Két törvényt is visszaküldött megfontolásra a parlamentnek Áder János. Az államfő szerint az információs önrendelkezési jogról szóló törvény módosítása a közérdekű adatok megismerése tekintetében jogalkalmazási nehézséget okozhat, az agrárkamaráról szóló pedig működésképtelenségéhez vezethet.

A köztársasági elnök felidézte, hogy az úgynevezett Info-törvény új bekezdéssel egészült ki, amely kizárja az Info-törvény alkalmazását a külön törvényben szabályozott tájékozódási, iratmegismerési, betekintési és másolatkérési jogokra. Álláspontja szerint a szabályozásból a jogalkalmazó számára az a téves következtetés vonható le, hogy a külön törvények szerint lefolytatott eljárásban érintett személyeket megillető jogorvoslat lehetősége megszűnik, noha ezekben az esetekben ezidáig sem az Info-törvény passzusai voltak alkalmazandóak, hanem az egyes külön törvények által biztosított iratmegismerést, tájékozódást szabályozó jogszabályok rendelkezései. Megítélése szerint a módosítás helyes értelmezésének feltétele az, ha a módosított rendelkezés utal arra, hogy a változtatás nem eredményezheti a más jogszabályban biztosított közérdekből nyilvános adatok és a közérdekű adatok megismerhetőségének korlátozását.

Áder János emellett idézi levelében azt a passzust is, amely arról szól, hogy a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem eredményezhet a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést és -kezelést. Álláspontja szerint a módosítás a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozásának terjedelmét nem határozza meg pontosan a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványainak mélységére és terjedelmére való utalással. A közfeladatot ellátó szerv túl széles körű mérlegelési lehetőséget kap annak megítélésére, hogy mi az a tartalmi tájékoztatás, ami már egy ellenőrző szerv "kényszerjellegű" adatbetekintési körébe vonható. Szükségesnek nevezi továbbá, hogy a jogalkotó megalkossa azt a jogszabályt, amely a közérdekű adatok megismerésével kapcsolatos költségtérítés mértékének megállapítása során figyelembe vehető költségelemeket és azok legmagasabb mértékét, valamint a másolatként igényelt dokumentum jelentős terjedelmének megállapítása során alkalmazandó szempontokat határozza meg. Rámutat: ezen aggályok különösen nagy hangsúlyt kapnak azért is, mert a módosítást a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

Az agrárkamarai törvény módosítása megszünteti a megyei elnöki tisztségnek az országos elnöki, illetve alelnöki tisztséggel kapcsolatos összeférhetetlenségét. Az államfő szerint azonban ezt követően a törvényben olyan rendezetlen kérdések maradtak, amelyek az agrárkamara működésképtelenségéhez vezetnek. Szabályozatlan marad, hogy a több tisztséget betöltő személy milyen rendelkezések szerint gyakorolhatja jogait, illetve teljesítheti kötelezettségeit, - írta megfontolásra visszaküldő levelében Áder János, rögzítve: az összeférhetetlenségi szabályok egyértelmű rendezése nélkülözhetetlen a kamara törvényes és zavartalan működéséhez.

(A parlament kivételes sürgős eljárásban fogadta el április 30-án azt a fideszes indítványt, amely alapján az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal köteles ellenőrizni a közfeladatot ellátó szerveket, a közérdekű adat megismerésére irányuló igény pedig nem eredményezhet az ellenőrző szervek jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést. Az indoklás ezt azzal egészíti ki, hogy azokat a „visszaélésszerű adatigényléseket”, amelyek az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályoznák, nem kell teljesíteni.

A másik, április 29-én elfogadott jogszabály szerint a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara a jövőben területi szervezeteinek elnökei közül is választhat országos elnököt, illetve alelnököt, miután az Országgyűlés eltörölte az ezt tiltó összeférhetetlenségi szabályt. Fenntartották ugyanakkor, hogy az országos főtitkári tisztségét továbbra sem töltheti be a kamara megyei elnöke. A kezdeményezők indoklásukban arra hivatkoztak, a kamara megyei és az országos szervezete egymással szorosan együttműködik, közöttük nincs olyan érdekellentét, amely alátámasztaná a megyei elnökök országos szerepvállalásának korlátozását, ráadásul ilyen szabályozást a gazdasági kamaráknál sem alkalmaznak. A javaslatra az ellenzékieken kívül négy kormánypárti politikus – köztük Ángyán József korábbi agrárállamtitkár – is nemmel voksolt.)

Áder János tavaly nyári beiktatása óta összesen tizenegy törvényt küldött vissza megfontolásra az Országgyűlésnek, míg a választási eljárási törvénynél előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. Aggályai nyomán a Taláros Testület eltörölte a Magyarországon élő választópolgárokra vonatkozó regisztrációs előírásokat.

A Fidesznek fontos Áder János köztársasági elnök véleménye, azt a kormánypárti frakció teljes mértékben figyelembe fogja venni, „amikor a törvényjavaslat további sorsáról” dönt – jelentette be a párt országgyűlési képviselőcsoportja.

+

A Párbeszéd Magyarországért véleménye szerint Kövér László házelnök törvénysértő módon járt el, amikor 50 illetve 185 ezer forintra büntette a szervezet két politikusát. A két független képviselő Karácsony Gergely és Szilágyi Péter azért kapta a büntetést, mert egy a kormánypárti politikusoknak szóló „Loptok, csaltok, hazudtok!” feliratú táblát  helyeztek el az ülésteremben az elnöki pulpitus előtt.

Kövér László pénzbírságról szóló javaslatát azzal indokolta, hogy a két ellenzéki képviselő az Országgyűlés rendjét súlyosan sértő magatartást tanúsított. A Szilágyi Péterre kivetett 185 ezer forintot azzal magyarázta, hogy a politikus a Ház jegyzőjeként nagyobb felelősséggel tartozik.

Szilágyi Péter szerint a házelnök törvénysértően járt el. Hangsúlyozta: az országgyűlési törvény kimondja, hogy a képviselők a bíróság vagy a hatóság előtt nem vonhatóak felelősségre a képviselői megbízatással összefüggő véleménynyilvánításuk miatt. Kiemelte: az országgyűlési törvény csak arra terjed ki, hogy a jegyzőknek pártatlanul kell segíteni az ülés vezetését, az ügyben viszont nem jegyzőként, hanem képviselőként fejtette ki véleményét. Bejelentette: a házelnök megsértette a mentelmi jogukat, ezért felkérték Kövér Lászlót, hogy adja át az ügyet az Országgyűlés mentelmi bizottságának.. Ha nem tesz eleget a törvényben foglaltaknak, akkor a Párbeszéd Magyarországért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fog fordulni.

+

Várhatóan határoznak Magyarország Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a nemzetközi kombinált árufuvarozásról szóló megállapodás kihirdetéséről. A megállapodás aláírására Mikola Azarov ukrán kormányfő 2013. március 28-i budapesti látogatása során történt.

A megállapodás nem titkolt célja volt: a környezetkímélő szállítási módok alkalmazása, az áruszállítás közutakról vasútra történő átterelése. A kétoldalú vagy tranzitban átmenő, vasúti és/vagy vízi úton és közúton végzett kombinált árufuvarozási tevékenységet szabályozza. Rögzíti a kísért, illetve nem kísért kombinált fuvarozás végzésének kereteit, meghatározza a jutalomengedélyek juttatásának feltételeit, a kombinált fuvarozások ösztönzésének elveit, a rendkívüli események esetén meghozandó intézkedéseket, a megállapodás végrehajtásáért felelős illetékes szerveket.

A megállapodás külön cikkekben szabályozza a kísért, illetve nem kísért kombinált fuvarozás végzésének kereteit és feltételeit. A kombinált fuvarozás végzéséért a felek fuvarozói közúti jutalomengedélyt kaphatnak. Az említett jutalomengedélyek mentesülnek a gépjárműadó megfizetése alól Magyarország területén, illetve az úthasználati díj megfizetése alól Ukrajna területén.

A kombinált árufuvarozás, különösen az ún. kísért fuvarozás alkalmazása jelentősen mérsékelheti a közúti baleseteket, mivel a kombinált fuvarozásban részt vevő (teher)gépjárművek vezetői számára a vasúti utazás alatt lehetőség nyílik a pihenésre. Ez pedig az út folytatásánál igazolhatóan csökkentheti a figyelmetlenségből és elalvásból adódó balesetek számát. 

+

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat célja az Országos Fogyatékosságügyi Tanács összetételére és működésére vonatkozó szabályozás felülvizsgálata, a törvényben szereplő, lejárt akadálymentesítési határidők hatályon kívül helyezése, illetve az Országos Fogyatékosságügyi Program és az ahhoz kapcsolódó Intézkedési Terv szabályozásának racionalizálása.

A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személyek esélyegyenlőségét elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás lesz, amely a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérséklését célozza. A jelenlegi szabályozás a támogatás havi összegét az önkiszolgálási képességtől függően az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 65-80 százalékában határozza meg. A miniszter szerint azonban a támogatások értéke jobban megőrizhető lesz, ha annak összegét konkrétan meghatározzák, ezt követően pedig évente a mindenkori nyugdíjemelés mértékének függvényében emelnék, mivel az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 2009 óta nem változott. A javaslat alapján a fogyatékossági támogatás összege 19 500 forint, illetve 24 000 forint lehet.

A törvénymódosítás az elfogadása esetén június 1-jén léphetne hatályba.

+

A fémlopások felszámolása, a kulturális javak védelme, a hatóságok közötti hatékonyabb együttműködés elősegítése, illetve a tisztességes fémkereskedők helyzetének javítása a célja annak a törvényjavaslatnak, amelynek vitáját hétfőn folytatja a T. Ház.

Elfogadása esetén bizonyos fémeket a kereskedők csak külön igazolással, a velük szerződésben álló közszolgáltatóktól vehetnek át, és a magánszemélyeknek is rendelkezniük kell ilyen igazolással. Magánszemélyeknél a javaslat három köbméterben korlátozza az ingatlanukon tartható engedélyköteles anyagmennyiséget. A törvénymódosítás bővíti a kereskedők jelentési kötelezettségét is, valamint szigorítja a szankciókat, és növeli a bírságok összegét.

+

Kedden a nemzeti vagyonról szóló törvény módosításával védett állami tulajdonná nyilváníthatják a Győrt Veszprémmel összekötő vasútvonalat, valamint a szintén műemléki védettséget élvező Kisirtás-Nagyirtás erdei vasútvonalat magában foglaló Nagyirtás-Nagybörzsöny vasútvonalat. A módosító javaslat az állam kizárólagos tulajdonában lévő vagyoni körbe kívánja emelni a műemlékké nyilvánított Veszprém-Bakonyszentlászló vasútvonalat is magába foglaló Győr-Veszprém vasútvonalat, valamint a szintén műemléki védettséget élvez ő Kisirtás-Nagyírtás erdei vasútvonalat magába foglaló Nagyirtás-Nagybörzsöny vasútvonalat .

Tárgyalják az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, a megtett úttal arányos díjról szóló törvényt is. A javaslat a díjról annyit mond, hogy tartalmaznia kell az úthálózat építési-, üzemeltetési-, fenntartási- és bővítési költségeit is. Emellett figyelembe kell venni a környezetszennyezést – levegő- és zajszennyezést – is, így a tisztább motorú járművek olcsóbban használhatják majd az utakat. Ezen túl más differenciáló tényezőt is meghatároz a javaslat. Így például függhet a díj a napszaktól, például a csúcsidő drágább lehet, de nem tarthat 5 óránál tovább. Az elmaradott területeken pedig olcsóbban haladhatnak a járművek.

Az emelt díj nem haladhatja meg az átlagos díj 175 százalékát. A tervezet felsorolja azokat a járműveket is, amelyeknek nem kell díjat fizetniük, e körbe tartoznak a fegyveres szervezetek a katasztrófavédők és az útfenntartók járművei is. Egy másik felsorolás pedig az útdíj felhasználását tartalmazza. Első helyen áll az útdíjrendszer működtetője, majd az üzemeltetési- és fenntartási költségek következnek. Az útdíjtörvény tervezett hatálybalépési időpontja: július 1.

+

Szerdán majd’ száz oldalt kell (kellene) elolvasni annak a képviselőnek, aki kíváncsi az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és az intézmény működéséről szóló beszámolóra. Megkönnyíti a dolgukat, hogy az első helyen kijelölt Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága a jelentéseket együttes vitában már megtárgyalta és általános vitára alkalmasnak tartotta.

2012-ben 112 jelentést hozott nyilvánosságra, szemben az egy évvel korábbi 72 jelentéssel. A növekedés elsősorban arra vezethető vissza, hogy befejezte a magyarországi városok összességét reprezentáló 63 városi önkormányzat pénzügyi helyzetének ellenőrzését, és ezzel egyedülálló látleletet kapott az önkormányzati rendszer pénzügyeiről.

 „Önkormányzati jelentéseink rámutattak, hogy olyan intézkedésekre van szükség, amelyek megakadályozzák az önkormányzati adósságállomány újratermelődését. Kiderült, hogy az önkormányzatok eladósodásának hátterében részben az EU-s beruházások önerőigényének fedezetét biztosító saját forrás hiánya állt… Rámutattatunk, hogy az uniós források felhasználásában elmaradásban van az ország, a pályázati rendszer lassúsága pedig jelentősen rontja a felhasználás hatékonyságát. Ellenőrzési tapasztalataink visszaköszöntek az új önkormányzati törvényben és az önkormányzatok adósságrendezési programjában, valamint figyelembe vették tapasztalatainkat az uniós forrásfelhasználási stratégia megújításánál is”,– rögzíti összefoglalójában a számvevőszék.

Az ÁSZ 2012-ben megkülönböztetett kiemelt figyelmet fordított a közpénzügyi fenntarthatóság és az adóssághoz kapcsolódó kockázatok kérdésére. Erre a területre fókuszált a költségvetési tervezetről készített véleményén és a zárszámadási jelentésén túl az államadósság alakulását vizsgáló jelentése is. Megállapította: az IMF-től, illetve az Európai Bizottságtól felvett devizahitel rontott az adósságállomány összetételén.

Elemzéseivel az ÁSZ hozzájárult ahhoz is, hogy a Költségvetési Tanács 2012-ben valamennyi döntését konszenzussal hozta meg, valamint hogy a kormány és az Országgyűlés számos javaslatát figyelembe vette a költségvetéssel összefüggő döntései során. Nem  mellékesként a jelentésből az is kiderül, hogy a költségvetés és az állampénzügyek egyensúlyának megtartása érdekében az ÁSZ tavaly lemondott 216,6 millió forint fejezeti egyensúly-biztosítási tartalék és 219,3 millió forint maradvány felhasználásáról. „Hatékonyabb működésével az Állami Számvevőszék 2012-ben tehát 435,9 millió forint közpénzt takarított meg, azaz költségvetésének több mint 6 százalékával tudott hozzájárulni az államháztartási egyensúly javításához.”

+

Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti felszólalások, interpellációk, kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a részletes menetrend. 

Hétfő

Magyarország Kormánya és az Osztrák Szövetségi Kormány között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Határozathozatal.)

Magyarország Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a nemzetközi kombinált árufuvarozásról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Határozathozatal.)

A nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Csampa Zsolt, Kocsis Máté Fidesz-képviselők önálló indítványa. Záróvita és zárószavazás. A törvényjavaslat egyes szakaszai az Alaptörvény vonatkozó szakasza alapján sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A fémkereskedelemről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Horváth László, Potápi Árpád János Fidesz-képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A dohányzással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Lázár János, Papcsák Ferenc, Szalay Péter, Lipők Sándor, Vas Imre Fidesz-képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere. Záróvita és a zárószavazás.)

Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 39/2010-2014. AIÜB számú általános érvényű állásfoglalásának elutasítására irányuló kérelem. (Szövege: PDF. Mesterházi Attila MSZP-képviselő kezdeményezése. Tárgyalás és döntés.)

Daher Pierre Fidesz-képviselő mentelmi ügye. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Rubovszky György a Mentelmi bizottság előadója. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló döntéshez a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. A határozati javaslathoz módosító javaslatot nem lehet fűzni, arról az Országgyűlés vita nélkül határoz.)

A Magyarország Kormánya és a Koreai Köztársaság Kormánya között az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Pintér Sándor belügyminiszter. Általános vita a lezárásig.)

Az Európa Tanács tagállamai között a személyek szabad mozgásának szabályairól szóló, 1957. december 13-án, Párizsban aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Pintér Sándor belügyminiszter. Általános vita a lezárásig.)

Az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere. Részletes vita.)

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Vas Imre, Papcsák Ferenc Fidesz-képviselők önálló indítványa. Részletes vita.)

Egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Részletes vita. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Részletes vita. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Egyes törvények távszerencsejáték-szervezéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Részletes vita.)

Kedd

Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, a megtett úttal arányos díjról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Általános vita a lezárásig.)

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Fónagy János, Navracsics Tibor, Kovács Zoltán Fidesz-, Harrach Péter KDNP-képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A kormány és a vidékfejlesztési miniszter munkáját támogató kormányzati testületekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Általános vita a lezárásig.)

Az agrárgazdasági jelentés elkészítéséről szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Általános vita a lezárásig.)

Egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter.)

Egyes, az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Egyes törvényeknek a közigazgatási hatósági eljárással, az egyes közhiteles hatósági nyilvántartásokkal összefüggő, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Együttes általános vita a lezárásig.)

Szerda

Az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és az intézmény működéséről szóló beszámoló. (Szövege: PDF. A napirendi pont előadója: Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Együttes általános vita a lezárásig.)

A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Általános vita a lezárásig.)

Egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Általános vita a lezárásig.)