A személyes felelősséget - legyen büntetőjogi vagy politikai - mihamarabb meg kell állapítani! Eltékozolt cukorgyárak. Egyenruhás bűnözés. Húsvéti utaztatás. Megélhetési bűnözés vagy cigánybűnözés sújtja Magyarországot? A sukorói King's City. Innováció. Történelmi dátum: 2011.04.18. Titkosan szavaztak. MÁV Zrt.: 75 oldalas dokumentum. Elutasítva!
kdnp.hu – Bartha Szabó József
Vizsgáló- és eseti bizottságok: közös ismérvük, hogy ideiglenesek. Megbízatnak egy kényes feladattal, majd feltárva a feltárandókat jelentést készítenek, melyet az Országgyűlés mérlegel, megpróbálja hasznosítani a hasznosíthatókat, aztán történik, ami történik, - ha történik.
Folyamatban
A Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó országgyűlési vizsgálóbizottságot a Jobbik frakciójának kezdeményezésére tavaly decemberben hozta létre a T. Ház. (Elnöke: Kepli Lajos – Jobbik, alelnöke: Gőgös Zoltán – MSZP. Tagjai: Ékes József, Gyopáros Alpár, Győrffy Balázs, Lasztovicza Jenő – Fidesz, Aradszki András – KDNP, Kovács Tibor – MSZP, Ferenczi Gábor – Jobbik, Jávor Benedek – LMP.)
|
A magyar nép, az eljövendő magyar generációk egészséges környezethez való jogáért viselt felelősségére tekintettel az Országgyűlés kinyilvánította, hogy Magyarország történetének legnagyobb környezeti katasztrófáját okozó esetleges emberi mulasztások előfordulását a jövőben minden lehetséges eszközzel meg kell akadályozni. Az Országgyűlés határozott álláspontja volt, hogy a Kolontár melletti gátszakadásért viselt személyes felelősséget - legyen büntetőjogi vagy politikai - mihamarabb meg kell állapítani. A vizsgálat tárgya annak feltárása, hogy milyen mulasztások vezettek a Kolontár melletti vörösiszap-tározó gátjának átszakadásához, a tározó építése és fenntartása során milyen esetleges visszaéléseket követtek el. Milyen felelősség terheli ez ügyben az előző ciklus kormányzatához, konkrétan Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnökhöz köthető érintett vállalatokat, vállalkozókat, illetve történtek-e a korábbi kormányzathoz, vagy a korábbi kormányzat által irányított egyes közigazgatási szervezetek által elkövetett olyan hatósági vagy egyéb adminisztratív visszaélések, amelyek e katasztrófa bekövetkezését lehetővé tették. A vizsgálat tárgya továbbá annak megállapítása is, hogy hol találhatók még az országban környezetre veszélyes technológiát alkalmazó - működő, vagy bezárt - ipari létesítmények, és ezek milyen állapotban vannak. |
A bizottság eddig 10 alkalommal, több mint 20 órát ülésezett. Meghallgattak számos szakértőt, a vélt vagy valós felelősök megszólaltatásával is próbálkoztak, helyszíni szemlét is tartottak Mosonmagyaróvárott a MOTIM Zrt. vörösiszap-tározóinál, az Aloxid Kft. vörösiszap-tározóinál, a MAL Zrt. ajkai üzeme vörösiszap-tárolójánál és az Ajkai Timföldgyár vörösiszap-tárolóinál. A vizsgálat eredményeiről, tanulságairól szóló jelentésüket 2011. november elsejéig kell benyújtaniuk az Országgyűlésnek.
+
Fölöttébb nehéz föladatra vállalkozott a Tisztelt Ház, midőn létrehozta a cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottságot.
A rendszerváltás idején, 1990-ben még 12 cukorgyár működött Magyarországon, 600 ezer tonna kapacitással. A privatizációs eljárások során tulajdont szerzett külföldi befektetők száz éves hagyományokra visszatekintő üzemeket is bezártak, a termelést megszüntették. 2006-ban az Európai Unió a termelés csökkentését célzó, azt ösztönző „cukorreformot" vezetett be, amelynek a magyar kormány önkéntes túlbuzgó felajánlása eredményeképpen a még meglévő 400 ezer tonnás kvóta 105 ezer tonnára csökkent. Cukor-exportálóból importra szoruló kiszolgáltatott országgá vált Magyarország. Egyetlen működő - az is külföldi tulajdonban lévő - cukorgyárunk maradt, a kaposvári Magyar Cukor Zrt., melynek éves termelése a fennmaradt kvótának felel meg.
Az Országgyűlés - a magyar nép, a jelen és az eljövendő generációk egészséges és hazai élelmiszerhez való jogáért viselt felelősségére tekintettel – kinyilvánította, hogy Magyarországon a cukoripar területén olyan intézkedések (privatizáció, kötelezettségvállalások, állami támogatások, gyárbezárások, cukorreform, diverzifikáció stb.) történtek az elmúlt több mint két évtizedben, amelyek erősen feltételezhetően, az eredeti szándékokkal ellentétesen, a nemzeti érdekeket súlyosan sértve, az ágazat katasztrofális leépüléséhez vezettek.
|
A kedvezőtlen folyamatokért, cselekményekért viselt személyes - büntetőjogi vagy politikai - felelősséget mihamarabb meg kell állapítani, ezért a jelenlegi állapotokhoz vezető folyamatok vizsgálatára létrehozott bizottság feladata lesz az alábbi kérdések tisztázása: – a cukoripar privatizációja során milyen mulasztások történtek, milyen privatizációs döntések, megállapodások születtek, azokhoz kapcsolódóan az új tulajdonosok felé milyen kikötések kapcsolódtak, betartották-e azokat? – ki, mikor, és hogyan ellenőrizte az új tulajdonosok által vállalt kötelezettségek betartását? – milyen jogszabályi felhatalmazás, irányelvek és szakmai szempontok alapján születtek döntések a cukoripari privatizáció folyamatáról? – a koncepcióalkotásban, pályázati és döntéshozatali folyamatban mely állami és kormányzati szervek voltak érintettek (előkészítés, döntés, ellenőrzés)? – milyen felelősség terheli ez ügyben a korábbi ciklusok - különös tekintettel a szocialista-szabad demokrata koalíciók - kormányzatát, mennyiben szolgálta a privatizáció a hozzájuk köthető gazdasági érdekkörök céljait? – az egyes üzemek értékesítéséből befolyt vételár miként aránylott azok valós piaci értékéhez? – milyen okra vezethető vissza, hogy az elidegenített üzemek jellemzően külföldi tulajdonba kerültek? – az Európai Unió 2004. évi csatlakozásunkkor hatályban lévő cukorrendtartása, majd az azt követő több lépcsős cukorrendtartási reform előkészítési és döntési folyamatában milyen álláspontot, milyen szakmai alapon és milyen cél elérése érdekében képviselt Magyarország? – a 2004-től hivatalban lévő miniszterelnökökhöz és szaktárca-vezetőkhöz milyen döntések, milyen általuk képviselt magyar álláspont, adminisztratív intézkedések köthetők, amelyek lehetővé tették a jelenlegi helyzet kialakulását? – az intézkedések milyen hatással voltak, vannak a hazai cukorrépa termesztésre, a cukorpiaci helyzetre és az árakra, a szakágazati foglalkoztatásra, továbbá a kapcsolódó műszaki fejlesztésre és kutatásra? |
Esztendőnk május 17.-én született országgyűlési határozatot egyedül az MSZP nem támogatta. A 16 tagú vizsgáló bizottság társelnökei: Font Sándor (Fidesz), Józsa István (MSZP). Tagok: Hanó Miklós, Horváth István, Ivanics Ferenc, Koncz Ferenc, Simonka György (Fidesz), Aradszki András, Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP), Ficsor Ádám, Harangozó Gábor, (MSZP), Magyar Zoltán, Varga Géza, Z. Kárpáti Dániel (Jobbik), Szabó Rebeka (LMP), Molnár Oszkár (Független). A bizottság a munkájáról jelentést készít, amelyet a megbízatásának kezdetétől számított 180 napon belül kell benyújtania az Országgyűlésnek.
+
Az Országgyűlésnek létrehozta „az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő” eseti bizottságot, (2011.06.06.) is. Tette volt, mert Magyarország legfőbb népképviseleti szerveként kiemelt fontosságot tulajdonít a hazánkban meglévő köznyugalom, közrend és közbiztonság fenntartása, valamint az ehhez szükséges eszközök megteremtésének.
|
Az elmúlt időszakban Gyöngyöspatán és hazánk több más pontján kialakult helyzet körülményeinek tisztázására, a közbiztonsági tevékenységet jogellenesen szervező, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsító egyenruhás csoportok kialakulását kiváltó társadalmi jelenségek megoldására, a működő jogellenes csoportok törvényes felszámolásának elősegítése érdekében a bizottság feladata lesz: – a gyöngyöspatai romák „húsvéti utaztatása” körülményeinek és szervezésének feltárása. – annak megállapítása, hogy mely hazai és külföldi személyek, illetve szervezetek szervezik és támogatják anyagilag a Gyöngyöspatán, valamint hazánk más pontjain egyenruhában tartózkodó, magukat valótlanul és jogellenesen rendfenntartóknak beállító személyeket, csoportokat és szervezeteket? – annak megállapítása, hogy ki és miért állította valótlanul azt a Vöröskereszt által hosszú ideje szervezett akcióról, hogy a gyöngyöspatai romák helyszínről történő evakuálása zajlik, mi volt ezen pánikkeltés oka és célja? – annak megállapítása, hogy kinek a megbízásából, és milyen szerepet játszott a Gyöngyöspatán lezajlott eseményekben Richard Field, valamint kinek a megbízásából, és milyen céllal állította valótlanul, hogy evakuálni kell a helyi lakosságot? – annak megállapítása, hogy mely magyarországi, esetleg külföldi szervezetek támogathatják Richard Field szerepvállalását, mely külföldi szervezetekkel, sajtóorgánumokkal tarthat fenn kapcsolatot? – annak megállapítása, hogy az Országgyűlésben képviselettel rendelkező ellenzéki pártok közvetett vagy közvetlen módon részt vettek-e az ország közrendjének, közbiztonságának és köznyugalmának megzavarásában, és ha igen, azt milyen szándékkal és céllal tették? – annak megállapítása, hogy a képviselőcsoportokat, vagy azok egyes tagjait a kialakult helyzettel összefüggésben milyen politikai felelősség terheli? – annak megállapítása, kinek az érdeke, hogy a nemzetközi sajtó Magyarországról, a valóságban nem létező polgárháborús helyzetet mutasson be, valamint kik és miért nyújtanak téves, Magyarországot indokolatlanul rossz fényben feltüntető információkat, ezzel lejáratva hazánkat a nemzetközi közvélemény előtt? – javaslattétel a működő jogellenes csoportok törvényes felszámolásának elősegítése érdekében. |
Az MSZP, LMP és a Jobbik egységesen ellene voksolt. A bizottság elnöke: Kocsis Máté (Fidesz), alelnökei: Harangozó Tamás (MSZP), Móring József Attila (KDNP). Tagjai: Berényi László, Csenger-Zalán Zsolt, Karakó László, Németh Szilárd István (Fidesz), Básthy Tamás (KDNP), Nyakó István (MSZP), Balczó Zoltán, Mirkóczki Ádám (Jobbik), Mile Lajos (LMP), Pősze Lajos (Független). A bizottság tagjának csak az volt választható, aki olyan érvényes „C” típusú nemzetbiztonsági ellenőrzéssel rendelkezik, amely kockázati tényezőt nem állapított meg, valamint titoktartási nyilatkozatot tett. A bizottság munkájáról jelentést készít, amelyet 150 napon belül kell benyújtania az Országgyűlésnek.
+
Időközben Vona Gábor, Apáti István, Szilágyi György (Jobbik) is – hasonló témában – „megélhetési bűnözés vagy cigánybűnözés sújtja-e Magyarországot?” címmel tényfeltáró és megoldási javaslatokat kereső bizottság felállítását szorgalmazta. Országgyűlési határozati javaslatuk szerint hazánk újjáépítésében kiemelt szerep jut a közrend és a közbiztonság helyreállításának, az emberi élet védelmének és a tulajdon megóvásának. „A problémákról nem elég beszélni, fel kell tárni annak okait és meg kell kezdeni a helyzet kezelését, mielőtt polgárháborús helyzet alakul ki az ország egész területén.”
|
Az elmúlt időszakban hazánk több pontján (különösen az ország keleti felében), Miskolcon, Ózdon, Lakon, Gyöngyöspatán, Hajdúhadházon, Szikszón, egyéb városokban és falvakban a közbiztonságra, közrendre, az ott élő emberek életére, valamint a tisztességes magyar emberek anyagi javaira veszélyt jelentő helyzet alakult ki, melynek okai és a problémák lehetséges megoldásai a hatóságok előtt jelenleg még tisztázatlanok. A bizottság feladata lenne: – bűncselekményeket elkövetők körének feltárása! – annak feltárása, hogy egyszerűen a megélhetési bűnözésre épülő életformának, avagy a cigánybűnözés terjedésének eredményeképpen elkövetett bűncselekmények veszélyeztetik-e a magyar lakosságának életét és javait? – annak felkutatása, hogy e cselekményeknek milyen megjelenési formái vannak? – annak megállapítása, hogy a közbiztonságot veszélyeztető cselekményeknek melyek a kiváltó okai? – annak összegzése, hogy a bűncselekmények elkövetése milyen nem kívánatos eredményekre vezet mind helyi, mind országos szemszögből nézve! – annak megállapítása, hogy a speciális bűnelkövetési formákkal szemben milyen lehetséges megoldások léteznek és ezek megvalósításához milyen eszközökre van szükség? – annak megvizsgálása, hogy milyen a nevesített erőszakos és vagyon elleni bűncselekményekért elítélt elkövetők etnikai összetétele a büntetés-végrehajtási intézetekben? |
Az Alkotmányügyi bizottság ajánlása dönt majd arról, hogy tárgysorozatba veszi-e vagy sem a T. Ház az indítványt.
+
„Folyamatban” címszó kíséri „a sukorói King's City beruházással kapcsolatos közigazgatási kudarcokat feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló indítványt is. Az LMP jelese, Schiffer András szerint a sukorói King's City beruházáshoz kapcsolódó telekügy az állami vagyonnal való felelőtlen gazdálkodás iskolapéldája. Rámutat arra, hogy a befektetői érdekek és a politika viszonyában nem biztosítják kellő garanciák a közérdek érvényesülését. A politika legbefolyásosabb szereplőinél vizitelnek befektetők és lobbisták, és nem hogy a tárgyalás tartalmáról, de a tényéről sem kap a nyilvánosság tájékoztatást. Alappal feltételezhető, hogy a kormányzati döntés-előkészítési eljárás garanciái nem biztosították azt, hogy a konkrét ügyben szakmailag megalapozott döntések szülessenek. Mint ahogy nem védték megfelelően sem az állami vagyont, sem a helyiek érdekeit.
|
A vizsgálat tárgya különösen a következő kérdések megválaszolása: 1. Milyen eljárásban, mely szempontok mérlegelésével, milyen szakért ők bevonásával alapozta meg a kormány a King's City beruházás Kormány általi támogatását és a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt üggyé nyilvánítását? 2. Vizsgálták-e a kiemelt üggyé nyilvánítás során a beruházás várható hatásait, így különösen a z ökológiai, fenntarthatósági szempontokat vagy a beruházás megvalósulásával közvetlenül érintett helyiek különböző érdekeit? 3. A King's City beruházásban érdekelt befektetői kör milyen formában képviselte érdekeit a kormány előtt, személy szerint ki, milyen nyilatkozatot, illetve ígéretet tett a beruházó számára a kormány nevében? 4. Kormányzati felhatalmazás nélkül ki és miről tárgyalt a King's City beruházásban érdekelt befektetői körrel, így különösen milyen nyilatkozatot, illetve ígéretet tett Orbán Viktor miniszterelnökké választását megelőzően a befektetői kör számára? 5. A King's City beruházást megelőzően milyen területrendezési eszközök voltak Velencei-tó környékének fejlesztésére, ezekbe hogyan illeszkedett bele a beruházás? 6. Milyen intézkedéseket tett a kormány a King's City beruházással összefüggő telekcsere értékaránytalanságának felismerését követően a hasonló ügyek megismétlődésének elkerülése érdekében? 7. Megfelelően biztosítja-e a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt üggyé nyilvánításának garanciarendszere, hogy a döntések meghozatalánál a szakmai szempontok kellő mérlegelést kapjanak, és hogy a politikai döntést ne torzíthassa el illetéktelen külső befolyás? 8. Megfelelően biztosítja-e a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt üggyé nyilvánításának garanciarendszere, hogy az ökológiai szempontok mérlegelésre kerüljenek, így különösen felméri-e a kormány számára tett döntési javaslat a beruházás környezeti hatásait, különös tekintettel arra, hogy a kiemelt beruházássá nyilvánítással a civil szervezetek ilyen ellen őrzési jogköre háttérbe szorulhat? 9. Milyen terve van a kormánynak a Velencei-tó környékének fejlesztésére? Ez a terv mennyiben veszi figyelembe az ökológiai szempontokat? 10. Összességében: milyen költséggel járt a King's City beruházás az államháztartás számára? |
Az Alkotmányügyi bizottság ajánlása hivatott dönteni arról, hogy tárgyalja-e avagy nem a T. Ház.
+
Tárgysorozatban leledzik Pokorni Zoltán, Pósán László (Fidesz) innovációs és fejlesztési eseti bizottság létrehozásáról szóló javaslata is. Különös fontosságot és időszerűséget ad a kérdés kezelésének az a körülmény, hogy a tervezett törvények jelentős mértékben befolyásolják az e területen működő intézmények, felsőoktatási, kutatási, fejlesztési nonprofit vállalkozások tevékenységének törvényi környezetét.
|
A bizottság feladata, lesz, lehet: – A tudomány és a gazdaság kapcsolatának erősítése. – Az Országgyűlés kutatásfejlesztés- és innováció-politikai tevékenységének elősegítése. – Az innovációt érintő törvények áttekintése. – A kutatásról és fejlesztésről közvetlenül rendelkező törvények, kormány, illetve miniszteri rendeletek áttekintése. – A K+F, innováció és tudománypolitikai tevékenység kormányzati kezelésének módja, szervezeti rendjének áttekintése, hatékonyságának vizsgálata, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása alapján. |
Befejezve
Tavaly július 28.-án fogadta el az Országgyűlés az új Alkotmányt előkészítő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozatot. (Az LMP voksolt ellene, az MSZP többsége pedig tartózkodott.) Néhány nap múlva (2010.07.20.) már meg is kezdte a munkáját Salamon László (KDNP) elnök, Balsai István, Gulyás Gergely, Mátrai Márta (Fidesz), Bárándy Gergely (MSZP), és Gyüre Csaba (Jobbik) alelnökök vezetésével a 45 tagú bizottság, (Fidesz: 23, KDNP: 7, MSZP: 7, Jobbik: 6, LMP: 2).
Tizenháromszor üléseztek, 20 órát töltve a tárgyaló asztal mellett. Az MSZP és LMP már a harmadik ülés után (2010.09.13.) kivonult, és többé vissza sem tértek, a Jobbik a nyolcadik ülés után (2010.11.16.) jutott ugyanerre az elhatározásra.
Az új Alkotmányt előkészítő eseti bizottság azonban talpon maradt. Keményen dolgozva, ez év márciusában Magyarország Alkotmányának szabályozási elveiről címmel az Országgyűlés elé terjesztette indítványát. A Tisztelt Ház Magyarország Alaptörvénye címre keresztelve tárgyalta. Több mint egy hónapig csak ezzel foglalatoskodott. Az MSZP és az LMP távolmaradásával tüntetett, heteken át üresen tátongtak a széksoraik, Házon kívülről támadták idehaza és külföldön egyaránt. A parlamenti vitában aktívan részt vevő Jobbik viszont „csak” idehaza lázadt. Levették a falról „a nemzeti együttműködés nyilatkozatot” és helyére újat akasztottak, melyen Rákosi Mátyás portréjába Orbán Viktor arcát montírozták.
Történelmi dátum: az Országgyűlés 2011.04.18.-án elfogadta a Magyarország Alaptörvénye címet viselő új Alkotmányt. A szavazás eredményét (262 igen, 44 nem, 1 tartózkodás) vastaps fogadta a kormánypárti padsorokban. A Jobbik képviselői „Áruló nem leszek !” feliratot formáztak betűkből, s ellene szavaztak, hangosan hangoztatva: „csöbörből vödörbe esett az ország, a rákosista alaptörvény helyére újabb egypárti, párturalmi Alkotmány kerül.” LMP távolról tudatta: tákolmány, a demokrácia halála, a Fidesz arcátlan politikájának csúcsa. Az MSZP képviselői megüzenték: túlságosan keresztény, Isten említése felesleges, egypárti és neohorthysta, történelmet hamisít, és hiába lép életbe január elsején, nem esküsznek fel rá.
Íme: Magyarország Alaptörvénye. Hitelesen idézzük, a címre kapcsolva teljes egésze olvasható, és eldönthető: valóban olyan, mint, amilyennek távolról az MSZP-LMP, vagy valamivel közelebbről a Jobbik látta, látja?
+
Eredményesen zárta az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság a munkáját. Javaslatuk alapján öt új alkotmánybírót választott a Tisztelt Ház, (2011. 06. 27.). Titkosan szavaztak. A 386 képviselő közül 352 adott le szavazólapot. A voksolás eredménye szerint Pokol Béla (298 igen, 50 nem, 4 tartózkodás), Dienes-Oehm Egon (268 igen, 78 nem, 6 tartózkodás), Balsai István (265 igen 81 nem, 6 tartózkodás), Szívós Mária (263 igen és 82 nem, 7 tartózkodás) és Szalay Péter (263 igen, 85 nem, 4 tartózkodás) kapott bizalmat.
Az eseményt cirkusz kísérte a javából. Mesterházy Attila pártelnökkel az élén, az MSZP választási eljárást szégyenletesnek és a demokrácia sárba tiprásának nevezte. Az LMP képviselői még a szavazólapokat sem vették fel. Frakcióvezetőjük, Schiffer András, az egészet viccnek minősítette. A Jobbik pedig előre bejelentette: egyedül Pokol Béla alkotmánybíróvá választását támogatják: a másik négy jelöltet „pártkötődésük” miatt nem.
A frissen választott alkotmánybírók szeptember elsejétől kezdhetik meg munkájukat. Mandátumuk - az eddigi kilenc helyett – tizenkét évre szól. A létszámbővítés révén a Taláros Testület, sok év után, szeptemberben elsején teljes létszámban kezdheti meg munkáját, ledolgozhatja az évek alatt felhalmozott ügyhátralékát, a lehető legrövidebb időn belül elbírálhatja a beérkezett indítványok tömegeit, és „megfelelő, ésszerű határidőben” hozhatja meg döntéseit. (Az alkotmánybírók nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. Emiatt a megválasztott alkotmánybírák közül Balsai Istvánnak le kell mondania országgyűlési képviselői posztjáról, s így Budapest II. kerületében – ahol a politikus tavaly áprilisban egyéni mandátumot szerzett – időközi választást kell majd tartani.)
+
Az Alkotmánybíróság tagjait jelölő bizottság javaslata alapján az Országgyűlés a Taláros Testület elnökét is megválasztotta. Paczolay Pétert kapott bizalmat. Megválasztásához a képviselők kétharmadának - azaz 257 képviselőnek - az „igen” szavazatára volt szükség. Ennél többen bíztak benne: (276 igen és 76 nem, 6 tartózkodás.) A választás titkos volt, a szavazás hivatalos jegyzőkönyve azonban néhány dolgot „elárult.” Huszonnégyen nem írták alá a jegyzőkönyvet, vagyis ők nem vettek fel szavazólapot. A szocialisták közül Baja Ferenc, Botka László, Burány Sándor, Gyurcsány Ferenc, Mandur László, Mesterházy Attila, Molnár Csaba, Molnár Zsolt, Oláh Lajos, Puch László, Sós Tamás, Szekeres Imre, Tóth Csaba, Újhelyi István, Varga Zoltán, és Veres János élt e lehetőséggel. A Jobbik padsoraiból Apáti István, Bertha Szilvia, Rubi Gergely és Staudt Gábor, az LMP frakcióból Karácsony Gergely és Szabó Tímea, a függetlenek közül pedig Molnár Oszkár döntött úgy, hogy nem szavaz. Nem kis meglepetésre, a kereszténydemokrata Nagy Kálmán is ezt a tábort gyarapította.
+
Letette jelentését az Országgyűlés asztalára a Latorcai János (KDNP) és Kovács Zoltán szorgalmazására létrejött Magyar Államvasutak Zrt. jelenlegi áldatlan gazdasági helyzetéhez vezető, 2002-2010 közötti – kiemelten a MÁV Zrt. szerkezetátalakítására és a leánytársaságok privatizációjára vonatkozó – döntések átvilágítására létrehozott vizsgálóbizottság is.
|
A bizottság feladata volt: 1. Hogyan alakult a MÁV-csoport gazdálkodása 2002-2010 között? (Gazdálkodás, létszám, forgalom, adósságállomány, költségvetési kapcsolatok.) 2. A MÁV Zrt. tevékenységeit leánytársaságokba kiszervező döntések előkészítése és tartalma. A döntésekben milyen szerepet játszott az a tény, hogy az állami tulajdonú társasági vagyonelemek és tevékenységek kiszervezésével kikerülhető az országgyűlési kontroll? 3. Hogy hat ki a MÁV Zrt. szerkezetátalakítása az állami vagyonra? 4. Milyen döntések előzték meg a MÁV-nál a leánytársaságok privatizációját, a leánytársaságoknál miért a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, és miért nem az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 2007. évi CVI. törvény - rendelkezéseit alkalmazták? 5. Megtörtént-e, és ha igen, hogyan, a leánytársaságok privatizációt megelőző vagyonértékelése, vagyonbecslése? 6. Készült-e hatástanulmány, elemzés, vizsgálat, és ha igen, milyen tartalommal arra vonatkozóan, hogy milyen hatással lesz a tartósan veszteséges állami társaságra a vagyonelemek kiszervezése, majd privatizációja? 7. Mi történt a privatizált leánytársaságokért kapott ellenértékkel? 8. Milyen hatása volt a MÁV Zrt. eredményére, a tartósan veszteséges gazdálkodásra a szerkezetátalakítás és a későbbi privatizáció? 9. A MÁV Zrt. szerkezetátalakítását követően kialakult szervezeti és működési rendszere biztosította-e a korábban kiszervezett feladatok ellátását? 10. Származott-e mérhető gazdasági előnye a MÁV Zrt.-nek a kiszervezésből? 11. Milyen a MÁV vagyonelemeinek a privatizációt követően kialakult tulajdonosi szerkezete és hogyan épül fel a jelenlegi tulajdonosi kör? 12. Minősíthető mindez privatizációs törvény megkerülésének az állami vagyon törvénytelen értékesítésének? |
A terjedelmes, szabálytalanságok, visszaélések sorozatát feltáró 75 oldalas dokumentum (PDF) elfogadását követően – az MSZP „nem”-jei ellenére – az Országgyűlés (2011.06. 20.) fontosnak tartotta, hogy „a vizsgálóbizottság által feltárt hiányosságok és működési rendellenességek mihamarabb megoldásra kerüljenek, ezért felkérte a korrupcióellenes és elszámoltatási kormánybiztost a jelentésben javasolt ügyek további vizsgálatára, a szükséges intézkedések megtételére”, egyúttal felszólította a MÁV Zrt. vezérigazgatóját is a jelentésben javasoltak figyelembevételére.
Elutasítva
|
Benyújtva |
Benyújtó |
Eredmény |
|||
|
A magyarországi élelmiszeripar privatizációs folyamatának hatásait feltáró eseti bizottság létrehozásáról. |
Varga Géza |
Jobbik |
Mezőgazdasági bizottság: elutasítva |
2011.06.08. |
|
|
A lakáshitelesek megmentése érdekében felállított operatív eseti bizottság létrehozásáról. |
Simon Gábor, Kiss Péter, Mesterházy Attila, Tóbiás József, Nemény András, Káli Sándor, Szűcs Erika (MSZP), Varga László, Gúr Nándor, Pál Tibor, Sós Tamás, Tóth Csaba |
MSZP |
Költségvetési bizottság: elutasítva |
2011.05.16. |
|
|
Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat kidolgozása céljából felállítandó eseti bizottságról.
|
Nyikos László |
Jobbik |
Költségvetési bizottság: elutasítva |
2011.06.06. |
|
|
A Médiaszabályozást Előkészítő Eseti Bizottság felállításáról. |
Hiller István, Lendvai Ildikó, Mandur László, Tóbiás József |
MSZP |
Kulturális bizottság: elutasítva
|
2011.03.29. |
|
