták fel a figyelmet, hogy Magyarországnak át kell állnia egy olyan növekedési pályára, ami nem jár együtt a jövő felélésével, miközben arra kell berendezkedni, hogy nem lesz lényegesen több közpénz. A számvevőszék vezetője szólt arról is, hogy szervezete 2012-ben kiemelt figyelmet fordított a közpénzügyi fenntarthatóság és az adóssághoz kapcsolódó kockázatok kérdésére.

Erre a területre fókuszáltak az ÁSZ költségvetési véleménye és a zárszámadási jelentése mellett, az államadósság alakulását vizsgáló és az önkormányzatok pénzügyi helyzetéről szóló jelentések is, valamint a Magyar Nemzeti Bank és a nemzeti vagyon kezelését és működtetését, illetve az uniós források felhasználását érintő jelentések is.

Folyamatos és egységes lesz a nemzetbiztonsági ellenőrzés

A nemzetbiztonsági átvilágítás újraszabályozásáról döntött a parlament: folyamatos és egységes lesz az ellenőrzés. A fideszes Kocsis Máté és Csampa Zsolt javaslatát kormánypárti és jobbikos képviselők szavazatával fogadta el az Országgyűlés.

A jövőben a mostani három helyett csak egyfajta – a jelenlegi C típusúnak megfelelő – kérdőív lesz, ennek kitöltésével kezdődik az átvilágítás. A folyamatos ellenőrzés azt jelenti, hogy akár a nemzetbiztonsági szolgálat, akár a munkáltató bármikor dönthet úgy, hogy a kockázati tényezőket újra vizsgálják. Bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés – vagyis például lehallgatás, lakásátkutatás, levelek elolvasása – évente kétszer, egyenként 30 napig alkalmazható ilyen esetben. Az átvilágítás alá esők köre nem változik.

Egy évet tolódik a szakképzési integráció

A parlament döntése alapján az állami fenntartású szakképző iskolák integrációjáról szóló fenntartói döntéseket idén május vége helyett csak egy évvel később, 2014. május 31-ig kell meghozni.

Fideszes és KDNP-s képviselők erről szóló javaslatát 243 igen, 42 nem szavazat és 40 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

A kormánypárti előterjesztés indoklása szerint az időközben elkészülő megyei szakképzési tervek eredményeit is figyelembe véve 2014. május 31-ig megalapozottabb döntést tud majd hozni az állami intézményfenntartó.

Szigorodnak a perekbe beavatkozás szabályai

A parlament döntése értelmében szigorodnak a perekbe való beavatkozás általános szabályai. A polgári perrendtartási törvény erről szóló módosítását a fideszes Papcsák Ferenc és Vas Imre javaslatára 233 igen, 48 nem szavazattal, 36 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

A kormánypárti képviselők előterjesztésük indoklásában azzal magyarázták a szabályok szigorítását, hogy így fokozottabban biztosított az eljárások ésszerű időben történő lefolytatása, a peres felek érdekeinek védelme. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a beavatkozások meghatározó számban nem az eljárás segítésére, hanem a per elhúzására irányulnak, így – kizárólag az újabb és újabb beavatkozói kérelmek miatt – számos ügyben évekig nem születik ítélet.

A törvénymódosítás egyebek mellett rögzíti: a beavatkozásról hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. Ez alól csak az jelent kivételt, ha a perben hozott ítélet jogereje jogszabály alapján a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, akkor ugyanis a beavatkozó a beavatkozást elutasító, valamint a beavatkozót a perből kizáró határozat ellen fellebbezéssel élhet. Ennek jogerős elintézéséig a beavatkozó részt vehet a perben.

A beavatkozás intézményének lényege, hogy az, akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a mások között folyamatban levő per miként dőljön el, a perbe – az első fokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig – az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozhat.

Az azonnali kérdések között a hulladékgazdálkodás, a gyorsvonati pótjegy és Szima Judit elleni eljárás, a kérdések között pedig az asztmás gyerekek, a 98 százalékos különadó, a pénztárgépek és az ifjúsági tanács működése is téma volt az Országgyűlés keddi ülésén.

KDNP: mik a tervek a hulladékgazdálkodás területén?

Tarnai Richárd (KDNP) a hulladékgazdálkodással kapcsolatban érdeklődött az eddigi kormányzati lépésekről és a tervezett további intézkedésekről.

Illés Zoltán, a vidékfejlesztési tárca államtitkára válaszában ismertette az elmúlt időszakban meghozott parlamenti és kormányzati döntéseket. Szerinte 2013 januártól új korszak kezdődött a magyar hulladékgazdálkodás történetében. Kiemelte, hogy egyre jobban erősödik a „házhoz menő” szelektív hulladékgyűjtés.

MSZP: burkolt vasúti jegyáremelés?

Varga László (MSZP) a gyorsvonati pótjeggyel kapcsolatban érdeklődött a kormánynál. Szerinte elfogadhatatlan, hogy például Miskolc irányába Budapestről szinte minden vonalat pótdíjkötelessé tettek.

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára válaszában leszögezte: 2002 és 2010 között a magyar vasutat tönkretették. A kormány ennek ellenére nem emelt árat sem burkoltan, sem nyíltan, hanem ahol magasabb a komfort és gyorsabb a menetidő, ott bevezettek egy pótdíjat. Szerinte az európai intézményrendszer várja el azt, hogy a több szolgáltatásért több pénzt kérjenek. Úgy vélte: ezt tudja az MSZP-is, ezért nem érdemes a vasút három éve elindult újjászervezését „ezzel a kérdéssel megakasztani”.

A Jobbik a Szima Judit elleni eljárásról kérdezte a legfőbb ügyészt

Gaudi-Nagy Tamás azt kérdezte a legfőbb ügyésztől, hogy lesz-e következménye Szima Judit, a Tettrekész Magyar Rendőr Szakszervezet főtitkára elleni kényszerintézkedések törvénytelen meghosszabbításának? Szerinte ugyanis nem a törvényben előírt módon hosszabbították meg két év után az ellene folyó eljárásokat 2011-ben, hiszen nem a legfőbb ügyész, hanem egy megyei főügyész-helyettes döntött az eljárás meghosszabbításáról.

Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese válaszában cáfolta, hogy lejárt volna a két éves határidő, szerinte Gaudi-Nagy Tamás olyan időszakot is az eljárás részeként számol, amikor nem folyt nyomozás. Hangsúlyozta: a jogállami követelményeknek megfelelően a két éves határidő tényleges lejárta után a legfőbb ügyész döntött az eljárás meghosszabbításáról.

Kérdések: - MSZP az asztmás gyerekek magasabb családi pótlékáról

Pál Béla (MSZP) az asztmás gyermekek után járó magasabb összegű családi pótlékok megszüntetésének okáról kérdezett. Azt szerette volna tudni, hogy ki és miért döntött ezen járandóság megszüntetéséről?

Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszában hangsúlyozta: a kérdéses rendelet módosítása az orvos szakma kifejezett kérésére történt, hiszen álláspontjuk szerint megfelelő konzultáció és kezelés mellett egy asztmás gyermek teljes értékű életet tud élni.

Jobbik: lesz-e felelős a kormányon belül?

Bertha Szilvia (Jobbik) a végkielégítések 98 százalékos megadóztatása kapcsán azt kérdezte a kormánytól, hogy mivel egyre többen támadják meg sikeresen a szabályozást, lesz-e felelőse a kabineten belül az elhibázott döntéseknek és a hibás törvénynek?

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára válaszában ismertette: eddig 50 ember nyújtott be jogorvoslati kérelmet, pedig ennél jóval szélesebb kört érintett az intézkedés. Hangsúlyozta: a 98 százalékos adóval elérni kívánt cél helyes volt és ha módosítani is kell a szabályozást, a kormány akkor is fellép az indokolatlan végkielégítések ellen.

Az MSZP bírálta az online-pénztárgépek körüli helyzetet

Józsa István (MSZP) káosznak nevezte a pénztárgépek online bekötése körüli kialakult helyzetet és bírálta, hogy az intézkedésből 90 milliárd forintnyi áfa-bevételt remél a kormány. Szerinte kiszámíthatatlan helyzetbe került a mintegy 250 ezer pénztárgép üzemeltetője, és azt mondta: tarthatatlan a meghosszabbított, július 1-jei határidő.

Cséfalvay Zoltán államtitkár közölte: a jogszabályi háttér már hónapok óta kész, az engedélyező hatóság is felkészült. A gyártók és a forgalmazók is eltökéltek abban, hogy megjelennek a piacon az új pénztárgépekkel. Szerinte a felkészülés rendezetten folyik, a tervezett bevételek nincsenek veszélyben. Hozzátette: egyetlen kereskedőt sem fognak önhibáján kívüli okokból megbírságolni.

A Jobbik bírálta a marketingkommunikációs ügynökség létrehozását

Staudt Gábor (Jobbik) kifogásolta, hogy a kormány egyetlen cégben egyesítené az állami kommunikációs feladatokat, több milliárdos összegek felett diszponáló szervezeteket olvasztva össze. Ezek között említette a Balassi Intézetet. Feltette a kérdést: nem érzi-e úgy, hogy könnyen tűnhet baráti cégeknek kiosztható hatalmas falatnak a létrejövő intézmény?

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára közölte: nem tervezik a Balassi Intézet átszervezését. Közölte: a Nemzeti Marketingkommunikációs Ügynökség jól alkalmazhatja majd a diplomácián kívüli eszközöket az ország népszerűsítésére.

Jobbik: anyagi függetlenséget kell biztosítani az ifjúsági tanácsnak

Farkas Gergely (Jobbik) a Nemzeti Ifjúsági Tanács megalakulásáról szólva fontosnak tartotta, hogy a szervezet anyagi biztonságának megteremtését. Szerinte a kormány által nyújtott támogatás nem jó megoldás, mert gyakran éppen a kormánnyal kellene konfrontálódnia a szervezetnek.

Simicskó István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára a tanács támogatását kiemeltnek nevezte és közölte: a közigazgatási tárca biztosít számukra irodát, valamint egy alkalmazott és évi két tanácskozás költségeit. Nem fenyeget a támogatás megvonása – hangsúlyozta.

A családon belüli erőszakról szóló törvényjavaslatot kritizálta az interpellációk végén a Párbeszéd Magyarországért. Az azonnali kérdések során egy LIFE pályázatról, az internet cenzúrájáról, a vasúti díjakról, a trafikokról és a nyugdíjpótlékok felülvizsgálatáról is szó esett a parlament keddi ülésén.

Szabó Tímea: nőket és gyermekeket hagyott cserben a kormány?

Szabó Tímea (független) interpellációjában arról beszélt, hogy csak nyolc hónap után – négy hónap késéssel – nyújtotta be a kormány a családon belüli erőszakról szóló törvényjavaslatot. A Párbeszéd Magyarországért (PM) politikusa azt mondta, hogy az indítványról nem folyt társadalmi vita, az csak a meglévő tényállásokat szigorította ráadásul kimaradt belőle a lelki bántalmazás és a gazdasági kizsákmányolás.

Továbbra sem lehet bizonyítani a családon belüli erőszakot – folytatta kritikáját a képviselő, aki szerint nők és gyermekek százezreit hagyták cserben.

Doncsev András az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára közölte: a kormány kezdetektől fogva kiemelt feladatának tekinti, hogy megoldást találjon a társadalom széles körét érintő problémára. A kabinet védelmet nyújt azoknak, akiket hozzátartozójuk bántalmaz – szögezte le.

Hangsúlyozta, hogy az ügyben hat egyeztetésen és egy parlamenti nyíltnapon vannak túl. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium valamennyi civil javaslatot és a nemzetközi egyezmények ajánlásait is megvizsgálta – mondta az államtitkár.

MSZP: miért kellett felmondani egy LIFE pályázatot?

Az azonnali kérdések sorát nyitó Szabó Imre (MSZP) arról beszélt, hogy Magyarország hárommilliárd forintot utasít vissza, amikor felmond egy megkötött szerződést és lemond egy olyan, a LIFE programhoz tartozó pályázatot, aminek segítségével a Hortobágyi Nemzeti Park területén lehetett volna munkahelyeket teremteni és elősegíteni a természeti értékek megőrzését.

Illés Zoltán a vidékfejlesztési tárca államtitkára azt felelte: megvizsgálták a kérdést és úgy döntöttek, hogy a programot meg fogják valósítani. A kérdés a kormány elé fog kerülni – hangsúlyozta.

Gőgös Zoltán viszontválaszában azt mondta, örül az államtitkár szavainak, de így viszont arra kíváncsi, hogy Budai Gyula államtitkár korábban miért írta azt egy kérdésükre, hogy a pályázatot mégsem hajtják végre.

Jobbik: a kormány cenzúrázná az internetet

Volner János (Jobbik) azt hangsúlyozta, hogy a közelmúltban napvilágot látott információk szerint a kormány „cenzúrázni” szeretné az internetet. A törekvést a pedofília visszaszorításával akadályozzák, pedig nyilvánvalóan arról van szó, hogy meg szeretnék akadályozni egyes politikai vélemények célbajuttatását – jelentette ki.

Feltette a kérdést, hogy a törvénnyel konkrét egész honlapokat, például a kuruc.infó-t szeretnék letiltani vagy csak egyes, jogsértőnek ítélt tartalmakra vonatkozik a tiltás.

A cenzúrázásról szóló felvetést visszautasító Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy bűncselekmény gyanúja vagy megvalósulása esetén bírósági ítélet alapján lenne blokkolható vagy eltávolítható az adott tartalom. Hozzátette: ha megoldható, akkor csak a honlapok egyes részeit blokkolnák, ha nem, akkor az egész oldalt.

Fidesz a vasúti díjakról

Hoppál Péter (Fidesz) azt mondta, hogy a szocialista vezetésű kormányok 2002-2010 között 140 százalékos áremelést hajtottak végre a vasúti közlekedésben, miközben regisztrációs jegyet és 500 forintos pótdíjat vezettek be. Szavai szerint eközben legalább 29 szárnyvonalat is bezártak, pedig azzal nem csökkentették a költségeket.

Fónagy János azt felelte, hogy kritikus helyzetben vették át a vasutat, ahol 2002-2010 között 140 százalékkal emelkedtek a tarifák. Az indokolatlan kiszervezések, a párhuzamosan indított Volán-járatok miatt elveszített utazóközönség is rontott a helyzete. A jelenlegi kormány 2010-ben szembenézett a helyzettel a korábban megszüntetett vonalak közül 11-en, összesen 385 kilométeren újraindították a forgalmat.

MSZP: hány feljelentést tett a kormány trafik-ügyben?

Nemény András (MSZP) a trafiküggyel kapcsolatban úgy fogalmazott: a szekszárdi hangfelvétel egyértelműen bizonyítja, hogy fideszes politikusok maguknak, rokonaiknak, vagy ismerőseiknek osztottak ki trafikokat. „Mi ez ha nem” különleges személyes adatokkal való visszaélés, hivatali visszaélés, hivatali vesztegetés, vagy befolyással üzérkedés – kérdezte a szocialista politikus, aki azt is tudni szerette volna: hány feljelentést tett eddig a kormány? Szerinte a fideszes politikusok „inkább megsemmisülnek erkölcsileg, mint hogy beismerjék: bűnt követtek el”.

Navracsics Tibor válaszában visszakérdezett: Nemény András miért nem tett feljelentést. Hangsúlyozta: nem gondolja, hogy hivatali visszaélés, vagy egyéb bűncselekmény történt volna az ügyben, de ez az ő véleménye a hangfelvétel alapján, ha „az MSZP ezt másképp gondolja, akkor tegyen feljelentést”.

A Jobbik teljeskörű nyugdíj-felülvizsgálatot követel

Novák Előd (Jobbik) felszólalásában „félmegoldásnak is kevés látszatintézkedésnek” nevezte, hogy a kormány hosszas „időhúzás” után is csak a kommunista nyugdíjpótlékok 10 százalékát találta indokolatlannak. Az ellenzéki politikus azt szerette volna tudni, hogy mikor történik meg végre a teljes felülvizsgálat?

Navracsics Tibor igazságügyi miniszter válaszában ismertette azoknak a körét, akiket érint a nyugdíjpótlékok megvonása. Hangsúlyozta: egy történészbizottság állította össze a megvonás alapját szolgáltató listát, ez azonban nem végleges, a testület tovább folytatja a munkáját az „adatvédelmi szabályok teljes tiszteletben tartása mellett”.

A Fidesz a rezsicsökkentés folytatásáról, az MSZP a szociális temetésről, a Jobbik a pártállami vagyon privatizációjáról, a KDNP pedig a kommunista nyugdíjprivilégiumokról kérdezte a kormányt kedden az interpellációk között az Országgyűlésben.

Fidesz: folytatódik-e rezsicsökkentés?

Zsigó Róbert, fideszes képviselő azt mondta: a Gyurcsány-Bajnai korszakban elképesztő módon emelkedtek a rezsiárak, az előző ciklus kormányai szinte minden alkalommal a külföldi érdekek mellé álltak. A mostani kormány ugyanakkor a magyar családok oldalára állt, hiszen a 10 százalékos rezsicsökkentés 60-70 ezer forint éves megtakarítást jelent egy évben egy átlagos család számára – tette hozzá. A fideszes képviselő azt kérdezte, várható-e a fogyasztói jogok további szélesítése és a rezsiárak újabb mérséklése.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a januártól életbe lépett rezsicsökkentés mellett júliustól csökken a PB-gáz ára, valamint a víz-, a csatorna- és a szemétszállítási díj, illetve szennyvízszippantás és a kéményseprés díja is.

Hozzátette: a kormány elszánt a további rezsicsökkentésben, áttekinti az eddig elért eredményeket és lakossági visszajelzések figyelembe vételével határozza meg az év második félévében végrehajtandó további intézkedéseket.

Az MSZP a szociális temetésről: a kormányt pénzt nem, csak ásót ad

A szocialista Nyakó István bírálta a szociális temetésről szóló kormányzati előterjesztést, amely a gyászoló személyes közreműködését írná elő a temetésben. Szerinte ez azt jelentené, hogy a korábban létező temetési segély, illetve a köztemetés intézménye helyett a jövőben a rászorulók pénzt nem, csak ásót kapnának.

Tállai András belügyi államtitkár válaszában ugyanakkor hangsúlyozta: a köztemetés nem szűnik meg és az önkormányzat által adható temetési segély is megmarad. Szerinte a szociális temetés teljesen ingyenes lesz, az állam biztosítja majd a sírhelyet, a koporsót vagy az urnát, az elhunyt hűtését, szállítását, öltöztetését, vagy a hamvasztást is, de valóban elvárja a személyes közreműködést. Ugyanakkor, ha ezt valaki nem tudja vállalni, akkor megkérhet mást, barátot, hozzátartozót, hogy ezt tegye meg helyette – mondta.

Jobbik: szerezzék vissza a lenyúlt pártállami vagyont!

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás azt szorgalmazta, hogy a kormány szerezze vissza a rendszerváltáskor „lenyúlt” pártállami vagyont. A képviselő az MSZMP-vel, a KISZ-szel, a DEMISZ-szel, az MSZP-vel, valamint a Magyar Úttörőszövetséggel kapcsolatos milliárdos értékű állami vagyonok visszaszerzéséről és a bűncselekményekben közreműködők felelősségre vonásáról kérdezte a kormányt.

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszerváltást követően milyen ellenőrizetlen keretek között folyt az állami vagyongazdálkodás. Szerinte ugyanakkor a jelenlegi kormányzó pártok sosem tétlenkedtek az elszámoltatásban, hiszen az első Orbán-kormány időszaka alatt indult eljárás a csillebérci tábor visszaszerzéséért. Hangsúlyozta azt is, hogy a kormány minden rendelkezésre álló jogi eszközt felhasznál, és minden jogállami lehetőséget megragad arra, hogy a tisztázatlan tulajdoni kérdéseket, a köz javára, megnyugtatóan rendezzék.

Gaudi-Nagy Tamás képviselő nem fogadta el a választ, és a szocialista padsorokra mutatva azt mondta: ha az elszámoltatás megtörtént volna, akkor az ott ülők a vádpadon, vagy a börtönben ülnének. Az elnöklő Újhelyi István (MSZP) erre reagálva rendreutasította a képviselőt és megvonta tőle a szót, majd az új házszabályra hivatkozva mégis lehetőséget adott Gaudi-Nagy Tamásnak beszéde folytatásra.

KDNP: hol tart a kommunista nyugdíjpótlékok felülvizsgálata

Stágel Bence, a KDNP képviselője azt kérdezte: hol tart a kommunista nyugdíjpótlékok felülvizsgálata, az ezzel foglalkozó bizottság milyen listák alapján dolgozott, illetve visszamenőleges hatályú lesz-e a pótlékok elvétele. Fontosnak tartotta, hogy a bizottság határidőre befejezze a munkáját. Megjegyezte: a rendszerváltáskor a Göncz Árpád vezette bizottság kezei között átcsúsztak olyan emberek, akik nem lennének jogosultak nyugdíjpótlékra.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára szerint az ötfős szakértői bizottság munkájára valóban nem lenne szükség, ha az 1990-es évek elején, a Göncz Árpád vezette bizottság alapos munkát végzett volna.

Közölte: az 1000-1100 nyugdíjpótlékra jogosult közül a bizottság 109 olyan embert talált, akik a titkosszolgálathoz köthetőek. Hozzátette: a bizottság a nyugdíjpótlékra jogosultak listája alapján dolgozott, és így nézte meg a Történeti Levéltárban, hogy kik azok, akik az egykori titkosszolgálatok aktív közreműködőiként szerepelnek. Elmondta azt is, hogy a nyugdíjpótlékok törlése nem visszamenőleges hatályú, hanem augusztus 1-től történik majd meg, és az érintettek 30 napig jogorvoslatot kérhetnek.

Az államtitkár szerint május végéig folytatódik a bizottság vizsgálata, az állami vezetőkkel, a Magyar Kommunista Párt, a Magyar Dolgozók Pártja, az MSZMP, és a KISZ vezetőivel, valamint az 56-os forradalom leverésében közreműködőkkel.

A trafikpályázatokról és az állami földbérletpályázatokról volt szó egyebek között az interpellációk sorában kedden az Országgyűlésben. Változott az előzetes napirendi javaslat.

Módosult a napirend

A képviselők a Fidesz javaslatára döntöttek arról, hogy a szerdai napirend kiegészül a Budapest főváros közigazgatási területével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával. Csütörtökön tartják – szintén a nagyobbik kormánypárt javaslatára – a szippantott szennyvízre vonatkozó rezsicsökkentésről, valamint egyes törvényeknek a további rezsicsökkentéssel összefüggő módosításáról szóló javaslat általános vitáját is.

Nem tartják meg ugyanakkor ezen az ülésen az erdőről, az erdővédelemről és gazdálkodásról szóló törvényjavaslat módosítóinak határozathozatalát.

A képviselők határoztak még arról is, hogy a házbizottság kezdeményezésére négyórás időkeretben együttesen tárgyalják a nemzetiszocialista vészkorszak történelmének a fiatal generációk körében való minél teljesebb megismertetését célzó szocialista, a diktatúrák által intézményesített gonoszság, valamint a történelem, jövő nemzedékek számára történő objektív bemutatásáról szóló KDNP-s határozati javaslatot, valamint a recski munkatáborban a kommunista diktatúra erőszakszervezetei által elkövetett rémtetteknek a felnövekvő generációk számára történő hiteles bemutatásáról szóló határozati javaslatot, amelyet a Jobbik nyújtott be.

Novák Előd (Jobbik) azt mondta, hogy felemás érzéssel közelítenek a javaslathoz. Ez az időkeret szerinte önmagában nem elegendő arra, hogy érdemben vitatkozzanak. Szólt arról is, hogy sok antikommunista követeléssel adós a kormány, majd kitért az ügynöklistákra és a luxusnyugdíjak megvonására.

Balla György (Fidesz) felhívta a figyelmet, hogy a házbizottság ajánlását ismertették, és jelen előterjesztéssel minden frakció egyetértett, kivéve Novák Elődöt.

MSZP: trafikos legyen a talpán, aki megfelel az új pályázati feltételeknek

A szocialista Tóth Csaba idézte a kormányfő szavait arról, hogy nem veszíthetik el a megélhetésüket azok, akik korábban trafikot működtettek, de most nem nyertek az első pályázaton. Felhívta a figyelmet, hogy az új pályázati feltételek olyan szigorúak, hogy trafikos legyen a talpán, aki megfelel azoknak. Az ellenzéki politikus felolvasta a feltételeket és kiemelte: a jelentkezési határidő egy hét volt, amibe beleesett egy háromnapos ünnep is.

Hol akarnak koncessziót adni, hogyan és milyen szempontok alapján osztják ki azokat, és ha az eredeti pályázatnál nem volt fontos a saját üzlet, és szakmai tapasztalat, most miért fontos a legalább 20 év? – tette fel kérdéseit.

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára közölte: teljesítik azon ígéretüket, hogy nem hagyják veszélybe kerülni a régi trafikosok megélhetését. A jelenlegi rendszer fenntarthatatlan és káros, és a fő cél az uniós irányelveknek megfelelően a fiatalkorúak védelme, a dohányzásra való rászokás lehetőségének szűkítése, valamint, hogy a dohánytermékek haszna, ne a mamutvállalatok profitját gyarapítsa, hanem a magyar kisvállalkozások, családok megélhetését segítse.

Május 14-én felhívást tettek közzé, nem újabb pályázatot, a korábban koncessziós jogosultságot nem nyert, de a feltételeknek megfeleltek részére. Ezek kialakítása úgy történt, hogy a legjobban érvényre juttassa azokat a szempontokat, amelyek a méltányossági eljárást indokolttá teszik. Az üzlethelyiség kiemelten fontos, mert a régi trafikosok erre hivatkozva jelentkezhetnek méltányossági eljárásra – jelezte az államtitkár, aki hozzátette: a jelentkezések utáni felülvizsgálat után alakul ki a méltányossági eljárás menete.

A Jobbik az állami földbérletpályázatokról

A jobbikos Magyar Zoltán az állami földpályázatokról szólva azt mondta: azokat meghirdetik ugyan a Nemzeti Földalap által, de a kritériumoknak mindenben megfelelő helyi pályázatok miatt utólag érvénytelenítik, és megbízási szerződéssel „az előre kiszemelt kormánypárti cimboráknak adják bérbe”. Miért csak ott osztják újra az állami földeket, ahol ez a kormánypártoknak érdekükben áll, hogyan lehet három egymást követő évben termőföld hasznosítására irányuló megbízási szerződést kötni ugyanazzal az érdekeltségi körrel? Milyen szempontok szerint választja ki a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) az igénybejelentők közül azt, akivel végül megbízási szerződést köt hasznosításra? – sorolta kérdéseit.

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára szerint a jobbikos képviselő minden héten ugyanazt mondja el, most megpróbálta összefoglalni az előző néhány hozzászólását. A politikus minden héten megsérti azt a több mint 1600 nyertes gazdálkodót, aki tisztességesen gazdálkodik, és kérdései mögött semmi más nincs, mint politikai haszonszerzés, alaptalan, minden tényt nélkülöz a vádaskodása. Ha tények lennének a birtokában, a képviselő már megtette volna a büntetőfeljelentéseket – közölte.

A nemzetgazdasági miniszter és a Fidesz frakcióvezetője egyaránt a gazdasági növekedésről beszélt napirend előtt az Országgyűlés keddi ülésén. A Jobbik felszólalója a devizahitelesekről, a szocialistáké a trafikügyről, a kereszténydemokratáké pedig a csíksomlyói búcsúról szólt.

A napirend előtti felszólalások előtt a képviselők egyperces néma felállással emlékeztek a szerdán elhunyt Gellért Kis Gábor egykori szocialista országgyűlési képviselőre.

Varga: pozitív változások indultak a magyar gazdaságban

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta: a 2013-as év első negyedévében a magyar gazdaság elindult a növekedési pályán, kezd a saját lábára állni. Hozzátette: Magyarország a három legjobb uniós ország között van a GDP-növekedés alapján.

Közölte azt is, hogy a mezőgazdaság akár 20 százalékkal nagyobb teljesítményt mutathat, mint tavaly, a kis- és közepes vállalkozások is segíthetik a növekedést, a legfontosabb húzóerő azonban továbbra is az export.

Szekeres Imre (MSZP) jó hírnek nevezte, hogy megállt a magyar gazdaság csökkenése, és hogy kibontakozik abból a válságból, amelybe szerinte az elmúlt három év kormányzása taszította az országot. A kormány saját országának ellensége – mondta.

Volner János (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavalyi utolsó negyedévben 2,4 százalékos volt a visszaesés, ehhez képest mérik most a növekedést.

Hargitai János (KDNP) arcpirítónak nevezte a szocialista képviselő megjegyzését, mondván, az ő kormányzásuk nyolc éve sodorta az országot bajba.

Rogán Antal (Fidesz) bírálta a szocialistákat, akik a hírt negatívan kommentálták, szerinte emiatt az MSZP nem a kormány, hanem az ország ellenzéke.

A Jobbik a devizahitelesekért

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, több mint hatszázezer olyan devizahiteles van, akiken nem segített a kormány, és negyedmillióhoz közelít a lejárt tartozású hitelesek száma. A hitelkárosultak hiénáknak vannak kitéve – fogalmazott a képviselő, aki soronkívüliséget és illetékmentességet követelt a károsultaknak a bíróságon, valamint sürgette, hogy tisztességes módon vezessék be a magáncsőd intézményét.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a jogi lehetőségekről szólva közölte: az illetékmentesség törvényváltoztatást igényel, ezt pedig a képviselő is kezdeményezheti. A magáncsőd intézményének lehetőségeit vizsgálja a kormányzat, az részletes szabályozást igényel – fűzte hozzá.

MSZP: a kegyencek uralhatják a dohánypiacot

Lukács Zoltán (MSZP) a trafikügyről szólva közölte: a kiválasztott cégek és a politikai kegyencek uralják a piac nagy részét, sok helyen pedig fideszes politikusok döntöttek a nyertesekről. Egy központilag tervezett és lebonyolított akcióról van szó, ahol komoly cégek komoly milliárdokat keresnek – jelentette ki.

Szerinte a vesztesek segítésére szolgáló pályázatokkal nem megmentették, hanem megalázták a piacról kiszorulókat. Bírálta, hogy a ki nem osztott koncesszióról most pályázat nélkül kívánnak dönteni. A képviselő számos ügyet megvizsgálna a trafikpályázat kapcsán, egyebek között a bejegyzendő cégek körét is.

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára elmondta: kedden jár le a kedvezményes pályázat postára adási határideje. Az eljárás során maguk is találkoztak azzal, hogy egyes, évtizedek óta ebből élő családok egzisztenciája is veszélybe kerülhet – közölte. Ezért – tette hozzá – egy olyan jelentkezési felhívást nyitottak, amelyben a jogosultságot nem szerzők bizonyos feltételek esetén jelentkezhetnek a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-nél.

A KDNP a csíksomlyói búcsúra emlékezett

Lukács Tamás (KDNP) a csíksomlyói pünkösdi búcsúról emlékezve elmondta: minden évben egyre többen vannak jelen, hiszen növekszik az összetartozás igénye. Csíksomlyó üzenete megjelenik a nemzeti hitvallásban is – mutatott rá, sorolva azokat az értékeket, amelyeket a nemzeti kultúra védelmében tartalmaz az alaptörvény.

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára köszönetet mondott többek között a csíksomlyói vendéglátóknak, az egyházi vezetőknek és a zarándokutak szervezőinek, valamint a román hatóságoknak is megköszönte az együttműködést. „Sosem volt olyan érzésünk, hogy negatívan állnának a tömeghez, a búcsúhoz” – hangsúlyozta.

Fidesz: a szocialistáktól elvárható lenne, hogy megvédjék az országot

Rogán Antal (Fidesz) elmondta, hogy míg a legtöbb országban az elemzők által várt eredménynél rosszabb gazdasági növekedést tapasztaltak, Magyarországon épp fordítva történt. Az elmúlt három évben, a legnehezebb gazdasági körülmények között is jobban teljesített az ország, mint a Bajnai-kormány alatt – jelentette ki.

A gazdasági növekedési adatról szólva közölte: az a magyar emberek teljesítményét dicséri. A szocialisták által kiadott, az országot bíráló közlemények szerinte azért voltak hibásak, mert azok a magyarok teljesítményét becsülték le. „Hangjuk nem egyedi”, csatlakoztak az európai szocialisták kórusához – értékelte.

Ezzel kapcsolatban szólt a Tavares-jelentésről, és túlzásnak nevezte Martin Schulz állítását, amelyben az Európai Parlament elnöke Magyarország egészét nevezte antiszemitának. Közölte: joggal várható a szocialistáktól, hogy megvédjék Magyarországot, akár az európai szocialistákkal szemben is.

Cséfalvay Zoltán közölte: növekedésre és stabilitásra egyszerre van szükség, és az meg is valósítható. A reformok között szólt az adórendszer átformálásáról, az intézményi átalakítások között az adósfékről, a munkaerőpiac kapcsán a rugalmas foglalkoztatásról. Úgy tűnik, a stabilitás és a reform elhozza a növekedést is – jelentette ki.