Az elnöklő Jakab István – miután köszöntötte a Lengyel Köztársaság díszpáholyban helyet foglaló ideiglenes ügyvivőjét – emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés 2007-ben március 23-át a magyar-lengyel barátság napjává nyilvánította, és néhány nappal később a lengyel szejm is hasonló határozatot hozott.
   
A két nép már-már legendás barátsága évszázadok óta létező valóság, szoros kapocs, amely nemcsak a jelképes diplomáciai, vagy a dinasztikus kapcsolatokban, történelmi hagyományokban létezik, hanem azonnali, konkrét segítségnyújtásban is többször megmutatkozott – fogalmazott az Országgyűlés alelnöke. Hozzátette: 2011-ben, az év első felében Magyarország, míg második felében Lengyelország látja el az EU soros elnöki tisztét.

Az alkotmányról folytatódó vita során Horváth János, a Fidesz országgyűlési képviselője  felszólalásában elmondta, beterjeszt egy módosító indítványt, melyben az szerepel majd: „megbecsüléssel értékeljük történelmi alkotmányunk haladásában a polgári demokrácia rendszerét először kinyilatkoztató 1946. évi első alaptörvényt”.
    
Felhívta a figyelmet arra, hogy hivatalosan Magyarország alkotmányának még most az a címe: 1949. XX. törvény.
    
Szólt arról, hogy Magyarország 1945-46-ban a háború után tönkretett ország volt, és 1946-ban olyan gazdasági csoda történt, melyre azóta sincs példa. Mint mondta, stabil forint jött létre, mert volt stabil politika, stabil alkotmányozás.
    
Salamon László, az új alkotmány koncepcióját kidolgozó eseti parlamenti bizottság KDNP-s elnöke azt kérte a képviselőktől: fejezzék be a távol maradó parlamenti pártok kérlelését az alkotmányozás folyamatába történő bekapcsolódásra. Hangsúlyozta: a távol maradó képviselők cserben hagyták a választópolgáraikat.
    
Hozzátette: fontosnak tartja a parlamenti pártok részvételét a vitában, ugyanakkor nem gondolja azt, hogy az új alkotmány legitimációja attól függene, hogy minden parlamenti párt részt vesz-e az alkotmányozás folyamatában.
    
A kereszténydemokrata szakpolitikus fontosnak nevezte, hogy megjelennek az alaptörvényben a nemzeti értékek. Hozzátette: komoly értéke a javaslatnak, hogy az alkotmányos rendszert visszavezeti a büszkén vállalható történelmi gyökereinkhez, megfelel a modern európai alkotmányosság eszmerendszerének és választ ad például a környezetvédelemre, a nemzeti közvagyon ügyére.
    
Nem az államforma jeleníti meg a haza lényegét – jelentette ki. Hozzátette: semmilyen irat kicserélésre nem lesz szükség azzal, hogy az ország megnevezése Magyarországra változna.
    
Mint mondta: saját és pártja álláspontja szerint a magzati élet sorsa nem lehet más önrendelkezésének függvénye. Mint mondta, ez azonban a gyermekek után járó szavazati jog a választójog egyenlőségének elvével aligha egyeztethető össze.
    
Elmondta, hogy ő Szili Katalin alkotmánytervezetében szereplő kétkamarás parlamenttel ért egyet, azonban a kérdésben a frakciószövetség másképp döntött.
    
Salamon László szerint az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályozás egy pontot kivéve minden alkotmányossági elvárást kielégít. A költségvetéssel, illetve adókkal, és más állami bevételékkel kapcsolatos hatáskör korlátozás az egyetlen szeplő, melytől, szavai szerint, jó lenne az alaptörvényt megszabadítani – tette hozzá. Kijelentette: nem igaz, hogy pártalkotmány születne.
   
Salamon László a képviselők visszahívhatóságáról szóló felvetésre azt mondta, hogy „ha a vissza akarjuk állítani a pártállami rendszert, akkor csak csináljuk meg”. Ez azonban abszolút ellentétben áll a demokratikus rendszerekkel, a párt és állam szétválasztásával – szögezte le.

Szili Katalin független képviselő a saját alkotmányjavaslata mellett érvelt a Fidesz-KDNP szövetség tervezetével szemben. A Szociális Unió elnöke reméli, hogy az általa beterjesztett javaslat néhány elemének átvételével elősegítik, hogy az új alkotmány valóban a nemzet alkotmánya legyen.
    
Szili Katalin a kormánypárti képviselők figyelmébe ajánlotta, hogy az alkotmányban szerepeljen: valós indok nélkül ne lehessen ebben a köztársaságban senkinek sem felmondani, illetve biztosítsák a sztrájkjogot is. A volt házelnök kiemelte azt is, hogy előterjesztése alapján a köztársasági elnök személyét a nép választaná, nem pedig az Országgyűlés.

Leszögezte: továbbra is kitart a kétkamarás parlament visszaállítása mellett, amely szerinte nem lassítaná a törvényhozást. A kormánypárti érvekkel ellentétben Szili Katalin úgy véli, hogy a költségvetési tanács nem képes betölteni a felsőház feladatát. Sajnálom, ha elmulasztják a történelmi lehetőséget egy minőségi változás érdekében, pedig a társadalom ezt várja - fogalmazott.
    
Varga László, a KDNP országgyűlési képviselője azt mondta: nem érti a Jobbikot, hiszen a magyarság az ellenzéki párt politikájának a központja, most mégsem ezeket hangsúlyozzák, hanem „a Fidesz-KDNP lejáratására használják az alkotmányozást". A kereszténydemokrata képviselő nem érti, hogy „az MSZP és LMP távolmaradásával miért veszi át a Jobbik a szerepüket". Mint hangsúlyozta, az alkotmány a keresztény, nemzeti értékeket hordozza, amelyeket a Jobbik képviselői is sokszor hangsúlyoztak.
    
A kormánypárti képviselő elmondta: lehet, hogy nincsen alkotmányozási kényszer, de alkalom van és ezt elmulasztani bűn.
    
Leszögezte: olyan alaptörvényt kell alkotni, amelyben ha valami morálisan bűn, akkor annak jogilag is bűnnek kell lennie és ez fordítva is igaz kell, hogy legyen.
   
A fideszes Németh Zsolt a szilárd értékrendet és a szolidaritás megjelenítését emelte ki a javaslatból. Külkapcsolatainkhoz eddig az alaptörvény nem rendelt világos célt, esetleges volt, négyévente, olykor sűrűbben változott; most alkotmányban rögzített céljai lesznek külkapcsolatainknak - hangsúlyozta, hozzátéve: kiszámítható és felelős ország leszünk. Kitért arra is, hogy a javaslat a határon túli magyarsággal kapcsolatban pontosan meghatározza mit értenek az értük való felelősségvállalás alatt. Hozzátette: fontos, hogy teljesen elválik ez a kérdés a hazai nemzeti kisebbségek körétől, és kinyilvánítják utóbbiak államalkotó voltát. Közös kincsük Magyarország, az új alaptörvény célja leverni a port erről a közös kincsről - fogalmazott a a fideszes politikus.

A kereszténydemokrata Nagy Kálmán szerint alaptörvényt akkor is kellene alkotni, ha nem ez az összetételű országgyűlés lenne. Mint mondta, „bátran hiszik”, hogy a magyarság létszámcsökkenésére vonatkozó jóslatok nem válnak valóra, de azt elismerte, hogy nem minden alap nélküliek. Magyarországnak fel kell mérnie saját helyét földrajzilag és a nemzetek sorában egyaránt – mutatott rá a KDNP-s képviselő.

A javaslatból kiemelte a gyermekek védelmét, s a nagykorú gyermekek rászoruló szüleikről való gondoskodásának kötelezettségét. Családokon és családokból alkotott közösségeken alapul az egységes nemzet - hangsúlyozta.

Puskás Tivadar, a KDNP országgyűlési képviselője azt mondta, hogy minden közép-európai ország új alkotmányt fogadott el a kommunista diktatúrák bukása után, Magyarország az egyetlen kivételt.
   
Megjegyezte, hogy a jelenlegi alaptörvény jogtechnikailag nehézkes, rugalmatlan és nem követi a XXI. század változásait. Kijelentette, hogy most eljött az idő az új alkotmány megalkotására.
  
A házassági definícióját és a magzati élet deklarációját különösen fontosnak nevezte a kereszténydemokraták számára.

A kereszténydemokrata Aradszki András pártja és a Fidesz közös javaslatának a Nemzeti hitvallás és az Alapvetések című két fejezetét értékfelmutatónak, őszintének, összegzőnek, valamint szükségesnek nevezte. „Tervezetünk a jövő alkotmányának tervezete” – fogalmazott.
   
A gyermekek utáni szavazati joggal kapcsolatban – emlékeztetve a nemzeti konzultáció eddigi eredményére – elmondta, nincs nagy támogatottsága a felvetésnek a társadalomban, ő személy szerint azonban támogathatónak tartja. A kérdéssel kapcsolatos vita pedig azt mutatja – folytatta –, hogy a kormánypárti alkotmányjavaslat nem egy párt tervezete, hanem egy konszenzuson alapuló szöveg lesz.
   
A gyermekek után járó szavazati jog támogathatóságát a KDNP-s képviselő azzal indokolta, hogy a „demográfiai csőd egész Magyarországot elsüllyedéssel fenyegeti. Ha változtatni akarunk ezen – a demokratikus keretek között –, akkor a választójog átalakítása a legésszerűbb eszköz”.

Hende Csaba felelősséggel átgondolt és szövegezett javaslatnak nevezte az indítványt, s azt a pontot idézte, hogy az alaptörvény szerződés a múlt, jelen és jövő magyarjai között. Hozzátette: az új alaptörvény elfogadásának napjától újra magyar honvédek őrzik majd a Szent Koronát. Beszélt arról is, még idén törvényt alkotnak a hősök sírhelyeinek méltó megóvásáról, s a tartalékos rendszer kiépítése tovább folyik.

kdnp.hu
Forrás: MTI