A feljelentés nyomán, esztendőnk áprilisában a Legfőbb Ügyészség kérte az Országgyűlés állásfoglalását Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában „hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja” miatt. A Mentelmi bizottság, akkor hét igen és egy nem szavazattal további bizonyítékokat kért az ügyészségtől, amelyek az indítványt megalapozzák. A kért dokumentumok azóta megérkeztek. Az indítvány szerint:

„A King's City elnevezéssel játékkaszinó, más szórakoztató létesítmények és szálloda építését magában foglaló beruházás tárgyában, a befektetők kezdeményezése alapján kormányzati szervezésben 2008. május 21. napján az Országház Nándorfehérvári termében egyeztetésre került sor. Az egyeztetésen a beruházók egyik konkrét kérése az volt, hogy a beruházás céljára kiszemelt Velence tóparti állami tulajdonban lévő ingatlan-együttes tulajdonjogát megszerezhessék, módját illetően pedig az ingatlancserét jelölték meg. A miniszterelnök támogatását konkretizálva, Tátrai Miklósnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. akkori vezérigazgatójának feladatául szabta, hogy a beruházás helyszínéül szolgáló Fejér megyei földterületek befektetők általi hasznosítását, a csereingatlanok értékbecslését, a tulajdonjog rendezésének előkészítését. Az előkészítésre kettő hónapot határozott meg, 2008. július 21-ei határnappal. Gyurcsány Ferenc ezzel a magatartásával eldöntötte, hogy a kért Velence tóparti, állami tulajdonban lévő ingatlan-együttes tulajdonjogát a befektetők megszerezhetik, és kizárólag a cserét határozta meg az értékesítés lehetséges módjaként.

Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 35. §-ának (1) bekezdése szerint az értékesítést végzőnek a vagyon tulajdonjogának átruházását versenyeztetéssel kell megkísérelnie. A cselekmény idején hatályos Nemzeti Földalapról szóló 2001 . évi CXVI. törvény 13 . §-ának (1) bekezdése szerint az MNV Zrt. a Nemzeti Földalapba tartozó termőföldvagyont a földrészlet nyilvános pályázat vagy árverés útján történő eladásával, illetve nyilvános pályázat útján haszonbérbe adásával, vagy vagyonkezelésbe adásával hasznosítja. A törvény 3. §-ában foglaltak szerint a Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja, feladatait az MNV Zrt. útján, annak ügyvezető szerveként látja el. A cselekmény idején hatályban lévő, a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 14. §-ának rendelkezései szerint a miniszterelnök a kormány programjának keretei között meghatározza a kormány politikájának általános irányát, s e feladatkörében eljárva a miniszterek, valamint a kormány irányítása alatt álló szervek vezetői számára normatív utasítás kiadásával feladatokat határozhat meg. A miniszterelnök az értékesítés módjának (csere) meghatározásával hatáskörét túllépte, mivel az értékesítés módjának meghatározása a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács hatáskörébe tartozott. Ugyanakkor ezzel a döntésével az albertirsai és pilisi magántulajdonú földterület állam részére történő értékesítésének az eladó számára kedvező módját is meghatározta. Ezzel a magatartásával a miniszterelnök előnyt biztosított a befektetőknek, azokkal szemben, akik a vonatkozó törvényi előírások szerint főszabályként alkalmazandó nyilvános pályáztatáson részt vehettek volna. A miniszterelnöki támogatás, feladat-meghatározása a cserét illetően egyedi döntés, utasítás jellegét mutatta. A földcsere kérdésében hozott miniszterelnöki feladatszabás döntően behatárolta az MNV Zrt. és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács eljárását. A csere eleve kedvezőtlen megoldás volt az állam szempontjából, s ez a megoldási mód vezetett a megalapozatlan, manipulált értékbecslésekhez és a nagymértékű értékaránytalansággal megkötött csereszerződéshez, amely szerint a befektetők törvénysértő módon kívánták megszerezni a kiszemelt földterület tulajdonjogát.”

A Mentelmi bizottság szeptember 6-ai ülésén tárgyalta a Legfőbb ügyész megismételt kérelmét, amelyre – értelemszerűen – meghívta Gyurcsány Ferencet is. A néhai miniszterelnök levélben tudatta: nincs megbeszélnivalója a bizottsággal.

 „Átolvastam a Legfőbb Ügyészség által átküldött polgári peres jegyzőkönyveket. Nincs egyetlen tanú sem, aki azt mondaná, hogy szóbeli összefoglalómat döntésként értelmezte volna. Eszem ágában sincs azt kérni, hogy hadd bújhassak mentelmi jogom mögé, sőt, kívánom, hogy az eljárás során politikai és ügyészi vádlóim szemébe nézve magam vádolhassam őket, Önöket tisztességtelenséggel, ármánnyal, emberi, szakmai, politikai bűnök elkövetésével. Ha egy Magyarországnak rendkívül kedvező nagyberuházás kormányfői támogatása, annak hivatalos és nyilvános kifejezése bűn, akkor én számtalanszor elkövettem ezt a bűnt. Teljes nyugalommal állok vádlóim elé és nincs kétségem, hogy meg fogom védeni igazamat, tisztességemet.”

A Mentelmi bizottsági ülésen a négy kormánypárti, továbbá a Jobbik és az LMP képviselője azért javasolta a mentelmi jog felfüggesztését, hogy „a gyanú megalapozottsága vagy alaptalansága az arra hivatott igazságszolgáltatási szervek előtti eljárásban tisztázódjék.” A bizottság két szocialista tagja ezzel ellentétesen vélekedett. Hangsúlyozták:

 „Áttanulmányozva a Legfőbb ügyész úr által megküldött dokumentumokat, alaptalannak tartják a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt. „Az indítványt megvizsgálva megállapítható, hogy az ügy alapját a Nándorfehérvári teremben zajlott tanácskozásra alapítja az ügyészség. Ezen a tanácskozáson Gyurcsány Ferenc nem hozott semmiféle döntést, mint az a tanúvallomásokból kiderül, a lezajlott eljárás szabályos volt és mindenben az ország érdekét szolgálta. Nevezett tanácskozást követő események nem tartoznak az ügy tárgyához, így bűncselekmény elkövetésének gyanúja sem állapítható meg.”

Összegezve az összegezendőket: a Mentelmi bizottság 6 igen, 2 nem szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Gyurcsány Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben függessze fel. Hétfőn döntenek róla. Elfogadásához a jelen lévő képviselők kétharmados támogatása szükségeltetik.

+

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását Káli Sándor (MSZP) mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában, mivel ellene Kocsis István pótmagánvádat nyújtott be különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt.

 „A feljelentés a Miskolcon megalakult Fazola Henrik TISZK (Térségi Integrált Szakközép Központok) vezető intézménye a Kós Károly iskola részére 2009-2010-ben a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) által nyújtott támogatások pályáztatásával és felhasználásával kapcsolatos. A feljelentő szerint „a támogatási összegek felhasználására vonatkozó közbeszerzési eljárások, a tervezői szerződések-, a tervellenőr-, a műszaki ellenőr-, az épületgépész tervező-, a PR tevékenységet végző és kivitelező cégek kiválasztása során különféle szabálytalanságok törtétek, amelyek az önkormányzatnak kimutatható kárt, vagyoni hátrányt okoztak.” A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság mindezt megalapozatlannak tartva megszüntette az eljárást.

Kocsis István a nyomozást megszüntető határozata ellen panasszal élt, melyet a Hajdú Bihar Megyei Főügyészség elutasított. Kocsis István ezt követően terjesztette elő pótmagánvádló indítványát, mivel álláspontja szerint „a nyomozóhatóság nem tett meg mindent a tényállás teljes körű felderítése érdekében, nem szerzett be releváns bizonyítékokat, és a rendelkezésére álló adatokból téves következtetéseket vont le.”

A Mentelmi bizottság szeptember 6.-ai ülésén – a pótmagánvádas ügyekben követett következetes mentelmi jogot fenntartó gyakorlatára tekintettel – 6 igen 2 nem szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Káli Sándor mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.