Az Országgyűlés hétfői ülésnapja több, korábban tárgyalni kezdett előterjesztés részletes vitájával folytatódott, majd napirend utáni felszólalásokkal ért véget.

Magyar-ukrán kombinált fuvarozási megállapodást hirdetne ki a kormány

Törvényben rögzítené a kormány a magyar-ukrán kombinált teherfuvarozásról szóló megállapodást. Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára expozéjában kifejtette: először 1993-ban merült fel az egyezmény megkötése, de az ukránok csak 2006-ban reagáltak a megkeresésre, végül 2013 március végén írták alá a dokumentumot.

Ez biztosítja, hogy a két ország közötti teherforgalmat az utakról a vasútra és vízi utakra tereljék úgynevezett kísért és nem kísért konténeres formában egyaránt. Az államtitkár hozzátette: a vasúti szállításhoz a kamionszállító vasúti kocsikat még be kell állítani, ezen feladat elvégzéséig a megállapodás az elvi lehetőséget biztosítja.

Korondi Miklós (Jobbik) szerint az előterjesztéssel az a probléma, hogy Magyarországnak nincs vasúti árufuvarozó cége, mivel 2008-ban privatizálták a MÁV ezzel foglalkozó vállalatát, a teherautók vasúti fuvarozása pedig 2013 év elejétől megszűnt. Ezért több jármű kerül az utakra, amelyek állapota rohamosan romlik. Emiatt is kiemelt cél a kombinált fuvarozás fejlesztése - tette hozzá.

Hörcsik Richárd (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukrán határ mellett élők minden nap tapasztalják és „megszenvedik” a határállomástól érkező teherforgalmat, ezért fontos, hogy a kamionforgalmat a vasútra tudják átterelni.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta. Mivel módosító javaslatot nem nyújtottak be, a következő ülésen a javaslat elfogadásról döntenek.

Részletes viták

Az ülésnap végén hat részletes vitát bonyolítottak le a határozathozatalok után az ülésteremben maradt képviselők. A fémkereskedelmet és a vallási közösségeket érintő módosításokhoz ezúttal senki nem kívánt hozzászólni, míg a közraktározásról és az erdő védelméről szóló javaslatokról nem alakult ki hosszan tartó vita.

A PB-gáz árának csökkentéséről szóló kormánypárti javaslat tárgyalásában a szocialista Göndör István azt javasolta, hogy a kormány lépcsőzetesen, a fogyasztáshoz igazodva csökkentse a palackos gáz árát, míg a jobbikos Z. Kárpát Dániel a fával és brikettel fűtőknek kért állami támogatást.

Az indítvány előterjesztőjeként zárszót mondó Németh Szilárd (Fidesz) rezsicsökkentésért felelős kormánybiztos felszólalásában elutasította az MSZP-s politikus felvetését, majd hozzátette: a kormányoldal a kéményseprés és a szennyvízszippantás díjának csökkentésével kívánja folytatni az idén kezdett rezsicsökkentést.

A hamarosan létrejövő nemzeti dohányboltokat érintő módosítás részletes vitájában Józsa István (MSZP) a trafiktender teljes visszavonását követelte a kormánytól, mondván, azzal erőszakkal rendeztek át egy 500 milliárd forintos piacot, ami nem más mint „csalás, rablás”. A jobbikos Szilágyi György új, egyenlő feltételeket biztosító pályázatot sürgetett, mivel szerintük a kormányoldal „arcátlan” módon bonyolította le a nemzeti dohányboltok kiválasztását. Az előterjesztők nevében felszólaló Lipők Sándor (Fidesz) arra kérte az ellenzéki politikusokat, „adjanak esélyt” az új trafikoknak.

Az elnöklő Ujhelyi István lezárta a részletes vitákat.

Napirend után

Vitányi István (Fidesz) napirend utáni felszólalásában Orbán Balázs íróra emlékezett. Frakciótársa, Balázs József a mátrai hegyvidék villanyvezeték-hálózatának felújítását kérte, mivel szerinte az elmúlt időszakban komoly gondok jelentkeztek a Mátra sícentrumaiban, ami jelentős bevételkiesést okozott a térség idegenforgalmában. Hegmanné Nemes Sára fejlesztési államtitkár válaszában azt mondta, az áramszolgáltató hasonló esetekben köteles elhárítani a problémát és kártérítést kell fizetnie.

A jobbikos Magyar Zoltán a magyar vetőmagok, tájfajták fokozottabb védelmét sürgette, Pálffy István (KDNP) pedig Magyarország európai uniós csatlakozásának kilencedik évfordulójáról szólt.

Az ülés vezetését átvevő Jakab István lezárta az ülésnapot, az Országgyűlés kedden reggel folytatja munkáját.

Elfogadta a parlament az adatvédelmi hatóság beszámolóit, módosította a hegyközségi törvényt, változtatott a népmozgalmi adatgyűjtés szabályain és egy MSZP-s javaslatot is tárgysorozatba vett hétfőn.

Elfogadták az adatvédelmi hatóság beszámolóit

Az Országgyűlés nagy többséggel - az összes frakció támogatásával, független képviselők ellenszavazatával – elfogadta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) beszámolóit, amelyek közül az egyik a hatóság 2012. január 1-jei létrejöttét mutatja be, míg a másik a tavalyi tevékenységéről szól.

Ezekből kiderül, hogy a NAIH tavaly csaknem háromezer ügyben indított vizsgálatot, ezek 87 százalékát pedig az idei év elejéig le is zárta. Az ügyek 78 százaléka adatvédelmi kérdéseket érintett, a többi közérdekű adatokhoz való hozzáféréssel volt kapcsolatos. A hatóság több mint ötszáz esetben állapított meg jogellenességet. Tizenegy alkalommal szabott ki bírságot, de csak egyszer élt a legmagasabb, tízmillió forintos bírság kirovásának lehetőségével.

Három hektár alatt pályáztatás nélkül értékesítheti földrészleteit az állam

A parlament egyről három hektárra növelte azt a területi határt, ameddig a Nemzeti Földalap nyilvános pályáztatás nélkül értékesítheti a kezelésében álló földrészleteket. A képviselők 278 igen szavazattal, 61 nem ellenében és egy tartózkodás mellett döntöttek a törvénymódosítás elfogadásáról.

A vidékfejlesztési miniszter azzal indokolt, hogy így többletköltségek nélkül felgyorsítható az állami birtoktömböktől távol álló földterületek értékesítése, amelyek hasznosítása jelenleg jelentős terhet ró a földalapra.

Módosította a parlament a hegyközségi törvényt

Módosította az Országgyűlés a hegyközségekről szóló törvényt, mert az előterjesztők szerint a január 1-je óta hatályos jogszabály több olyan rendelkezést is tartalmazott, amely nehezíti az egyértelmű jogértelmezést. A fideszes képviselők által kezdeményezett változtatást 237 igen és 92 nem szavazattal fogadta el a Ház.

A módosítással kibővítették a hegyközségi járulék fizetésére kötelezettek körét a szőlészeti és borászati felvásárlókkal. A fideszes Font Sándor javaslatára a zárószavazás előtt rögzítették, hogy a termelőknek nem kell hegyközségi járulékot fizetniük azon megtermelt szőlőmennyiség után, amelyet borászati termelő hegyközségi tagnak vagy szőlészeti és borászati felvásárlónak értékesítettek. A jövőben többen élhetnek majd szavazati jogukkal a hegyközségi közgyűlésen.

Nem támogatta a parlament, hogy az állampárti múlt kockázati tényezőnek számítson a nemzetbiztonsági ellenőrzésen

Nem támogatta a parlament azt a fideszes módosító indítványt, hogy az állampárti múlt is kockázati tényezőnek számítson a nemzetbiztonsági ellenőrzésen. A javaslatot Demeter Ervin és Németh Szilárd nyújtotta be a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályairól szóló előterjesztéshez.

Annak a kérdőívnek a bővítését kezdeményezték, amelyet a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyeknek kell kitölteniük. Javaslatuk alapján az érintetteknek az esetleges kockázati tényezők között arról is vallaniuk kellett volna, kapcsolatban álltak-e 1990 előtt a kommunista, szocialista ideológia „kiszolgálására létrehozott szervezettel”, vagyis tagjai voltak-e például az állampártnak.

Az indítvány elfogadását a képviselőcsoportok közül végül csak a Jobbik-frakció támogatta, a Fideszből mindössze Demeter Ervin és Nyitrai Zsolt szavazta meg.

Változnak a népmozgalmi adatgyűjtés szabályai

A magyarországi lakcímmel rendelkező anyák külföldi szülését és az itteni lakcímmel rendelkezők külföldi elhalálozását is felmérik a jövőben a népmozgalmi adatgyűjtés során a statisztikai törvény módosítása értelmében.

A 273 igen szavazattal, 44 nem ellenében elfogadott jogszabály kimondja: a népmozgalmi események körében kell megfigyelni a magyarországi lakcímmel rendelkezők külföldön bekövetkezett halálát, valamint a magyarországi lakcímmel rendelkező anyák külföldi szülését, ha a gyermeket Magyarországon is anyakönyvezik.

Visszaküldött törvényekhez csak bizottság nyújthat be módosító javaslatot

Érvényben hagyta az Országgyűlés az alkotmányügyi bizottság április 8-án hozott általános érvényű állásfoglalását, amelyben a testület azt rögzítette, hogy képviselők nem, kizárólag az alkotmányügyi, illetve a kijelölt bizottság nyújthat be módosító indítványt olyan jogszabályokhoz, amelyek alaptörvény-ellenesség miatt kerültek vissza a Ház elé.

Csak az MSZP-frakció és független képviselők támogatták Mesterházy Attila szocialista frakcióvezető javaslatát, amely a bizottsági állásfoglalás elutasítását szorgalmazta. Az MSZP elnöke arra hivatkozott, a házszabály alapján nem lehet az országgyűlési képviselőktől elvitatni azt a jogot, hogy az alaptörvény-ellenesség miatt visszaküldött törvényhez zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtsanak be.

Tárgysorozatba vette a parlament az auschwitzi emlékhely iskolai felkeresését szorgalmazó MSZP-s javaslatot

Tárgysorozatba vette, azaz várhatóan néhány héten belül megtárgyalja a parlament azt az MSZP-s javaslatot, amely alapján a kormánynak országos programot kellene készítenie arra, hogy minden, a közoktatásban tanuló magyar fiatal legalább egyszer, az állam támogatásával eljuthasson az auschwitz-birkenaui haláltábor helyén létrehozott emlékhelyre és múzeumba.

A javaslat tárgysorozatba vételét 222 képviselő támogatta (a szocialisták mellett a kormánypártiak és a függetlenek nagy többsége), 39-en – döntően jobbikosok – nemmel szavaztak nemmel, hárman tartózkodtak.

Az egészségbiztosítási felügyelet, a trafikpályázatok, a 37-es főút felújítása, a hevesi földrengés és a debreceni menekülttábor ügye is szóba került a kérdések között az Országgyűlés hétfői ülésén.

MSZP: helyes volt-e az egészségbiztosítási felügyelet megszüntetése?

Tukacs István (MSZP) a betegjogok érvényesülésére kérdezett rá, valamint arra, jó lépés volt-e az egészségbiztosítási felügyelet megszüntetése. Elmondta: 2012-ben több mint 8 ezer kérdést intéztek a felügyelethez az emberek.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár közölte: a felügyelet 2006-ban jött létre, és a több-biztosítós modell miatt volt rá szükség. Mivel azonban a modellkísérlet megbukott, és az OEP tevékenységét mindössze három esetben vizsgálta, így működése okafogyottá vált. Hozzátette: a betegjogok érvényesülését más intézmények ellenőrzik.

A Jobbik a trafikpályázatok elbírálását kritizálta

Bana Tibor (Jobbik) a Vas megyei trafikpályázati eredményekről szólva azt mondta: több olyan pályázó nyert, aki az ország más részén is trafikot szerzett, vagyis gyakran nem helyiek kapták a koncessziós jogot. Emellett politikai összefonódást is említett a pályázatok elbírálása kapcsán.

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára közölte: a családi kapcsolatok citálásának nincs különösebb értelme, majd hozzátette: ő is tudna neveket mondani a képviselő köreihez tartozók rokonságából. Megismételte: mindent a törvény szerint végeztek a pályázatok elbírálása során. Közölte: a szempontok között nem szerepelhetett a helyhez kötöttség.

A Fidesz a 37-es főút felújításáról

Mengyi Roland (Fidesz) a 37-es főút teljes felújításának időpontjáról kérdezett, mert szerinte az útszakasz állapota katasztrofális, ezért naponta több mint 10 ezer ember közlekedik szinte életveszélyben. Az út rossz állapota ráadásul gazdaságilag is rosszul érinti a zempléni, tokaj-hegyaljai térséget és méltatlan a helyzet a világörökség részét képező térségre nézve – tette hozzá.

Fónagy János államtitkár válaszában elmondta: a jelenlegi fejlesztési programban tervezik az út felújítását, ennek előkészületei készen vannak. Ismertette azt is: Orbán Viktor miniszterelnök utasította a szaktárcát a helyzet felmérésére és mihamarabbi kezelésére, ennek értelmében a leginkább balesetveszélyes szakaszok felújítása megkezdődött.

Az MSZP a hevesi földrengésről

Sós Tamás (MSZP) a Heves megyei földrengés kapcsán kérdezte a kormányt, azt szerette volna tudni, hogy áll a kárfelmérés, illetve melyik település milyen összegben kap támogatást a helyreállításhoz?

Tállai András államtitkár úgy válaszolt: 9 településen 1555 épületkár ismert eddig, az állami segítség a vis maior támogatás, de ez csak önkormányzati tulajdonú épületre vehető igénybe. Ez összesen 18 épületet jelent, körülbelül 15 millió forint értékben. Hangsúlyozta: a kárfelmérés május 7-ig tart. Szerinte egyébként a biztosítók gyorsan reagáltak a káreseményekre.

A Jobbik a debreceni menekülttábor ügyéről

Kulcsár Gergely (Jobbik) arról beszélt, hogy megháromszorozódott a debreceni menekülttáborban élők száma, ezzel pedig a tábor környékén elviselhetetlen közbiztonsági helyzet alakult ki. Arra volt kíváncsi, mit tesz a helyzet rendezésére a kormány.

Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszában leszögezte: a Belügyminisztérium (BM) jelenleg is dolgozik a migrációs törvények módosításán, amely jelentősen szigorítaná a menekültek lehetőségeit, így például rövidítenék a menekültügyi tartózkodás idejét és menekülti őrizetet is bevezetnének. Kiemelte azt is, hogy a tábor területén a rendőrség megerősített szolgálatot lát el a helyi polgárőrök segítségével.

A gyermekszegénységről, a trafikügyről, a fejlesztési tárcáról, az egészségügyi ellátásról, az önkormányzatokról, valamint a Portik-ügyről is szó volt az azonnali kérdések órájában, hétfőn a parlamentben.

Fidesz: mit tesz a kormány a gyermekszegénység ellen?

Csizi Péter (Fidesz) arról beszélt, hogy a gyermekszegénység csökkentéséhez több évtizeden keresztül, folyamatos erőfeszítéseket kell tenni. Jelenleg mintegy 400 ezer hátrányos helyzetű bölcsődés, óvodás és általános iskolás részesül közétkeztetésében – hangsúlyozta. Fontos, hogy ezek a gyerekek a nyáron is részesüljenek a közétkeztetésben – jelentette ki a képviselő.

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy válaszolt: a családtámogatási rendszer egy részét elvárásokhoz kötik. A nyári gyermekétkeztetés során - amelyhez 2,4 milliárd forint támogatás nyújtanak – az önkormányzatok az élelmiszerek harminc százalékát negyven kilométeres körzetből kell beszerezni – mondta. A követelményrendszer része, hogy azok a szülők, akik valamilyen támogatáshoz jutnak, vegyenek részt a közmunkában és tartsák tisztán a lakókörnyezetüket – közölte.

MSZP: a trafikügy rablás a kisemberekkel szemben 

Józsa István (MSZP) a trafikpályázatokról szólva azt mondta: sokak igazságérzetét sértő döntések után Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár újraértékelné néhány vesztes pályázat ügyét. Ki döntött valójában? – tette fel a kérdést. Ha felülvizsgálják, akkor tényleg fideszes vezetők döntöttek? Vagy most akarják befolyásolni a döntést? – sorolta kérdéseit a képviselő.

Fónagy János fejlesztési államtitkár hangsúlyozta: ügyeltek a vonatkozó törvények betartására és cél volt a dohányzás visszaszorítása. Hozzátette: az eljárás befejeztével a jogszabályi keretek között minden olyan adatot nyilvánosságra hoznak, amelyet a törvény előír. Reményét fejezte ki, hogy a szocialisták nem pillanatnyi politikai érdekek miatt kérdőjelezik meg a törvényhozás méltóságát.

Jobbik: alkalmatlan feladatára a fejlesztési miniszter

Szilágyi György (Jobbik) szerint a fejlesztési tárcáról bebizonyosodott, hogy az ottani pályázatoknál visszaélések történtek. A képviselő az úgynevezett offshore ügyről és a trafikügyről is beszélt. Mi kell még ahhoz, hogy észrevegyék a miniszter alkalmatlanságát? –  tette fel a kérdést.

Fónagy János államtitkár elmondta: a trafikkoncesszió során a kormány az erre vonatkozó jogszabályokat megtartotta. Amikor az eljárás befejeződik és a koncessziós törvény arra lehetőséget ad, a dokumentumok hozzáférhetők lesznek – közölte. A pályázat a szerződések aláírásával fejeződik be, ez még nem történt meg – hangsúlyozta.

Fidesz: sikeres-e az önkormányzatok megsegítése?

Gelencsér Attila (Fidesz) bírálta a korábbi szocialista kormányokat, amelyek szerinte eladósították az országot. Az önkormányzatok adósságállományának kormányzati átvállalásáról szólva arra várt választ: sikeres-e a szocialisták által romba döntött önkormányzatok megsegítését célzó akció.

Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára közölte: amit a szocialisták tönkretettek, azt a Fidesz megpróbálja rendbe hozni. A legnagyobb horderejű lépésnek az adósságkonszolidációt nevezte, de, mint mondta, még nem értek a munka végére.

MSZP: megszüntethető-e az egészségügyi ellátás egy településen?

Gúr Nándor (MSZP) arra várt választ: rendjén van-e, ha egy 1500 fős településen megszűnik az egészségügyi ellátás. Cserépváralján ez történt, az egészségbiztosítóval szemben adatszolgáltatási problémák miatt – mondta.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár azt válaszolta: a betegek nem maradhatnak ellátatlanul, ezért az folyamatosan megoldott. Hangsúlyozta ugyanakkor: az egészségbiztosító továbbra is fellép a szabálytalanság ellen, az említett esetben pedig a többi közt az átjelentkezések ellenőrzésére nem volt módja az OEP-nek.

Jobbik: tervezi-e az ügyészség újabb Portik-dossziék leporolását?

Hegedűs Lorántné (Jobbik) a napokban őrizetbe vett, hódmezővásárhelyi vállalkozók ügyét elevenítette fel. Elmondta: a város közgyűlése egy korábbi iskolaépületet pályáztatást nélkül adott el a Portik Tamás érdekeltségébe tartozó vállalkozásnak, erről pedig zárt ülésen döntött. A vállalkozás ugyanakkor nem fizetett a „feltűnően alacsony áron”, 40 millió forintért értékesített ingatlanért, hanem reklámfelületet biztosított cserébe. Mint mondta, mindezt Lázár János akkori polgármester terjesztette a közgyűlés elé. A képviselő arra várt választ: tervezi-e a vádhatóság, hogy felülvizsgálja korábbi álláspontját, miszerint az ügyben nem történt bűncselekmény.

Polt Péter legfőbb ügyész azt mondta: vannak leporolt akták a nevezett személlyel összefüggésben, de olyanok is amelyek elévültek. A konkrét ügyben május 1-jén két őrizetbe vételt történt – mondta –, és folyamatban van a nyomozás, adócsalás ügyében, amely annál a cégnél merült fel, amelynek tagjait, vezetőit most őrizetbe vették – hangsúlyozta.

A rokkantsági felülvizsgálatokról, a nevelőszülők támogatásáról és a nyelvtanulás feltételiről is kérdeztek a parlamentben a hétfői interpellációk során. Az azonnali kérdések során a kajászói gazdák és a dohánykoncessziós jogok is szóba kerültek.

A Jobbik a rokkantsági felülvizsgálatokról

Vágó Sebestyén (Jobbik) a rokkantsági felülvizsgálatokról beszélt. Szerinte az orvosok sokszor nagyon felületesen, a formai követelmények betartása nélkül és törvénytelenül végezték el ezeket a vizsgálatokat, ráadásul jogorvoslati lehetőségük sincs a betegeknek, mert a törvényben rögzített négyfős bizottság helyett csak az orvos dönt a felülvizsgálatokról. A jobbikos politikus azt kérdezte, hogy tervezi a felülvizsgálatok megváltoztatását?

Soltész Miklós szociális államtitkár válaszában leszögezte: a felülvizsgálati szabályok kialakításában nemzetközi szintű szakértők vettek részt. Ráadásul a bizottságok az egészségügyi világszervezet szabályai szerint határozzák meg a rokkantság szintjét. Kiemelte azt is: a tíz százalékot sem érte az elutasítottak aránya, ami nem jelent érdemi változást és ez azt bizonyítja, hogy nem szigorodtak a szabályok.

A KDNP az egyszerűsítési programról

Tarnai Richárd (KDNP) a közigazgatás racionalizálásáról kérdezett. Azt szerette volna tudni, hogy pontosan milyen ügytípusokat érintett az egyszerűsítési program, amelynek célja az ügyszámok csökkentése, az eljárások egyszerűsítése és az ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentése volt és amelynek megvalósítása a végéhez közeledik.

Rétvári Bence államtitkár válaszában hangsúlyozta: 25 százalékkal csökkent a lakossági ügyterher. Leszögezte: a gépjárművek és ingatlanok ügyintézésétől kezdve a szociális és családügyi, vagy mezőgazdasági ügytípusokig szinte minden területen érezhető az egyszerűsítés, amely például az elektronikus dokumentálás növelését, a kevesebb adminisztrációt, vagy egyes ügyek összevonását jelentette.

MSZP a nevelőszülők támogatásáról

Gúr Nándor (MSZP) arról beszélt: a nevelőszülők esetében a nevelési díj, az ellátás és az állami támogatás 3 éve nem változott, de az infláció hatására kevesebbet érnek ezek a támogatások. Éppen ezért a szocialista politikus azt kérdezte a kormánytól, hogy miért hagyják egyre rosszabb helyzetben élni a nevelőszülőknél élő gyermekeket.

Soltész Miklós államtitkár válaszában: jelenleg 12 900 gyermek él nevelőszülőknél, és átlagosan 57 550 forint támogatást kapnak a nevelőszülők. Hangsúlyozta ugyanakkor: a nevelőszülők is igénybe vehetik a családi adókedvezményt, de emellett a GYES 3 évre emelése és a rezsicsökkentés segíti ezeket a családokat is, így nem igaz, hogy nehezebb helyzetben élnének a kormányváltás óta.

Jobbik: a kormány nem javított a nyelvtanulás feltételein

Farkas Gergely (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy uniós szinten Magyarország az utolsók között van nyelvtudásban. A kormány mégsem tett határozott lépéseket a nyelvoktatás megreformálásának érdekében - tette hozzá a politikus, aki szerint az államnak támogatnia kellene a nyelvvizsga megszerzését.

Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára leszögezte, hogy a kormány tisztában van a nyelvtanulás fontosságával. A kabinet intézkedéseit sorolva azt mondta, megújították a nemzeti alaptantervet és a kerettanterveket. Kiemelte, hogy a középiskolások a nyelvvizsgával egyenértékű emelt szintű érettségit tehetnek. A kormány a felsőoktatásban tanulók és a felnőtt lakosság számára is nagyszabású projekteket indított – tette hozzá.

Varga Géza: erőszakkal fordultak a gazdák ellen

Az azonnali kérdések sorát nyitó Varga Géza (Jobbik) azt mondta, hogy a kormány erőszakkal fordult a gazdák ellen, mert a Fejér megyei Kajászón a „kormány vazallusainak segítségével” és „biztonsági őrök magánhadseregének fedezete mellett” kitárcsázták a már kikelt napraforgót. A gazdák között él az a hagyomány, hogy élő kultúrnövényt nem pusztítanak el – hangsúlyozta. Emellett jogot is sértettek, amikor birtokon belül lévő gazdák ellen birtokháborítás követtek el – közölte.

Budai Gyula azt felelte: az országgyűlési képviselő féligazságokat mondott és szavai tele van csúsztatással. A kormánynak nincsen biztonsági szolgálata – szögezte le a vidékfejlesztési tárca államtitkára, aki szerint a képviselőknek a jogszabályok betartása mellé kellene állniuk. Végül kijelentette: a tulajdonosokat megilleti az ügyben indított birtokvédelmi eljárás.

MSZP: ki kárpótolja a volt dohányárusokat?

Ipkovic György (MSZP) arra kérdezett rá, hogy ki kárpótolja azokat a korábbi dohányárusokat, akik nem jutottak koncesszióhoz. Hangsúlyozta: vannak, akik annak reményében, hogy tovább folytathatják az árusítást hiteleket vettek fel és fejlesztéseket folytattak.

Fónagy János azt felelte, hogy egyelőre nincs kár, hiszen a pályázatot nem zárták le, illetve akik már nyertek, azokkal még nem kötöttek szerződést. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta, a koncessziós eljárás végén a kormány a jogszabályi keretek között mind a nyilvánosságra hozatali, mind az adatbetekintési kérelmekért helyt áll majd.

Az adózási szabályokról, nagyköveti posztokról, a kormány személyzeti politikájáról, a zsebszerződésekről és a szombathelyi vonatközlekedésről is kérdezték a képviselők a kormányt az interpellációk között a parlament hétfői ülésén.

MSZP: ki jár jól, a kkv-k vagy a kormány?

Tóth Csaba felidézve a kisadózó vállalkozásokat és kisvállalati adózókat érintő szabályokat és azt mondta: a munkahelyvédelmi akcióterv keretében meghirdetett két adónem első hallásra jónak tűnt, de ahogy sejtették, számos probléma merült fel azokkal kapcsolatban. A várt több százezres tömeg helyett alig 60 ezren léptek át, és az előzetesen vártnál jóval kevesebb bevétel folyt be a költségvetésbe – mutatott rá. Úgy tűnik, a vállalkozások nem nagyon kérnek a kormány tehercsökkentési elképzeléseiből – jegyezte meg, hozzátéve: továbbra is hiányzik a kkv szektor célzott támogatása. Még mindig úgy gondolják, hogy az idei évre várt 204 milliárdos adóbevétel teljesülni fog? – kérdezte a szocialista politikus.

Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta: a két új adónemet a „választás szabadsága mozgatja, de megérti, ha egy szocialistának nehéz ezt felfogni". Az adatok szerint a két új adónem mintegy 100 ezer munkahely megtartását segíti elő - fejtette ki. A kormány ahol lehet könnyít a feltételeken, így a kisadózók tételes adójánál lehetővé válik, hogy év közben is bejelentkezhessenek – jelezte. Kitért arra is, hogy egy új adó bevezetésénél meg kell várni, amíg a vállalkozások reagálnak rá.

Jobbik a nagyköveti kinevezésekről 

Gyöngyösi Márton interpellációjában a skopjei, a bukaresti, és a ljubjanai nagyköveti posztokat betöltő személyeket tette szóvá, majd arról beszélt, hogy sokan nem értik, Alföldi Róbert hogyan tölthette ki mandátumát a Nemzeti Színház élén, hogy onnan az Operaházhoz távozhasson. Érthetetlennek tartotta továbbá, hogy a MOL 100 százalékos tulajdonú leányvállalatának hogyan lehet igazgatósági tagja Medgyessy Péter, aki csak 2012-ben 15 millió forintos tiszteletdíjban részesült. Sokakban felmerül, hogy a kormány azért tehetetlen, mert a háttérben „lepaktáltak a szociálliberális körökkel", vagy mert az egykori D-209-es zsarolja Önöket. 

Navracsics Tibor igazságügyi miniszter azt mondta, tényeket kér, nem állításokat. Hozzátette: a mindenkori elszámoltatási biztos 1442 ügyet vizsgált, ebből 60 büntetőfeljelentés született. Ezekben az ügyekben a bíróságnak, az ügyészségnek kell eljárnia, és mint mondta, reméli ezeket nem a kormányon fogja számon kérni.

Kiemelte: Szentiványi Istvánt személyesen ismeri, becsületes embernek tartja, aki nagyon sokat tett és tesz, hogy Szlovéniában Magyarország megbízható stratégiai partner legyen. Hasonló a helyzet Bencze József skopje-i nagykövettel, Füzes Oszkár ügyében pedig szerinte a képviselő Victor Ponta álláspontját képviseli a másik oldalról, és felidézte, hogy a székely zászló kapcsán kis híján kiutasították Romániából a nagykövetet. Egy nagykövetnek mindig és mindenkor egy mércéje van: a nemzeti érdeket mennyire hatékonyan és becsületesen védi. Ők így tesznek, függetlenül attól, milyen tevékenységet láttak el korábban. Alföldi Róbert 2013.június 30-ig volt megbízatása, ezután nem ő lesz a Nemzeti Színház igazgatója – mondta, majd hozzátette: a MOL-lal kapcsolatos állításokat szintén nem minősíti.

Fidesz a zsebszerződésekről

Font Sándor (Fidesz) azt kérdezte a kormánytól, hogy az előző MSZP-kormányok ideje alatt kötött zsebszerződések elleni küzdelemben elegendő lesz a földalap számára idén rendelkezésre álló 4 milliárd forint az ilyen földterületek megvásárlására, vagy kisajátítására. Emlékeztetett rá, hogy az új törvények szerint akár 5 év börtönbüntetés is kiszabható az ilyen szerződésben résztvevőknek, de önként jelentkezés esetén mentesülhetnek a büntetések alól. Szerinte éppen ezért egyre többen próbálják meg legalizálni a földtulajdonukat, így várhatóan a rendelkezésre álló négymilliárd forint sem lesz elegendő a földvásárlásra.

Budai Gyula államtitkár válaszában hangsúlyozta: a négymilliárd forint nem elegendő, de a nemzeti parkok ugyanezen célra 2013-ban 2 milliárd forintot kaptak és ezzel együtt már jobb a helyzet. Ismertette: a földalap és a nemzeti parkok összesen 10 ezer hektár földet vásároltak meg 2012-ben és 2013-ban, vagyis egyre kedvezőbb a helyzet.

MSZP a szombathelyi vonatközlekedésről

Ipkovich György (MSZP) arról beszélt: 4350 forintról 4720 forintra drágult a Budapest Szombathely teljes árú vonatjegy, ami annak köszönhető, hogy a pálya egy-egy szakaszát üzemeltető MÁV és GYSEV külön-külön számolja jegyek árát. Szerinte ezzel a megyeszékhelyek közül Szombathely érhető el a legdrágábban vonattal, pedig nem az fekszik a legtávolabb Budapesttől. Azt kérdezte: lát- esélyt a kormány a „méltánytalan hátrány" megváltoztatására?

Völner Pál államtitkár hangsúlyozta: a MÁV és a GYSEV közötti vasútvonal átadás-átvétel a térség lakossága által régóta várt esemény volt tekintettel a két társaság színvonala közötti különbségre. Hangsúlyozta: a vonalon a MÁV a komfort emelésére törekszik például azzal, hogy már idén újabb vasúti szakasz villamosítása kezdődik meg. Hangsúlyozta: a jegyekkel kapcsolatos elszámolás javításához informatikai fejlesztésekre van szükség.

A magyar sport napjáról, a trafikokról, a mentők napjáról, az országgal szembeni túlzottdeficit-eljárásról, valamint a cionizmus és bolsevizmus áldozatainak emlékére szervezett demonstrációról szóltak a napirend előtti felszólalások, az Országgyűlés hétfői ülésén.

Ezt megelőzően Kövér László házelnök bejelentette: Schiffer András és hat képviselőtársa bejelentette, hogy megalakították az LMP képviselőcsoportját. Bejelentésüket állásfoglalás kialakítására a házelnök kiadta az alkotmányügyi bizottságnak – tette hozzá. A döntésig továbbra is a független képviselők jogait gyakorolhatják. Közölte azt is: Balogh József május 2-ától kilépett a Fidesz frakciójából és független képviselőként folytatja munkáját. 

Simicskó: a kormány sokat tett a sport fejlesztése érdekében 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuménak sportért felelős államtitkára a magyar sport napja alkalmából kijelentette: van okunk ünnepelni, hiszen Magyarország sport nagyhatalom. Simicskó István azt mondta: a sportnak stratégiai jelentősége van, ezért a kormányzat kiemelt ágazatként kezeli. 

Varga László (MSZP) szerint nem igazolható, hogy több forrás jutna a sportra, azt mondta: inkább máshogyan osztják el a forrásokat.

Volner János (Jobbik) rámutatott: a mindennapos testnevelés feltételei még nem adottak az iskolákban.

Rogán Antal (Fidesz) azt hangsúlyozta: a kormány jelentősen növelte a sport támogatását. A szocialisták bírálatáról szólva közölte: az ő idejükben nem épült semmi. 

MSZP: a kormány újraosztja a dohánypiacot

Tóth Csaba (MSZP) kijelentette: 1934-ben is a trafikbotrány okozott felzúdulást a parlamentben de „most pofátlanul újraosztják az 500 milliárd forintos dohánypiacot" – fogalmazott. Utalva egy jogvédő szervezet állásfoglalására, kijelentette: a korrupció rendszerszintű.

Emlékeztetett az eredetileg megfogalmazott célokra: a dohányzás visszaszorítására vagy a megváltozott munkaképességűek „helyzetbe hozására". A képviselő a pályázat eredményének érvénytelenítését várta, és olyan új pályázat kiírását, amely biztosítja az eddigi trafikosok megélhetését. 

Fónagy János, a gazdasági tárca államtitkára azt hangsúlyozta: nyilvános koncessziós pályázat mellett zajlott az eljárás, lebonyolítása pedig a törvényi rend betartásával, a célok figyelembe vételével zajlott. A koncessziós pályázatok megismerésével kapcsolatban azt mondta: a koncesszióról szóló törvénynek megfelelően a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. az eljárás lezárulta után a szükséges adatokat nyilvánosságra hozza. 

Az államtitkár válaszát Tóth Csaba bekiabálással zavarta meg, amiért Kövér László házelnök rendre utasította. Úgy fogalmazott: „moderálja magát, ne óbégasson be". 

A KDNP a mentők napjára emlékezett 

Puskás Tivadar (KDNP) a május 10-ei mentők napjáról szólva a mentőszolgálat történetét elevenítette fel. Elmondta, 231 mentőállomás működik Magyarországon. 2010 óta az egészségpolitika ismét prioritásként kezeli a mentőszolgálat fejlesztését – hangsúlyozta. 

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a jövőről szólva közölte: fejleszteni fogják a mentés irányítását, az ügyelet szervezését. Bevezetik a sürgősségi akadémiát, és a következő időszakban további 200 új mentőautó érkezik.

Fidesz: nagyvállalati lobbiérdekek miatt bírálja Brüsszel Magyarországot 

Rogán Antal (Fidesz) a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárásról szólva közölte: a brüsszeli bizottság a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok bűnei miatt bünteti az országot. Miért igazságtalan az Európai Bizottság Magyarországgal szemben? – tette fel a kérdést. Szerinte a hiba valószínűleg a hiány csökkentésére alkalmazott módszerekkel van, Magyarország ugyanis nem a családokat adóztatta, hanem az itt működő multinacionális vállalatokat. Úgy vélte: nagyvállalati lobbiérdekek húzódnak meg a brüsszeli bizottság döntése mögött. 

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta: 2004 és 2010 között egyszer sem volt 3 százalék alatt a hiány, „így az ország tartósan szégyenpadra került". A kormány az elmúlt években igazolni tudja elkötelezettségét a hiány leszorításában – mondta. Közölte azt is: 2012 őszén az Európai Bizottság újabb és újabb intézkedéseket várt el a hiány csökkentése érdekében, vagyis olyan követeléseket fogalmaztak meg, amely a gazdasági növekedésünket csökkentette.   

Jobbik: a miniszterelnök egy személyben kívánja gyakorolni mindhárom hatalmi ágat 

Balczó Zoltán (Jobbik) visszautasította azokat az európai bírálatokat, miszerint Magyarországon nem létezne a jogállam, az alkotmányosság, ugyanakkor azt mondta: múlt héten úgy tűnt, mint ha a miniszterelnök egy személyben kívánná gyakorolni a törvényhozói, a végrehajtói és bírói hatalmat. 

Emlékeztetett arra: a cionizmus és bolsevizmus áldozatainak emlékére bejelentett rendezvényt a rendőrség először tudomásul vette, majd Orbán Viktor miniszterelnök utasítására betiltotta, de fellebbezésre a bíróság mégis engedélyezte azt. Kijelentette: nem hajlandó elfogadni, hogy zsidóellenes demonstrációt szerveztek volna. Magyarországon vannak antiszemita jelenségek, de nincs antiszemitizmus – közölte.  

Rétvári Bence, az igazságügyi tárca államtitkára közölte: az olyan demonstráció vagy retorika, amelyet a Jobbik alkalmaz, árt az országnak, rontja a hitelét, alapot ad arra, hogy Magyarországot egy torz kép vegye körül. 

Hozzátette: az alaptörvény értelmében a véleménynyilvánítás szabadsága nem irányulhat a nemzet vagy etnikai, vallási közösségek méltóságának megsértésére. Az egyesülési joggal való élés nem valósíthat meg bűncselekményre felhívást, nem irányulhat mások szabadságának sérelmére.  Szerinte a tüntetés egyes közösség direkt provokálására szerveződött.