A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat célja az Országos Fogyatékosságügyi Tanács összetételére és működésére vonatkozó szabályozás felülvizsgálata, a törvényben szereplő, lejárt akadálymentesítési határidők hatályon kívül helyezése, illetve az Országos Fogyatékosságügyi Program és az ahhoz kapcsolódó Intézkedési Terv szabályozásának racionalizálása. (Szövege: PDF.)

A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személyek esélyegyenlőségét elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás lesz, amely a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérséklését célozza. A jelenlegi szabályozás a támogatás havi összegét az önkiszolgálási képességtől függően az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 65-80 százalékában határozza meg.

Az ellátás mértékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéhez kötött meghatározása eredetileg azt a célt kívánta szolgálni, hogy a támogatás értékállósága a beépített automatizmus révén biztosított legyen. Tekintettel azonban arra, hogy az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 2009 óta nem emelkedett, a fogyatékossági támogatás értékének megőrzését hatékonyabban szolgálja az a megoldás, ha az öregségi nyugellátásokat érintő mindenkori nyugdíjemelés mértékével azonos módon kerül sor a fogyatékossági támogatás összegének emelésére. Ez azt jelenti, hogy 2013. június 1-jétől az ellátás összege nem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéhez igazodik, hanem konkrét összegben kerül meghatározásra, amely összeg ezt követően évente a mindenkori nyugdíjemelés mértékének függvényében emelkedik.

Az öregségi nyugellátások 2013. évi 5,2 százalékos emelésének megfelelően, a fogyatékossági támogatás alacsonyabb mérték szerinti összege 2013 június hónaptól havi 975 forinttal, 19 500 forintra, a magasabb mérték szerinti összege havi 1200 forinttal, 24 000 forintra emelkedik.

+

Az Országgyűlés a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot 234 igennel, 24 nem ellenében, 73  tartózkodás kíséretében elfogadta. 

Magyarország-Ausztria: minősített adatok cseréje

Magyarország Kormánya és az Osztrák Szövetségi Kormány között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetésének célja, hogy védelmet biztosítson a szerződő felek, valamint a joghatóságuk alá tartozó jogi személyek és természetes személyek közötti együttműködés során kicserélt vagy keletkezett minősített adatok számára. Ennek keretében szabályozza a felek közötti biztonsági együttműködést, kijelöli a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, és rendelkezik egyes nemzeti minősítési szintek egymásnak történő megfeleltethetőségéről, valamint a minősített adat biztonságának megsértése esetén alkalmazandó eljárásról.

Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és az Osztrák Szövetségi Kormány között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kötelező hatályának elismerésére. (Szövege: PDF.)

 (A minősített adat védelméről szólótörvényt, 2010. április 1-jei hatálybalépésével megteremtette a kétoldalú titokvédelmi megállapodások megkötéséhez és alkalmazásához szükséges jogi alapokat, és így megkezdődhetett hazánk e téren tapasztalható elmaradásának felszámolása. Olaszország és Németország után, 2012. május 3-án Budapesten a Szlovák Köztársasággal, 2012. június 13-án a Cseh Köztársasággal, augusztus 29-én pedig már a Lett Köztársasággal is megszületett  a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény).

A Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése, továbbá a minősített adatok cseréjével és kölcsönös védelmével történő szorosabb együttműködés biztosítása miatt azonban indokolt további új szerződések megkötése.

Az Országgyűlés a Magyarország Kormánya és az Osztrák Szövetségi Kormány között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetését 293 igennel, ellenszavazat nélkül, 34 tartózkodás kíséretében elfogadta. 

Magyarország–Ukrajna: Árufuvarozási megállapodás

A törvényjavaslat célja Magyarország Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a nemzetközi kombinált árufuvarozásról szóló megállapodás kihirdetése. A megállapodás aláírására Mikola Azarov ukrán kormányfő 2013. március 28-i budapesti látogatása során történt. (Szövege: PDF.)

A megállapodás nem titkolt célja volt: a környezetkímélő szállítási módok alkalmazása, az áruszállítás közutakról vasútra történő átterelése. A kétoldalú vagy tranzitban átmenő, vasúti és/vagy vízi úton és közúton végzett kombinált árufuvarozási tevékenységet szabályozza. Rögzíti a kísért, illetve nem kísért kombinált fuvarozás végzésének kereteit, meghatározza a jutalomengedélyek juttatásának feltételeit, a kombinált fuvarozások ösztönzésének elveit, a rendkívüli események esetén meghozandó intézkedéseket, a megállapodás végrehajtásáért felelős illetékes szerveket.

A megállapodás külön cikkekben szabályozza a kísért, illetve nem kísért kombinált fuvarozás végzésének kereteit és feltételeit. A kombinált fuvarozás végzéséért a felek fuvarozói közúti jutalomengedélyt kaphatnak. A jutalomengedélyek mentesülnek a gépjárműadó megfizetése alól Magyarország területén, illetve az úthasználati díj megfizetése alól Ukrajna területén.

A kombinált árufuvarozás, különösen az ún. kísért fuvarozás alkalmazása jelentősen mérsékelheti a közúti baleseteket, mivel a kombinált fuvarozásban részt vevő (teher)gépjárművek vezetői számára a vasúti utazás alatt lehetőség nyílik a pihenésre. Ez pedig az út folytatásánál igazolhatóan csökkentheti a figyelmetlenségből és elalvásból adódó balesetek számát.

+

Az Országgyűlés a Magyarország Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a nemzetközi kombinált árufuvarozásról szóló megállapodást  327 igennel, ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta. 

Határozat Daher Pierre mentelmi ügyében

A Kazincbarcikai Járásbíróság indítványozta Daher Pierre országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését könnyű testi sértés vétsége miatt, Czipfel Tiborné kazincbarcikai lakos feljelentése alapján.

E szerint : Dr. Daher Pierre aki a Kazincbarcika Városi Kórház igazgatója 2013. március 21-én délelőtt a kórházban lévő irodájának ajtajában, pontosan a küszöbön előzetes szóváltást követően megragadta feljelentő jobb karját és kilökte a folyosóra. Feljelentő a kórház belgyógyászata bezárásával kapcsolatosan érdeklődött, mivel a kazincbarcikai kórház védelmére alakított önszervezeti csoport tagja. Feljelentő elmondta, hogy kezén véraláfutásos sérülések keletkeztek.

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2013. május 7-i ülésén tárgyalta. Daher Pierre az ülésen hivatali elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni, erről írásban tájékoztatta a bizottságot azzal, hogy kéri mentelmi jogának fenntartását.

A Mentelmi bizottság hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével. Az eset összes körülményének mérlegelése alapján így arra is tekintettel, hogy vélhetően nincs érdekellentét a feljelentő, illetve az általa képviselt csoport és dr. Daher Pierre igazgató kórházzal kapcsolatos céljai között, azt a álláspontot alakította ki, hogy a feljelentés olyan politikai támadás, amely alkalmas a képviselői munka megzavarására. Erre tekintettel egyhangú 5 igen szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Daher Pierre országgyűlési képviselő mentelmi jogát ne függessze fel.

+

Az Országgyűlés megfogadva a tanácsot, felfüggesztés mellett voksoló 58  igen ellenére, 239 nemmel, 6 tartózkodás kíséretében  Daher Pierre mentelmi jogát megőrizte.

Döntés fegyelmi ügyben

Kövér László pénzbírságról szóló javaslatáról is döntött a parlament. A házelnök indoklása szerint Karácsony Gergely és Szilágyi Péter független képviselők az Országgyűlés rendjét súlyosan sértő magatartást tanúsítottak, amikor április 30-ai ülésén a kormánypárti politikusoknak szóló „Loptok, csaltok, hazudtok!” feliratú táblát  helyeztek el az ülésteremben az elnöki pulpitus előtt. A házelnök Karácsony Gergelynek 50 ezer, Szilágyi Péternek 185 ezer forint bírság kifizetését szorgalmazta. Szilágyi Péternek azért javasolt szigorúbb – maximális, tiszteletdíjának egyharmadát kitevő - büntetést, mert a Ház jegyzőjeként nagyobb felelősséggel tartozik.

Karácsony Gergely felháborítónak és minden jogalapot nélkülözőnek minősítette Kövér László javaslatát, hangsúlyozva, hogy az országgyűlési törvény alapján a képviselők a megbízatásukkal összefüggésben kinyilvánított vélemény miatt nem büntethetők. Szilágyi Péter szerint pedig az országgyűlési törvény csak arra terjed ki, hogy a jegyzőknek pártatlanul kell segíteni az ülés vezetését, az ügyben viszont nem jegyzőként, hanem képviselőként fejtette ki véleményét. Pártjuk, a Párbeszéd Magyarországért is előre bejelentette: ha megbüntetik képviselőiket, az Emberi Jogok Európai Bíróságtól kérnek jogorvoslatot.

 (Az országgyűlési törvény január 1-jei hatálybalépése óta a házelnök jogosult az Országgyűlés tekintélyét, rendjét súlyosan sértő magatartást tanúsító, vagy a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre, vagy szavazásra vonatkozó szabályait megszegő képviselővel szemben pénzbírság kiszabására javaslatot tenni. A pénzbírság kiszabására irányuló javaslatról az Országgyűlés vita nélkül határoz. A parlament március végén élt először a büntetéskiszabás lehetőségével. Akkor a házelnök javaslatára a szocialista Szanyi Tibort büntették havi bruttó 394 ezer forintos tiszteletdíjának harmadára, amiért egy héttel korábban, interpellációja után középső ujját felfelé tartva beintett a kormánypártok és a Jobbik-frakciójának.)

+

Az Országgyűlés Karácsony Gergely pénzbírságát 234 igennel, 86 nemmel, 3 tartózkodással, Szilágyi Péter büntetését pedig 232 igennel, 86 nemmel, 3 tartózkodással jóváhagyta.