Ez volt, íme, a legutóbbi ülésen elfogadott törvények, határozatok. Eseménydús nap vár a nyári rendkívüli ülésszak utolsó napján - hétfőn - is a képviselőkre. Várhatóan csúcsot döntenek: 18 törvényjavaslatról, határozatról tartanak zárószavazást. A többi közt az egyházak és a köztársasági elnök jogállásáról, valamint az alapvető jogok biztosításról, miként a chipsadó szeptemberi bevezetéséről szóló törvényt elfogadhatják. Zárószavazás lesz a honvédelemről szóló törvényjavaslatról, de döntenek a képviselők az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző és a sporthuliganizmus elleni fellépést szabályozó törvényjavaslatokról is. Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé interpellációk, kérdések és azonnali kérdések sem.
kdnp.hu – Bartha Szabó József
Ez volt…
Éjfél előtt hétfői napokon egészen ritkán zárta ülését a Tisztelt Ház. Legutóbb sem történt másként. Seregnyi indítványról, javaslatról szavaztak, új törvények, országgyűlési határozatok születtek. Utóbbiakat ismertetjük.
Kiemelt jelentőségű bűncselekmények
Kőkemény viták előzték meg a büntetőeljárási törvény és a polgári perrendtartás módosítását, amelyet az Alkotmányügyi bizottság kezdeményezett. A törvényjavaslat a közélet tisztaságát beárnyékoló visszaélésekkel, az állami vagyon megkárosításával kapcsolatos büntető- és polgári perek gyorsítását irányozta elő, az ügyek mihamarabbi jogerős lezárását célozva. Külön passzusba foglalta a kiemelt jelentőségű ügyek csoportját, amelyekre speciális eljárási szabályok vonatkoznak a jövőben.
|
Kiemelt jelentőségű ügynek számítanak az el nem évülő bűncselekmények, a háborús bűntettek, az emberiség elleni bűncselekmények, a terrorcselekmények, az emberölés és az emberrablás súlyosabban minősülő esetei. A kiemelt ügyekre vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni többek között a hivatali visszaélés, ebben a körbe tartoznak a közélet tisztasága elleni bűncselekmények, ha azok gyanúsítottja országgyűlési képviselő, állami vezető, polgármester, alpolgármester, helyi önkormányzati képviselő-testület tagja vagy közigazgatási szerv vezető beosztású dolgozója. Ugyancsak kiemelt jelentőségű ügynek számít a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, a gazdasági életben súlyos következményekkel járó csődbűncselekmény, a pénzmosás és a különösen nagy vagy azt meghaladó mértékű bevételcsökkenést okozó adócsalás, a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban, továbbá a különösen nagy, illetve különösen jelentős értékre, kárt, hátrányt okozva elkövetett vagyon elleni bűncselekmény, valamint a bűnszervezetben való részvétel. Polgári peres ügyekben a megyei bíróság hatáskörébe tartozó 400 millió forintot meghaladó követelések érvényesítése is ebbe a körbe tartozik. A kiemelt ügyekre speciális eljárási rend érvényes: a gyanúsítottak őrizete 120 óráig tarthat, a terhelt és a védő találkozását az ügyész az első 48 órában megtilthatja, de az ügyvéd védence kihallgatásán ez idő alatt is jelen lehet. Kiemelt ügyekben poligráf alkalmazásával is vizsgálható a tanúk vallomása, ha beleegyeznek. Az óvadék összegét a bíróság a terhelt vagyoni helyzetére figyelemmel állapítja meg, összege azonban nem lehetne kevesebb hárommillió forintnál. Fontos változás, hogy a kiemelt ügyekben az eljárást soron kívül kell lefolytatni, méghozzá úgy, hogy a nyomozás lezárultával megváltoznak az illetékességi szabályok, és az ügyész - a bíróságok aktuális leterheltségére figyelemmel - maga döntheti el, mely bíróságon emel vádat. A tárgyalás határnapját három hónapon belülre úgy kell kitűzni, hogy a bíróság az ügyet lehetőleg elnapolás nélkül, ésszerű határidőn belül be tudja fejezni. Újdonság, hogy a kiemelt ügyekben eljáró bírákat a határidők betartása érdekében az egyéb munkavégzés alól mentesíthetik, ha azonban a törvényben meghatározott határidőt elmulasztja, szankcióval sújtják. Szintén az eljárások gyorsítását szolgálja, hogy a szakértőt a jövőben rendbírsággal sújtják, ha a szakvélemény előterjesztésére rendelkezésére álló határidőt túllépi. Egyúttal lehetőség nyílik arra is, hogy amennyiben a tanú vagy szakértő második alkalommal sem jelenik meg a bíróságon, elrendelhető legyen elővezetésük. A törvénymódosítás kiemelt ügyekben kizárja a választott-bíróság alkalmazásának lehetőségét abban az esetben, ha bármelyik pertárs a Magyar Állam, önkormányzat, költségvetési szerv, országos hatáskörű vagy önálló szabályozó szerv, vagy közvetlenül, illetve közvetetten ezek többségi tulajdonában vagy vagyonkezelésében álló gazdálkodó szervezet, mert a választott-bírósági eljárásban nincs jogorvoslati lehetőség, amely nem áll összhangban a közvagyon kiemelt védelmének követelményével. |
Az eredeti javaslat egyik legtöbbet vitatott eleme alapján az őrizet első 48 órájában a terhelt és védője nem találkozhattak volna, s ez idő alatt a gyanúsítottat ügyvédje távollétében lehetett volna kihallgatni. A jogszabály beterjesztése után az ellenzéki pártok egybehangzóan azt javasolták: az ügyvéd és védence találkozását ne korlátozzák, és ezt kezdeményezte a kereszténydemokrata Rubovszky György is. Az őrizetbe vétel szabályait a végszavazás előtt Lázár János kezdeményezésére azonban megváltoztatták: a jövőben sem lehet meggátolni, hogy kiemelt ügyekben a védő jelen legyen a gyanúsított kihallgatásán. A kormánypárti politikus indoklásában azt írta: javaslata az őrizetbe vétel szabályai tekintetében figyelembe veszi az alkotmányossági aggályokat és az ország nemzetközi jogi kötelezettségeit.
(A parlament az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot végül tartózkodás nélkül, 255 igen-szavazattal, 97 nem kíséretében elfogadta.)
Létrejön a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács
Átalakul az érdekegyeztetés, létrejön a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács. A törvénycélja, hogy a jelenleg párhuzamosan működő és sok esetben egymás feladatköreit illetően is átfedő központi koordinációs egyeztetési fórumok helyett a társadalom egészét érintő, általános gazdaság- és társadalompolitikai kérdéseket megvitató, konzultatív jogkörű tanácsadó testület jöjjön létre, amely javaslataival, állásfoglalásaival, elemzéseivel, véleményével segítheti a legfontosabb gazdasági és társadalompolitikai döntések meghozatalát.
Az NGTT az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, a Gazdasági és Szociális Tanácsot, valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot váltja fel. Tagjai az országos munkáltatói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek és az országos gazdasági kamarák elnökei, a Magyarországon működő külföldi és vegyes kamarák képviselője, valamint olyan társadalmi szervezetek elnökei, amelyek jelentős piaci részesedéssel vagy gazdasági súllyal bírnak. Tagjai továbbá a tanácsnak az országos munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek elnökei, valamint civil szervezetek, a tudomány, ezenkívül a kormánnyal átfogó megállapodást kötött egyházak képviselői.
|
A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban az alábbi országos munkáltatói, illetve munkavállalói érdekképviseletek, érdekképviseleti szövetségek rendelkeznek a részvételre jogosító hatósági bizonyítvánnyal: A) munkavállalók: 1. Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) 2. Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) 3. Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA Szakszervezetek) 4. Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) 5. Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) 6. Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) B) munkáltatók: 1. Agrár Munkaadói Szövetség (AMSZ) 2. Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) 3. Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) 1. Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) 2. Magyar Iparszövetség (OKISZ) 3. Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) 4. Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) 5. Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (STRATOSZ) 6. Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) |
A törvény hatálybalépésével a jelenlegi központi szintű egyeztetési fórumok megszűnnek. A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács évente legalább négyszer ülésezik, soros elnökei háromhavonként váltják egymást, személyét a tagjai közül választják. A plenáris üléseken a kormány képviseletében a miniszterek, vagy az általuk kijelölt állami vezetők tanácskozási joggal, állandó meghívottként vesznek részt. A Tanács állásfoglalási, ajánlásai a kormányra nézve nem kötelezőek, viszont a kormány minden évben köteles lesz beszámolni az Országgyűlésnek a Tanács iránymutatásainak, állásfoglalásainak hasznosulásáról és hasznosításáról.
(A parlament a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács létrehozásáról szóló törvényjavaslatot tartózkodás nélkül, 233 igen-szavazattal, 73 nem kíséretében elfogadta.)
Munkaügyi törvénycsomag
Elfogadta az Országgyűlés azt a munkaügyi törvénycsomagot, amely összesen 21 törvény módosítását tartalmazta. Több ponton megváltoztatta a munka törvénykönyvét, így a heti munkaidőt, a próbaidőt, valamint a szabadság kiadását is.
|
A próbaidő tartama változatlanul 30 nap lesz. Ennél hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőről a felek állapodhatnak meg. Ehhez a szabályhoz a javaslat annyi kiegészítést fűz, hogy – a közszférában alkalmazott megoldáshoz hasonlóan – akár 6 hónapos próbaidőt is kiköthet a munkaadó, de csak akkor, ha erre a munkáltatónál hatályos kollektív szerződés erre felhatalmazást ad. A munkáltatónak a munkavállalókkal a munkaidő csökkentéséről és megemeléséről is meg kell állapodnia, és a munkavállalót a 36 órás foglalkoztatás alatt is a teljes munkaidős munkabére illeti meg. A munkaidő csökkentése és megemelése csak a felek megállapodása alapján történhet. Emellett további védelemként a 44 órás időszak alatt a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással megszüntetni nem lehet. A törvény véglegesíti azt az eredetileg – a pénzügyi válság miatt – az idei év végéig bevezetett szabályt, amely szerint a rendes munkaidő mértékének átmeneti csökkentése miatt fel nem használt munkaórák hosszabb időre átcsoportosíthatók úgy, hogy később a munkavállalók heti 44 órát is dolgozhatnak heti 40 órára járó bérért. A jogszabály ugyanakkor rögzíti: a hosszabb munkaidőben való foglalkoztatás legfeljebb egy évig lehetséges, ezen idő túllépése esetén a munkavállaló számára háromszoros bér jár, illetve hogy a korábbi megállapodás lejárta után csak egy év elteltével lehet ismét hosszabb munkaidőben foglalkoztatni a dolgozót. Változik a túlmunka kifizetése is. A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke 50 százalék. A munkáltató azonban előírhatja, hogy ellenértékként – pótlék helyett – szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. A javaslat s lehetővé teszi továbbá a munkáltató számára, hogy ne pótlékkal, hanem szabadidővel honorálja a rendkívüli munkavégzést. A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet majd kiadni. Kivételes esetben a munkáltató azonban kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, de ez esetben is megilleti a munkavállalót évenként egyszer legalább 14 összefüggő nap távollétet biztosító szabadság. Szabályozzák a szabadság pénzbeli megváltásának két lehetőségét is. Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor nem kapta meg a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságát, azt pénzben kell megváltani. A törvényben foglaltak szerint – a munkáltatói terhek csökkentése érdekében – a gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj igénybevételének idejére járó fizetés nélküli szabadságnak nem az első éve, hanem csak az első hat hónapja jogosít majd szabadságra. A megkönnyíti a magasan képzett, Európai Gazdasági Térségen kívüli államból érkező külföldiek munkavállalási célú belépését, és egységes eljárást ír elő a munkavállalási és tartózkodási engedély kiadására. A szankciós irányelv szélesíti a munkáltatók felelősségi körét, az engedély nélkül foglalkoztatott harmadik országbeliek náluk történő munkavégzése esetére: a munkáltató köteles nem csupán a munkavállalási, de e személyek tartózkodási engedélyének meglétét is ellenőrizni, dokumentálni, ennek elmulasztása esetén közrendvédelmi bírsággal sújtható. |
(A Tisztelt Ház a minősített többséget igénylő rendelkezéseket 296 igen szavazattal, 45 ellenében, míg az egyszerű többséget igénylő részeket 252 igen szavazattal, 90 ellenében hagyta jóvá.)
Mégsem emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója
Egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló törvénycsomag a költségvetési bevételi kockázatok mérséklését, az adminisztráció egyszerűsítését, és az egyértelmű jogalkalmazás megteremtését tűzte célul. Hat, gazdasági tárgyú témakörben tett javaslatot hét törvény módosítására: a regisztrációs adóról, a jövedéki adóról, az illetékekről szóló törvényekben, továbbá a számviteli törvényben, a könyvvizsgálói törvényben, valamint a hitelintézeti, illetve a befektetési vállalkozásokról szóló törvényben irányzott elő változtatást. Néhány közülük címszavakban.
|
A regisztrációs adó módosításával a piaci folyamatok követését szolgálja a használt gépjárművekre kivetett regisztrációs adó számításához szükséges – 2007. óta változatlan – avultatási skála felülvizsgálatával. A jogszabály szerint 50 százalékos regisztrációs adó kedvezmény jár azoknak, akik az idei év végéig lecserélik magyarra autójuk külföldi rendszámát. A vendéglátó-ipari vállalkozások számára, hogy megszűnik az alkoholtermékek havi standolásának kötelezettsége. Megszűnik az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának folytatásához kapcsolódó illetékkötelezettség. A számviteli törvény legjelentősebb változása, hogy a kötelező könyvvizsgálati értékhatár 100 millió forintról 2012-13-ban 200 millió forintra, 2014-ben pedig 300 millió forintra emelkedik. Ezáltal több tízezer kis- és középvállalkozás adminisztrációs költsége csökken. A javaslat a könyvviteli szolgáltatást végzők éves kötelező továbbképzésének fejlesztését is célozza. Rugalmasabb, a kötelezettek egyedi szakmai igényeihez igazodó, valamint a mai kor követelményeinek jobban megfelelő továbbképzési rendszert kíván kialakítani. A módosítások egyértelművé teszik a hitelintézeteknél a javadalmazási politikával kapcsolatos törvényi rendelkezéseket. Lehetővé válik, hogy mind a hitelintézetek, mind a befektetési vállalkozások esetében a javadalmazási bizottságban a felügyelőbizottság független tagjai is részt vehessenek. |
Bár a Nemzetgazdasági Minisztérium javasolta, mégsem emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója, miután az Alkotmányügyi bizottság zárószavazás előtti indítványának elfogadásával törölte az erre vonatkozó passzusokat a gazdasági tárgyú törvények módosítását célzó kormányzati előterjesztésből. Nő viszont az E85-ös bioüzemanyag jövedéki adója, méghozzá, a kereszténydemokrata Aradszki András javaslatára – a kormány által indítványozottnál nagyobb mértékben. A bioüzemanyag utáni adó mértéke literenként 40 forint lesz az eredetileg tervezett 12 forint helyett.
(A törvénycsomagot az Országgyűlés 251 igen szavazattal, 90 nem ellenében elfogadta. Az ellenzék tette a dolgát, nemmel voksolt, az egyetlen meglepést Bányai Gábor (Fidesz) okozta midőn nem-szavazatával hozzájuk csatlakozott.)
Járművek nyilvántartása
Mindössze egymondatos a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. Hárman rugaszkodtak neki: Kovács Zoltán, Láng Zsolt és Bartos Mónika (Fidesz). Erőfeszítésüket siker kísérte: révbe ért.
|
Az élet ihletette, az tette szükségessé. A gyakorlatban nagyon sokszor előfordul, hogy a leendő vevő tudni szeretné azt is, szerepel-e a nyilvántartásban bárminemű forgalmi korlátozás a megvásárolni kívánt járműről. A jövőben e törvénymódosításra hivatkozva, a közhiteles nyilvántartásból megtudhatja. |
(Az Országgyűlés 308 igen, 34 nem kíséretében, tartózkodás nélkül elfogadta. Egyedül az MSZP szavazott ellene, pontosabban szólva: Mandur László kivételével, ő igennel voksolt.)
Biztonsági intézkedések
Nagyobb falatot, és oldalszámban, hatásában is sokszorosát célozta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter „Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról” szóló előterjesztése. A törvényjavaslat benyújtását több európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összefüggő jogharmonizációs kötelezettsége mellett a közlekedési balesetek vizsgálatával kapcsolatosan három korábbi törvényt is módosított.
|
A törvényjavaslat a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet közvetlen hatályából adódóan deregulálja a közlekedési balesetek vizsgálatáról szóló törvényből azokat a rendelkezéseket, amelyeket az EU-rendelet szabályoz. Ezzel összefüggésben meghatározza az EU-rendelet azon rendelkezéseit, amelyeket kizárólag az állami légi járművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, súlyos repülőeseménnyel és légiközlekedési rendellenességgel összefüggésben kell alkalmazni. Megsértése esetén olyan szankciókat állapít meg, amelyek hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek. Hasonló intézkedéseket tesz lehetővé a vasútbiztonsági irányelv a rendelkezései alapján meghozott nemzeti szabályok megsértőivel szemben. Ennek szellemében fogalmazza meg a törvényjavaslat azokat az eseteket, amelyek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezése alapján a közlekedési ágak piaci szereplőinek gazdasági erejét tekintetbe vevő összegben teszik lehetővé a szakmai vizsgálatot akadályozók bírságolását. A törvényjavaslat az úszó létesítmények biztonsági előírások egyértelműsítésével, szigorításával párhuzamosan a nyilvántartási szabályainak könnyítését is szolgálja azzal, hogy a motoros vízi sporteszközök lajstromozásakor csak a tulajdonjog és az üzembentartói jog bejegyeztetését írja elő. A módosítást követően a motoros vízi sporteszközt terhelő jelzálogjog bejegyeztetése a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartásba történik. |
(Egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata volt szükséges. Nem okozott gondot: 315 igen, 40 nem kísérte, tartózkodás nélkül. Egyedül az MSZP voksolt ellene.)
Fémtolvajok és autóbontók
Az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, már a címében is hordozta a szándékot: a visszaélések visszaszorításáról szól.
|
A gazdasági károkat okozó és a közszolgáltatások biztonságát fenyegető fémlopások és illegális fémkereskedelem visszaszorítása, valamint a kulturális javak védelme érdekében született, annak érdekében, hogy gátat vessen a közterületen elhelyezett hőtáv-vezetékek, vasúti berendezések, trafóházak, elektromos elosztószekrények, postai kábelek fémburkolatainak, alkatrészeinek eltulajdonítására irányuló, egyre inkább eszkalálódó jogsértések gyakorlatának. A jogalkotó a fenti jogsértések potenciális elkövetési tárgyait jelentő, így azok lehetséges célpontjaiként szolgáló fémhulladékok, fémtörmelékek és másod-nyersanyagok, a feldolgozásra kerülő fémek piaci mozgása, holléte átláthatóságát, nyomon követhetőségét, s ezen anyagokat bármilyen formában érintő gazdasági tevékenység körén belül érvényesítendő kötelezettségek számon kérhetőségét biztosító eljárási rend bevezetésére törekedett. Az autóbontók viszont kikerültek a fémek begyűjtésével és értékesítésével kapcsolatos törvény hatálya alól. Az indoklás szerint: a korábbi szabályok gátolták autóbontó vállalkozásokat, színesfémek, a vasúti sínek, a rézkábelek, az ellopott bronzszobrok ugyanis nem az autóbontó telephelyeken "landolnak", hanem más, fémbegyűjtéssel foglalkozó cégeknél, öntödéknél. |
(Az indítványt 299 igen, 58 nem kísérte. Az MSZP-LMP duó voksolt ellene, elfogadását azonban nem tudták megakadályozni.)
Önkormányzati adósságok
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot Kósa Lajos, Kocsis Máté (Fidesz) és Habis László (KDNP) jegyezte. Az indoklás félreérthetetlen.
|
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvényt az Országgyűlés 1996-ban fogadta el, amikor néhány kisebb önkormányzat fizetésképtelenné válásának törvényi rendezése vált szükségessé. Az azóta eltelt 15 év alatt elindult mintegy 40 eljárás döntően kis költségvetésű önkormányzatot érintett. Az elmúlt évben azonban már nagyobb várost, városokat, az elmúlt napokban pedig egy megyei önkormányzatot is elért az adósságkezelés kérdése, s bebizonyosodott, hogy a régi törvény már nem minden pontjában tudja betölteni szerepét a nagyobb települések és a közben megváltozott gazdasági, politikai (EU-s tagság ) környezet miatt. A törvénymódosítás azon kíván segíteni, hogy további károk ne keletkezzenek az érintett önkormányzatoknál. A fogalmi meghatározások pontosítása mellett bizonyos határidők jelentős kibővítésére, a képviselő-testületi, közgyűlési döntéshozatal erősítésére és a megváltozott jogi környezetre is vonatkoznak. |
(Az Országgyűlés 256 igen, tartózkodás nélkül 104 nem (Jobbik-MSZP-LMP) kíséretében a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot elfogadta.)
Cél: a termelők érdekeinek védelme
Az egyes agrár- és környezetvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat célja, hogy Magyarországon is európai uniós mintára megteremtse a szakmaközi szervezetek létrehozásának lehetőségét az agrárágazat azon területein, ahol a piaci szereplők piaci kiszolgáltatottságuk csökkentése miatt ezt igénylik.
|
Az indoklás hangsúlyozza: a Magyarországon termelt, előállított, forgalmazott, a gazdaságot erősítő magyar termelés védelmében szükséges igénybe venni minden olyan eszközt, amely a piaci kiszolgáltatottságot a minimálisra csökkenti, az adott termék piacát biztonságossá és kiszámíthatóbbá teszi. A mezőgazdasági termelés védelmében szükséges az olyan jogszabályok adta lehetőségek kiaknázása, amelyek a termelői, kereskedői szemléletet pozitívan befolyásolják, és ráébresztik a piaci szereplőket az együttműködés, a koncentrált fellépés, és a minőségi árutermelés fontosságára. A törvénymódosítással elérni kívánt előnyök legfőképp a termelők érdekeit szolgálják, hiszen a magyar mezőgazdaság, a mezőgazdasági termelés védelme elsődlegesen és alapvetően a termelők érdeke. A szakmaközi szervezet egy korszerű európai piacszervezési és piacszabályozási modell, amely a gazdaság szereplőinek önszabályozásán alapul és a közös döntések érvényre juttatásával lehetővé teszi érdekeik hatékony képviseletét. A törvény módosítása a zöldség-gyümölcs ágazat számára megteremti annak lehetőségét, hogy az Európai Unió által meghatározott területen és témákban a szakmaközi szervezet - az ágazatot érintő probléma észlelését követően - rögtön reagálva, közvetlenül érvényesíthesse az ágazat igényét kielégítő piacszabályozó törekvéseket. A módosítással a zöldség-gyümölcs-, és borágazat termelőinek piaci kiszolgáltatottsága csökken, valamint a hazai mezőgazdasági termékek kereskedelme biztonságossá és kiszámíthatóbbá válik. Működésük a gazdaság szereplőinek önszabályozásán alapul, amelynek során a termelői, feldolgozói és kereskedői oldal eredményes együttműködése, a közösen meghozott szakmaközi megállapodásaik teszik lehetővé a hatékony piacszervezést, hosszú távú, stabil árak mellett magas minőségi színvonalat és élelmiszer-biztonságot nyújthatnak a fogyasztóknak. A törvény mind a zöldség-gyümölcs, mind a borágazat szakmaközi szervezete által meghatározott piacfejlesztési hozzájárulás megfizetésének szabályait rögzíti, illetve meg nem fizetés esetén a szankciót helyezi kilátásba. A borágazat marketingtevékenységének szervezését a termelőkhöz leginkább közel álló szakmaközi szervezet hatékony és eredményes működését kívánja támogatni. A marketing járulék címén megfizetett összeg levonható lesz a bortörvény szerint megfizetett bor forgalomba hozatali járulék összegéből. A hegyközségekről szóló törvény módosításának legfőbb oka, hogy az utóbbi időben több esetben is komoly feszültséget keltett az az eljárás, hogy a hegyközségi közgyűléseken egyes tagok képviselő útján gyakorolták tanácskozási és szavazati jogukat. Az utóbbi időben több esetben is komoly feszültséget szült, hogy a hegyközségi közgyűléseken egyes tagok képviselő útján gyakorolják tanácskozási és szavazati jogukat. Több esetben is felmerült annak a gyanúja, hogy az érintett tagok megfelelően artikulált véleményének hiányában a képviselők elsősorban saját érdekeiket követik. E módszer esetleges tömeges alkalmazása olyan helyzetet eredményezhetett, amelyben a közgyűlés döntései a tagoké helyett elsősorban egyes érdekcsoportok érdekeit tükrözhették. A szavazati jog személyes úton való gyakorlásának kötelezővé tétele jelentősen megnöveli az egyes tagokra történő befolyásgyakorlás költségét. Ennek megfelelően minden szavazati jogával élő tag közvetlenül értesülhet a közgyűlésen elhangzott felvetésekkel és érvekkel, és azok hatására sokkal rugalmasabban alkothat véleményt. Feltételezhető továbbá, hogy a közgyűlésen a hegyközség ügyei iránt jobban elkötelezett tagok akarata érvényesül, hiszen a döntéshozatalban csak azok vehetnek részt, akik annak költségeit (azaz közgyűlésen való személyes részvételt) is felvállalják. A javaslat hozzájárul a hegyközségi döntéshozatal hatékonyabbá tételéhez. A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény módosításának célja, hogy amennyiben környezetvédelmi bírság kiszabására olyan esemény miatt kerül sor, amely vészhelyzet kihirdetését indokolja, úgy a kiszabott bírságbevételek teljes összege a központi költségvetés központosított bevétele legyen. Vészhelyzet kihirdetése esetén a környezetvédelmi bírságbevételek nem illetik meg sem a kiszabó környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, sem azt a települési önkormányzatot, amelynek területén a bírság kiszabásául szolgáló esemény történt. |
(Az Országgyűlés 275 igen, tartózkodás nélkül 41 nem (MSZP-LMP) kíséretében a az egyes agrár- és környezetvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot elfogadta.)
Újra elnök Paczolay Péter
Az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét, Paczolay Pétert választotta a Taláros Testület élére az Országgyűlés. Megválasztásához a képviselők kétharmadának – azaz 257 képviselőnek – az „igen” szavazatára volt szükség. Ennél többen bíztak benne: (276 igen és 76 nem, 6 tartózkodás.)
|
Paczolay Péter Az Országgyűlés 2006 februárjában választotta az Alkotmánybíróság tagjává. 2007 márciusa és 2008 júliusa között az Alkotmánybíróság helyettes elnöke. 2008 júliusa óta az Alkotmánybíróság elnöke. |
(A választás titkos volt, a szavazás hivatalos jegyzőkönyve azonban néhány dolgot „elárul”. Huszonnégyen nem írták alá a jegyzőkönyvet, vagyis ők nem vettek fel szavazólapot. A szocialisták közül Baja Ferenc, Botka László, Burány Sándor, Gyurcsány Ferenc, Mandur László, Mesterházy Attila, Molnár Csaba, Molnár Zsolt, Oláh Lajos, Puch László, Sós Tamás, Szekeres Imre, Tóth Csaba, Újhelyi István, Varga Zoltán, és Veres János élt e lehetőséggel. A Jobbik padsoraiból Apáti István, Bertha Szilvia, Rubi Gergely és Staudt Gábor, az LMP frakcióból Karácsony Gergely és Szabó Tímea, a függetlenek közül pedig Molnár Oszkár döntött úgy, hogy nem szavaz. Nem kis meglepetésre, a kereszténydemokrata Nagy Kálmán is ezt a tábort gyarapította.)
Célkeresztben a cukorgyárak privatizációja
Megválasztották a cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság tisztségviselőt és tagjait is.
A rendszerváltás idején, 1990-ben még 12 cukorgyár működött Magyarországon, 600 ezer tonna kapacitással. A privatizációs eljárások során tulajdont szerzett külföldi befektetők száz éves hagyományokra visszatekintő üzemeket is bezártak, a termelést megszüntették. 2006-ban az Európai Unió a termelés csökkentését célzó, azt ösztönző „cukorreformot" vezetett be, amelynek a magyar kormány önkéntes túlbuzgó felajánlása eredményeképpen a még meglévő 400 ezer tonnás kvóta 105 ezer tonnára csökkent. Cukorexportálóból importra szoruló kiszolgáltatott országgá vált Magyarország. Egyetlen működő – az is külföldi tulajdonban lévő –cukorgyárunk maradt, a kaposvári Magyar Cukor Zrt., melynek éves termelése a fennmaradt kvótának felel meg.
|
A bizottság feladata lesz az alábbi kérdések tisztázása: – a cukoripar privatizációja során milyen mulasztások történtek, milyen privatizációs döntések, megállapodások születtek, azokhoz kapcsolódóan az új tulajdonosok felé milyen kikötések kapcsolódtak, betartották-e azokat? – ki, mikor, és hogyan ellenőrizte az új tulajdonosok által vállalt kötelezettségek betartását? – milyen jogszabályi felhatalmazás, irányelvek és szakmai szempontok alapján születtek döntések a cukoripari privatizáció folyamatáról? – a koncepcióalkotásban, pályázati és döntéshozatali folyamatban mely állami és kormányzati szervek voltak érintettek (előkészítés, döntés, ellenőrzés)? – milyen felelősség terheli ez ügyben a korábbi ciklusok - különös tekintettel a szocialista-szabad demokrata koalíciók - kormányzatát, mennyiben szolgálta a privatizáció a hozzájuk köthető gazdasági érdekkörök céljait? – az egyes üzemek értékesítéséből befolyt vételár miként aránylott azok valós piaci értékéhez? - milyen okra vezethető vissza, hogy az elidegenített üzemek jellemzően külföldi tulajdonba kerültek? – az Európai Unió 2004. évi csatlakozásunkkor hatályban lévő cukorrendtartása, majd az azt követő több lépcsős cukorrendtartási reform előkészítési és döntési folyamatában milyen álláspontot, milyen szakmai alapon és milyen cél elérése érdekében képviselt Magyarország? – a 2004-től hivatalban lévő miniszterelnökökhöz és szaktárca-vezetőkhöz milyen döntések, milyen általuk képviselt magyar álláspont, adminisztratív intézkedések köthetők, amelyek lehetővé tették a jelenlegi helyzet kialakulását? – az intézkedések milyen hatással voltak, vannak a hazai cukorrépa termesztésre, a cukorpiaci helyzetre és az árakra, a szakágazati foglalkoztatásra, továbbá a kapcsolódó műszaki fejlesztésre és kutatásra? A bizottság munkájáról jelentést készít, amelyet a megbízatásának kezdetétől számított 90 napon belül benyújt az Országgyűlésnek. |
Az Országgyűlés 327 igen 1 nem (Bencsik János, Fidesz) társaságában a vizsgálódó bizottságot megválasztotta. Társelnökök: Font Sándor (Fidesz), Józsa István (MSZP). Tagok: Hanó Miklós, Horváth István, Ivanics Ferenc, Koncz Ferenc, Simonka György (Fidesz), Aradszki András, Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP), Ficsor Ádám, Harangozó Gábor, (MSZP), Magyar Zoltán, Varga Géza, Z. Kárpáti Dániel (Jobbik), Szabó Rebeka (LMP), Molnár Oszkár (Független).
Nándorfehérvári diadal emléknapja
Zöld utat kapott a nándorfehérvári diadal emléknapjának megünnepléséről szóló országgyűlési határozati javaslat. Célja, hogy nemzetünk minden évfordulón méltó módon emlékezhessen a nándorfehérvári hősök áldozatára, és hazaszeretetükből bátorítást nyerjen jelen és jövőbeni erőfeszítéseihez. A Tisztelt Ház, röpke pillanatra, félre téve a napi politikai torzsalkodásokat, ennek szellemében hozta meg határozatát.
2011. július 22-én lesz a hódításra induló török szultáni sereg felett aratott nándorfehérvári diadal 555. évfordulója. Lezsák Sándor, Nagy Gábor Tamás, Kőszegi Zoltán (Fidesz) és Simicskó István (KDNP) képviselők önálló indítványának alapgondolata: világraszóló győzelem született azon a napon.
A hazaszeretet és a keresztény hit győzedelmeskedett a hódítók túlerején, védte meg Magyarország függetlenségét, és állította meg csaknem 70 esztendőre az Oszmán Birodalom nyugati terjeszkedését Európában. Legyen áldott az emléke Hunyadi Jánosnak, Kapisztrán Szent Jánosnak, Szilágyi Mihálynak, a családjukat, szülőföldjüket, hazájukat védelmező várkatonáknak, Hunyadi fegyelmezett és elszánt seregének, és a népmissziós ferences prédikátor által toborzott népfelkelőknek! A győzelem hírére III. Callixtus pápa írta bullájában. "Isten győzelemre segítette a keresztényeket, azaz a déli harangszó és a déli harangozás alatt elmondott imák egyben a nándorfehérvári győzelemért való hálaadás kifejezői!"
A nándorfehérvári diadal emléke egyszerre része a keresztény Európa és a magyarság közös emlékezetének. Minden nép elemi létfeltétele, hogy összetartozását és nemzeti mivoltát önmaga és a világ előtt felmutassa, különösen akkor, ha ez az összetartozás-tudat a keresztény világ többi népeihez való kapcsolódásunknak is jó példája. Rendkívüli erőfeszítésre van szükségünk annak érdekében, hogy napjaink romboló erkölcsi-gazdasági válságot leküzdjük. Az építkező jövő érdekében, sok egyéb mellett, közös reményt és öntudatot meríthetünk történelmünkből, helytállásaink és sikereink példáiból.
A kezdetben buzdításként meghúzott harangok 1456. július 22-e óta a hálaadás harangjaiként zúgnak minden délben a keresztény világban. Az emléknap célja, hogy nemzetünk minden évfordulón méltó módon emlékezhessen a nándorfehérvári hősök áldozatára, és hazaszeretetükből bátorítást nyerjen jelen és jövőbeni erőfeszítéseihez. Ennek szellemében hozta meg határozatát.
|
„Az Országgyűlés a nándorfehérvári diadal 555. évfordulója tiszteletére július 22-át a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánítja. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a nándorfehérvári diadal kivívásának a napját, július 22-ét nyilvánítsa kiemelkedő fontosságú rendezvény napjának. Felhívja a kormányt, az önkormányzatokat, a közoktatási intézményeket és az egyházakat, továbbá felkéri a civil és kulturális szervezeteket, valamint a polgárokat, hogy minden évben, július 22-én közösen, méltó keretek között emlékezzenek meg a nándorfehérvári diadal évfordulójáról. Ez a nap nem csupán a nemzetnek, hanem a keresztény Európának és a mai keresztény világ összességének az emléknapja. Ez a nap a hazafiságnak, önfeláldozásnak, emberi helytállásnak, az európaiságnak, európai összefogásnak és a kereszténységnek máig élő példaképe. Erre a győzelemre emlékezik azóta minden keresztény templom déli harangszója.” |
(A Tisztelt Házban, röpke pillanatra, félre téve a napi politikai torzsalkodásokat, 306 igennel támogatta a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánítását. Ellenszavazat nem volt. Az MSZP sem az általános, sem a részletes vitában szót nem ejtett, a szavazáskor is „csupán” csendben jelzett: 37-en voksoltak, és mindannyian tartózkodtak.)
Ez lesz…
Eseménydús nap vár a nyári rendkívüli ülésszak utolsó napján is a képviselőkre. Eseménydús nap vár a nyári rendkívüli ülésszak utolsó napján – hétfőn – is a képviselőkre. Várhatóan csúcsot döntenek: 18 törvényjavaslatról, határozatról tartanak zárószavazást. A többi közt az egyházak és a köztársasági elnök jogállásáról, valamint az alapvető jogok biztosításról, miként a chipsadó szeptemberi bevezetéséről szóló törvényt elfogadhatják. Zárószavazás lesz a honvédelemről szóló törvényjavaslatról, de döntenek a képviselők az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző és a sporthuliganizmus elleni fellépést szabályozó törvényjavaslatokról is. Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé interpellációk, kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a menetrend.
+
A budapesti Kossuth tér rekonstrukciójáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Lázár János, dr. Balsai István, L. Simon László (Fidesz) és Harrach Péter (KDNP) képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint a zárószavazás.)
Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Rogán Antal, Koszorús László, Balla Mihály, Kara Ákos, Ágh Péter (Fidesz) és Pálffy István (KDNP) képviselők önálló indítványa. Zárószavazás.)
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Hende Csaba honvédelmi miniszter. Zárószavazás. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)
A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Zárószavazás.)
A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Záróvita és zárószavazás. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)
Egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A Mezőgazdasági bizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Font Sándor, a Mezőgazdasági bizottság elnöke. Záróvita és zárószavazás.)
A sporthuliganizmus jelensége elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Pintér Sándor belügyminiszter. Záróvita és zárószavazás.)
A népegészségügyi termékadóról szóló törvényjavaslat. (Kovács József és Font Sándor Fidesz-képviselők önálló indítványa. Záróvita és zárószavazás.)
A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Záróvita és zárószavazás.)
A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Záróvita és zárószavazás.)
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól szóló törvényjavaslat. (Rogán Antal és Román István Fidesz-képviselők önálló indítványa. Záróvita és zárószavazás.)
A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Pintér Sándor belügyminiszter. Záróvita és zárószavazás.)
A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvényjavaslat. (Rogán Antal, dr. Mengyi Roland és Manninger Jenő Fidesz-képviselők önálló indítványa. Záróvita és zárószavazás.)
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Záróvita és zárószavazás. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges.)
Egyes elektronikus hírközlési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Rogán Antal és Puskás Imre Fidesz-képviselők önálló indítványa. Záróvita és zárószavazás. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges.)
Egyes választási törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Kósa Lajos (Fidesz) és Pálffy István (KDNP) képviselők önálló indítványa. Záróvita és zárószavazás. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen”szavazata szükséges.)
Az alapvető jogok biztosáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Záróvita és zárószavazás. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges.)
A lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslat. (Lukács Tamás, Vejkey Imre, Varga László és Harrach Péter KDNP-képviselők önálló indítványa. Záróvita és zárószavazás.)
