A Lázár János Fidesz-frakcióvezető által húsvéti alkotmányként aposztrofált kormánypárti előterjesztés a Nemzeti hitvallás című fejezettel kezdődik és egyebek mellett rögzíti, hogy „hazánk neve Magyarország”.

Kövér László kedden tartott expozéjában egyebek mellett arról szólt, hogy az új alkotmány mindenki alkotmánya lesz, mint mondta azoké is, akik nem a kormánypártokra szavaztak, illetve azoké is, akik egyáltalán nem szavaztak, vagy nem szavazhattak. A Ház fideszes elnöke a vitától távolmaradó frakciókra célozva megjegyezte: az Országgyűlés nem fogadhat el semmiféle antidemokratikus ultimátumot, diktátumot, zsarolási szándékot.    
     
Szili Katalin, a Szociális Unió elnöke javaslatában kétkamarás parlamentet és az ökoszociális piacgazdaság bevezetését indítványozza. A volt házelnök előterjesztését ismertetve kiemelte: a magyar alkotmányos rend régi hiányossága volt, hogy nem tartalmazta kellő súllyal a szociális jogokat, köztük a munkához, a lakhatáshoz való jogot, továbbá egyáltalán nem szerepelt benne a magyar természeti kincsek – így például a vízkészletek, termőföldek – védelmének kötelezettsége.    
    
A Ház az új alkotmány április 18-ra tervezett elfogadásáig nem tárgyal más előterjesztéseket, a végleges alkotmányjavaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Az államfő várhatóan április 25-én írja alá a szöveget ünnepélyes keretek között.

Lanczendorfer Erzsébet, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője felszólalásában kifejtette: alkotmányozási kényszer nincs, de szükség van új alaptörvényre, s ezt a szocialisták is megfogalmazták 2002-ben. A KDNP vallja, hogy minden magyar állampolgár alkotmánya lesz az új alaptörvény, amely a történeti alkotmányra épül – jelentette ki. A szocialista, kommunista múlttal közjogi értelemben sem vállalnak közösséget, ezért az 1949-es alkotmányt érvénytelennek tekintik – emelte ki, s azt mondta, az új alkotmány értékközpontú, és minden betűje vállalható. Védi a természeti értékeket, a természetes úton létrejött biológiai sokféleséget, előtérbe helyezi a gyermekeket és a családokat, védi a házasság intézményét. Csak akkor lesz a társadalom kiegyensúlyozott, ha a családok is kiegyensúlyozottak – hangsúlyozta. Megjegyezte: a tervezet alkotmányos védelmet biztosít az eladósodás ellen, megvédi az ország gazdasági függetlenségét.

A független Szili Katalin szerint az állampolgári alapjogoknak az alkotmányban a helyük, ezek közül kiemelte azokat, amelyek a szociális biztonság megteremtéséhez szolgálnak. A jövő nemzedékek és a környezet szempontjainak szerepeltetése szintén fontos az új alaptörvényben – tette hozzá. Szólt még arról, nem lehet, hogy a nemzeti ügyekben annak legyünk részesei, hogy az „ország egyik fele mindig legyőzi a másikat”.

Bagdy Gábor, a KDNP országgyűlési képviselője felszólalásában üdvözülte, hogy a sarkalatos törvények szabályozzák majd a család védelmét és hogy az új alaptörvényben szerepel: a szülök kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni beleértve a taníttatást is; a nagykorú gyermekek pedig a szülőkről, így a felelősség szimmetrikussá válik.
    
A kereszténydemokrata politikus kiemelte még, hogy a közteherviselésnél az új alkotmány és a sarkalatos törvények figyelembe fogják venni a gyermeknevelés költségeit. Bagdy Gábor a „nemzet jövője érdekében” még két elemet emelt ki az új alkotmányból: egyrészt, hogy a kiskorúakat is illesse meg választójog., másrészt pedig féken kell tartani az államadósságot, mert „egy generáció nem élheti fel egy későbbi boldogulását”.

A fideszes Iván László azt a részt emelte ki a kormánypárti javaslatból, amely szerint a nagykorú gyerekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikről. Hozzátette: az alaptörvény egészével tükrözi az idősek megbecsülését és biztonságát. Az elmúlt nyolc év kormányai folyamatosan bizonytalanságban tartották az időseket és nyugdíjasokat - jegyezte meg, és azt mondta, megváltoztatják az eddigi gyakorlatot, hogy az egyes nemzedékeket senki ne fordíthassa szembe egymással.
    
A tervezet alkalmas arra, hogy helyreállítsák az időskor méltóságát – tette hozzá a kormánypárti politikus.
    
Kósa Lajos szerint a magyar alkotmány a többi uniós tagállamhoz képest inkább visszavesz a nemzeti szuverenitásból, mint sem kiterjeszti az unió által képviselt olyan kérdéseket, amelyek egyébként a nemzeti szuverenitás kérdésébe tartoznak. A fideszes politikus az alaptörvényből kiemelte a vármegye elnevezést, ami szokatlan a fülnek, régimódinak tűnhet, de – mondta – ez lesz tételesen az a pont, amit Szent Istvántól közvetlenül örökölve feltüntetnek. A választójogról azt mondta, ez a modern demokráciákban folyamatosan változik. Svájc például a nőknek 1971-ben adta meg – jegyezte meg, hozzátéve: a választójog kiszélesítése egy folyamat.
    
A kormánypárti politikus úgy fogalmazott: ha kellő nyitottsággal nézik az alkotmányt, az sok megfogalmazásában lehet, hogy újszerű, de mindenképpen alkalmas az elfogadásra. Magyarország még komoly feladatok előtt áll, s ezekhez jó kiindulópont az új alaptörvény – fogalmazott.

 Stágel Bence , a KDNP országgyűlési képviselője a választójog korhatárának 18-ról 16 évre csökkentését vetette fel a vitában. A korhatár leszállítása melletti legfőbb érv a politikus szerint az, hogy a közéletet, a politikát így közelebb lehetne vinni a fiatalokhoz. Elmondta: a másik alapvető érv, hogy napjainkra a serdülők, tinédzserek egyébként is lépten-nyomon találkoznak a politikával, és van is róla véleményük. Miért ne szólhatnának akkor bele? - tette fel a kérdést Stágel Bence, aki megfontolásra és társadalmi vitára ajánlotta a korhatár csökkentését.
    
Mint jelezte, a 14-18 év közötti fiatalok jogai és kötelességei jelenleg nincsenek összhangban egymással. Rámutatott: egy ilyen fiatal vállalhat munkát és fizet adót, lehet jogosítványa, büntethető és felelősségre vonható, köthet házasságot, de közben mégsem szavazhat. Ez pedig igazságtalannak tűnik – mondta a képviselő, aki több nemzetközi példát is felsorolt a 16 éves korhatárra.
    
Kitért arra, hogy szintén megfontolásra és további társadalmi vitára ajánlja a kiskorúak szüleik által gyakorolt választójogának kérdését is. Azt mondta, a kiskorú népesség politikai képviselete létező, jogosan felvethető kérdés, a választójog ugyanis ma sem általános.

kdnp.hu
Forrás: MTI