Híven a hagyományokhoz, az év első felében is „menetrendszerűen” érkeztek a parlamenti képviselők mentelmi jogának felfüggesztését szorgalmazó indítványok.

A mentelmi jog felfüggesztéséről az Országgyűlés hivatott dönteni, a jelen levők kétharmados többségével. A Fidesz: 11, Jobbik: 3, MSZP: 1, KDNP: 1 képviselője volt érintett. Az LMP ezúttal kimaradt a szórásból.

20 magánvádas és 2 közvádas feljelentésről szavazott a T. Ház. A Mentelmi bizottság közvádas ügyekben szinte kivétel nélkül a mentelmi jog felfüggesztését javasolja, hangsúlyozván: ez szolgálja az Országgyűlés tekintélyének megóvását és az érintett képviselő érdeke is egyértelműen azt kívánja, hogy a gyanú megalapozottsága, vagy alaptalansága az arra hivatott igazságszolgáltatási szervek előtti eljárásban tisztázódjék. A magánvádas ügyekben gyakorlati célja a mentelmi jog fenntartásának, a képviselők zavartalan munkavégzésének biztosítása.  Minderre tekintettel - hatáskör hiányában - sem foglalkozik a bizottság az „elszólások” büntetőjogi értékelésével.

A Tisztelt Ház meggyőző többséggel óvta a feljelentett a képviselők mentelmi jogát. A Jobbik feljelentettei viszont nem érdemesültek e „kitüntetésben.” A valósághoz tartozik: vádolt honatyáik előre bejelentették: az igazság érdekében kérik és vállalják a mentelmi jog felfüggesztését! Az Országgyűlés többsége teljesítette e kívánságot.

Érdemes rákattintani a szavazások számaira. Meglepő, pártjaiktól eltérő, képviselői voksokra is bukkanhatnak. 

Fidesz

A Fidesz toplistáját újra Esztergom volt polgármestere, Meggyes Tamás vezeti. Ötször is kezdeményezték mentelmi jogának felfüggesztését. 

Misznéder János esztergomi lakos feljelentése szerint: „Meggyes Tamás több médiában (2009. október 16-án, november 1-jén) azt állította, hogy Misznéder János felgyújtotta a házát.”

Cserép János esztergomi lakos feljelentése szerint: „2009. október 16. napján Esztergomban tartott szimpátiatüntetésen ismeretlen elkövetők „Szeretgom élt 3 évet", „Esztergom sírásói" és „Fehérgallérosok” felirattal a feljelentő képmását is tartalmazó transzparenseket tartottak. A  szimpátiatüntetésen Meggyes Tamás személyére rágalmazó  kijelentéseket tartalmazó beszédet tartott, melyet az Esztergomi Televízió Kft. 2009. október 18. napján 19.10 órakor sugárzott „A nap eseménye” című adásában, majd a Hídlap című időszaki kiadvány 2009. október 24. napján megjelent számában „Esztergomi hullámvasút” címmel írásban is közzétett.”

Ágfalvi Csaba esztergomi lakos feljelentése szerint: „Meggyes Tamás a 2011. március 3-án az Esztergom Polgármesteri Hivatalban megtartott képviselőtestületi ülésen 21 óra 30 perc és 22.00 óra közötti időben azt mondta, hogy „Ágfalvi úr éveket ült lőfegyver és robbanóanyag birtoklásáért." Feljelentő ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy ilyen bűncselekményért sem büntetve, sem pedig börtönben nem volt. Folyt ellene ilyen bűncselekmény miatt büntetőeljárás 1998-ban Tatabányán, de azt megszüntették.”

Silyéné Grim Erika esztergomi lakos feljelentése szerint: „Meggyes Tamás 2011. február 3-án az Esztergom-Búbánatvölgyben lévő háza előtt férjére, gyermekeire becsületsértő kijelentéseket tett.”

Cserép János a PILAR Kft. ügyvezetője szerint: „Meggyes Tamás az Esztergomi Városi Televízió 2010. évi január hó 15. napján sugárzott „+ 18” című műsorában rágalmazást tartalmazó kijelentéseket tett a PILAR Kft. által üzemeltetett Esztergom internetes portálról, amelyet feljelentő hozott létre, így a sérelmezett műsorban személye egyértelműen és közvetlenül beazonosítható volt.”

+

A Debreceni Városi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását Budai Gyula mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában, mivel ellene Helmeczy László ügyvéd feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt. A feljelentés szerint: „Szakoly községben 2010. szeptember 29-i helyi Fidesz szervezet által tartott választási gyűlésen Budai Gyula felszólalásában arra a tényre tett közvetlen utalást, hogy családja ellen Helmeczy László valamiféle támadást indított. Ezt a feljelentő rágalmazó, becsületsértő jellegűnek tartja, hangsúlyozván, hogy politikai ellenfelei családját soha nem keveri bele a politikába.”

Szilvássy György, a Gyurcsány-kormány egykori titokminisztere is feljelentette a Fidesz képviselőjét, mely szerint: „dr. Budai Gyula sajtótájékoztatón jelentette be hogy megfigyeléséhez, az ellene folyó adatgyűjtéshez Szilvássy Györgynek köze volt, az ellene folyó adatgyűjtés megrendelője volt.”

+

Arnóth Sándor ellen Csontos János tett feljelentést a Hajdúböszörményi Városi Bíróságon. „Arnóth Sándor Püspökladány Város Önkormányzatának 2008. január 31-én megtartott nyilvános testületi ülésén egy kérdésre válaszolva olyan kijelentést tett, hogy „Csontos János a város vagyonkezelőjétől bérelt iroda után nem fizetett egy fillért sem, illetve a vonalas telefonon is van kétszázezer forint kifizetetlen összeg, és körülbelül összességében most már kétmillió forintnyi az az összeg, amivel lehúzott bennünket eddig.” E hamis tényállítás alkalmas a becsület csorbítására.”

+

Bencsik János mentelmi jogának felfüggesztését szorgalmazó kérés Molnár Gábor feljelentése alapján fogalmazódott: „Városunk Tatabánya Közéleti Újság” 2010. áprilisi kiadványában Mire készül Molnár Gábor úr? című cikkben tartalmilag visszaélt a feljelentő különleges személyi adataival, és őt megrágalmazta. A megjelenés jóváhagyása Bencsik János támogatásával történt.”

+

Borbély Lénárd mentelmi jogénak felfüggesztése tárgyában a Budapesti XX. XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását. Az ellene fogalmazódott Kál Károly fémjelezte feljelentés szerint: „Borbély Lénárd önkormányzati képviselő a Csepel Önkormányzatának 2008. február 21-i nyílt ülésén Kál Károly önkormányzati képviselőnek a felszólalására a költségvetés tárgyalása során a következő tényállítást tette: Fölöslegesnek tartom, hogy az MSZP-SZDSZ vezetéshez szükség legyen Kál Károly részére havi illetve éves szinten 36 millió forint kifizetésére az igen szavazatok miatt.”

+

Gelencsér Attilát a volt önkormányzati miniszter Gyenesei István jelentette fel  mely szerint: „Gelencsér Attila a 2008. május 14. napján a Budapest, V. kerület Széchenyi rakpart 19. szám alatti Képviselői Irodaházban megtartott sajtótájékoztatóján személyével összefüggésben kijelentette, hogy nem lehet a Magyar Köztársaság minisztere, akinek neve köztörvényes bűncselekményeknél felmerül. Gelencsér Attila ezen állítását azzal indokolta, hogy öt olyan ügyben folyik nyomozás, amelyekben visszaélések történhettek dr. Gyenesei István tevékenységéhez köthetően, egy esetben pedig a közbeszerzési eljárást dr. Gyenesei István és az érintett vállalkozó előre levajazta.”

+

György István országgyűlési képviselő mentelmi joga felfüggesztése tárgyában a Pesti Központi Kerületi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását, mivel ellene a VILATI Automatizálási és Telekommunikációs Zrt. nevében a vezérigazgató Juhász Lajos feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt. A feljelentés szerint: „dr. György István 2009. október 22-én sajtótájékoztatót tartott, amelynek során becsületsértő kijelentések hangzottak el feljelentő vonatkozásában.”

+

Kiss Attila mentelmi ügyének felfüggesztését Nagy Zoltán szorgalmazta. Feljelentése szerint: „A Keleti-főcsatorna időszaki lap 2010. szeptember 29-i számában megjelent cikk, melyek közül a 14. oldalon a „Kérdések Jobbikos színvonalon és stílusban " illetve a 15. oldalon a "S akkor jut mindenre...?" című cikk található, melyben feljelentő személye, a családja, üzlete hírneve és becsülete ellen irányuló kijelentések találhatóak, adócsalással, orgazdasággal és uzsora bűncselekmények elkövetésével kapcsolatban. A sértő kijelentések megkérdőjelezik az eddigi – több mint 10 éves – üzleti munkáját illetve a családjához fűződő viszonyát.  A cikket Kiss Attila, Hajdúböszörmény Város Polgármestere, országgyűlési képviselő írta, melyben Nagy Zoltán város vezetői felkészületlenségét és alkalmatlanságát kívánta bemutatni.”

+

Németh Szilárd István mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában a Pesti Központi Kerületi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását, mivel ellene dr. Gulyás Gábor feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt. A Fidesz parlamenti képviselője a feljelentés szerint: „az ATV reggeli műsorában azt állította bejelentőről, hogy sikkasztott, miközben erről bírósági jogerős határozat nem született.”  

+

Schmidt Csaba ellen feljelentés kezdeményezője, földije, Molnár Gábor volt. „Városunk Tatabánya Közéleti Újság” 2010. áprilisi kiadványában tartalmilag visszaélt a feljelentő különleges személyi adataival, és őt megrágalmazta. A megjelenés jóváhagyása Schmidt Csaba támogatásával történt.”

+

Tamás Barnabás mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az Ózdi Városi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását, mivel ellene Ternyik András feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt. A feljelentése szerint: „2010. április 23. napján a Kazincbarcika VII. sz. választókörzetben, postaládába való bedobás útján olyan „röplapokat” terjesztettek, amelyek róla a becsület csorbítására alkalmas, valótlan tényállításokat tartalmaztak, amelynek egyik szerzője Tamás Barnabás volt.”

KDNP

A Szolnoki Városi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását Seszták Oszkár mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában, mivel ellene Helmeczy László volt országgyűlési képviselő (Fidesz, majd független) feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt. Elsősorban azt sérelmezte, hogy „Szakoly községben tartott gyűlésen a kereszténydemokrata képviselő azt állította: nem véletlen, hogy kitették a szűrét a Fideszből, ahová lépett ott fű nem termett.”

A Mentelmi bizottság 6 igen és 2 nem szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Seszták Oszkár mentelmi jogát ne függessze fel. A Tisztelt Ház megfogadta a tanácsot. 

MSZP

A Miskolci Városi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását Káli Sándor mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában, mivel ellene Kocsis István a Miskolc Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola igazgatója feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt.  A feljelentés szerint: „Káli Sándor sajtótájékoztatóján Fazola Henrik Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozásával kapcsolatban Kocsis Istvánról, mint a projekt lebonyolításának egyszemélyi felelőséről határozottan állította: az igazgató saját családi és rokoni vállalkozásának is adott megbízást a projektben, ezért nem csak erkölcsi és fegyelmi, de polgári jogi és büntetőjogi felelőssége is felvetődik.”

A Mentelmi bizottság 6 igen és 2 nem szavazat ellenében azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Káli Sándor mentelmi jogát ne függessze fel. A Tisztelt Ház elfogadta a javaslatot. 

Jobbik

A Debreceni Városi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását Rubi Gergely mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában. Ellene Lendvai Bátor Zsolt hajdúhadházi lakos tett feljelentést becsületsértés vétsége miatt a Hajdúhadházi Rendőrkapitányságon, mely szerint: „2010. december 30-án a hajdúhadházi MÁV állomás területén Lendvai Bátor Zsolt az „Út a munkába program” keretében megalakult város őrség feladatkörét látta el társával, mikor megjelent a helyszínen Rubi Gergely a „Szebb Jövőért Polgárőrség” egyes tagjaival és a feljelentőt becsületének csorbítására alkalmas kifejezésekkel illette, illetve kézzel két alkalommal is meglökte.”

A Mentelmi bizottság az ügyet 2011. június 21-i ülésén tárgyalta 6 igen, 1 nem, 1 tartózkodás mellet azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Rubi Gergely mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.

Másként vélekedett azonban Rubi Gergely. A T. Ház nyilvánossága előtt mondotta volt:

– Lendvai Bátor Zsoltot tavaly még Lakatos Bátor Zsoltnak hívták, korábban pedig Szilágyi Bátor Zsoltnak, és minden évben változtatja a nevét, hogy a különböző bűnügyi nyilvántartásokból kikerüljön. Akkora a bűnlajstroma, hogy felmerül a kérdés, van-e egyáltalán becsülete, de természetesen szeretném a bíróságon is tisztázni magam, így kérem, hogy függesszék fel a mentelmi jogomat!

A Tisztelt Ház hallgatott a kérésére.

+

A Debreceni Városi Bíróság kérte másodszor is az Országgyűlés állásfoglalását Rubi Gergely országgyűlési képviselő mentelmi joga felfüggesztése tárgyában, mivel ellene Tóth Attila a Hajdú-Bihar Megyei Polgárőr Szövetség elnöke is feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt.  A feljelentés szerint: „Rubi Gergely országgyűlési képviselő a Hajdú-Bihari Napló 2011. 03. 17-i számában az alábbi nyilatkozatot tette: azért hoztuk létre az egyesületet, mert az Országos Polgárőr Szövetség helyi szervezete nem fektetett elegendő energiát a munkába, a polgárőrök nem nagyon mertek fellépni a bűnelkövetők ellen, beérték azzal, hogy délutántól estig pár órát kint voltak, majd hazamentek lefeküdni. Hozzátette: a megyei polgárőr szövetség tavaly megkereste őket azzal, hogy lépjenek be hozzájuk, de mivel úgy látják, évek óta nem csinálnak semmit, a lehetőséget elutasították. Fenti állítások, amellett, hogy teljességgel megalapozatlanok, alkalmasak a Hajdú-Bihar Megyei Polgárőr Szövetség, illetve tagjai becsületének csorbítására.”

A Mentelmi bizottság az ügyet 2011. június 21-i ülésén 6 igen, 1 nem, 1 tartózkodás bellett azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy a képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.

Rubi Gergely azonban ezúttal is másként vélekedett.

– A feljelentő Tóth Attila írásba adta, hogy 82 településen, éves szinten több tíz milliós éves költségvetésből 41 elfogás és 39 tettenérésük volt. Hajdúhadházon a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület két hónap alatt teljesíti ezt az eredményt. Úgyhogy köszönöm szépen! Ebben az ügyben is vállalom az igazság érdekében a mentelmi jogom felfüggesztését.

Az Országgyűlés többsége támogatta Rubik Gergely kívánságát. 

+

A Legfőbb Ügyész indítványozta, Balajti László altábornagy, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója feljelentése nyomán, hogy az Országgyűlés függessze fel Staudt Gábor mentelmi jogát rágalmazásvétsége miatt. A jobbik képviselője a Nemzetbiztonsági Bizottságban szerette volna képviselni a pártja frakcióját, ám az ilyenkor szokásos „C”- típusú átvilágítás olyasmit talált a múltjában – és talán a jelenében is –, ami miatt az Alkotmányvédelmi Hivatal alkalmatlannak találta e tisztség betöltésére. Az erről szóló szigorúan titkos „C-iratot” Balajti László az AVH főigazgatója Pintér Sándor belügyminiszter ellenjegyzésével küldte el az Országgyűlés elnökének.

(A nemzetbiztonsági ellenőrzés célja, hogy meg lehessen állapítani: a fontos és bizalmas munkakörre jelölt vagy azt betöltő személyek életében van-e olyan körülmény, amely kockázatot jelent államtitkok megismerésénél. A jogszabály szerint a biztonsági feltételek vizsgálata „azon kockázati tényezők, körülmények, információk felderítését jelenti, amelyek felhasználásával a fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek tevékenysége jogellenes céllal befolyásolhatóvá, illetve támadhatóvá válhat, és ezáltal a nemzetbiztonságot sértő vagy veszélyeztető helyzet állhat elő.” Ezt a kockázati tényezőt úgy lehet leg­egyszerűbben kiiktatni, ha az államtitkok közelébe sem engedik az érintetteket. A nemzetbiztonsági ellenőrzés szintje a betöltött munkakörhöz, illetve a megismerhető, birtokolható információk szintjéhez igazodóan A, B vagy C típusú lehet. A különböző fokozatú ellenőrzések az érintettek személyes körülményeinek változását vizsgálják 5, 10, illetve 15 éves intervallumban. Az ellenőrzés alá vontnak első lépésben kérdőívet kell kitöltenie, majd a kérdőívre adott válaszok valóságtartalmát ellenőrzik és értékelik, illetve felderítik „az egyéb kockázati té­nye­zőket”. A megszerzett információk alapján a szolgálat szakvéleményt készít.)

Az ügyészség szerint: „Balajti Lászlót az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatóját, mint hivatalos személyt, annak hivatalos eljárásában érte rágalmazás, azután, hogy a polgári elhárítás a C-típusú átvilágításban nemzetbiztonsági aggályokat fogalmazott meg. Dr. Staudt Gábor terhére a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 179. §-ának (1) bekezdésébe ütköző, és a (2) bekezdésének b) pontja szerint minősülő nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségének megalapozott gyanúja állapítható meg. A bűncselekmény a Be. 52. §-ának (4) bekezdésére figyelemmel – mivel hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása miatt követték el – üldözendő.”

A Mentelmi bizottság az ügyet 2011. március 16.-i ülésén tárgyalta. Az ülésen megjelent dr. Staudt Gábor előadta: hibás és hiányos az ügyészségi indítvány. Az átvilágítási szakvélemény eleve megalapozatlan és indokolatlan a minősítése. Sajtótájékoztatókon hangoztatott állítása szerint: „Balajti László, az AVH vezetője úgy állított ki szakvéleményt, hogy azt nem alapozta meg jogilag semmilyen tényekkel, és semmilyen jogszabály által nem állíthatta volna ki azt a szakvéleményt, hogy én nemzetbiztonsági kockázatot jelentek. A hivatkozott politikai vélemények, kampányszövegek és az internetről letöltött nyilatkozatok nem képezhetik alapját a nemzetbiztonsági kockázat megállapításának, pláne, hogy bármelyik kókler mesemondó egy nap alatt különbet írt volna, mint az elhárítás.”  Közölte: „politikai koncepciós átvilágítás áldozatának" tekinti magát. Ezért pótmagánvádas ügyet kezdeményezett Balajti László ellen. Mint mondta, szeretné, ha azt minél hamarabb tárgyalnák, mert akkor a bíróság előtt is felteheti az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatójának a kérdéseit: „Kinek a megrendelésére, miért, hogy születtek a szakvélemények, mik támasztják alá, hogy én nemzetbiztonsági kockázatot jelentek?”  Bejelentette továbbá: mindent meg fog tenni, annak érdekében, hogy az „átvilágítási botrány” kapcsán mindenki megtudhassa a tényszerű igazságot illetve, hogy megtalálhassák a „politikai és adott esetben a személyes felelősöket is.”

Mindezek figyelembevételével az Országgyűlés április 26.-án felfüggesztette Staudt Gábor mentelmi jogát.

+

Zagyva György Gyula mentelmi jogának felfüggesztését is – zaklatás vétsége megalapozott gyanúja miatt – a Legfőbb Ügyész kérte.  Indítványa szerint: „A Hetek című hetilap munkatársai, Somorjai László József és Hegedűs Soma sértettek 2010. augusztus 3. napján a délutáni órákban megjelentek a Verőce községben megrendezett Magyar Sziget Fesztiválon azért, hogy a rendezvényről tudósítsanak az újságban. A rendezőségi házban lezajlott beszélgetés során Zagyva György Gyula a két újságírót fenyegető kijelentéseket tett, mindeközben a kezében lévő ostorral végig hadonászott, egy alkalommal Somorjai László felé is ütött, ami nem találta el az újságírót.”

Az Országgyűlés június 27.-én tárgyalta az ügyet. Még a szavazás előtt kért, s kapott szót a Jobbik politikusa.

– Ez az a két újságíró, annak a cionista biznisz-szektának a tagjai, a Hit Gyülekezetének a tagjai, amit önök kiemelt közcélú egyházként bejegyeznek. Ez a két újságíró, megijedt attól, hogy a kezemben egy karikás ostor volt a Magyar Szigeten, és utána telehazudták az egész sajtót.  De, attól függetlenül, hogy én és több társam nemzeti radikális elveket vallunk, minket is megilletnek bizonyos emberi jogok. Bizonyos emberi jogok, mint például az ártatlanság vélelme, amit sem a Háztól nem kaptam meg, sem az egész magyar sajtótól.  Készpénznek vették azokat a rágalmakat, amiket ránk szórtak a szekta képviselői. Mindenkit felszólítok tehát arra, hogy nyomja meg az igen-gombot. Legyen felfüggesztve a mentelmi jogom, hogy tisztázhassam: mi az, amit elkövettünk. Nyilván szeretnék, hogy úgy járjak, mint a Samu Tamás Gergő, de nem fogok. Amint kikeveredem, ebből az ügyből, mert kifogok, egy minimális bocsánatkérést azonban majd kérnék.

Az Országgyűlés – négy képviselő kivételével – teljesítette Zagyva György Gyula felszólítását: felfüggesztették a mentelmi jogát.

Búcsú a mandátumtól

Kuriózumnak számított Samu Tamás Gergő „önkéntes” visszavonulása, midőn áprilisában hivatalos személyek elleni erőszak miatt másodfokon is jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Bíróság. Az előzményekről röviden: mentelmi jogát, még 2010. június 14.- én függesztette fel (365 igen, 4 nem, 1 tartózkodás) az Országgyűlés mivel ellene, a Pesti Központi Kerületi Bíróság a Budapesti Nyomozó Főügyészség vádja alapján „csoportosan és felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt” folytatott büntetőeljárást. 

Samu Tamás Gergő – miként a vádirat fogalmazott – „a tényállás szerint 2008. március 15-én este a belvárosban a tömegből a rendőrök felé dobott tárgyakat, és egy rendőr pajzsába is belerúgott.” Mindez a Művészetek Palotájánál történt, ahol éppen Gyurcsány Ferenc mondott beszédet. A képviselő úr a nyomozáskor még tagadott, ám a tárgyalásokon - a térfigyelők illetve rendőrségi videofelvételek és más bizonyítékok hatására - elismerte a dobálást. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2010 októberében első fokú ítélete tíz hónap, két évre felfüggesztett szabadságvesztésről és 300 ezer forintos pénzbüntetésről szólt. A végzés ellen fellebbezésében azzal érvelt Samu Tamás Gergő ügyvédje, hogy „a képviselő alappal gondolhatta: a rendőrség jogszerűtlenül lépett fel a tüntetőkkel szemben.” A másodfokú bíróság idén áprilisában nagyrészt helyben hagyta a Pesti Központi Kerületi Bíróság az első fokon kiszabott tíz hónap, két évre felfüggesztett szabadságvesztést és a 300 ezer forintos pénzbüntetést. Ugyanakkor annyiban súlyosította a korábbi döntést, hogy mellőzte a büntetett előélet alóli előzetes mentesítést, a csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak vádpontjában pedig még a társ-tettesi elkövetést is megállapította.

Rubovszky György a Mentelmi bizottság elnöke az ítélet után bejelentette: az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni annak a képviselőnek a mandátumát, akit szándékos bűntett miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek. Samu Tamás Gergőnek vagy le kell mondania a mandátumáról, vagy a parlament fosztja meg attól. A Jobbik politikusa az előbbit választotta: két nappal beiktatásának esztendős jubileumának megünneplése előtt (2011.05.12.) lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról. Hangsúlyozta: döntését egyedül, és annak ellenére hozta meg, hogy igazságtalannak tartja a jogerős bírósági ítéletet. Pártja szóvivője (Mirkóczki Ádám) hasonlóan vélekedve látványosan kiállt mellette: „Botrány, hogy az ország tönkretevői jelenleg is folytathatják ámokfutásokat, ugyanolyan biztonságban vannak a parlamentben, mint korábban, holott nem Samu Tamás Gergőnek kellett volna bíróság elé állnia, hanem Gyurcsány Ferencnek és társaiknak, akiknek már réges-régen börtönbe lenne a helyük". 

Gyurcsány újra visszatér

Nem szavazott róla a T. Ház, mégis vezető hírként szerepelt, és az sem kétséges, hogy őszi „zajos események” éllovasaként újra visszatér Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának „szolid” dilemmája. A volt szocialista kormányfőt az LMP jelentette fel még 2009 októberében hivatali visszaélés miatt a sukorói kaszinó-beruházás kapcsán. Időközben Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos is (tavaly novemberben) bejelentette: küszöbön áll Gyurcsány Ferenc büntetőjogi felelősségre vonása az ingatlanügyben.

Esztendőnk áprilisában a Legfőbb Ügyészség kérte az Országgyűlés állásfoglalását Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában, jelezvén, hogy hivatali visszaélés miatt tervezik gyanúsítottként kihallgatni. Az Országgyűlés Mentelmi bizottsága, mérlegelve a mérlegelendőket, május 17-én hét igen és egy nem szavazattal úgy döntött, hogy további iratokat kér az ügyészségtől. Tették volt annak érdekében, hogy részletesebben megismerhessék, milyen bizonyítékokra alapozta indítványát az ügyészség.

A kért dokumentumok az elmúlt napokban megérkeztek Mentelmi bizottsághoz, amelyekben, mint Rubovszky György elmondta, már szerepeltek bizonyos, a nyomozás érdekeit nem sértő anyagok, például a tárgyalási jegyzőkönyvek is. A szakbizottság kereszténydemokrata elnökének tervei szerint a testület szeptember 6-án újra tárgyalhat róla, így a parlament akár már az őszi ülésszakának első napján - szeptember 12-én - dönthet arról, hogy az adott ügyben felfüggeszti-e, avagy megtartja a volt szocialista kormányfő mentelmi jogát.