Gyarapodik a fővárosi önkormányzat

Az egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásával összefüggő törvénymódosítások révén Budapest közigazgatási területén a fővárosi kerületi önkormányzatok és az állam tulajdonában álló, a Duna partvonalával közvetlenül határos budai és pesti alsó rakparton lévő ingatlanok, kikötőhelyek és kikötői infrastruktúra, valamint a nagyhajók fogadására alkalmas kikötőhelyek és kikötői infrastruktúra 2013 . július 1 . napjával – az egységes városkép kialakítása és a közlekedés fejlesztése érdekében – e törvény erejénél fogva, vagyonkezelési szerződés kötése nélkül ingyenesen 99 évre a fővárosi önkormányzat vagyonkezelésébe kerülnek.

Az Országgyűlés az egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásával összefüggő törvénymódosítások minősített többséget igénylő részét 247 igennel, 275  igennel, 45  ellenében, 12 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Összevont segélyek

Az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításának célja a szociális ellátórendszer egyszerűsítése, átláthatóbbá tétele. A jogszabály szerint jövőre, önkormányzati segély néven egységesül az átmeneti és a temetési segély, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. A jogosultság jövedelemhatára a mindenkori nyugdíjminimum 130 százaléka, azaz jelenleg 37 ezer 50 forint lehet – azok kaphatnak tehát segélyt, akiknél az egy főre számított családi jövedelem nem éri ezt el.

A települési önkormányzatok mérlegelési jogkörébe tartozik majd  annak eldöntése, hogy mekkora összeget terveznek a rendelkezésükre álló kereten belül e célra. Legkésőbb az év végéig kell megalkotniuk az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának és a felhasználás ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletet. Önkormányzati segélyben elsősorban azokat részesíthetik, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező nem várt többletkiadások – betegség, haláleset, elemi kár elhárítása, illetve gyermekneveléssel összefüggő kiadások – miatt segítségre szorulnak.

Az Országgyűlés az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokat 234 igennel, 44 nem ellenében, 32 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Növekedő útdíjak

Elfogadták az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, a megtett úttal arányos díjról szóló törvényt. Tartalmazza az úthálózat építési-, üzemeltetési-, fenntartási- és bővítési költségeit is. Emellett figyelembe veszi a környezetszennyezést – levegő- és zajszennyezést – is, így a tisztább motorú járművek olcsóbban használhatják majd az utakat. Ezen túl más differenciáló tényezőt is meghatároz. Így például függhet a díj a napszaktól, például a csúcsidő drágább lesz, az elmaradott területeken pedig olcsóbban haladhatnak a járművek.

Július elseje után a 3,5 tonnánál nehezebb teher-gépjárműveknek kilométerenként 17 és 85 forint közötti összeget kell majd fizetniük az autópályákon, autóutakon és a főutakon.

A végrehajtási rendelettervezet alapján a tengelyszámtól függően a gyorsforgalmi utakon a legalsó, J2 díjkategóriába tartozó gépjárművek kilométerenkénti infrastruktúradíja 49,90 forint, a középső J3 kategóriában 70,02 forint, a legfelső J4 díjkategóriában pedig 108,38 forint lesz. Járműkategóriánként főúton 21,23 forinttól 36,75 forinton át a felső kategória szerinti 67,60 forintig emelkedik a díj.

A díj függ a járművek motorjának környezetvédelmi besorolása mellett a napszaktól, az évszaktól, és az út által érintett területtől is. Az elmaradott területek megközelítése olcsóbb lehet, viszont csúcsidőben – napi öt órán át – drágább lehet a díj. Semmilyen differenciáló tényező miatt nem lehet több az útdíj, mint az átlagos díj 175 százaléka.

A díjfizetésért a gépjármű üzembentartója felel. Ez alól kivétel az, ha a „lebukott” járművezető személye megállapítható, mert akkor ő lesz a felelős a meg nem fizetett díjért. A törvény felsorolja azokat a járműveket is, amelyeknek nem kell díjat fizetniük: e körbe tartoznak a fegyveres szervezetek, a katasztrófavédők és az útfenntartók járművei. Az élő állatot, illetve, a mezőgazdasági termények betakarításának idején terményt szállító kamionok is mentesülnének időszakosan a teher alól.

A törvény meghatározza a befolyt útdíj felhasználásának sorrendjét is. Első helyen áll a díjszedés költsége, majd a díjköteles úthálózat üzemeltetése, fenntartása következik. Ezt követi az egyéb úthálózat üzemeltetése, fenntartása és az egyéb – ehhez kapcsolódó – állami feladatok finanszírozása. A sor végén áll az úthálózat bővítése.

Az Országgyűlés az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvény minősített többséget igénylő részét  86 nem kíséretében, 2 tartózkodás kíséretében,  az  egyszerű többséget igénylő részt pedig 85 ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Kedvezőbb törlesztés

A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítása révén újabb segítséget kapnak a devizahitelesek azzal, hogy folytonos lesz az árfolyamgátba való belépés lehetősége.

Az árfolyamgát konstrukció lehetővé teszi, hogy az ügyfél az árfolyamgát alkalmazásának időszaka alatt a jelenlegi árfolyamnál lényegesen kedvezőbb, rögzített árfolyamon teljesítse törlesztési kötelezettségét. Az árfolyamgát keretében egy svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni. A kamattörlesztés rögzített árfolyam feletti részét a bank és az állam átvállalja, az ügyfélnek csak a tőkerészt kell később visszafizetnie.

A nagycsaládosok, a három vagy több gyermeket – a devizakölcsön fedezetéül szolgáló ingatlanban – nevelő nagycsaládosok akkor is részt vehetnek az árfolyamrögzítésben, ha hitelük összege a folyósításkori árfolyamon számítva meghaladta a húszmillió forintot.

Az Országgyűlés a  devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítását 301 igennel, ellenszavatok és tartózkodások nélkül fogadta el. 

Óvatosabb vízgazdálkodás

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításával a környezetvédelmi hatóságnak a jogszabályok maximálisan biztosítanak minden eszközt annak érdekében, hogy a vízgazdálkodási és a környezetvédelmi feltételek teljesülését objektív módon vizsgálhassa és döntését a fennálló vízgazdálkodási állapotnak megfelelően hozza meg.

Az ásvány-, gyógy- és termálvizek felhasználásánál előnyben kell részesíteni a gyógyászati, illetve a gyógyüdülési használatot. Termálvíz kizárólag energiahasznosítás céljából történő kitermelésére vonatkozó létesítési engedélyben – az e törvény végrehajtására 'kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint – kell rendelkezni a kitermelt víz elhelyezésének módjáról. Az ásvány-, gyógy- és termálvizek felhasználásánál előnyben kell részesíteni a gyógyászati, illetve a gyógyüdülési használatot. A kizárólag energiahasznosítás céljából kitermelt termálvíz visszatáplálására kérelemre a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szerv adhat  engedélyt.

Az Országgyűlés a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítását 254 igennel, 44 nem ellenében, 6 tartózkodás kíséretében elfogadta. 

Elektronikus anyakönyv

Az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosítása meghatározza, hogy az anyakönyvi eljárások közül mely eljárások minősülnek közigazgatási hatósági eljárásnak. Az új struktúra az anyakönyvi eljárás jelentős egyszerűsítését is jelenti, ami mind az anyakönyvvezetők és egyéb szakemberek munkáját, mind az állampolgárok ügyintézését megkönnyíti. Az egyszerűsítésre irányuló jelentős előrelépések egyike, hogy az állampolgárok az új rendszerben az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásból az országban bárhol igényelhetnek adatot, illetve anyakönyvi kivonatot, ami jelentős előnyt jelent az ügyintézésben, tekintettel arra, hogy ma az élet számos területén kell anyakönyvi kivonattal igazolni bizonyos tényeket.

Jövő nyártól már nem papír alapon, hanem elektronikusan vezetik az anyakönyveket. Az elektronikus anyakönyvi rendszerben egyetlen gombnyomással elérhetőek lesznek egy adott anyakönyvi esemény adatai, bárhol is történt az országban, így nem kell majd utazni vagy heteket, esetleg hónapokat várni a dokumentumokra, ami jelentős előnyt jelent az ügyintézésben. Újdonság, hogy az anyakönyvből igényelhető kivonat kiállítására a külképviseleteken is lehetőség nyílik majd.

A rendszer működéséhez szükséges közel egymilliárd forintos informatikai fejlesztéseket uniós pályázati forrásból finanszírozzák, az anyakönyvvezetők pedig fél éves képzésen vesznek majd részt.

Az Országgyűlés az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításának  minősített többséget igénylő részét 299 igennel, 43 nem kíséretében, tartózkodások nélkül, az  egyszerű többséget igénylő részt pedig 298 igennel, 43 ellenében, tartózkodások nélkül fogadta el.

Agrárgazdasági jelentés

Agrárgazdasági jelentés elkészítésére szólította fel az Országgyűlés a kormányt, hogy az agrárgazdaságért felelős miniszter útján évente jelentésben számoljon be az agrárgazdaság előző naptári évének eredményeiről. A jelentés adjon összefoglaló képet az agrárgazdaság helyzetéről, a mezőgazdasági termelők jövedelemviszonyairól, a vidékfejlesztés területén elért eredményekről, a vidék gazdasági-társadalmi állapotáról, a vidéki életminőség és a helyi közösségek alakulásáról, valamint az agrárgazdasággal és a vidékfejlesztéssel összefüggésben a környezetvédelem, a víz, a levegő, az élővilág (különös figyelemmel a genetikailag módosított szervezetekre és az inváziós fajok elterjedésére) és a talaj állapotáról, valamint a klímaváltozáshoz kapcsolódó adaptációról. A jelentés mutassa be továbbá a költségvetési támogatások felhasználását. A jelentést a kormánynak a tárgyévet követő évben, legkésőbb november 15-ig kell beterjesztenie az Országgyűlés elé.

Az Országgyűlés az agrárgazdasági jelentés elkészítéséről szóló határozatot 322 igennel, 2 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Büntetett képviselők

Újabb három képviselőt sújtott pénzbírsággal az Országgyűlés: Kövér László házelnök javaslatára a jobbikos Novák Elődre 50 ezer, a Párbeszéd Magyarországért színeiben politizáló független Dorosz Dávidra és Szabó Rebekára pedig 70-70 ezer forintos büntetést szabtak ki.

Novák Előd kirívóan sértő kifejezést használt szóhasználatával, míg a PM politikusai demonstrációs táblával sértették meg  az Országgyűlés rendjét. A jobbikos képviselő azt mondta a parlamentben, hogy „egyetlen szocialista vagy szocionista képviselőtől sem kaptak választ arra, hogy kettős állampolgárok-e.” Dorosz Dávid és Szabó Rebeka a Ház múlt keddi ülésén pedig egy „Itt Nemzeti Dohánymaffia működik!” feliratú táblával  tüntetett az ülésterem közepén, miután a Ház határozott a trafiktörvény módosításáról.

A kormánypárti frakciók, valamint a független Balogh József és Pősze Lajos mindkét esetben támogatták a büntetést. A PM-es politikusok szankcionálására három jobbikos képviselő, míg Novák Előd megbüntetésére két MSZP-s és több, az LMP-hez tartozó független politikus is igennel voksolt.

(A hatályos országgyűlési törvény szerint azokkal a képviselőkkel szemben szabható ki pénzbírság, akik az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, illetve csoportot – így különösen nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget – kirívóan sértő kifejezést használnak. A parlament március végén élt először a büntetéskiszabás lehetőségével az országgyűlési törvény január 1-jei hatálybalépése óta. Akkor szintén a házelnök javaslatára a szocialista Szanyi Tibort büntették havi bruttó 394 ezer forintos tiszteletdíjának harmadára, amiért egy héttel korábban, interpellációja után középső ujját felfelé tartva beintett a Jobbik-frakciónak.

A  T. Ház korábban 235 ezer forint pénzbírságot szabott ki a PM másik két képviselőjére is mert egy ”Loptok, csaltok, hazudtok!” feliratú táblával tiltakoztak az ülésteremben a trafikpályázatok és az információszabadságról szóló törvény módosítása ellen. Karácsony Gergely és Szilágyi Péter vitatja a bírság jogalapját, egyelőre nem is fizették be a büntetést.)