Zárószavazáshoz érkezhet

A nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapításáról szóló törvényjavaslat arra irányul, hogy aki államtitkokat kezel, aki a magyar állam titkos információihoz hozzájut, az viselkedjen megfelelően. A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esőknek a kockázati tényezők között egyebek mellett arról kell számot adniuk, hogy milyen magánjellegű kapcsolatot tartanak fenn külföldi állampolgárokkal, fogyasztanak-e alkoholt, s ha igen, milyen mértékben, szenvedtek-e alkoholfüggőségben, alkalmanként vagy rendszeresen fogyasztottak-e kábítószert, van-e házasságon, illetve élettársi közösségen kívüli kapcsolatuk, illetve álltak-e kapcsolatban a demokratikus jogállam alapelveit tagadó mozgalommal.

A nemzetbiztonsági ellenőrzést az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a  Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,, a  Nemzetbiztonsági Szakszolgálat végzi. Az ellenőrzés kétlépcsőssé válik: az első lépcső esetén a jövőben nem alkalmazható a folyamatos ellenőrzés. Adattári ellenőrzést jelent, amelynek során titkos információgyűjtés is folytatható, ugyanakkor a korábbinál rövidebb, 45 nap tartamú. Rögzíti, hogy miniszterek, államtitkárok, a nemzetbiztonsági bizottságba jelölt és megválasztott országgyűlési képviselők, valamint a miniszteri kabinet vezetője és politikai főtanácsadó esetén csak ezt az ellenőrzést kell lefolytatni.

A második lépcsőben bevezeti a folyamatos ellenőrzés lehetőségét, vagyis azt, hogy az érintettek a munkakörük betöltése alatt is megfelelnek-e a biztonsági feltételeknek, azaz a jogviszony fennállása alatt is lehet folytatni ellenőrzést, amelynek során ugyancsak alkalmazni lehet a titkos információgyűjtést, de naptári évenként legfeljebb kétszer, alkalmanként legfeljebb 30 napig. A köztisztviselők, illetve kormánytisztviselők esetében a munkáltatók kezdeményezhetik ellenőrzésüket. Ennek eredménye alapján pedig a munkáltató a jövőben a szolgálat megszüntetésére is javaslatot tehet.

A törvény rögzíti: A nemzetbiztonsági szolgálatoknál kormánytisztviselői, illetve közalkalmazotti jogviszony azon személyekkel létesíthető, akik megfelelnek a közszolgálati tisztviselőkről, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben foglalt alkalmazási feltételeknek, továbbá a jogviszony létesítéséhez a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző szerv hozzájárult.

A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy - többek között - nem felel meg a biztonsági feltételeknek:

- ha különös tekintettel a munkavégzésen kívül tanúsított magatartására, magánéleti kapcsolataira, anyagi, jövedelmi viszonyaira, valamint olyan személlyel, az erről való tudomásszerzést követően fenntartott kapcsolatára, akinek szándékos bűncselekmény miatt a bíróság büntetőjogi felelősségét megállapította;

- ha személyével szemben olyan körülmény áll fenn, amely sérti vagy veszélyezteti a minősített adat védelméhez fűződő érdeket;

- ha büntetett előéletű;

- ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonynak megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll;

- ha büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította.

A törvény több mint százhúsz kérdést tartalmazó melléklete, amelyekre a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyeknek kell válaszolni. A terjedelmes biztonsági kérdőívből a módosítások során törölték az első Orbán-kormány polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős tárca nélküli minisztere, Demeter Ervin és Németh Szilárd azon javaslatát, (42 igen, 263 nem, 2 tartózkodás), mely szerint az érintetteknek az esetleges kockázati tényezők között arról is vallaniuk kellett volna, hogy „Állt-e kapcsolatban az 1990 előtt működő, a kommunista (szocialista) ideológia kiszolgálására létrehozott szervezettel (ha igen, fejtse ki részletesen)”. (Szövege: PDF.)

+

Zöld útra számíthat az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről szóló beszámoló elfogadása is. Majd’ száz oldalt kell (kellene) elolvasni annak a képviselőnek, aki a tartalma ismeretében kíván róla voksolni. Könnyítésként, néhány szempont.

2012-ben 112 jelentést hozott nyilvánosságra, szemben az egy évvel korábbi 72 jelentéssel. A növekedés elsősorban arra vezethető vissza, hogy befejezte a magyarországi városok összességét reprezentáló 63 városi önkormányzat pénzügyi helyzetének ellenőrzését, és ezzel egyedülálló látleletet kapott az önkormányzati rendszer pénzügyeiről.

 „Önkormányzati jelentéseink rámutattak, hogy olyan intézkedésekre van szükség, amelyek megakadályozzák az önkormányzati adósságállomány újratermelődését. Kiderült, hogy az önkormányzatok eladósodásának hátterében részben az EU-s beruházások önerőigényének fedezetét biztosító saját forrás hiánya állt… Rámutattatunk, hogy az uniós források felhasználásában elmaradásban van az ország, a pályázati rendszer lassúsága pedig jelentősen rontja a felhasználás hatékonyságát. Ellenőrzési tapasztalataink visszaköszöntek az új önkormányzati törvényben és az önkormányzatok adósságrendezési programjában, valamint figyelembe vették tapasztalatainkat az uniós forrás-felhasználási stratégia megújításánál is”,– rögzíti összefoglalójában a számvevőszék.

Az ÁSZ 2012-ben megkülönböztetett kiemelt figyelmet fordított a közpénzügyi fenntarthatóság és az adóssághoz kapcsolódó kockázatok kérdésére. Erre a területre fókuszált a költségvetési tervezetről készített véleményén és a zárszámadási jelentésén túl az államadósság alakulását vizsgáló jelentése is. Megállapította: az IMF-től, illetve az Európai Bizottságtól felvett devizahitel rontott az adósságállomány összetételén.

Elemzéseivel az ÁSZ hozzájárult ahhoz is, hogy a Költségvetési Tanács 2012-ben valamennyi döntését konszenzussal hozta meg, valamint hogy a kormány és az Országgyűlés számos javaslatát figyelembe vette a költségvetéssel összefüggő döntései során. Nem mellékesként a jelentésből az is kiderül, hogy a költségvetés és az állampénzügyek egyensúlyának megtartása érdekében az ÁSZ tavaly lemondott 216,6 millió forint fejezeti egyensúly-biztosítási tartalék és 219,3 millió forint maradvány felhasználásáról. „Hatékonyabb működésével az Állami Számvevőszék 2012-ben tehát 435,9 millió forint közpénzt takarított meg, azaz költségvetésének több mint 6 százalékával tudott hozzájárulni az államháztartási egyensúly javításához.” (Szövege: PDF.)

+

A közraktározásról szóló törvény módosításának elsődleges célja a közraktározási tevékenység biztonságosabbá tétele, átláthatóságának növelése, ezáltal a közraktározási üzletág iránti bizalom helyreállítása.

A közraktározásban elhelyezett, az elmúlt három évben átlagosan 126 milliárd forintot is meghaladó értékű áruk megőrzésének, megfelelő tárolásának, valamint a közraktárak jogszabálynak megfelelő működtetésének biztosítása.

A módosítás új jogintézményként a közraktárban elhelyezett áruk minőségének biztosítása érdekében bevezeti a közraktári biztosítékot, amelyet a közraktár engedélyének felfüggesztése vagy visszavonása esetén lehet felhasználni.

Szintén új elemként vezeti be az elektronikus vagyonvédelmi rendszer alkalmazásának kötelezettségét is, amelyet első lépcsőben a közraktár saját tőkéjének 50-szeresét meghaladó művi tárolás esetén kell alkalmazni. Ez az értékhatár egyébként több év alatt fokozatosan kerül majd csökkentésre, amellyel elérhető, hogy 2017-től teljes elektronikai védelem valósuljon meg a tárolás során.

A módosítás tartalmazza a kárfelelősség újraszabályozását. Tartalmaz rendelkezéseket a váltóperekre vonatkozó rövidebb eljárási határidők alkalmazására is, így előírja a közraktárakból eredő perekre és a közraktári árukra vonatkozó birtokperekre a gyorsított eljárás részleteit. Ezt indokolja egyébként az elhelyezett áruk minőségének, értékének megőrzése, amelyet a birtokperek elhúzódása sok esetben veszélyeztetett az elmúlt időszakban. (Szövege: PDF.)

+

Az Európa Tanács tagállamai között a személyek szabad mozgásának szabályairól szóló, 1957. december 13-án, Párizsban aláírt Európai megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat módosítása az Európai Unióhoz való csatlakozás következményeként a jelen megállapodást aláíró felek vonatkozásában a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek Magyarország területére történő beutazását egyszerűsíti.

A többi szerződő félhez hasonlóan Magyarország is felveszi a kiutazásra és az érintett országba való beutazásra jogosító okmányok listájára az egy évnél nem régebben lejárt magánútlevelet, illetve a személyazonosító igazolványt. A szerződő felek állampolgárai három hónapot meg nem haladó időtartamra nemcsak úti okmánnyal, hanem akár bizonyos időn belül már lejárt személyazonosító igazolvánnyal is beléphetnek egy másik szerződő fél területére.

A megállapodáshoz való csatlakozással a szabad mozgás és tartózkodás jogának gyakorlásához nyújtunk könnyítést azáltal, hogy kötelezően elfogadjuk a szerződő feleknek a megállapodás függelékében felsorolt okmányait. Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Luxemburg, Portugália, Spanyolország, valamint Svájc állampolgárai öt évnél nem régebben lejárt magánútlevéllel is beutazhatnak majd hazánk területére. Németország esetében az egy éven belül lejárt személyazonosító igazolványt is elfogadják a felek. Egyes országok, például Olaszország esetében a szüleikkel utazó kiskorúak számára a rendőrhatóság által kiállított utazási dokumentummal, anyakönyvi kivonattal is biztosított a beutazás a többi részes állam területére.

A megállapodás ugyanakkor lehetővé teszi, hogy bármely szerződő fél a többi részes állam valamelyikének vonatkozásában közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okból elhalassza a jelen megállapodás hatálybalépését, illetőleg felfüggessze annak alkalmazását.

A megállapodásnak részese Törökország és Ukrajna is, amelyek harmadik országként az úgynevezett uniós vízumrendelet melléklete alapján vízumköteles országnak minősülnek. Magyarország ezért a csatlakozással egy időben nyilatkozatot tesz, amelyben a közösségi vízumrendeletre hivatkozással határozatlan időre elhalasztja a megállapodás hatálybalépését Törökország és Ukrajna vonatkozásában.

A megállapodást a felek 2013. április 11-én aláírták, hatálybalépésének törvényi előfeltétele a megállapodás kötelező hatályának elismerése és kihirdetése. (Szövege: PDF.)

+

A Magyarország Kormánya és a Koreai Köztársaság Kormánya között az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat jól illeszkedik a magyar-dél-koreai kapcsolatok rendszerébe, amely a humán- és ifjúsági kapcsolatok további fejlesztését nagyszerűen szolgálhatja. Az európai uniós tagállamok egy része már szintén kötött hasonló tárgyú szerződést a Koreai Köztársasággal (pl. Dánia, Svédország). E szerződések tapasztalatai azt mutatják, hogy a magyar-dél-koreai kapcsolatok egészére pozitív hatással lehet, az a gazdasági, turisztikai, kulturális és oktatási területen zajló együttműködéseinkre egyértelműen kedvezően hathat.

A megállapodás által előirányzott Working Holiday Program keretében a két ország 18-30 év közötti állampolgárai egy évet meg nem haladóan tartózkodhatnak a másik fél területén, amellett, hogy tartózkodásuk célja elsődlegesen nem keresőtevékenység folytatása, hanem turizmus, és meghatározott feltételek teljesítése esetén ideiglenesen munkát is vállalása. (Szövege: PDF.)

Folyamatban

Kedden újra kezdődik az egyházügyi törvény módosításának általános vitája. Az új változat az Alkotmánybíróság által kifogásait igyekszik szem előtt tartani. Meghatározza a vallási tevékenység végzésének alanyi és tárgyi kereteit, újraszabályozza az elismerési eljárást és rendezi az Alkotmánybíróság döntés által érintett vallási közösségek jogi státusát. A törvényjavaslat, amelyet indoklása szerint a vallási közösségekkel való konzultáció előzött meg, „a lelkiismereti és vallásszabadságot teljes körűen biztosítja, ugyanakkor kiküszöböli az 1990-es egyedülállóan engedékeny szabályozás hibáit, melyek visszaélésekre adtak alkalmat.”

(Az Alkotmánybíróság a közelmúltban semmisítette meg az egyházügyi törvény több rendelkezését, alkotmányos követelményként határozta meg, hogy az egyházi jogállás megszerzése, valamint az ahhoz kapcsolódó jogosultságok megállapítása tárgyilagos és ésszerű feltételek alapján, tisztességes eljárásban és jogorvoslati lehetőség biztosítása mellett történjen.)

A törvénymódosítás értelmében vallási közösségek Magyarországon vallási tevékenységet végző szervezetek és „bevett egyházak” lehetnek. A jövőben a vallási tevékenységet végző szervezeteket a bíróságok jegyzik be, míg a „bevett egyházak” elismerésének joga az alaptörvény felhatalmazása értelmében az Országgyűlés feladata. Az elismerés kritériumai között szerepel egyebek mellett a legalább százéves nemzetközi működés, ennek hiányában pedig az, hogy az adott vallási szervezet legalább húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működjön Magyarországon, és az ország lakosságának 0,1 százalékát elérő taglétszámmal rendelkezzen. Új feltétel az alkalmasság a közösségi célok érdekében történő együttműködésre is.

Az Alkotmánybíróság által is kifogásolt eljárási fogyatékosságok korrigálására az előterjesztés határidőket rögzít és megnyit egy jogorvoslati csatornát is. A miniszter vizsgálatára 60 napot, az elismeréssel összefüggő törvényjavaslat vallásügyi bizottság általi előkészítésére 30 napot, az Országgyűlés döntésére pedig 90 napot biztosít. A parlamenti döntést, elutasítás esetén, indokolni kell, az érintett szervezet pedig az Alkotmánybírósághoz fordulhat.

Egyházként működhetnek viszont azok a vallási tevékenységet végző szervezetek is, amelyeknek az Országgyűlés nem biztosítja a „bevett egyházi” státuszt. Nem férhetnek hozzá viszont a „bevett egyházaknak járó pénzügyi- és adókedvezményekhez, egyszázalékos adófelajánlások és azok állami kiegészítése, iskolai normatíva. Körülbelül 70 közösség – melyek a jelenleg hatályos szabályozásnak köszönhetően vesztették el státuszukat és – immár a szigorított követelmények ellenében – rugaszkodhatnak neki újra „bevett egyházi” minőség megszerzésének, a támogatás reményében. Ha nem teszik, maradnak az egyesületi létben.   

+

A fémlopások felszámolása, a kulturális javak védelme, a hatóságok közötti hatékonyabb együttműködés elősegítése, illetve a tisztességes fémkereskedők helyzetének javítása a célja annak a törvényjavaslatnak, amelynek vitáját is folytatja a T. Ház.

Elfogadása esetén bizonyos fémeket a kereskedők csak külön igazolással, a velük szerződésben álló közszolgáltatóktól vehetnek át, és a magánszemélyeknek is rendelkezniük kell ilyen igazolással. Magánszemélyeknél a javaslat három köbméterben korlátozza az ingatlanukon tartható engedélyköteles anyagmennyiséget. A  törvénymódosítás bővíti a kereskedők jelentési kötelezettségét is, valamint szigorítja a szankciókat, és növeli a bírságok összegét.

+

Szerdán a kampányfinanszírozást érintő kormánypárti törvénymódosítás általános vitája számíthat az átlagnál nagyobb figyelemre. A fideszes javaslat szerint az egyéni képviselőjelöltek egymillió forintot kaphatnak a jövő évi országgyűlési választásokra, míg a pártok jelöltenként ötmillió forintot költhetnek. A kormánypárti kezdeményezés emellett megtiltana mindenféle külföldi adományt a pártoknak.

A nap másik csendesnek aligha ígérkező indítványa szerint a fővárosi önkormányzat közvetlen irányítása alá kerülhet a Margitsziget. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter indítványa ugyanis elveszi a Margitszigetet a XIII. kerülettől. A tárcavezető ezt azzal indokolja, hogy a terület kiemelt idegenforgalmi jelentőségű, a fejlesztése túlmutat egy kerületi önkormányzat stratégiai tervezésében rejlő lehetőségeken. A Margitsziget Budapest azon területeinek egyike, amely kiemelt az ország turisztikai megítélése szempontjából. A közvetlen fővárosi irányítással biztosítható, hogy a Margitszigetet érintő fejlesztések szervesen illeszkedjenek a Budapestet érintő nagyszabású koncepciókba.

A benyújtott törvényjavaslat szerint a területen a fővárosi önkormányzat a külön törvényekben meghatározott egyes feladat- és hatáskörök tekintetében eljárni jogosult hatóság, továbbá a helyi önkormányzati feladatokat is a főváros veszi át. Szabályozza azt is, hogy a Margitszigeten található ingatlant nem lehet lakóhelyként bejelenteni.

Az előterjesztés rögzíti a XIII. kerület módosított határát is. A fővárosi önkormányzatnak korábban nem volt közvetlenül irányított közigazgatási területe. A törvény a tervezet szerint 2013. június 30-án lépne hatályba.

+

Csütörtökön a parlamenti frakciók kezdeményezésére tartanak összevont általános vitát a diktatúrák igazságtalanságairól. A képviselők szocialista kezdeményezésére elmondhatják véleményüket a nemzetiszocialista vészkorszakra történő emlékezés fontosságáról, a Fidesz javaslatára a diktatúrák által intézményesített gonoszságról, valamint a Jobbik felvetésére a kommunista diktatúra erőszakszervezetei által elkövetett rémtettekről.

+

Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti felszólalások, interpellációk, kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a tervezett, részletes menetrend.

Kedd

A Magyarország Kormánya és a Koreai Köztársaság Kormánya között az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Szöveges PDF. Előterjesztő: Pintér Sándor belügyminiszter. Határozathozatal.)

Az Európa Tanács tagállamai között a személyek szabad mozgásának szabályairól szóló, 1957. december 13-án, Párizsban aláírt Európai megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Pintér Sándor belügyminiszter. Határozathozatal.)

Az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről szóló beszámoló (Szövege: PDF.) tudomásulvételéről szóló határozati javaslat. (Szöveges PDF. A Számvevőszéki és költségvetési bizottság önálló indítványa. Határozathozatal.)

Egyes törvények távszerencsejáték-szervezéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásával összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Pintér Sándor belügyminiszter. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A vallási közösségek jogállásával és működésével összefüggő törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapításáról. (Szövege: PDF. Kocsis Máté, Csampa Zsolt Fidesz-képviselők önálló indítványa. Záróvita és zárószavazás.  A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Horváth László, Potápi Árpád János Fidesz-képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat.  (Szövege: PDF. Előterjesztő: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Michl József, Karvalics Ottó KDNP-, Kontur Pál, Kara Ákos, Vécsey László Fidesz-képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A fémkereskedelemről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Vas Imre, Papcsák Ferenc Fidesz-képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (Szövege: PDF. Németh Szilárd István Fidesz-képviselő önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Zárószavazás.)

A dohányzással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Lázár János, Papcsák Ferenc, Szalay Péter,  Vas Imre, Lipők Sándor Fidesz-képviselők önálló indítványa. Zárószavazás.)

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvénynek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere. Zárószavazás.)

Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 43/2010-2014. AIÜB számú általános érvényű állásfoglalásának elutasítására irányuló kérelem. (Szövege: PDF. Az MSZP képviselőcsoportjának kezdeményezése. Tárgyalás és döntés.)

A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Láng Zsolt, Lipők Sándor Fidesz-képviselők önálló indítványa. Részletes vita. Zárószavazás. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A kormány és a vidékfejlesztési miniszter munkáját támogató kormányzati testületekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Részletes vita.)

Az agrárgazdasági jelentés elkészítéséről szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Részletes vita.)

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. (Fónagy János, Navracsics Tibor, Kovács Zoltán, Kara Ákos Fidesz-,  Harrach Péter KDNP-képviselők önálló indítványa. Részletes vita. A törvényjavaslat egyes szakaszai alapján sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges. Részletes vita.)

Egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Részletes vita.)

Egyes, az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Részletes vita. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Egyes törvényeknek a közigazgatási hatósági eljárásokkal, az egyes közhiteles hatósági nyilvántartásokkal összefüggő, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Részletes vita. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Részletes vita. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Részletes vita. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Szerda

a.) Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Cser-Palkovics András, Gulyás Gergely Fidesz-, Vejkey Imre KDNP-képviselő önálló indítványa.)

b.) A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Cser-Palkovics András, Gulyás Gergely - Fidesz-, Vejkey Imre KDNP-képviselő önálló indítványa.)

Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szöveges PDF. Előterjesztő: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Általános vita a lezárásig.)

A pénzügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Benyújtástól, napirendre vételtől és bizottsági előkészítéstől függően. Általános vita a lezárásig.)

Egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Pintér Sándor belügyminiszter. Általános vita a lezárásig. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Pintér Sándor belügyminiszter. Általános vita a lezárásig. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Egyes állami ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Pintér Sándor belügyminiszter. Általános vita a lezárásig.)

A Margitsziget és a Városliget helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat. (Előterjesztő: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Általános vita a lezárásig.)

A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Hende Csaba honvédelmi miniszter. Általános vita a lezárásig.)

A bírósági végrehajtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Vejkey Imre KDNP-képviselő önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

Csütörtök

a.) A nemzetiszocialista vészkorszak történelmének a fiatal generációk körében való minél teljesebb megismertetése, valamint az emlékezetkultúra fontosságának tudatosítása érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. Tóbiás József, dr. Steiner Pál, Lendvai Ildikó MSZP-képviselők önálló indítványa.)

b.) A diktatúrák által intézményesített gonoszság, valamint a történelem, jövő nemzedékek számára történő objektív bemutatásáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. Rubovszky György, Harrach Péter, Tarnai Richárd KDNP-képviselők önálló indítványa.)

c.) A recski munkatáborban a kommunista diktatúra erőszakszervezetei által elkövetett rémtetteknek a felnövekvő generációk számára történő hiteles bemutatásáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. Vona Gábor Jobbik-képviselő önálló indítványa.)

Együttes általános vita a lezárásig.

Felszólalók	Vezérszónokok	Képviselők	Összesen
Fidesz	30	52	82
KDNP	30	8	38
MSZP	30	23	53
Jobbik	30	21	51
Függetlenek	-	16	16
Összesen	120	120	240

Az atomenergiával, valamint az energetikával kapcsolatos egyes törvények, továbbá a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF.  Előterjesztő: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Általános vita a lezárásig.)

A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. György István Fidesz-képviselő önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Általános vita a lezárásig.)

Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere. Általános vita a lezárásig.)

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek az óvodák működőképességének megőrzése és a gyermekek védelmében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Ertsey Katalin, Osztolykán Ágnes független képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere. Általános vita a lezárásig.)

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvényjavaslat.  (Szövege: PDF. Előterjesztő: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Általános vita a lezárásig. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)