Büntetik az önkényuralmi jelképek használatát

Végszavazáshoz érkezett az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról szóló törvényjavaslat. Korábbi változatát az Alkotmánybíróság februárban április 30-ai hatállyal meg semmisítette, mert álláspontjuk szerint túl tágan határozta meg a büntetendő magatartások körét, ami önkényes jogértelmezéshez és a véleménynyilvánítás szabadságának indokolatlan korlátozásához vezethet.

Az új változat szerint nem általános tiltást alkalmaz majd a Btk., így a korábbiakhoz képest szűkebb körben állapítja meg a büntetendő magatartások körét. Az lesz büntethető, aki a köznyugalom megzavarására alkalmas - különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő – módon terjeszti, nagy nyilvánosság előtt használja, vagy közszemlére teszi a horogkeresztet, az SS-jelvényt, a nyilaskeresztet, a sarló-kalapácsot vagy az ötágú vörös csillagot, illetve az ezeket ábrázoló jelképeket.

Az Országgyűlés az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról szóló törvényjavaslatot minősített többséget igénylő részét 320 igennel, 6 nem 2 tartózkodás kíséretében, az  egyszerű többséget igénylő részt pedig 321 igennel, 5 nem, 3 tartózkodással  fogadta el. A Btk.-módosítása április 30-án lép hatályba, hogy már a közelgő május 1-jén se lehessen büntetlenül önkényuralmi jelképeket viselni.

Nemzeti Eszközkezelő

A zártkörűen működő Nemzeti Eszközkezelő részvénytársaságot a kormány a nehéz helyzetbe került, súlyosan eladósodott, korábban jelzáloghitelt felvevő hiteladósok megsegítésére az otthonvédelmi akcióterv keretében hozta létre. Feladata, - többek között - hogy a hiteladós által megvételre felajánlott lakóingatlant az állam nevében és javára megvásárolja, továbbá gyakorolja ezen lakóingatlanok és a lakhatási célú ingatlanok felett a vagyonkezelői jogokat. Méretét tekintve is jelentős adósmentési programot működtet. 2014-ig 25 ezer bajba jutott jelzálogadós lakhatását kell megoldania, - idén 33 milliárd forint áll a rendelkezésére.

Annak érdekében, hogy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. ki tudja használni a rendelkezésére álló ingatlanvásárlási keretet, és minél több rászorult lakhatását megoldhassa, a mostani törvénymódosítás a korábbinál jóval előnyösebb helyzetet teremt bajba jutott adósok, családok számára.

A felajánlható ingatlanok forgalmi értéke Budapesten és a megyei jogú városokban 15 millió forintról 20 millió forintra emelkedik, egyéb településeken pedig 10 millió forintról 15 millióra.

Módosulnak a hiteltartozásra vonatkozó feltételek is: a 180 napos hiteltartozásból eredő késedelemnek 2012. január 1-je helyett 2013. január 1-jén kell fennállnia, beleértve az áthidaló kölcsönnel finanszírozott késedelmes tartozást is. Ennek értelmében azon adósok is bekerülhetnek a Nemzeti Eszközkezelő programjába, akik utolsó erőfeszítéseik árán a 2012-es évre halmozták fel tartozásaikat.

A visszavásárlási jog időtartama is növekszik. A jogosultság a jelenlegi 2 évről 5 évre emelkedik, a vételár pedig egyszerűsödik, ugyanakkor igazságosabbá válik azzal, hogy abba beépül a NET által az ingatlanra költött beruházások és a bérlő helyett megfizetett kötelezettségek összege is.

Az Országgyűlés a Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat egyszerű többséget és a minősített többséget igénylő részét egyaránt  290 igennel, 1 nem, 37 tartózkodás kíséretében fogadta el.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosítását elsősorban az Európa Tanács pénzmosás elleni bizottságának ajánlásai alapján a kormány által elfogadott akcióterv végrehajtása indokolja. A gyakorlati tapasztalatok, valamint az időközben bekövetkezett jogszabályi változások figyelembevételével pontosítja a törvényben alkalmazott fogalmakat is. Többek között egyértelművé teszi, hogy a tényleges tulajdonos fogalma a közvetlen és közvetett tulajdonostársra, valamint vezető tisztségviselőkre egyaránt kiterjed a jövőben.

A hatékonyabb gyakorlati végrehajtás érdekében módosítja az ügyfél-átvilágítási intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseket, továbbá átalakítja a tényleges tulajdonos azonosítására és az igazoló ellenőrzésre vonatkozó eljárást is. Ebben az esetben a tényleges tulajdonos azonosítása érdekében a kötelezően előírt írásbeli nyilatkoztatás túlzott adminisztratív terhet ró a szolgáltatókra, így indokolt esetben lehetőséget ad majd ennek mellőzésére.

A törvénymódosítás ezen túlmenően az ügyfél-átvilágítás során új, kockázatalapú intézkedések megtételét teszi lehetővé a szolgáltatók számára, többek között a jogosulttá válásnak az adatok nyilvántartásban történő ellenőrzésére és a pénzeszközök forrásának rögzítésére.

Kiegészíti a bejelentési kötelezettség köreit, valamint új szabályokat és határidőket vezet be az ügyleti megbízások felfüggesztésére irányuló eljárás vonatkozásában. Kibővíti a pénzügyi információs egységként működő hatóság adat-hozzáférési és adatátadási jogosultságait. Ennek alapján a pénzügyi információs egységként működő hatóság a feladatának hatékonyabb elvégzése érdekében valamennyi szolgáltató, központi államigazgatási szerv,  bíróság, valamint a nyomozó hatóságok által kezelt információk megismerésére is jogosulttá válnak. Bővíti továbbá azon bűncselekmények körét is, amelyek vonatkozásában a pénzügyi információs egységként működő hatóság információkat továbbíthat.

A törvényjavaslat felügyeleti eljárás hatékonyságának növelése érdekében bővíti a felügyeleti intézkedések körét is, a kiszabható bírság összegének maximuma is megemelkedik a pénzügyi és nem pénzügyi szervezetek vonatkozásában. Az utóbbi esetében azonban a pénzügyi minimumbírság összege ezzel egyidejűleg csökken.

Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében kiegészíti egyes ágazati törvények titokvédelmi rendelkezéseit. Átfogóan rendelkezik a pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzügyi hatósági vagy nyomozó hatósági információhoz való hozzáféréséről és annak részletszabályairól.

Tartalmazza az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény módosítását, különös tekintettel a pénzeszközök vagy gazdasági forrás rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban rögzített tilalmához kapcsolódó mentesítésre vonatkozó szabályok pontosítására.

Kismértékben módosítja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényt és pontosító rendelkezéseket tartalmaz a PSZÁF felügyeleti eljárásaival kapcsolatban is.

Összességében elmondható: a törvényjavaslat jelentős mértékben hozzájárulhat Magyarország pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni rendszer hatékonyságának, áttekinthetőségének, működőképességének növeléséhez.  Végrehajtásának gyakorlata egyértelműbbé és ezáltal a pénzügyi környezet is biztonságosabbá válhat.

Az Országgyűlés a  pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításának minősített többséget igénylő részét 285  igennel, 31 nem 12 tartózkodás kíséretében, az  egyszerű többséget igénylő részt pedig 279 igennel, 37 nem, 12 kíséretében fogadta el.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosításáról

Tekintettel arra, hogy április 30-án az önkormányzatok nem rendelkeznek kellő részletességű adatokkal a jövő évre vonatkozó költségvetési koncepció elkészítéséhez, ezért indokolt a koncepció megalkotásának határidejét későbbi időpontban meghatározni, annak érdekében, hogy meglapozottabb költségvetési koncepció kerülhessen a képviselőtestületek elé.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása a következő évre vonatkozó költségvetési koncepció benyújtásának határidejét október 31-re módosítja.

Az Országgyűlés a törvénymódosítást 314 igennel, 1 nem kíséretében, tartózkodók nélkül elfogadta.