Zárószavazásra várva

Végéhez érkezhet az egyházügyi törvény módosításának vitája. Az új változat az Alkotmánybíróság által kifogásait igyekszik szem előtt tartani. Meghatározza a vallási tevékenység végzésének alanyi és tárgyi kereteit, újraszabályozza az elismerési eljárást és rendezi az Alkotmánybíróság döntés által érintett vallási közösségek jogi státusát. A törvényjavaslat, amelyet indoklása szerint a vallási közösségekkel való konzultáció előzött meg, „a lelkiismereti és vallásszabadságot teljes körűen biztosítja, ugyanakkor kiküszöböli az 1990-es egyedülállóan engedékeny szabályozás hibáit, melyek visszaélésekre adtak alkalmat.”

 (Az Alkotmánybíróság a közelmúltban semmisítette meg az egyházügyi törvény több rendelkezését, alkotmányos követelményként határozta meg, hogy az egyházi jogállás megszerzése, valamint az ahhoz kapcsolódó jogosultságok megállapítása tárgyilagos és ésszerű feltételek alapján, tisztességes eljárásban és jogorvoslati lehetőség biztosítása mellett történjen.)

A törvénymódosítás értelmében vallási közösségek Magyarországon vallási tevékenységet végző szervezetek és „bevett egyházak” lehetnek. A jövőben a vallási tevékenységet végző szervezeteket a bíróságok jegyzik be, míg a „bevett egyházak” elismerésének joga az alaptörvény felhatalmazása értelmében az Országgyűlés feladata. Az elismerés kritériumai között szerepel egyebek mellett a legalább százéves nemzetközi működés, ennek hiányában pedig az, hogy az adott vallási szervezet legalább húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működjön Magyarországon, és az ország lakosságának 0,1 százalékát elérő taglétszámmal rendelkezzen. Új feltétel az alkalmasság a közösségi célok érdekében történő együttműködésre is.

Az Alkotmánybíróság által is kifogásolt eljárási fogyatékosságok korrigálására az előterjesztés határidőket rögzít és megnyit egy jogorvoslati csatornát is. A miniszter vizsgálatára 60 napot, az elismeréssel összefüggő törvényjavaslat vallásügyi bizottság általi előkészítésére 30 napot, az Országgyűlés döntésére pedig 90 napot biztosít. A parlamenti döntést, elutasítás esetén, indokolni kell, az érintett szervezet pedig az Alkotmánybírósághoz fordulhat.

Egyházként működhetnek viszont azok a vallási tevékenységet végző szervezetek is, amelyeknek az Országgyűlés nem biztosítja a „bevett egyházi” státuszt. Nem férhetnek hozzá viszont a „bevett egyházaknak járó pénzügyi- és adókedvezményekhez, egyszázalékos adófelajánlások és azok állami kiegészítése, iskolai normatíva. Körülbelül 70 közösség – melyek a jelenleg hatályos szabályozásnak köszönhetően vesztették el státuszukat és – immár a szigorított követelmények ellenében – rugaszkodhatnak neki újra „bevett egyházi” minőség megszerzésének, a támogatás reményében. Ha nem teszik, maradnak az egyesületi létben.  

+

Elfogadásra vár az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, a megtett úttal arányos díjról szóló törvényt is. A javaslat a díjról annyit mond, hogy tartalmaznia kell az úthálózat építési-, üzemeltetési-, fenntartási- és bővítési költségeit is. Emellett figyelembe kell venni a környezetszennyezést – levegő- és zajszennyezést – is, így a tisztább motorú járművek olcsóbban használhatják majd az utakat. Ezen túl más differenciáló tényezőt is meghatároz a javaslat. Így például függhet a díj a napszaktól, például a csúcsidő drágább lehet, de nem tarthat 5 óránál tovább. Az elmaradott területeken pedig olcsóbban haladhatnak a járművek.

Az emelt díj nem haladhatja meg az átlagos díj 175 százalékát. A tervezet felsorolja azokat a járműveket is, amelyeknek nem kell díjat fizetniük, e körbe tartoznak a fegyveres szervezetek a katasztrófavédők és az útfenntartók járművei is. Egy másik felsorolás pedig az útdíj felhasználását tartalmazza. Első helyen áll az útdíjrendszer működtetője, majd az üzemeltetési- és fenntartási költségek következnek. Az útdíjtörvény tervezett hatálybalépési időpontja: július 1.

+

Az egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásával összefüggő törvénymódosítások elfogadása esetén Budapest közigazgatási területén a fővárosi kerületi önkormányzatok és az állam tulajdonában álló, a Duna partvonalával közvetlenül határos budai és pesti alsó rakparton lévő ingatlanok, valamint kikötőhelyek és kikötői infrastruktúra, valamint a nagyhajók fogadására alkalmas kikötőhelyek és kikötői infrastruktúra 2013 . július 1. napjával – az egységes városkép kialakítása és a közlekedés fejlesztése érdekében –e törvény erejénél fogva, vagyonkezelési szerződés kötése nélkül ingyenesen 99 évre a fővárosi önkormányzat vagyonkezelésébe kerülnek.

+

Az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításának célja a szociális ellátórendszer átláthatóbbá tétele. Az egyaránt válsághelyzetek kezelését szolgáló átmeneti segély, temetési segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás az ellátások egyszerűsítése érdekében összevonásra kerül és egy ún. önkormányzati segély ellátás kerül kialakításra.

Mindhárom ellátás részletes jogosultsági feltételeit, eljárási szabályait önkormányzati rendeletek tartalmazzák. A képviselő-testületek mérlegelési jogkörébe tartozik majd annak a szabályozása, hogy milyen feltételekkel nyújthatóak az egyes ellátások, és az önkormányzatok döntése az is, hogy az egyes ellátások biztosítására mekkora összeget terveznek a rendelkezésükre álló kereten belül.

+

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításával – indoklása szerint – a környezetvédelmi hatóságnak a jogszabályok maximálisan biztosítanak minden eszközt annak érdekében, hogy a vízgazdálkodási és a környezetvédelmi feltételek teljesülését objektív módon vizsgálhassa és döntését a fennálló vízgazdálkodási állapotnak megfelelően hozza meg.

Az ásvány-, gyógy- és termálvizek felhasználásánál előnyben kell részesíteni a gyógyászati, illetve a gyógyüdülési használatot. Termálvíz kizárólag energiahasznosítás céljából történő kitermelésére vonatkozó létesítési engedélyben – az e törvény végrehajtására 'kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint – rendelkezni kell a kitermelt víz elhelyezésének módjáról. Az ásvány-, gyógy- és termálvizek felhasználásánál előnyben kell részesíteni a gyógyászati, illetve a gyógyüdülési használatot. A kizárólag energiahasznosítás céljából kitermelt termálvíz visszatáplálására kérelemre a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szerv adhat  engedélyt.

+

Az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosítása meghatározza, hogy az anyakönyvi eljárások közül mely eljárások minősülnek közigazgatási hatósági eljárásnak. Az új struktúra az anyakönyvi eljárás jelentős egyszerűsítését is jelenti, ami mind az anyakönyvvezetők és egyéb szakemberek munkáját, mind az állampolgárok ügyintézését megkönnyíti. Az egyszerűsítésre irányuló jelentős előrelépések egyike, hogy az állampolgárok az új rendszerben az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásból az országban bárhol igényelhetnek adatot, illetve anyakönyvi kivonatot, ami jelentős előnyt jelent az ügyintézésben, tekintettel arra, hogy ma az élet számos területén kell anyakönyvi kivonattal igazolni bizonyos tényeket.

+

Agrárgazdasági jelentés elkészítésére szólította fel az Országgyűlés a kormányt, hogy az agrárgazdaságért felelős miniszter útján évente jelentésben számoljon be az agrárgazdaság előző naptári évének eredményeiről. A jelentés adjon összefoglaló képet az agrárgazdaság helyzetéről, a mezőgazdasági termelők jövedelemviszonyairól, a vidékfejlesztés területén elért eredményekről, a vidék gazdasági-társadalmi állapotáról, a vidéki életminőség és a helyi közösségek alakulásáról, valamint az agrárgazdasággal és a vidékfejlesztéssel összefüggésben a környezetvédelem, a víz, a levegő, az élővilág (különös figyelemmel a genetikailag módosított szervezetekre és az inváziós fajok elterjedésére) és a talaj állapotáról, valamint a klímaváltozáshoz kapcsolódó adaptációról. A jelentés mutassa be továbbá a költségvetési támogatások felhasználását. A jelentést a kormány a tárgyévet követő évben, legkésőbb november 15-ig kell beterjesztenie az Országgyűlés elé.

+

Kedden megkezdődhet a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvényjavaslat, valamint az országgyűlési törvény és a házszabály módosítására benyújtott javaslatok általános vitája. Utóbbiakban a parlament mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke pénzbírság helyett tiszteletdíj-csökkentést javasol az Országgyűlés tekintélyét sértő képviselőknél, illetve indítványozta, hogy öt percben szólalhasson fel mentelmi ügyben az érintett képviselő.

(A hatályos országgyűlési törvény szerint azokkal a képviselőkkel szemben szabható ki pénzbírság, akik az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, illetve csoportot kirívóan sértő kifejezést használnak.. A parlament március végén élt először a büntetéskiszabás lehetőségével az ezt megalapozó országgyűlési törvény január 1-jei hatálybalépése óta. Akkor Kövér László házelnök javaslatára a szocialista Szanyi Tibort büntették havi bruttó 394 ezer forintos tiszteletdíjának harmadára, amiért egy héttel korábban, interpellációja után középső ujját felfelé tartva beintett a Jobbik-frakciónak. Májusban összesen 235 ezer forint pénzbírságot szabott ki a parlament Karácsony Gergelyre és Szilágyi Péterre, a Párbeszéd Magyarországért színeiben politizáló független képviselőkre, amiért „Loptok, csaltok hazudtok!” feliratú táblát vittek az ülésterembe és állítottak fel a kormánypárti padsorokkal szemben a trafikpályázatok és az információszabadságról szóló törvény módosítása elleni tiltakozásul. A trafiktörvény módosításának keddi határozathozatala után a PM két másik képviselője, Dorosz Dávid és Szabó Rebeka vitt az ülésterem közepére egy táblát, amin „Itt Nemzeti Dohánymaffia működik!” felirat volt olvasható.)

Rövidebb, és csendesebb „párbeszédre” aligha számíthat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat  sem.  Elsődleges célja a magyar föld védelme, az agrárközéposztály megerősítése, a bel- és külföldi spekulánsok és a zsebszerződésekben résztvevők kiszűrése, valamint a földet megművelni kész és képes mezőgazdasági gazdálkodók földellátásának a biztosítása, a helyben lakó, földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozó magyar gazdák helyzetbe preferálása, nem titkoltan a középbirtokok megerősítése. Olyan szabályozásra törekszik, amely érvényesíti a termőföld nemzeti hatáskörben tartásához fűződő érdekeket. A jövőben csak természetes személyek szerezhetik meg a termőföld tulajdonjogát, kizárólag előzetes hatósági engedélyezés után. Elfogadása esetén a földjog első számú alanya a földműves lesz, Magyarországon csak ők birtokolhatnak földet. A törvényjavaslat kiemelt birtokméretként szabályozza a családi gazdaságokhoz tartozó földet, amelynek területe maximum 500 hektár lehet.

Az ülésnap további részében terítékre kerülnek az oktatással és az egészségüggyel összefüggő törvénymódosítások,  az egyes állami ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény módosításáról is.  Éjszakába nyúlóan pedig tárgyalnak még az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról, az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról, valamint a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvényjavaslatról.

+

A szerdai napot a parlamenti képviselőválasztás kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről, és a választási eljárásról szóló törvényt módosító javaslatainak együttes tárgyalása nyitja.

A választási kampány finanszírozását szabályozó törvényjavaslat indoklása szerint a rendelkezések jelentős összegű költségvetési támogatást biztosítanak a jelöltek és a jelölő szervezetek részére szigorú elszámolási szabályok mellett, miközben a választás évében a pártok nem lesznek jogosultak az éves működési támogatásra. A javaslat megtiltja továbbá a külföldről származó és belföldi szervezetek által nyújtott adományok elfogadását.
Az előterjesztők szerint ezzel megakadályozhatóvá válik, hogy az országgyűlési választások eredményére, a parlament összetételére, és ezen keresztül a törvényhozásra és a kormányzati döntéshozatalra a választópolgárokon kívül bárki más is befolyást gyakorolhasson. A javaslat ezen túlmenően minden jelölt és minden jelölő szervezet számára egyenlő feltételeket biztosít az országgyűlési választáson való megmérettetésre, illetve a lehető legtöbb jelölt és jelölő szervezet számára teremt lehetőséget a választáson való indulásra.

Az egyéni parlamentiképviselő-jelöltek egymillió forint állami támogatást kaphatnak majd, a pártok pedig legfeljebb csaknem 600 milliót. A választás évében a pártok működésének állami támogatását nem folyósítják majd, csak a kampánykiadásokat finanszírozza a központi büdzsé.
A választási eljárásról szóló törvényt módosító javaslat emellett a választási eljárás tisztasága feletti kontroll hatékonyabbá tételét szorgalmazza. Törvénybe iktatja azokat a többletgaranciákat, amelyekkel még a látszatát is elvetik annak, hogy befolyásolni lehessen a választás eredményét. Ennek alapján azt javasolja, hogy a levélben szavazók névjegyzékére és a külképviseleti névjegyzékre feliratkozók számáról naponta frissülő, nyilvános adatok jelenjenek majd meg. Rögzíti, hogy a Nemzeti Választási Bizottság tagjai és a nemzetközi megfigyelők nemcsak betekinthetnek majd a névjegyzékbe, hanem össze is vethetik azt más dokumentumokkal, így a névjegyzékbe vétel iránti kérelmekkel, a levél útján szavazók jegyzékével és az állampolgársági okiratok nyilvántartásának adataival. Lehetővé teszi minden országos listát állító pártnak azt is, hogy további öt szakértőt delegáljon, akiknek ugyancsak lehetőségük lesz a teljes szavazatszámlálási folyamat ellenőrzésére. Egyebek mellett az Alaptörvénnyel összhangban azt is rögzíti, hogy az ötévenkénti európai parlamenti és az önkormányzati választások nem azonos napon lesznek, ehelyett az önkormányzati választások októberi megtartását írja elő. Újdonság még, hogy az idén szeptember 1-je utáni időpontra már nem lehet majd időközi országgyűlési képviselőválasztást kitűzni.

A folytatásban a nemzetiszocialista vészkorszak történelmének a fiatal generációk körében való minél teljesebb megismertetése, valamint az emlékezetkultúra fontosságának tudatosítása érdekében tárgyalják az MSZP határozati javaslatát.

A diktatúrák által intézményesített gonoszság, valamint a történelem, jövő nemzedékek számára történő objektív bemutatásáról szóló kereszténydemokrata indítvány is terítékre kerül.

A napot a Jobbik kezdeményezésére, a recski munkatáborban a kommunista diktatúra erőszakszervezetei által elkövetett rémtetteknek a felnövekvő generációk számára történő hiteles bemutatásáról szóló határozati javaslat részletes vitája zárja.

+

Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti felszólalások, interpellációk, kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a tervezett, részletes menetrend.

Hétfő

Az agrárgazdasági jelentés elkészítéséről szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint a zárószavazás.)

A kormány és a vidékfejlesztési miniszter munkáját támogató kormányzati testületekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat.  <span '="">(Szövege: PDF.  Előterjesztő: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Fónagy János, Navracsics Tibor, Kovács Zoltán, Kara Ákos Fidesz-, Harrach Péter KDNP-képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Láng Zsolt, Lipők Sándor Fidesz-képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Egyes, az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Egyes törvényeknek a közigazgatási hatósági eljárásokkal, az egyes közhiteles hatósági nyilvántartásokkal összefüggő, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról. Zárószavazás. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásával összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Pintér Sándor belügyminiszter. Záróvita és zárószavazás. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Záróvita és zárószavazás. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A vallási közösségek jogállásával és működésével összefüggő törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere. Záróvita és zárószavazás. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Németh Szilárd István Fidesz-képviselő önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Egyes törvények távszerencsejáték-szervezéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere. Záróvita és zárószavazás.)

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Záróvita és zárószavazás.)

A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Hende Csaba honvédelmi miniszter. Részletes vita. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Az atomenergiával, valamint az energetikával kapcsolatos egyes törvények, továbbá a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Részletes vita.)

A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. György István Fidesz-képviselő önálló indítványa. Részletes vita.)

A szippantott szennyvízre vonatkozó rezsicsökkentésről, valamint egyes törvényeknek a további rezsicsökkentéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Németh Szilárd István Fidesz-képviselő önálló indítványa. Részletes vita.)

A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Részletes vita.)

Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Részletes vita.)

Egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Részletes vita. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Kedd

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Általános vita a lezárásig.)

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Részletes vita.)

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Részletes vita.)

a.) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Rubovszky György KDNP-képviselő önálló indítványa. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

b.) Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. Rubovszky György KDNP-képviselő önálló indítványa. A határozati javaslat elfogadásához az Alaptörvény vonatkozó szakasza alapján a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges. Együttes általános vita a lezárásig.)

Egyes állami ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Pintér Sándor belügyminiszter. Részletes vita.)

Budapest főváros közigazgatási területével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Részletes vita. A törvényjavaslat sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere. Részletes vita.)

Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere. Részletes vita.)

Egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Pintér Sándor belügyminiszter. Részletes vita. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Pintér Sándor belügyminiszter. Részletes vita. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Szerda

Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Cser-Palkovics András, Gulyás Gergely Fidesz-, Vejkey Imre KDNP-képviselők önálló indítványa. Részletes vita. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Cser-Palkovics András, Gulyás Gergely Fidesz-, Vejkey Imre KDNP-képviselők önálló indítványa. Részletes vita.)

A bírósági végrehajtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Vejkey Imre KDNP-képviselő önálló indítványa. Részletes vita.)

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek az óvodák működőképességének megőrzése és a gyermekek védelmében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Ertsey Katalin, Osztolykán Ágnes független képviselők önálló indítványa. Részletes vita.)

A nemzetiszocialista vészkorszak történelmének a fiatal generációk körében való minél teljesebb megismertetése, valamint az emlékezetkultúra fontosságának tudatosítása érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. Tóbiás József, Steiner Pál, Lendvai Ildikó MSZP- képviselők önálló indítványa. Részletes vita.)

A diktatúrák által intézményesített gonoszság, valamint a történelem, jövő nemzedékek számára történő objektív bemutatásáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. Rubovszky György, Harrach Péter, Tarnai Richárd KDNP-képviselők önálló indítvány. Részletes vita.)

A recski munkatáborban a kommunista diktatúra erőszakszervezetei által elkövetett rémtetteknek a felnövekvő generációk számára történő hiteles bemutatásáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. Vona Gábor, Farkas Gergely, Mirkóczki Ádám Jobbik-képviselől önálló indítványa. Részletes vita.)