Zárószavazáson – zöld útra várnak!

A Nemzeti Eszközkezelőt a kormány a nehéz helyzetbe került, súlyosan eladósodott, korábban jelzáloghitelt felvevő hiteladósok megsegítésére az otthonvédelmi akcióterv keretében hozta létre. Feladata – többek között – hogy a hiteladós által megvételre felajánlott lakóingatlant az állam nevében és javára megvásárolja, továbbá gyakorolja ezen lakóingatlanok és a lakhatási célú ingatlanok felett a vagyonkezelői jogokat. Méretét tekintve is jelentős adósmentési programot működtet, hogy 2014-ig 25 ezer bajba jutott jelzálogadós lakhatását oldja meg – idén 33 milliárd forint áll a rendelkezésére.

Annak érdekében, hogy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. ki tudja használni a rendelkezésére álló ingatlanvásárlási keretet, és minél több rászorult lakhatását megoldhassa, a mostani törvénymódosítás a korábbinál jóval előnyösebb helyzetet teremt az adósok számára.

A hozzátartozó fogalmának bevezetésével lehetővé válik, hogy amennyiben a kormányrendeletben meghatározott szociális feltételeknek a házastárson, élettárson kívül a szülő vagy a gyermek felel meg, a bajba jutott család bekerülhet az eszközkezelő által nyújtott programba.

A felajánlható ingatlanok forgalmi értéke Budapesten és a megyei jogú városokban 15 millió forintról 20 millió forintra emelkedik, egyéb településeken pedig 10 millió forintról 15 millióra.

Módosulnak a hiteltartozásra vonatkozó feltételek is: a 180 napos hiteltartozásból eredő késedelemnek 2012. január 1-je helyett 2013. január 1-jén kell fennállnia, beleértve az áthidaló kölcsönnel finanszírozott késedelmes tartozást is. Ennek értelmében azon adósok is bekerülhetnek a Nemzeti Eszközkezelő programjába, akik utolsó erőfeszítéseik árán a 2012-es évre halmozták fel féléves tartozásaikat.

A visszavásárlási jog időtartama is növekszik. A jogosultság a jelenlegi 2 évről 5 évre emelkedik, a vételár pedig egyszerűsödik, ugyanakkor igazságosabbá válik azzal, hogy abba beépül a NET által az ingatlanra költött beruházások és a bérlő helyett megfizetett kötelezettségek összege is.

+

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról javaslat elsődleges célja a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény és egyes kapcsolódó jogszabályok módosítása. Indokolja elsősorban az Európa Tanács pénzmosás elleni bizottságának ajánlásai alapján a kormány által elfogadott akcióterv végrehajtása. A gyakorlati tapasztalatok, valamint az időközben bekövetkezett jogszabályi változások figyelembevételével pontosítja a törvényben alkalmazott fogalmakat is. Többek között egyértelművé teszi, hogy a tényleges tulajdonos fogalma a közvetlen és közvetett tulajdonostársra, valamint vezető tisztségviselőkre egyaránt kiterjed a jövőben.

A hatékonyabb gyakorlati végrehajtás érdekében módosítja az ügyfél-átvilágítási intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseket, továbbá átalakítja a tényleges tulajdonos azonosítására és az igazoló ellenőrzésre vonatkozó eljárást is. Ebben az esetben a tényleges tulajdonos azonosítása érdekében a kötelezően előírt írásbeli nyilatkoztatás túlzott adminisztratív terhet ró a szolgáltatókra, így indokolt esetben lehetőséget ad majd ennek mellőzésére.

A törvényjavaslat ezen túlmenően az ügyfél-átvilágítás során új, kockázatalapú intézkedések megtételét teszi lehetővé a szolgáltatók számára, többek között a jogosulttá válásnak az adatok nyilvántartásban történő ellenőrzésére és a pénzeszközök forrásának rögzítésére vonatkozólag.

Kiegészíti a bejelentési kötelezettség köreit, valamint új szabályokat és határidőket vezet be az ügyleti megbízások felfüggesztésére irányuló eljárás vonatkozásában. Kibővíti a pénzügyi információs egységként működő hatóság adat-hozzáférési és adatátadási jogosultságait. Ennek alapján a pénzügyi információs egységként működő hatóság a feladatának hatékonyabb elvégzése érdekében valamennyi szolgáltató, központi államigazgatási szerv, a bíróság, a felügyeletet ellátó szervek, valamint a nyomozó hatóságok által kezelt információk megismerésére is jogosulttá válnak. Bővíti továbbá azon bűncselekmények körét is, amelyek vonatkozásában a pénzügyi információs egységként működő hatóság információkat továbbíthat.

A törvényjavaslat felügyeleti eljárás hatékonyságának növelése érdekében bővíti a felügyeleti intézkedések körét is, a kiszabható bírság összegének maximuma megemelkedik a pénzügyi és nem pénzügyi szervezetek vonatkozásában. Az utóbbi esetében a pénzügyi minimumbírság összege ezzel egyidejűleg csökken.

Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében kiegészíti egyes ágazati törvények titokvédelmi rendelkezéseinek kiegészítését. Átfogóan rendelkezik a pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzügyi hatósági vagy nyomozó hatósági információhoz való hozzáféréséről és annak részletszabályairól.

Tartalmazza az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény módosítását, különös tekintettel a pénzeszközök vagy gazdasági forrás rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban rögzített tilalmához kapcsolódó mentesítésre vonatkozó szabályok pontosítására.

Kismértékben módosítja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényt és pontosító rendelkezéseket tartalmaz a PSZÁF felügyeleti eljárásaival kapcsolatban is.

Összességében elmondható: a törvényjavaslat jelentős mértékben hozzájárulhat Magyarország pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni rendszer hatékonyságának, áttekinthetőségének, működőképességének növeléséhez.  Végrehajtásának gyakorlata egyértelműbbé és ezáltal a pénzügyi környezet is biztonságosabbá válhat.

+

Feltehetően végszavazáshoz érkezik az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról szóló törvényjavaslat is. Korábbi változatát az Alkotmánybíróság februárban április 30-ai hatállyal semmisítette meg, mert álláspontjuk szerint túl tágan határozta meg a büntetendő magatartások körét, ami önkényes jogértelmezéshez és a véleménynyilvánítás szabadságának indokolatlan korlátozásához vezethet.

A javaslat szerint a jövőben nem általános tiltást alkalmaz majd a Btk., így a korábbiakhoz képest szűkebb körben állapítja meg a büntetendő magatartások körét. Az lesz büntethető, aki a köznyugalom megzavarására alkalmas - különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő – módon terjeszti, nagy nyilvánosság előtt használja, vagy közszemlére teszi a horogkeresztet, az SS-jelvényt, a nyilaskeresztet, a sarló-kalapácsot vagy az ötágú vörös csillagot, illetve az ezeket ábrázoló jelképeket.

A Btk.-módosítás elfogadása esetén április 30-án léphet hatályba, hogy a közelgő május 1-jén se lehessen önkényuralmi jelképeket viselni.

+

Nyugvópontra juthat a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosításáról szóló javaslat. Pontosítja a borászati termelő, a szőlészeti és borászati felvásárló fogalmát annak érdekében, hogy a hegyközségi tagsági kör a lehető legszélesebb mértékben kiterjeszthető legyen.  Utolsó pillanatban a zárószavazáskor benyújtott kormánypárti módosítás révén még a címe is változhat. „A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény és a mezőgazdasági, agrárvidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007.évi XVII. törvény módosításáról." Értelemszerűen a tartalma is.

Pontosítja a borászati termelő, a szőlészeti és borászati felvásárló fogalmát annak reményében, hogy a hegyközségi tagsági köre a lehető legszélesebb mértékben kiterjeszthető legyen.

Nem titkolt célja a hegyközségi járulék fizetésére kötelezettek körének bővítése a szőlészeti és borászati felvásárlókkal annak érdekében, hogy a hegyközségek finanszírozásának bázisát a legszélesebb alappal lehessen rögzíteni.

Rögzíti: a hegyközségi járulék nem a hegyközségi tagsággal összefüggő, tagdíj jellegű fizetési kötelezettség, hanem a szőlészeti- és borászati termelő, forgalmazó, illetve felvásárló tevékenység folytatásával összefüggésben keletkező sajátos fizetési kötelezettség, amelynek jogosultja a hegyközség, ezáltal nem állami bevételként, hanem a hegyközségek működésének finanszírozási eszközeként kerül alkalmazásra. Erre figyelemmel nem csupán a hegyközség tagsági köre kötelezett a hegyközségi járulék megfizetésére, hanem annál szélesebb alanyi körben valamennyi szőlészeti és borászati ágazati piaci szereplő.

A törvény módosításának fontos része, hogy a hegyközségi tanács szőlészeti szekciójába tartozó küldöttet a szőlészeti termelők, a hegyközségi tanács borászati szekciójába tartozó küldöttet pedig a borászati termelők választják meg.  Mindez a szőlészeti termelő, illetve a borászati termelő fogalmának egymástól való elhatárolásával pontos viszonyokat teremt, kizárva a két helyre történő szavazás lehetőségét.

A közgyűlésen az a tag rendelkezik szavazati joggal, aki hegyközségi járulékfizetési, és adatszolgáltatási kötelezettségének határidőben eleget tett.

Előírja: az új hegybírók kinevezésének határideje 2013. július 10. a zökkenőmentes átállás érdekében pedig egységesen 2013. július 15-én lépnek hivatalba, munkáltatójuk pedig a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa lesz.

Félúton

A szavazásokat követően a késő esti órákban folytatják az Alaptörvény negyedik módosításához fűzött javaslatok vitáját. Az eredeti változatot az Országgyűlés március 11-én fogadta el. Feljelentések özöne kísérte, kíséri szép hazánkban és túl azon szerte a világban. A kormány áttekintette a kritikákból eredő jogalkotási feladatokat, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter által jegyzett indítvány 19 jogszabályt „finomít.”

A javaslat érdemben módosítja egyrészt a bírósági ügyáthelyezésre vonatkozó, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglalt rendelkezéseket, másrészt új elemekkel egészíti ki az Alkotmánybíróságról szóló törvényt. Mindkét módosítás garanciális jellegű változtatásokat eredményez.

Az „ügyáthelyezésre” a legfőbb ügyész nem lesz jogosult, az Országos Bírósági Hivatal elnöke pedig csak a javaslat szerint sarkalatos törvényben előre meghatározott ügycsoportok tekintetében lesz jogosult az eljáró bíróság kijelölésére, megerősített garanciális elemek mellett. A javaslat törvényi szinten is átvezeti a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész új, utólagos alkotmánybírósági normakontroll kezdeményezésére vonatkozó hatáskörét, amely kiterjed alkotmánybírósági kontroll kezdeményezésére is. Fontos újítása még a javaslatnak, hogy kizárja az Országos Bírósági Hivatal elnökének újraválaszthatóságát.

Az Alkotmánybíróság esetében törvényi szinten is rögzíti az új hatáskörökből – így az Alaptörvény és módosítása előzetes és utólagos alkotmánybírósági felülvizsgálatának lehetőségéből – fakadó változtatásokat, valamint – a testület eljárásának átláthatóbbá tétele érdekében – részletesen meghatározza a felek meghallgatására, illetve a nyilvánosság biztosítására vonatkozó eljárásrendet. Emellett a jogérvényesítés lehetőségének szélesebb körűre nyitása érdekében eltörli az alkotmányjogi panasz eljárásban a kötelező jogi képviseletet.

Kiegészíti az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényt a társadalmi felzárkóztatás céljára való utalásokkal, és végrehajtja az Országgyűlési őrség alaptörvényi nevesítéséből fakadó szükséges változtatásokat, továbbá elvégzi a technikai jellegű, elsősorban az alaptörvényi hivatkozások megváltozásából eredő korrekciókat is. Nem érinti viszont a Nemzeti Emlékezet Bizottsággal, valamint a politikai reklámok médiában való megjelenésével összefüggő rendelkezéseket, a közterületi tartózkodás szabályozását, illetve az egyházakkal kapcsolatos szabályozást, ezek a szabályozás egyéb összefüggéseire tekintettel külön törvényjavaslatokban jelennek meg. 

+

A hétfői napot a Viviane Reding, az Európai Bizottság jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság biztosának a Tobin-ügyben tett lépéseivel kapcsolatos kérdésekről szóló jelentés vitája zárja. A kormány arra kéri az Országgyűlést, hogy foglaljon állást Viviane Reding, az Európai Bizottság jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság biztosának az ügyben tanúsított Magyarországot sértő eljárásával kapcsolatban.

+

Kedden hozzálátnak a  nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvénynek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításárhoz. A javaslat célja, hogy  az adófizetők pénzéből a képzésben részt vevő hallgató felelősségét és motivációját erősítse és a szabályozás eszközeivel az eredménytelen képzéseket csökkentse. Oktatáspolitikai felelősség, hogy hosszú távra biztosítsák Magyarországon minden szakmai terület a szakember utánpótlását, és a felsőoktatásra fordított adóforintokkal az államnak úgy kell gazdálkodnia, hogy ez a cél teljesüljön. – olvasható az indoklásban.

A javaslat szerint a korábbi hallgatói ösztöndíjszerződés-kötési kötelezettség a Felsőoktatási Kerekasztalon folytatott egyeztetések eredményeként megváltozik. Húsz éven belül kell ledolgozniuk az állami ösztöndíjas hallgatóknak a tanulmányi idejüket.

Az indoklás szerint az ösztöndíj és a vállalt kötelezettség arányban áll egymással. A javaslat alapján állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre besorolt jelentkező a beiratkozáskor nyilatkozik a képzés feltételeinek vállalásáról. A magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatóval évente közli az általa igénybe vett állami ösztöndíj összegét.

A hallgatónak nem kellene teljesítenie a rendelkezésben meghatározott feltételeket, ha három gyermeket szül. Lehetővé válna, hogy a felsőoktatási tanulmányokat megkezdő és egy vagy két félév után megszakítóknak – a képzési időtartamtól függően – ne kelljen teljesíteniük a visszafizetési kötelezettséget, mert ez az idő megfelelő arra, hogy a hallgató az esetlegesen meghozott helytelen döntését visszafizetési kötelezettség keletkezése nélkül visszavonja.

A javaslat szabályozza azokat az eseteket is, amelyeknél – a hallgató kérelmére – a nyilvántartásért felelős szerv teljesítettnek tekinti a hallgató által vállalt kötelezettséget, ha oklevelét tartós betegsége, balesete, szülés miatt nem képes megszerezni. Ezek közé tartozik, ha a kötelezettségét megváltozott munkaképességére tekintettel, tartós betegsége, balesete, szülés, kettő vagy több gyermek nevelésére tekintettel, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem képes teljesíteni.

A visszafizetés szempontjából kedvezőnek minősíthető változás, hogy amennyiben a hallgató a képzési feltételeket nem tudja teljesíteni, az állami támogatás visszafizetési kötelezettségének megállapítása a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves, átlagos fogyasztói árindexszel növelt összeg figyelembevételével történik a korábbi jegybanki alapkamatot három százalékkal meghaladó kamatfizetési kötelezettség helyett.

További kedvező szabályozási változás, a törvényi szinten biztosított a részletfizetés, amelynek időtartama a kifizetett összeg mértékéhez igazodik.

A rendelkezéseket a törvénymódosítás hatálybalépését megelőzően megkötött hallgatói szerződések tekintetében is alkalmazni kell, így azoknál, akik a javaslat szerint hátrányosabb helyzetbe kerülnének, a kedvezőbb feltételek érvényesítése megmarad.

+

A nap zárásaként megvitathatják a KDNP-s Michl József köznevelési törvényt módosító javaslatát is, amely szerint az egyházi fenntartású iskolákban - bizonyos feltételek mellett - az etika tantárgyat hittan válthatná ki, és lehetővé válna a köznevelésben 10 éves kor alatt is a kollégiumi felvétel.

+

Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti felszólalások, interpellációk, kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a részletes menetrend. 

Hétfő

A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Németh Szilárd István, Ékes József Fidesz-képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosításáról. (Szövege: PDF. Horváth István, Font Sándor, Nyitrai Zsolt, Patay Vilmos Fidesz-képviselők önálló indítványa. Záróvita és zárószavazás.)

Az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint zárószavazás. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Zárószavazás.  A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF.   Előterjesztő: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.  Zárószavazás. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF.  Brájer Éva, Cserna Gábor, Cser-Palkovics András, Dorkota Lajos, L. Simon László, Tessely Zoltán, Törő Gábor, Varga Gábor, Vargha Tamás Fidesz-képviselők önálló indítványa. Részletes vita.)

A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény és az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Részletes vita. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Részletes vita.)

A nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapításáról szóló törvényjavaslat. (Új változat: szövege: PDF. Kocsis Máté, Csampa Zsolt Fidesz-képviselők önálló indítványa. Részletes vita. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Részletes vita.)

Egyes törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter.  Részletes vita. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Viviane Reding, az Európai Bizottság jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság biztosának a Tobin-ügyben tett lépéseivel kapcsolatos kérdésekről szóló jelentés. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter.) Elfogadásáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság önálló indítványa. Részletes vita.)

Kedd

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvénynek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere. Általános vita a lezárásig.)

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF.  Előterjesztő: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere. Általános vita a lezárásig.)

A Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Hende Csaba honvédelmi miniszter.  Általános vita a lezárásig.)

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Michl József KDNP-képviselő önálló indítványa. Részletes vita.)