Miután a Nemzetbiztonsági Bizottság feloldotta a Laborc Sándor volt titkosszolgálati vezető és az alvilági Portik Tamás közti találkozók hanganyagát hétfőn az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is meghallgatja. 

 (Portik Tamás, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója és Laborc Sándor a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatójakét találkozójáról készült hangfelvétel titkosságát oldotta fel az Alkotmányvédelmi Hivatal. Az anonimizált dokumentumok szerint 2008-ban két alkalommal találkozott egymással Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderül, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle. Laborc Sándor szerint „a lényeg a festék mögött maradt”, az iratban nem szereplő, illetve kitakart részek jelenthetik az ügy lényegét.)

+

A nemzeti vagyonról szóló törvény módosításával védett állami tulajdonná nyilvánítják a Győrt Veszprémmel összekötő vasútvonalat, valamint a szintén műemléki védettséget élvező Kisirtás-Nagyirtás erdei vasútvonalat magában foglaló Nagyirtás-Nagybörzsöny vasútvonalat – jelentette be Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter. Az erről szóló önálló indítványt a miniszterelnök-helyettessel együtt Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára és Kovács Zoltán Veszprém megyei kormánymegbízott pénteken nyújtotta be az Országgyűlésnek.

+

Szanyi Tibor bejelentette: javaslata szerint a választások minden dolgozónak járhatna egy fizetett szabadnap. „Ez nem olyan nagy ígéret, Olaszországban évtizedek óta ez így van.” Ötletére többen felvetették, hogy demagóg, továbbá sört és virslit is kellene adnia hozzá. A szocialista politikus azonban megerősítette: komolyan gondolja a javaslatát, s bejelentette: a nem dolgozókra vonatkozókra is gondolt: „Aki nyugdíjas, annak minden napja fedezettnek tekinthető. És a munkanélküliek is kapjanak egy napi átlagbérnek megfelelő összeget, amennyiben igazolható, hogy elmentek választani.”

+

Legyen a nemzeti alaptanterv része a recski tábor meglátogatása. Vona Gábor, a Jobbik pártelnöke szerint a recski kirándulás kötelezővé tétele azért fontos, hogy a felnövő nemzedékek számára is egyértelművé váljon a kommunista diktatúra kegyetlensége.Állítja: ez azért is szükséges, mert miközben a horogkereszt tiltása minden politikai erő és az egész társadalom számára egyértelmű, a vörös csillag tilalmának feloldását újra és újra felveti valaki. Javaslata szerint a kirándulások állami támogatással valósulhatnának meg, így Recsk ügye példamutatóvá válhat az egész ország számára.

Döntés születhet

A KDNP-s Michl József köznevelési törvényt módosító javaslatának fontos eleme, hogy lehetőséget biztosít a 27 fős maximális osztálylétszám felemelését 32 főre. Előterjesztése szerint az egyházi fenntartású iskolákban – bizonyos feltételek mellett – az etika tantárgyat hittan válthatná ki, és lehetővé válna a köznevelésben 10 éves kor alatt is a kollégiumi felvétel.

A problémát a vita során alapvetően az okozta, okozza, hogy az új köznevelési törvény másként határozza meg a tankötelezettség alsó korhatárát, mint a régi közoktatási törvény. Míg korábban csak annak a gyereknek volt kötelező első osztályba menni, aki az adott év május 31-ig betöltötte a hatodik évét, jelenleg már augusztus 31. a határnap, vagyis az aznap hatéves gyerek is tankötelesnek számít. A három hónapos különbség miatt pedig átlagosan 25 százalékkal nő meg az első osztályba lépő gyermekek száma.

A jogszabályváltozás további érdekessége, hogy korábban az iskola vezetője volt hivatott arról dönteni – az óvoda véleménye alapján –, hogy iskolaérett-e egy hatéves, az új törvény szerint viszont erről már az óvoda vezetője dönt. Ez látszólag formaság, de nagy jelentősége lehet, hiszen jövőre már minden hároméves gyereknek kötelező lesz óvodába járnia, így az óvodáknak érdekük lehet, hogy igyekezzenek felszabadítani a férőhelyeket.

+

A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló törvényjavaslat fontos célja a lakosság életszínvonalának javítása, illetve annak biztosítása, hogy az emberek a rendelkezésre álló jövedelmek minél nagyobb részével szabadon gazdálkodhassanak. A lakossági terhek csökkentése, a jövedelmek felhasználásának szabadsága, a létfenntartáshoz szükséges, mindenképpen kifizetendő háztartási tételek árának csökkentése egyértelmű és határozott igény valamennyi állampolgár részéről. Az Országgyűlés e törvény révén biztosítani kívánja az indokolatlanul magas lakossági terhek mérséklését.

Egyebek mellett rögzíti, hogy a szolgáltatók nem háríthatják át a fogyasztókra a különadókat,í Július 1-jével a vízszolgáltatás, a szemétszállítás és a  lakossági-gáz területén is bevezeti a 10 százalékos csökkentést, és 2014-ig be is fagyasztja az árakat.

A lakossági megkeresések hatékony kezelését lehetővé téve a jogszabály tájékoztatási kötelezettséget is előír a szolgáltató szervezetek számára, hogy mennyiben tettek eleget a rezsicsökkentés előírásainak. A számla kiküldésével egyidejűleg kötelesek tájékoztatást is nyújtani a lakossági felhasználók részére.

A javaslathoz szombat estig csak a szocialisták nyújtottak be zárószavazás előtti módosító indítványt, de vasárnap még a kormánypártok is megtehetik, így az utolsó pillanatban is módosulhat a szöveg. Emellett már megkezdődött a szennyvíz-szippantási és a kéményseprési díjak mérséklésének előkészítése is.

+

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI törvény módosítása szerint „a tisztségviselő azonos agrárkamarai szervezeten belül egyidejűleg csak egy agrárkamarai tisztséget tölthet be. A területi szervezet elnöke nem lehet egyidejűleg az országos szervezet főigazgatója.”

+

Zárószavazáshoz érkezik Viviane Reding, az Európai Bizottság jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság biztosának a Tobin-ügyben tett lépéseivel kapcsolatos kérdésekről szóló jelentés.  A kormány arra kérte az Országgyűlést, hogy foglaljon állást Viviane Reding, az Európai Bizottság jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság biztosának az ügyben tanúsított Magyarországot sértő eljárásával kapcsolatban.

A magyar kormánnyal számos ügyben vitában álló Reding március 9-én a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent interjúban azt mondta: „személy szerint nem csodálkozik” azon, hogy az ír Legfelsőbb Bíróság nem hajlandó kiadni a 2000-ben két gyereket halálra gázoló Francis Tobint, mivel Magyarország számos olyan határozatot fogadott el, amelyek kérdéseket vetnek fel az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban.”

Az Országgyűlési határozat elfogadhatatlannak tartja, hogy Viviane Reding „igazolhatónak tartja az elítélt személy állampolgársága szerinti európai uniós tagállam uniós alapelvet sértő eljárását tényekkel alá nem támasztott politikai vélekedése alapján”. Felhívja Redinget , hogy tisztségéből származó kötelezettségeinek eleget téve tegyen meg mindent, hogy az Európai Unióban megvalósuljon az igazságügyi együttműködés, ideértve a bírósági ítéletek kölcsönös elismerését és végrehajtását.

A határozatban az írekről csak annyi szerepel: a parlament elfogadhatatlannak tartja, hogy az EU-ban egy jogerősen elítélt személy elkerülje büntetést azáltal, hogy „az állampolgársága szerinti európai uniós tagállam nem hajtja végre a másik európai uniós tagállamban hozott jogerős bírósági ítéletet”.

Mivel a kormányoldal egyetlen módosítót sem támogat, valószínűleg már hétfőn elfogadja a parlament azt a határozatot, amely elítéli Viviane Redinget, az Európai Bizottság alelnökét az úgy nevezett Tobin-ügyben játszott szerepe miatt.

Folyamatban

Tárgyalják a statisztikai törvény módosítását, amely a magyarországi lakcímmel rendelkezők külföldi szülését, illetve halálozását is felmérhetővé tenné a népmozgalmi adatgyűjtésen.

Az esti órákban folytatják a  nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvénynek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításárhoz. A javaslat célja, hogy az adófizetők pénzéből a képzésben részt vevő hallgató felelősségét és motivációját erősítse és a szabályozás eszközeivel az eredménytelen képzéseket csökkentse. Oktatáspolitikai felelősség, hogy hosszú távra biztosítsák Magyarországon minden szakmai terület a szakember utánpótlását, és a felsőoktatásra fordított adóforintokkal az államnak úgy kell gazdálkodnia, hogy ez a cél teljesüljön – olvasható az indoklásban.

A javaslat szerint a korábbi hallgatói ösztöndíjszerződés-kötési kötelezettség a Felsőoktatási Kerekasztalon folytatott egyeztetések eredményeként megváltozik. Húsz éven belül kell ledolgozniuk az állami ösztöndíjas hallgatóknak a tanulmányi idejüket.

Az indoklás szerint az ösztöndíj és a vállalt kötelezettség arányban áll egymással. A javaslat alapján állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre besorolt jelentkező a beiratkozáskor nyilatkozik a képzés feltételeinek vállalásáról. A magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatóval évente közli az általa igénybe vett állami ösztöndíj összegét.

A hallgatónak nem kellene teljesítenie a rendelkezésben meghatározott feltételeket, ha három gyermeket szül. Lehetővé válna, hogy a felsőoktatási tanulmányokat megkezdő és egy vagy két félév után megszakítóknak – a képzési időtartamtól függően – ne kelljen teljesíteniük a visszafizetési kötelezettséget, mert ez az idő megfelelő arra, hogy a hallgató az esetlegesen meghozott helytelen döntését visszafizetési kötelezettség keletkezése nélkül visszavonja.

A javaslat szabályozza azokat az eseteket is, amelyeknél – a hallgató kérelmére – a nyilvántartásért felelős szerv teljesítettnek tekinti a hallgató által vállalt kötelezettséget, ha oklevelét tartós betegsége, balesete, szülés miatt nem képes megszerezni. Ezek közé tartozik, ha a kötelezettségét megváltozott munkaképességére tekintettel, tartós betegsége, balesete, szülés, kettő vagy több gyermek nevelésére tekintettel, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem képes teljesíteni.

A visszafizetés szempontjából kedvezőnek minősíthető változás, hogy amennyiben a hallgató a képzési feltételeket nem tudja teljesíteni, az állami támogatás visszafizetési kötelezettségének megállapítása a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves, átlagos fogyasztói árindexszel növelt összeg figyelembevételével történik a korábbi jegybanki alapkamatot három százalékkal meghaladó kamatfizetési kötelezettség helyett.

További kedvező szabályozási változás, a törvényi szinten biztosított a részletfizetés, amelynek időtartama a kifizetett összeg mértékéhez igazodik.

A rendelkezéseket a törvénymódosítás hatálybalépését megelőzően megkötött hallgatói szerződések tekintetében is alkalmazni kell, így azoknál, akik a javaslat szerint hátrányosabb helyzetbe kerülnének, a kedvezőbb feltételek érvényesítése megmarad.

+

Kedden újra kezdődik az egyházügyi törvény módosításának általános vitája. Az új változat az Alkotmánybíróság által kifogásait igyekszik szem előtt tartani. Meghatározza a vallási tevékenység végzésének alanyi és tárgyi kereteit, újraszabályozza az elismerési eljárást és rendezi az Alkotmánybíróság döntés által érintett vallási közösségek jogi státusát. A törvényjavaslat, amelyet indoklása szerint a vallási közösségekkel való konzultáció előzött meg, „a lelkiismereti és vallásszabadságot teljes körűen biztosítja, ugyanakkor kiküszöböli az 1990-es egyedülállóan engedékeny szabályozás hibáit, melyek visszaélésekre adtak alkalmat.”

 (Az Alkotmánybíróság a közelmúltban semmisítette meg az egyházügyi törvény több rendelkezését, alkotmányos követelményként határozta meg, hogy az egyházi jogállás megszerzése, valamint az ahhoz kapcsolódó jogosultságok megállapítása tárgyilagos és ésszerű feltételek alapján, tisztességes eljárásban és jogorvoslati lehetőség biztosítása mellett történjen.)

A törvénymódosítás értelmében vallási közösségek Magyarországon vallási tevékenységet végző szervezetek és „bevett egyházak” lehetnek. A jövőben a vallási tevékenységet végző szervezeteket a bíróságok jegyzik be, míg a „bevett egyházak” elismerésének joga az alaptörvény felhatalmazása értelmében az Országgyűlés feladata. Az elismerés kritériumai között szerepel egyebek mellett a legalább százéves nemzetközi működés, ennek hiányában pedig az, hogy az adott vallási szervezet legalább húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működjön Magyarországon, és az ország lakosságának 0,1 százalékát elérő taglétszámmal rendelkezzen. Új feltétel az alkalmasság a közösségi célok érdekében történő együttműködésre is.

Az Alkotmánybíróság által is kifogásolt eljárási fogyatékosságok korrigálására az előterjesztés határidőket rögzít és megnyit egy jogorvoslati csatornát is. A miniszter vizsgálatára 60 napot, az elismeréssel összefüggő törvényjavaslat vallásügyi bizottság általi előkészítésére 30 napot, az Országgyűlés döntésére pedig 90 napot biztosít. A parlamenti döntést, elutasítás esetén, indokolni kell, az érintett szervezet pedig az Alkotmánybírósághoz fordulhat.

Egyházként működhetnek viszont azok a vallási tevékenységet végző szervezetek is, amelyeknek az Országgyűlés nem biztosítja a „bevett egyházi” státuszt. Nem férhetnek hozzá viszont a „bevett egyházaknak járó pénzügyi- és adókedvezményekhez, egyszázalékos adófelajánlások és azok állami kiegészítése, iskolai normatíva. Körülbelül 70 közösség – melyek a jelenleg hatályos szabályozásnak köszönhetően vesztették el státuszukat és – immár a szigorított követelmények ellenében – rugaszkodhatnak neki újra „bevett egyházi” minőség megszerzésének, a támogatás reményében. Ha nem teszik, maradnak az egyesületi létben.   

+

Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti felszólalások, interpellációk, kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a részletes menetrend. 

Hétfő

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Michl József KDNP-képviselő önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról majd zárószavazás.)

Viviane Reding, az Európai Bizottság jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság biztosának a Tobin-ügyben tett lépéseivel kapcsolatos kérdésekről szóló jelentés. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter.) Elfogadásáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint a zárószavazás.)

A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény és az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF.  Brájer Éva, Cserna Gábor, Cser-Palkovics András, Dorkota Lajos, L. Simon László, Tessely Zoltán, Törő Gábor, Varga Gábor, Vargha Tamás Fidesz-képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint a zárószavazás.)

A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Németh Szilárd István, Ékes József Fidesz-képviselők önálló indítványa. Záróvita és zárószavazás.)

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításáról. (Szövege: PDF. Horváth László, Potápi Árpád János Fides-képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere. Részletes vita.)

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvénynek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere. Részletes vita.)

A Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Hende Csaba honvédelmi miniszter. Részletes vita.)

Kedd

A vallási közösségek jogállásával és működésével összefüggő törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere. Általános vita a lezárásig. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság beszámolója. (Szövege: PDF. Előterjesztő: dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke.) Elfogadásáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság önálló indítványa.) A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság beszámolója a 2012. évi tevékenységéről. (Szövege: PDF. Előterjesztő: dr. Péterfalvi Attila.) Elfogadásáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság önálló indítványa. Együttes általános vita a lezárásig.)

A fémkereskedelemről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Általános vita a lezárásig.)

A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Általános vita a lezárásig.)

Vallási közösségek jogállásával és működésével összefüggő törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere. Általános vita folytatása és lezárása. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)