Együttműködési megállapodást kötött a Néprajzi Múzeum a Parlamenttel: május 2-től, a Kossuth tér átépítésének ideje alatt az Országház látogatói a múzeum jegypénztáraiban vásárolhatják meg belépőjegyeiket. Sőt ha már ott vannak, akkor megtekinthetik a múzeum állandó kiállítását, mely a magyar parasztság egykori életének tárgyi világába enged betekintést. A 18. század végétől az első világháborúig terjedő időszak anyagát tizenhárom teremben mutatja be.  Minden szombaton délelőtt 11 órakor a múzeum munkatársai ingyenes szakmai vezetést tartanak az állandó vagy egy időszaki kiállításban, emellett alkalmanként meglepetés-programokat is kínálnak.

+

Ténymegállapító albizottságot állított fel az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága – jelentette be a testület zárt ülését követően az albizottság jövendő elnöke, Mile Lajos független képviselő.

A paritásos alapon működő albizottság várhatóan az elkövetkező napokban kezdi munkáját, mandátuma pedig szeptember 30-ig tart majd. A nyolc fős testületnek a független elnök mellett három fideszes, egy kereszténydemokrata, két szocialista és egy jobbikos tagja lesz. Az alelnöki posztot a fideszes Csampa Zsolt látja el.

 (Az Alkotmányvédelmi Hivatal az előző héten oldotta fel a Portik Tamás, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója és Laborc Sándor korábbi titkosszolgálati vezető közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Az anonimizált leiratokat feltették az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága honlapjára. A dokumentumok szerint 2008-ban két alkalommal találkozott egymással Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderül, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett annak érdekében, amit kérnek tőle, hogy ez ne történhessen meg.)

A vizsgálatnak arra is ki kell terjedni, hogy milyen események vezettek a találkozók létrejöttéhez, ezért – feltehetően – a szakszolgálatok munkatársait is meg kell majd hallgatni. Egyelőre össze kell állítani a munkatervüket, és ahogy haladnak előre, úgy fog kiderülni, hogy időben meddig kell visszanyúlniuk és milyen témákkal kell foglalkozniuk. Fontosnak tartva, hogy a baloldali pártok ne kérdőjelezhessék meg az albizottság hitelességét, hangsúlyozva: ez egy olyan ügy, amelyikből nem szabad pártpolitikai vitát rendezni. Az albizottság azért jön létre, hogy világos válaszokat kapjanak a felmerült kérdésekre és kiderüljön, hogy 2008-ban valóban politikai megrendelésre találkozott-e a titkosszolgálat a szervezett alvilággal, illetve hogy az utóbbi juttatott-e pénzeket baloldali pártoknak és politikusoknak. Szavai szerint közös érdek, hogy kiderítsék, mi és miért történt a 2008-as Portik-Laborc találkozókon, valamint azt is, hogy a titkosszolgálatok és a politika milyen kapcsolatban álltak az alvilággal. Kitért arra is, hogy javasolni fogja, vizsgálják ki a titkosszolgálatok és az Energol Rt. kapcsolatát is.

Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke kiemelte: semmiféle takargatnivalójuk nincsen, abban érdekeltek, hogy a nyilvánosság mindent megtudjon, ezért ők is megszavazták az albizottság létrehozását.

+

A kisebbik kormánypárt bátran beavatkozna a gyermekek véleményének formálásába. A KDNP héten benyújtott országgyűlési javaslata alapján a „diktatúrák által intézményesített gonoszság és a történelem objektív bemutatása” érdekében minden 5-8. osztályos gyereket kötelező lenne tanévei alatt elvinni a Terror Házába. Indítványa hangsúlyozza: „a választópolgárok joggal várják el a kétharmados többséget elnyert Országgyűléstől, hogy a felnövekvő nemzedék helyes szemléletformálását megteremtse, függetlenül attól, hogy ki milyen ismereteket kapott otthonról”.

Az indokolás szerint sokan vannak, akik a „hibás oktatásban nevelkedettek nemzedékeihez” tartoznak, sőt még a Parlamentben is ülnek olyan képviselők, akik nem tudják mi az „objektív valóság” a diktatúrákról és „az objektivitást félresöpörve különbséget szándékoznak láttatni diktatúra és diktatúra között”.

A javaslat szerint az iskolák teljes költségtérítést kapnának a tanulmányutakhoz.

+

Orbán Viktor miniszterelnök egyértelművé kívánja tenni, hogy helytelennek, igazságtalannak és haladéktalanul megváltoztatandónak tartja azt a szabályozást, amely lehetővé teszi az országgyűlési képviselők számára, hogy mentesüljenek a Magyar Államvasutak járatain a gyorsvonati pótjegyek megvásárlása alól. Ezért azonnali hatállyal utasította a Magyar Államvasutakat felügyelő nemzeti fejlesztési minisztert, hogy tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a pótjegyekre vonatkozó méltánytalan kedvezményt haladéktalanul megszüntessék.

A MÁV-START Zrt. saját üzletszabályzata alapján üzletpolitikai kedvezményként biztosított eddig éves bérletet az országgyűlési és európai parlamenti képviselők részére. A névre szóló, fényképes bérlet ára bruttó 190 ezer forint, azzal csak jogos tulajdonosa utazhat a képviselői igazolvány felmutatásával, kizárólag a lakhelye és Budapest között. A képviselőket ez az éves bérlet feljogosította a gyorsvonati pótjegy nélküli utazásra.

A MÁV-START Zrt. a továbbiakban nem ad ki kedvezményes éves bérletet az országgyűlési és európai parlamenti képviselők számára. A korábban forgalomba hozott bérletek - tavaly 6 darabot adtak el - érvényességi idejük lejártáig használhatók. A MÁV-START Zrt. bérletével vagy START Klub kártyával rendelkező utasoknak nem kell felárat fizetniük. A rendszeresen munkába vagy iskolába vonatozókat így a pótjegyes járatok körének kiterjesztése nem érinti. A gyorsvonatokra a pótjegyet május 15-étől kell fizetni.

+

Május elsején pártja szorgalmazására kilépett a Fidesz frakcióból Balogh József. Az élettársa megverésével gyanúsított képviselő azzal indokolta döntését, hogy „a balliberális média folyamatos támadásai a bekövetkezett eseménysorozat tisztázódását megelőzően sértik” pártja és a kormány érdekeit.

(Fülöpháza polgármesterének élettársa súlyos sérülésekkel került kórházba, miután elmondása szerint a politikus részegen megverte. A képviselő ezt úgy magyarázta, hogy a nőre, miután belebotlott, a vak kutyája támadt rá.)

Rogán Antal a Fidesz frakcióvezetője szabadabban szólva, nem titkolta: „Számomra magánemberként, férjként és apaként is elfogadhatatlan, ha valaki bántalmazza szeretteit, családtagjait. Ezt a véleményemet a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának minden tagja osztja. Ezt tudomására hoztam Balogh József képviselőtársamnak is, aki ezt követően tájékoztatott arról, hogy kilép a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselőcsoportjából.”

Balogh József országgyűlési mandátumát nem adta vissza, hétfőtől már függetlenként vesz részt a parlament munkájában.

+

Újra akarja alakítani parlamenti frakcióját az LMP. E szándékát csütörtökön jelentette be Schiffer András a párt társelnöke.

(Az LMP idei, január végi kongresszusa után az „eltanácsolt” Párbeszéd Magyarországért Platform tagjai kiléptek a frakcióból és új pártot alapítottak. A frakció létszáma így 7 főre csökkent, és – mivel a Házszabály minimum 12 tagot ír elő – megszűnt.)

Schiffer András az Alkotmánybíróság legutóbbi határozatára hivatkozott, mely szerint az olyan pártlistához tartozó képviselőket, amelyeknek pártja öt százalék feletti eredményt ért el a választásokon, mindenképpen megilleti a frakcióalakítás joga. Az ilyen támogatottsággal rendelkező pártokhoz tartozó képviselők nem foszthatóak meg attól a joguktól, hogy pártjuk frakcióját létrehozzák és fenntartsák – idézte a Taláros Testület határozatát Schiffer András. Úgy folytatta: a képviselőcsoport megalakításának és fenntartásának jogát akkor sem lehet elvenni, ha az Országgyűlés házszabálya magasabb képviselői létszámot határoz meg, mint amennyivel a szervezet rendelkezik.

Ehhez azonban „érthetően” nem tette hozzá az Alkotmánybíróság határozatának folytatását: „Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét.” Az Országgyűlés tehát minden olyan, saját szervezetére és működésére vonatkozó kérdésben, melyet az Alaptörvény vagy törvény nem szabályoz, önállóan dönthet; e döntésekre, azaz belső szervezeti normákra vonatkozó egyetlen tartalmi követelmény, hogy azok nem lehetnek ellentétesek az Alaptörvénnyel. Az országgyűlési képviselőcsoportokra (az alkotmányjogi szakirodalomban bevett terminológiával: frakciókra) vonatkozó szabályok e szervezeti-működési normák körébe tartoznak. Igaz ugyan, hogy a képviselőcsoportok politikai értelemben a pártokhoz kötődnek, jogilag azonban nem a pártok, hanem az Országgyűlés szervei. Így a frakcióalakítás szabályait, mint szervezeti-működési szabályokat – az alkotmányosság tág határai között – az Országgyűlés (az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával) maga határozhatja meg.

Hosszú vita várható. Schiffer András nem titkolta: fel vannak készülve arra, hogy Kövér László elutasítja a kérésüket. Ebben az esetben alkotmányjogi panasszal élnek.

Zárószavazások

A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosításának legfontosabb célja, hogy nyilvános pályáztatás és árverés mellőzésével lehessen kötni adásvételi szerződést olyan földrészletre, melynek területe nem haladja meg a három hektárt. A jelenleg hatályos szabályozás szerint e területi mérték egy hektár.

Indoklása szerint, ezen területek jelentős része parlagon állt, nem volt megművelve, vagy valamilyen nagyobb birtoktesthez volt kapcsolva. Ezeket a területeket a nagyobb gazdaságokról levéve az ott élő, helyben lakó gazdálkodóknak tudja juttatni és ezáltal az ott élő, helyben lakó zöldségkertészettel vagy más ágazattal foglalkozó kisebb termelők is földhöz tudnak jutni, akik az elmúlt időszakban nem tudtak földet vásárolni.

Az adásvételi szerződéseknek közérdekből nyilvános adatait a szerződéskötést követően három napon belül nyilvánosságra kell hozni, így mindenki tudomást szerezhet arról, hogy kik azok, akik ezeket a területeket a Nemzeti Földalaptól meg tudták vásárolni. Fontos szempont még, hogy amennyiben az értékesítendő földrészlet értéke eléri az 1 millió forintot, annak az értékesítéséről a Birtokpolitikai Tanács dönt. 

A törvénymódosítás további lényeges szempontja, hogy nem teszi lehetővé a haszonbérleti szerződések automatikus meghosszabbítását, azokat pályáztatni kell. Ez kizárhatja az olyan „trükközéseket”, amelyek keretében 2009-ben például 40 ezer hektár állami földterületet a nagygazdaságoknak juttattak, és akár 15 évvel is meghosszabbították a földhasználati jogosultságukat.

A másik nagyon fontos rendelkezés, az erdőkről, erdőgazdálkodásról szóló rendelkezés módosítása, a párhuzamos szabályozás megszüntetése, a termőföldek között ugyanis az erdővagyon egy speciális helyet foglal el.

A javaslat egyértelművé teszi, hogy a 100 százalékos állami tulajdonban álló erdő, és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület esetében irányadó az az előírás, miszerint ezen területeket csak költségvetési szervek, vagy száz  százalékos állami tulajdonban lévő erdészeti társaságok részére lehet vagyonkezelésbe adni. Indoklása szerint az említett kiemelt állami vagyoni körnek a tartós, hosszútávon fenntartható vagyonkezelését csak az erre szakmailag felkészült száz százalékos állami tulajdonban lévő erdészeti társaságok és költségvetési szervek tudják magas szakmai színvonalon biztosítani. A vagyonkezelők az erdő használatát, hasznosítását harmadik személynek nem engedhetik át. E szabályozás alól a honvédelmi rendeltetésű erdők annyiban képeznek kivételt, hogy azok használatát, hasznosítását a vagyonkezelő átengedheti, de csak költségvetési szervek, vagy a száz százalékos állami tulajdonban lévő erdészeti társaságok részére. 

+

A Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló határozati javaslat nem kíván változtatni a honvédség összlétszámán, hiszen jelenleg nem ismert olyan biztonsági fenyegetés vagy egyéb körülmény, amely ezt indokolttá tenné. Ugyanakkor a belső állományarányok átalakítása az új honvédelmi törvényben rögzített feladatokból adódóan és a végrehajtott szervezeti korszerűsítések miatt szükséges. Módosulás lényegében csak az állományarányok között tapasztalható.

A határozati javaslat állománycsoportok szerinti bontásban határozza meg a honvédségi szervezeteknél rendszeresíthető beosztások számát. Elfogadása esetén az Országgyűlés külön engedélyezi a tiszti, altiszti, legénységi, honvédtisztjelölti és altisztjelölti, valamint a kormány-tisztviselői, közalkalmazotti és munkavállalói állomány legmagasabb létszámát.

Állománycsoportok	Létszám
Tiszt	5690	-
Altiszt	8845	legfeljebb az összlétszám 33%-a
Legénységi állomány	7895	legfeljebb az összlétszám 30%-a
Honvéd tisztjelölt állomány	500	-
Honvéd altiszt-jelölt állomány	100	-
Kormánytisztviselő, közalkalmazott és munkavállaló	6670	legfeljebb az összlétszám 25%-a
ÖSSZESEN	29 700

Az átalakított haderőstruktúrában lehetővé vált az engedélyezett tiszti létszám kismértékű csökkentése, valamint a Magyar Honvédség hadrendjébe beemelt Honvédkórház eredményes működtetéséhez szükséges közalkalmazotti státusok megjelenítése is. A honvédaltiszt-jelölti létszám korábban nem szerepelt a határozatban, lévén ez az állomány az altisztképzés bevezetésével, 2012-ben jelent meg. A javaslatban szereplő mintegy 8 ezer fő tartalékos státus, mint célszám a jövőben is biztosítja a Magyar Honvédség békeidőszaki tartalék további fejlesztésének jogi alapját.

A javaslat a jelenleg hatályos létszámot meghatározó országgyűlési határozaton túl deregulációs céllal hatályon kívül helyez két korábbi, a légvédelem földközeli és kis magasságú oltalmazási képességének megőrzéséről, valamint a honvédség további fejlesztéséről szóló határozatot is. Az ezekben foglalt feladatok részben már megvalósultak, illetve további fejlesztési irányainak meghatározására az új honvédelmi törvény alapján már a Magyar Honvédség hatásköre.

+

Nyugvópontra juthat a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvényt módosító javaslat. Pontosítja a borászati termelő, a szőlészeti és borászati felvásárló fogalmát annak érdekében, hogy a hegyközségi tagsági kör a lehető legszélesebb mértékben kiterjeszthető legyen. 

Pontosítja a borászati termelő, a szőlészeti és borászati felvásárló fogalmát annak reményében, hogy a hegyközségi tagsági köre a lehető legszélesebb mértékben kiterjeszthető legyen.

Nem titkolt célja a hegyközségi járulék fizetésére kötelezettek körének bővítése a szőlészeti és borászati felvásárlókkal annak érdekében, hogy a hegyközségek finanszírozásának bázisát a legszélesebb alappal lehessen rögzíteni.

Rögzíti: a hegyközségi járulék nem a hegyközségi tagsággal összefüggő, tagdíj jellegű fizetési kötelezettség, hanem a szőlészeti- és borászati termelő, forgalmazó, illetve felvásárló tevékenység folytatásával összefüggésben keletkező sajátos fizetési kötelezettség, amelynek jogosultja a hegyközség, ezáltal nem állami bevételként, hanem a hegyközségek működésének finanszírozási eszközeként kerül alkalmazásra. Erre figyelemmel nem csupán a hegyközség tagsági köre kötelezett a hegyközségi járulék megfizetésére, hanem annál szélesebb alanyi körben valamennyi szőlészeti és borászati ágazati piaci szereplő.

A törvény módosításának fontos része, hogy a hegyközségi tanács szőlészeti szekciójába tartozó küldöttet a szőlészeti termelők, a hegyközségi tanács borászati szekciójába tartozó küldöttet pedig a borászati termelők választják meg.  Mindez a szőlészeti termelő, illetve a borászati termelő fogalmának egymástól való elhatárolásával pontos viszonyokat teremt, kizárva a két helyre történő szavazás lehetőségét.

A közgyűlésen az a tag rendelkezik szavazati joggal, aki hegyközségi járulékfizetési, és adatszolgáltatási kötelezettségének határidőben eleget tett.

Előírja: az új hegybírók kinevezésének határideje 2013. július 10. a zökkenőmentes átállás érdekében pedig egységesen 2013. július 15-én lépnek hivatalba, munkáltatójuk pedig a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa lesz.

+

Az elmúlt időszakban történt jogszabályváltozásokkal, valamint az uniós adatszolgáltatási kötelezettségeink teljesítésével kapcsolatban vált szükségessé a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény felülvizsgálata.

Célja a népességszám pontos meghatározása, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított népességadat képezi az alapját Magyarország uniós szavazati arányának megállapítását. Kiemelt érdek fűződik tehát ahhoz, hogy a lehető legszélesebb körben rendelkezésre álljanak az ország lakosságát érintő adatok.

Az uniós szabályozás alapján a szokásos, lakóhellyel rendelkező népesség definíciója szerint azokról a személyekről kell a tagországoknak adatokat szolgáltatniuk, akik a referenciaidőt megelőzően legalább 12 hónapig folyamatosan az adott ország területén levő lakhelyükön éltek, vagy azzal a szándékkal érkeztek oda, hogy legalább 12 hónapot ott tartózkodjanak, függetlenül az állampolgárságuktól. Az előírásnak megfelelő összeállításához azonban népmozgalmi események adatgyűjtését szükséges országhatáron kívülre is kiterjeszteni, a születésekkel és a halálozással kapcsolatos adatok ugyanis a magyarországi lakcímmel rendelkező népesség számát befolyásolják. A jelenleg a népmozgalmi statisztikai adatgyűjtések viszont csak a Magyarország területén történt népmozgalmi eseményekre terjednek ki.

A törvénymódosítás egyértelműsíti a statisztikai tevékenység közhatalmi jellegét. Feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi szervek és a közigazgatási szervek részére, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára. E cél eléréséhez szabályozza a szükséges statisztikai tevékenységeket. Szabályozza az adatok statisztikai módszerekkel történő felvételével, feldolgozásával, tárolásával, átadásával, átvételével, elemzésével, szolgáltatásával, közlésével, valamint közzétételével kapcsolatos közhatalmi és egyéb tevékenységet.

A felmérése a következő adatkörökre terjednek ki: név, lakcím, állampolgárság, születési hely és idő, nem, családi állapot, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, gyermekek száma, a születéssel, illetve halálozással, mint népmozgalmi eseménnyel összefüggő egészségi állapot, az anyakönyvezés helye, az anyakönyvi bejegyzés folyószáma, a népmozgalmi esemény helye és ideje.

Fontos része még a törvény módosításának, hogy a népmozgalmi eseménnyel, valamint a lakcímváltozással kapcsolatban gyűjtött adatok közül a nevet, a lakcímet az adatok teljessége és összefüggése ellenőrzésének befejezését követő nyolc napon belül törölni kell.

A törvényjavaslat mindezen túlmenően további módosításokat is tartalmaz a népmozgalmi adatgyűjtésekre vonatkozóan. Az átláthatóság javítása, az egyszerűsítési szándék indokolja, hogy egyes népmozgalmi adatok felsorolása helyett csak az adatgyűjtés adatkörét sorolja fel. Az adatkörök adattartalmát a statisztikáról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet mellékletei részletezik, míg az egyes adathelyek, kérdések a statisztikai kérdőíveken szerepelnek.

+

Majd’ kétszáz oldalt kell (kellene) elolvasni annak a képviselőnek, aki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság két jelentésének zárószavazásán a téma ismeretében kíván voksolni. Megkönnyíti a dolgukat, hogy az első helyen kijelölt Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága a 2013. április 16-ai ülésén a jelentéseket együttes vitában már megtárgyalta és általános vitára alkalmasnak tartotta. A T. ház is együtt tárgyalta az elmúlt héten a két jelentést, ám értelemszerűen külön-külön fognak róluk szavazni.

+

Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti felszólalások, interpellációk, kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a részletes menetrend. 

Hétfő

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2012. évi tevékenységéről szóló beszámoló. (Szövege: PDF. elfogadásáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság. Határozathozatal.)

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság beszámolója. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. Elfogadásáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság. Határozathozatal.)

A Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Hende Csaba honvédelmi miniszter.  Határozathozatal.)

A nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Kocsis Máté, Csampa Zsolt Fidesz-képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény és az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Határozathozatal. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosításáról. (Szövege: PDF. Horváth István, Font Sándor, Nyitrai Zsolt, Patay Vilmos Fidesz-képviselők önálló indítványa. Záróvita és zárószavazás.)

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvénynek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Zárószavazás.)

Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 36/2010-2014. AIÜB számú általános érvényű állásfoglalásának elutasítására irányuló kérelem. (Szövege: PDF. Mesterházi Attila MSZP- képviselő kezdeményezése. Tárgyalás és döntés.)

Magyarország Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a nemzetközi kombinált árufuvarozásról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Általános vita a lezárásig.)

A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Részletes vita.)

A fémkereskedelemről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Részletes vita.)

A vallási közösségek jogállásával és működésével összefüggő törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere. Részletes vita. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításáról. (Szövege: PDF. Horváth László, Potápi Árpád János Fidesz-képviselők önálló indítványa. Részletes vita.)

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat.(Szövege: PDF. Németh Szilárd István Fidesz-képviselő önálló indítványa. Részletes vita.)

A dohányzással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Lázár János, Papcsák Ferenc, Szalay Péter, Vas Imre, Lipők Sándor Fidesz-képviselők önálló indítványa. Részletes vita.)

Kedd

Az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere. Általános vita a lezárásig.)

Egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Általános vita a lezárásig.)

Magyarország Kormánya és az Osztrák Szövetségi Kormány között aminősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Általános vita a lezárásig.)

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Vas Imre Fidesz-képviselő önálló indítványa.)

Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Általános vita a lezárásig. A törvényjavaslat egyes szakasza sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Egyes törvények távszerencsejáték-szervezéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Általános vita a lezárásig.)