A nemdohányzók védelméről, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létesítéséről szóló javaslatok részletes vitájával, valamint jobbikos napirend utáni felszólalásokkal fejeződött be kedden délután a parlament munkája.

Heinz Tamás (Fidesz) szerint drogtörvényt alkotnak, mert a dohányzás ugyanolyan függőséget okoz, mint a kábítószer vagy az alkohol. Kifejtette, arról szól a törvényjavaslat, hogy a nemdohányzók védelmében csökkentsék a dohányosok lehetőségét a dohányzásra. Szeretnék, ha a dohányzók belátnák, nincs hol rágyújtani, ezért könnyebben is szoknak majd le. Puskás Tivadar (KDNP) ehhez kapcsolódóan azt mondta, Magyarország világelső a tüdőrák okozta elhalálozás tekintetében, ezért olyan törvényeket kell hozniuk, amelyek változtatnak ezen a helyzeten.

A szocialista Hiller István, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létesítéséről szóló javaslat részletes vitájában, módosító javaslatáról szólva elmondta: az új intézmény egyetlen olyan szakmai feladatot sem oldhat meg, amelyet jelenlegi jogelődei ne tudnának ellátni. Az ellenzéki képviselő egyebek mellett azt javasolta, hogy a tervezett egyetem fenntartói jogait ne egy fenntartói testület, hanem az oktatásért felelős miniszter lássa el, egyetértésben a közigazgatás-fejlesztésért és rendészetért felelős tárcavezetővel. Rétvári Bence közigazgatási államtitkár válaszában közölte: nem támogatják az ellenzéki politikus javaslatát.
   
A jobbikos Zakó László az általános forgalmi adóról szóló törvényváltoztatás részletes vitájában azon módosító javaslatát ismertette, amely a vendéglátóiparhoz köthető élőzene mellett a szállás- és éttermi szolgáltatások áfáját is öt százalékra csökkentené. Rétvári Bence reagálásában úgy fogalmazott, az ellenzéki képviselő által kezdeményezett lépés a költségvetés számára túl nagy mértékben nyitná meg a kedvezményes áfakulcsok körét.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) felszólalásában azt kifogásolta, hogy ma Magyarországon még mindig kommunista terroristák neveit viselhetik közterületek. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára válaszában elmondta: valóban szégyen, hogy 20 évvel a rendszerváltás után, és akkor amikor Magyarország az Európai Unió soros elnöke, (...) diktatúrát kiszolgáló vagy felépítő emberek nevét viselik közterületek. Az államtitkár hozzátette: reméli, hogy 2011 végére nem lesznek ilyen közterület-nevek és az önkormányzatok megtalálják a módját ezek átnevezésének.
        
Az országgyűlési képviselők kedden délután befejezték a népességfogyás megállításának szükségességéről szóló politikai vitanapot. A frakciók egyetértettek a demográfiai helyzet javításának szükségességében, ugyanakkor annak megvalósítására már eltérő javaslatokat fogalmaztak meg. Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a napirendi pont lezárása előtt arról beszélt, hogy mára megváltozott az ország közhangulata és ismét lehet nyíltan beszélni a gyermekvállalásról, a családról, az abortuszról. A kormány képviselője szerint a vitában minden parlamenti párt egyetértett abban, hogy a család, a gyermekvállalás érték.

A fideszes Révész Máriusz azt mondta, érdemes lenne megfontolni a gyerekek után járó szavazati jogot, mert ezzel a pártokból ki lehet kényszeríteni a családcentrikus politikát. Ez a demográfiai helyzet elmondása szerint azért állt elő, mert a gyereket nevelő családok veszítették a legtöbbet a rendszerváltással, és sokáig individualista adórendszer működött, és ez a gyerekvállalásra is kihatott.

A kereszténydemokrata Bagdy Gábor szerint pártja azért támogatja a családokat, mert a jó házasságban élők boldogabbak, tovább élnek és kiegyensúlyozottabb gyermekeket nevelnek. Hozzátette: az így élők emellett az átlagosnál több gyermeket vállalnak, illetve gondoskodnak idős, vagy rászoruló családtagjaikról, összefoglalva fizikai, illetve szellemi téren egyaránt a nemzet jövőjének letéteményesei. A családi életet szabályozó gazdasági kérdésekre kitérve méltánytalannak nevezte, hogy míg a családokat a vállalkozásokkal ellentétben nem védik csődvédelmi szabályok.
   
Lanczendorfer Erzsébet (KDNP) azt hangsúlyozta, hogy 1981 óta csökken a népességfogyás, megváltozik a családszerkezet és többen szülnek családon kívül. Első lépésként szerinte szemléletváltása lenne szükség, hogy a születendő gyermek ne költségtényező, hanem áldás legyen.

A demográfiai vitanapon Szijjártó Péter (Fidesz) hangsúlyozta: ma Magyarországon hiányzik egymillió munkahely és egymillió gyerek, ha ezek meglennének, akkor az ország sokkal könnyebben birkózna meg a gondjaival. A fideszes politikus hozzátette: tarthatatlan, hogy 2010-ben 40 ezerrel születtek kevesebben, mint ahányan meghaltak, ezt az állapotot például gazdasági eszközökkel kezelnie kell a kormányzatnak. Ilyen eszköz Szijjártó Péter szerint az adórendszer is: az új, arányos adórendszerben a kormány elismerte a gyermekvállalás költségeit és lehetővé tette, hogy a gyermekvállalás együtt működhessen a munkavállalással. Az új adórendszer mondanivalója a politikus szerint, hogy minél több gyermeket vállal egy család, annál kevesebb adót kell fizetniük.

Nagy Kálmán (KDNP) azt hangsúlyozta, hogy az oktatásban és nevelésben az abortusszal kapcsolatban tisztább és egyértelműbb beszédre van szükség. Varga László (KDNP) pedig az abortusz lehetővé tétele óta meghalt 6-8 millió magzatról beszélt. A politikus szerint elfogadhatatlan, hogy ma 1000 élve születésre 430 művi vetélés jut, amelynek oka az emberi önzés. A szabadságból szabadosság lett, nem tiszteljük az életet - tette hozzá, aki hangsúlyozta: az új alkotmány egyik nagy értéke a KDNP számára az élet tiszteletének megfogalmazása.

Hosszú távra tervezett, ciklusokon át biztonságot adó családpolitika szükségességére hívták fel a figyelmet a kormánypártok vezérszónokai a parlamentben megrendezett demográfiai vitanapon. Réthelyi Miklós a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője szerint a gyermek a legfontosabb erőforrás, Magyarország csak akkor lehet sikeres és gazdag, ha elegendő gyermek születik, ezért el kell távolítani az akadályokat a gyermekek születése elől. Rónaszékiné Keresztes Mónika kiemelte: Magyarországon 30 éve folyamatosan csökken a születések száma, 2010-ben újabb  négyezer gyermekkel kevesebb született az év első nyolc hónapjában, amit történelmi mélypontnak nevezett. Magyarország népesedési helyzete ijesztő az elmúlt évek szociálpolitikájának és családpolitikájának köszönhetően.

Harrach Péter azt hangsúlyozta: az elköteleződés hiánya jelenik meg a házasságkötések alacsony számában. Mint fogalmazott, a családi élet iránti igényt elnyomja a karriervágy, egyre kevesebben mondják azt, hogy családban élni jó. Véleménye szerint az értékválság eredménye a halasztott gyermekvállalás. Felhívta a figyelmet az első Orbán-kormány által hozott intézkedésekre, mint például a családi adókedvezményre, vagy az otthonteremtési támogatásra. Kiemelte: egységes nemzetben kell gondolkodni akkor is, ha családpolitikáról van szó. Tarnai Richárd, a KDNP másik vezérszónoka közölte: a kormány azt kívánja elősegíteni, hogy a nőnek legyen lehetősége dönteni mit választ, a családot vagy a karriert.

A gazdák helyzetéről, a betegjogokról, a kormány gazdasági intézkedéseiről, az üzemanyagok árairól és a hétvégi, gyöngyöspatai eseményekről is beszéltek a képviselők napirend előtti felszólalásaikban a parlamentben.

Jakab István (Fidesz) azt mondta, hogy az elmúlt nyolc évben a mezőgazdaságban rendelkezésre álló források a legtöbb esetben nem azokhoz kerültek, akik a valódi gazdasági tevékenységet végzik. Közölte, ezek alapján érthető, hogy kilenc hónap alatt nem lehetett helyrehozni az elmúlt nyolc év elhibázott gazdaságpolitikáját. Ángyán József államtitkár jelezte, hogy két héten belül társadalmi vitára bocsátják az agrár-vidék stratégiát, amelyben deklarálni akarják, hogy mit jelent a patrióta, néppárti gazdasági- és társadalompolitika.
    
Szilágyi László (LMP) kijelentette, hogy a betegjogok helyzete kritikussá vált, miután megszüntették az Egészségbiztosítási Felügyeletet és máig nem állt fel annak utódszervezete. Soltész Miklós államtitkár azt kérdezte, van-e értelme egy olyan Egészségbiztosítási Felügyeletnek, amelyhez a költségvetés 437 millió forintot adott, de annak a magán-egészségbiztosítási pénztárakat kellett volna ellenőrizni. Az államtitkár leszögezte, hogy az egész rendszer nem működött.
    
Lukács Tamás (KDNP) a hétvégi eseményekre utalva azt mondta, biztosan Gyöngyöspatán is élnek olyan emberek, akik megszegik a társadalmi együttélés szabályait, de ez senkit nem jogosít fel arra, hogy gyűlöletet keltsen. A képviselő kijelentette, ezért azt üzenik, hogy nem vona-kodunk lefogni azoknak kezét, akik a társadalmi béke ellen támadnak. Közölte, a Jobbik attól fél, hogy domesztikálódott a parlamentben és elfogyott a mondanivalója. Szavai szerint olyan eszközökhöz nyúlnak vissza, amelyekkel szemben a demokratikus közvéleménynek fel kell lépnie. Feltette azt a kérdést is, hogy egy felelős politikus megteheti azt, hogy felvonul egy településen, és ezzel tovább növeli a feszültséget. A kormány nevében válaszoló Kontrát Károly azt mondta, a kormányprogramban leszögezték, hogy a közrend és a közbiztonság helyreállítása nemzeti ügy. Közölte, hogy az abban megnevezett három eszköz egyike a rendőrség megerősítése. Hangsúlyozta, hogy 3500 rendőrt fognak szolgálatba állítani. Kijelentette, hogy a rendőrség az ország minden településén fent fogja tartani a rendet és ehhez nincs szüksége hívatlan vendég-polgárőrségre.