Michl József arról beszélt, hogy mindennapossá vált a sírgyalázás a kolozsvári Házsongárdi temetőben, mely Európa egyik legrégebbi temetője. Mintegy 200 síremlék vár ott arra, hogy az UNESCO védetté nyilvánítsa. Rétvári Bence államtitkár azt válaszolta: a sírok gondozásával a Házsongárdi alapítvány foglalkozik, a temető tulajdonosa a kolozsvári polgármesteri hivatal. Közölte: március 27-én Martonyi János külügyminiszter személyesen is járt a temetőben, hétfőn pedig Kolozsvár polgármesterével folytat tárgyalásokat, és érintik a rongálásokat is.
   
Pál Tibor (MSZP) azt mondta, hogyha a kormány a tankötelezettséggel együtt az azzal összefüggő családi pótlék jogosultságát is 15 övre csökkenti, akkor ettől a juttatástól az ellátottak közel egynegyede elesik. Hoffmann Rózsa államtitkár azt felelte, hogy akár 15, akár 16 éves korban állapítják meg a tankötelezettségi korhatárt, az még nem jelenti azt, hogy a gyermekeket ezt követően az iskolarendszer kirakja. Súlyos tévedésnek nevezte, hogy a tankötelezettséget a képviselő összehozta a családi pótlékkal. Azt mondta, az nem a tankötelezettség végéig, hanem egészen addig jár, amíg a gyermek iskolás.

Kalmár Ferenc András (KDNP) azt mondta, hogy a multinacionális vállalatok magyarországi letelepedése óta sok kritika érte ezeket a cégeket. A képviselő példaként említette, hogy tavaly a sajtó sokat foglalkozott a Tesco áruházlánc körül kialakult esetleges munkaügyi problémákkal. Tudomása szerint akkor a kormányzat egy munkaügyi ellenőrzésről döntött. Megemlítette, hogy a cég még ebben a hónapban több mint kétszázmillió forintot fog kifizetni visszamenőleges hatállyal a kamionsofőrjeinek egy munkaügyi elszámolási hiba miatt. Azt kérdezte, hogy hol tart az említett ellenőrzés és hogy vizsgáltak-e más multinacionális üzletláncot. Czomba Sándor államtitkár azt mondta, hogy az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség Közép-Magyarországi Munkaügyi Felügyeletéténél tett szakszervezeti bejelentésről van szó, de valamennyi régiós felügyeletnél kezdeményezték, hogy indítsanak vizsgálatot az illetékességi területükön lévő Tesco áruházaknál. Közölte, hogy az ellenőrzések során megállapított szabálytalanságok miatt a felügyelőségek több milliós bírságokat szabtak ki. Hozzátette, hogy az országos vizsgálat nem csupán egy kereskedelmi üzletláncot állított reflektorfénybe, hanem több a munkavállalókat hátrányosan érintő jelenséget, amelyek bizonyíthatóan több nagyobb kereskedelmi vállalkozás gyakorlatában is előfordulnak.

Hiller István arról beszélt az azonnali kérdések között, hogy a kormány évente 20 ezerrel csökkenti az államilag támogatott létszámot.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár válaszában kifejtette: olyan nagyságrendben, mint ahogy a szocialista politikus mondta, nem szándékoznak csökkenteni a létszámot. De olyan szándék van, hogy a megszületett korosztály és a mindenkori 18 éves korosztály arányában csökkenjen a létszám, oly módon, hogy az adott korosztály 34 százaléka rendelkezzék felsőfokú diplomával 2020-ig, ezt vállalták az unió felé is. Az éves keretszámokat a kormány határozza meg, ezt fogja rögzíteni a felsőoktatási törvény –  jelezte Hoffmann Rózsa, aki szerint ehhez a számhoz költségtérítéses hallgatók is kapcsolódnak majd. Ugyanakkor ismert a tény, hogy évente a demográfiai mutatók szerint tíz-húszezerrel csökken a létszám.   
   
Balla Mihály (Fidesz) azt kérdezte a külügyminisztertől, hogy Magyarország milyen szerepet kíván vállalni a Líbiában kialakult helyzet rendezésében? Németh Zsolt államtitkár válaszában leszögezte: Magyarországnak a maga módján kell kivennie a részét ebben a nemzetközi műveletben. Nem a harci cselekményekben, de most mérlegeljük egy katonai orvos-csoport felajánlását. Emellett Németh Zsolt kiemelte azt a keddi londoni konferenciát is, ahol Martonyi János külügyminiszter képviseli Magyarországot, és ahol  egy politikai ernyőszervezet jöhet létre a líbiai nemzetközi fellépés felügyeletére.

Bessenyei György filozófus, költőről, az önkormányzatok helyzetéről, az első és a második Orbán-kormány gazdaságpolitikájáról, valamint az olasz iskolákban való feszületek elhelyezéséről beszéltek a képviselők hétfőn napirend előtt a parlamentben. Román István felszólalásában Bessenyei György filozófus, költőre, a magyar felvilágosodás egyik meghatározó alakjára emlékezett halálának 200. évfordulója alkalmából. Mint mondta: ő volt az, aki elsőként sürgette a tudományos akadémia felállítását.
  
Pálffy István arról beszélt: a strassbourgi európai emberi jogi bíróság azt a döntést hozta, hogy nem ütközik az emberi jogokba a feszületek elhelyezése az olasz állami iskolákban. Ez a magyar állam győzelme is, hiszen a kormány már 2010 júniusában csatlakozott ahhoz a pertársasághoz, mely az olaszokkal együttműködött. Véleménye szerint a döntés történelmi jelentőségű, mert innentől kezdve a kereszttel sem lehet viccelni. Kiemelte: Európa visszatért a keresztény gyökerekhez. Réthelyi Miklós miniszter azt válaszolta: a templom, melyet kívülről a kereszt jele határoz meg, ugyanazt jelenti szerte Európában. Véleménye szerint magától értetődő az európai emberi jogi bíróság ítélete, mely arra korlátozza állásfoglalását, hogy a kereszt jele európai közintézményben nem korlátoz más emberi jogokat.
   
Mesterházy Attila kijelentette: számos településen az ország keleti részén szociális vészhelyzetről lehet beszélni. Véleménye szerint az Orbán-csomag azokat sarcolja, akik a leginkább segítségre szorulnak.

Soltész Miklós szociális államtitkár azt válaszolta: 2011-ben, az adósságállomány következtében több mint 6,5 milliárd forintot kell naponta visszafizetni. A Fidesz-KDNP kormány döntéseit sorolva kiemelte: hatósági áras lesz a rezsiköltség, az iskoláztatási támogatás bevezetése azt eredményezte, hogy a legszegényebb gyerekek közül is egyre több jár iskolába. Hozzátette: megtartotta a kormány a gáz- és távhőtámogatást, és megerősítette a karitatív szervezeteket.

A miniszterelnök szerint a nemzeti konzultáció sikerének köszönhetően az új alkotmány a nemzet alkotmánya és kivételesen erős alaptörvény lesz. Orbán Viktor erről a parlamentben beszélt, a Jelentés a nemzeti konzultációról címmel, napirend előtt elmondott felszólalásában. A kormányfő szerint elárulják szavazóikat azok az ellenzéki pártok, amelyek tudatosan és előre elhatározottan kivonják magukat az alkotmányozásból.

A nemzeti konzultációra utalva elmondta: hasonló nagyságrendű mozgalom nem volt az elmúlt húsz évben, amely a magyarság öntudatának újjászületését hozta magával. Mint mondta: a magyarok képesek voltak eljutni oda, hogy hisznek abban, hogy részt kell venniük az ország megújításában. A beérkező alkotmányügyi kérdőívekből kiderül, hogy sokkal több bennünk a közös, mint ami elválaszt.

A kormányfő hangsúlyozta: az alkotmányozással kapcsolatos nemzeti konzultáció eredményeiből kiderült, hogy a magyarok felelősséget éreznek a jövő iránt, bele akarnak szólni annak alakításába. Szerinte ugyanaz a cél lebeg az emberek többsége előtt, azt akarják, hogy Magyarországra végre az a hely legyen, ahol a magyar emberek az elsők. A miniszterelnök szerint a nemzeti konzultáció sikere azt jelenti, hogy az új alkotmányban a magyarok akarata és véleménye érvényre jut, érvényre jut a választásokon kialakult kormányzati és parlamenti felhatalmazás által, és érvényre jut a nemzeti konzultáció által.
  
A válaszadók 91 százaléka ért egyet abban, hogy a megújuló Magyarországon az alapvető kötelességeink ugyanolyan fontosak, mint az alapvető jogaink, tehát azokat is deklarálni kell az alaptörvényben – ismertette Orbán Viktor. Hozzátette, emellett szintén több mint 90 százalékos egyetértés van arról, hogy a legfőbb közös értékeink számára, mint a család, a rend, az otthon, a munka és az egészség, kiemelt alkotmányos védelmet kell biztosítani. Ugyanekkora többség ért egyet abban, hogy a jövő nemzedékek iránt valamilyen formában alkotmányos kötelezettséget kell vállalni – hangoztatta Orbán Viktor, aki szerint ilyen garancia az eladósodottság mértékének alkotmányos szabályozása is.
    
A miniszterelnök kiemelte: bár ő személy szerint egyetért vele, de a válaszadók többsége nem támogatja a gyermekek után járó extra szavazat bevezetését. Az emberek annál inkább egyetértenek abban, hogy a gyermeknevelés közcélú és közhasznú cselekedet, aminek a költségeit nem szabad adóval sújtani. A magyar emberek ugyanakkor minden eddiginél határozottabban megüzenték, hogy a magyar termőföld és víz nem eladó, sem most, sem később. A magyarok rendet akarnak az élet minden területén, az emberek kinyilvánították, hogy a törvénynek a törvénytisztelőket kell védeni, és a bűnözőkkel szemben sokkal szigorúbban kell fellépni. A válaszadók 94 százaléka akarja azt, hogy a bíróságok szabjanak ki indokolt esetben tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést.
    
Orbán Viktor hangsúlyozta: a válaszokból az is kiderül, hogy az emberek azt szeretnék, ha nem lehetne a közpénzekkel trükközni és offshore cégeken keresztül eltüntetni, ahogy az az előző korszakban gyakorlattá vált. Emellett a válaszadók döntő többsége ragaszkodik a nemzet határon kívüli részeihez és a velük való összetartozást bele kell foglalni az alkotmányba.
    
A kormányfő szerint elárulják szavazóikat azok az ellenzéki pártok, amelyek tudatosan és előre elhatározottan kivonják magukat az alkotmányozásból. Sajnálatos, de vannak, akiknek tíz hónap sem volt elég, hogy elfogadják a magyar választók akaratát, továbbra is makacsul ellenszegülnek a változásnak, a megújulásnak. Orbán Viktor ugyanakkor megköszönte Szili Katalin független képviselőnek, volt szocialista házelnöknek azt a komoly és odaadó munkát, amelyet a politikus a nemzeti konzultáció során végzett, és így kiállt választói és az ország mellett.
          
A Fidesz frakcióvezetője szerint az alkotmányról szétküldött kérdőívekre válaszolók egyértelmű irányt szabtak, világos értékeket fogalmaztak meg, amelyek szerepeltetése kötelességük, ezért a szükséges módosító indítványokat benyújtják. Lázár János a miniszterelnök felszólalására reagálva azt mondta: a családi szavazati jog ma könnyen lehet, hogy kimarad az alkotmányból, de ennek kapcsán a következő öt-tíz év legfontosabb társadalmi vitája előtt állnak.
       
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője szerint a későbbi időszak feladata lesz a családok és a szavazati jog kérdésének megoldása. Harrach Péter a miniszterelnök felszólalására reagálva hangsúlyozta: civil szervezetek, független szakemberek, intézmények vezetői mellett közel egymillió magyar ember mondott véleményt és csak két párt maradt ki.

Az MSZP frakcióvezetője Orbán Viktor felszólalására reagálva azt akarta megtudni, hogy a kormányfő egyetért-e azokkal a mondatokkal, amelyeket a fideszes Wittner Mária mondott múlt héten Horn Gyuláról és Toller Lászlóról. A Jobbik további kérdéseket is feltett volna a nemzeti konzultáció során. Balczó Zoltán felszólalásában azt mondta, a nemzeti konzultációnak az is célja lett volna, hogy a döntéshozókat is informálják annak eredményéről, hogy annak alapján adhassák be módosító javaslataikat. A választók tavaly, a szavazáskor sem a Fidesz alkotmányozási terveiről sem a gazdaságpolitikájáról nem tudtak semmit - reagált a miniszterelnök szavaira az LMP frakcióvezetője Schiffer András.

Az új alkotmány egyértelműen nem zárja ki a határon túli magyarok szavazati jogát, ám arról majd csak a választójogi törvény vitája után, de remélhetőleg még az év vége előtt dönthet az Országgyűlés – mondta Orbán Viktor a frakciók véleményének elhangzását követő viszontválasztában. A kormányfő az ellenzéki frakcióvezetők mondataira reagálva emlékeztetett: a következő magyar parlamentben nem foglalhat helyet kétszáznál több képviselő. Mint mondta, ezzel a lépéssel a politikai osztály is példát mutat abból az áldozatvállalásból, amelyre szüksége van Magyarországnak a jelenleg megörökölt nehéz gazdasági helyzetben. A miniszterelnök Mesterházy Attilának válaszul azt mondta: közvetlenül az országgyűlési választások után fogadott egy szocialista delegációt, amely azt kérte, hogy Horn Gyula ellátásáról továbbra is az állam gondoskodjon. Orbán Viktor kiemelte: ez a döntés ezt követően meg is született - mint fogalmazott, kizárólag az emberségesség okán -, és ezzel lezártnak is tekinti az erről szóló vitát.

A képviselők néma felállással adóztak Bratinka József volt MDF-es képviselő emlékének, aki az MDF-frakció Csongrád megyei képviselőjeként szerzett mandátumot 1990-ben.

Várhatóan több mint 40 módosító indítványt nyújt be a Fidesz–KDNP alaptörvény-javaslatához a két kormánypárti frakció vezetője. Lázár János Fidesz-frakcióvezető hétfői sajtótájékoztatóján közölte, a nemzeti konzultáció eredményei alapján minimum négy változtatást kezdeményeznek majd: az alkotmány ne tartalmazzon rendelkezést a gyermekek utáni szavazati jogról – az erről szóló társadalmi-szakmai vita azonban folytatódjon –, alkotmányos alapelvként szabályozzák a tényleges életfogytiglan intézményét; emellett javasolják, hogy az alkotmány szóljon a parlamenti bizottság előtti kötelező megjelenésről és a Kárpát-medencében őshonos fajok védelméről is.

Mindezen felül a politikus bejelentette: a Fidesz-KDNP kezdeményezi, hogy a jövőben 11 helyett 15 tagja legyen az Alkotmánybíróságnak. Lázár János a létszám tervezett megemelésével kapcsolatban úgy tájékoztatott, hogy Paczolay Péter, a testület elnöke hívta fel a figyelmet arra, hogy az alkotmányjogi panasz intézménye erős munkaterhet jelenthet majd az Ab-nek. Megerősítette, költségvetési kérdésekben addig lenne az Ab döntési jogköre alapjogi sérelemre korlátozva, amíg az államadósság-klauzula nem érvényesül, vagyis amíg nem csökken az adósság a nemzeti össztermék 50 százaléka alá.

A bíróságokat érintő további változtatás lehet, a független Szili Katalin javaslatára, hogy szabályozzák a bírák minimum életkorhatárát. Ez alkotmánybírák esetén 45 év lenne, bírák esetében pedig 30. Szili Katalin és több zöldszervezet javaslatára várhatóan beemelik az egészséges környezethez való jogot is az új alaptörvénybe. Megfontolásra érdemesnek nevezte a politikus Gerő András történész javaslatát, vagyis azt, hogy a piros-fehér-zöld színű állami lobogó 1848-as jelentéstartalmát – erő, hűség, remény – határozzák meg az új alkotmányban.

A frakcióvezető emellett bejelentette: módosító indítványaik között lesz a forint szerepeltetése az új alkotmányban, továbbá – ugyancsak Paczolay Péter kezdeményezésére – az ombudsman is fordulhatna az Alkotmánybírósághoz utólagos normakontrollért, és nevesítenék, hogy az ombudsmannak helyettese a jövő nemzedékekért felelős és a kisebbségi jogokért felelős ombudsman. Lázár János közölte, indítványozza majd a vármegye elnevezés „megfontolását” is, szerinte ugyanis a vármegyének „nem jó történeti aspektusai vannak. (...) Az ön- és a tulajdonvédelem jogáról ugyancsak szól majd az elképzelések szerint az új alkotmány, ám ez nem szükségszerűen jelenti a fegyvertartás liberalizációját.