Benyújtotta a kormány a parlamentnek a költségvetési és az államháztartási törvénynek a 250 milliárd forintos stabilitási tartalék létrehozásával összefüggő módosításait. Az intézkedések hatásaként 1,7 milliárd forinttal csökken az idei államháztartási hiány. Az államháztartási törvény módosításával a kormánynak az a célja, hogy az évközben felmerülő többletkiadások forrását fejezeteken belül, és ne a központi költségvetés rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatából biztosítsák. 2011-re megalkotna egy új, speciális szabályt, amelynek értelmében a fejezeti kezelésű előirányzatok az eredeti céltól eltérő kiadások teljesítésére is felhasználhatók lesznek, ha azok év közben merültek fel.

A kormány múlt héten döntött a stabilitási tartalék létrehozásáról: a 250 milliárdos csomag legnagyobb tételét az teszi ki, hogy a kabinet a közvetlenül irányítása alá tartozó szervezeteknél, így a minisztériumoknál is mintegy 187 milliárd forintot zárol. A büdzsémódosítási javaslat szerint az Országgyűlés fejezetén belül is meghatároznak tartalékképzést. Kimondanák azt is, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kiadási előirányzatából 5 milliárd forinttal úgynevezett médiatartalékot kell létrehozni; ennek felhasználásáról az Országgyűlés dönt majd. Az Országgyűlésen kívül tartalékot kell képezni a kormány irányítása alá nem tartozó fejezetekben is, például a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, az Alkotmánybíróságnál, a bíróságoknál és az ügyészségnél is. A tartalékba helyezett összeg mértéke a kormány irányítása alá tartozó fejezetek számára előírt zárolási kötelezettség 50 százaléka. A tartalékba helyezett összegek felhasználásáról az Országgyűlés november 20-ig határozatban dönt.

+

A nándorfehérvári diadal 555. évfordulójának emlékére július 22-ét a hazaszeretet napjává történő nyilvánítását kezdeményezte Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára. (Történelemből ismert tény, hogy Nándorfehérvárt – a mai Belgrádot – 1456. július 4-21-e között a keresztények a törökök tízszeres túlereje ellen tartották meg. A döntő csatát Hunyadi János vezetésével, 1456. július 22-én, a vár mellett vívták meg. Előző nap az egyesült magyar sereg visszaverte a török támadást, július 22-én pedig Hunyadi János vezetésével kitörtek a várból és a Kapisztrán János vezette keresztesekkel közösen meghátrálásra kényszerítették a túlerőben lévő törököket. Ezzel 70 évre megállították a török birodalom európai térhódítását. A nándorfehérvári diadalra azóta a déli harangszó emlékezteti a keresztényeket.) A kereszténydemokrata politikus már 2006-ban, a nándorfehérvári diadal 550 éves évfordulóján is benyújtotta javaslatát, de akkor az Országgyűlés tárgysorozatba sem vette. A mostani határozat tervezet újra felkéri a kormányt, az önkormányzatokat, a civil és kulturális szervezeteket, valamint a polgárokat, hogy minden évben, július 22-én méltó módon emlékezzenek meg a hazaszeretet, a közös értékekért való felelősségvállalás és áldozathozatal e kiemelkedő, történelemformáló megnyilvánulásáról.

+

Magyarország eladósításának kivizsgálására parlamenti albizottság létrehozását kezdeményezi a Fidesz - jelentette be Szijjártó Péter a miniszterelnök szóvivője, az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának alelnöke. Hangsúlyozta: az nem megy, hogy míg az emberek és a kormány közös erőfeszítéssel azon vannak, hogy csökkenjen az államadósság, addig azok, akik okozták az ország eladósítását, „éljenek, mint Marci Hevesen". Az ország eladósítása az egyik legnagyobb politikai bűn, amelyet valaha elkövettek politikusok Magyarország ellen. 2002-ben az első Orbán-kormány úgy adta át a kormányzást a szocialistáknak, hogy az államadósság 53 százalék körül volt a GDP-hez viszonyítva. Jogos a kérdés: mi történt 2002 és 2010 között, hogyan fordulhatott elő, hogy 53-ról 80 százalékra  – 12 ezer milliárd forinttal – nőtt nyolc esztendő alatt Magyarország államadóssága.  A „drámai mértékű eladósodottság" a mindennapi életben azt jelenti, hogy kizárólag a kamatteher 2010-ben a személyijövedelemadó-bevétel 57 százalékát elvitte.

Az albizottság – amelynek az elnöke Dancsó József (Fidesz) lehet – a költségvetési bizottságon belül jönne létre, és az elmúlt nyolc év gazdasággal kapcsolatos kormányzati döntéseket világítaná át, azt vizsgálná, hogy kik hoztak olyan döntéseket, amelyek az ország eladósításához vezettek, milyen mozgatórugói voltak ezeknek a döntéseknek és milyen magánérdekek vezérelték. Azt is mérlegelné, hogy a politikai mellett megállapítható-e - és ha igen, milyen módon – a jogi felelősség.  Kikérné azoknak a miniszterelnököknek, pénzügyminisztereknek a „személyes véleményét is", akik az ország eladósítása során a felelős döntéseket meghozhatták, Gyurcsány Ferencet, Veres Jánost, Draskovics Tibort is például szívesen meghallgatnák.

+

Kedden hozza nyilvánosságra a kormány az ország megújítása érdekében meghozandó reformlépéseket - jelentette be Kovács Zoltán, a kommunikációért felelős államtitkár. Hangsúlyozta: „Megmutatjuk azokat az irányokat, amelyen keresztül elindulhat az ország megújítása, Egy olyan rendszert fogunk létrehozni, amelyben fenntartható módon, a párhuzamosságok kiiktatásával és a közpénzek gondos felhasználásával lehet majd az államot működtetni."

+

Szeptembertől az általános iskolák alsó tagozatán és ötödik osztályban várhatóan bevezetik a mindennapos testnevelést, ha az Országgyűlés elfogadja az új közoktatási törvényt. A mindennapos testmozgás felmenő rendszerben, később a felső tagozaton és középiskolákban is életbe lépne az oktatási államtitkárság tervei szerint. Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár elmondta: a mindennapos testnevelés bevezetéséről a politikai döntés megszületett, a vonatkozó költségigények pedig szerepelnek a közoktatási törvény koncepciójában.

+

Törvényjavaslatot nyújt be a Fidesz a parlamentnek arról, hogy a dohányzást még 2011-ben teljesen kitiltsák a kocsmákból, kávézókból, diszkókból és éttermekből, vagyis a vendéglátóhelyekről. 2007-ben az SZDSZ-es Horváth Ágnes vezette Egészségügyi Minisztérium már próbálkozott hasonló tiltással, de a tervből semmi sem lett, és ebben nagy szerepe volt akkor a vendéglátó-ipari és a dohányipari lobbik erejének. A jelentős szavazatveszteséget ígérő javaslat most egyéni képviselői indítvány formájában kerül az Országgyűlés elé, és miután nem a kormány jegyzi, így a dohányiparral és a vendéglátóiparral való egyeztetéseket is el lehet kerülni.

+

Támogatja Balsai István (Fidesz), a semmisségi törvényjavaslat benyújtója, hogy előterjesztése kiegészüljön a Jobbikos Gaudi-Nagy Tamás kapcsolódó módosító indítványával. Balsai István indítványa semmisnek mondaná ki azokat a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben meghozott bírósági ítéleteket, amelyek alapját kizárólag rendőri jelentés, illetve rendőri tanúvallomás képezte. Gaudi-Nagy Tamás kiegészítené az előterjesztést azzal, hogy a jogszabály hatálya alá tartozó esetekben "nem járhat el az a bíró, illetve bírói tanács, amely az ügyben korábban eljárt". E kizárási ok alkalmazása szerinte szükséges az eljárási garanciák érvényesülése érdekében. (A 2006-os őszi események után a nyomozási bírók automatikusan 186 embert helyeztek előzetesbe, akik közül l83-at a másodfok szabadlábra helyeztek.) Gaudi-Nagy Tamás azt is kezdeményezte, hogy a 2002 és 2010 között gyülekezési joggal összefüggésben hozott hasonló típusú elítélésekre is vonatkozzon a törvény hatálya, illetve, hogy hozzanak külön közkegyelmi törvényt „az elmúlt 8 évi politikai ellenállás során elítéltek vonatkozásában", ezek a módosító indítványai azonban a Fidesz-frakcióban nem kaptak támogatást.

+

Újra a parlament asztalán a médiatörvény és a médiaalkotmány módosítása. Mielőbbi elfogadása érdekében a kormány kezdeményezte: az Országgyűlés úgy térjen el a Házszabálytól, hogy az összevont általános és részletes vitára már március 1-én (kedden) megtörténhessen.  Az Európai Bizottság és a magyar kormány állapodott meg a médiaszabályozás változtatásáról. A beterjesztett törvénymódosítási javaslat - amelyet Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter jegyez – érinti a kiegyensúlyozott tájékoztatás szabályozását, a regisztráció és a más tagállami médiaszolgáltatóval szemben alkalmazható szankciók kérdését. A javaslat indoklása szerint a kezdeményezett módosítások pontosító jellegűek, lényeges koncepcióváltást, újraszabályozást nem eredményeznek, és ilyen igénnyel az Európai Bizottság sem lépett fel.

A kormány lényegében az Európai Bizottság által kifogásolt négy ponton változtat a jogszabályokon. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét korlátozza a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatásokra, tehát kizárólag a televíziókra és a rádiókra. A lekérhető szolgáltatások és sajtótermékek regisztrációjával kapcsolatos változtatás lényege, hogy a korábbiakkal ellentétben a szolgáltatás megkezdésének nem lesz feltétele a nyilvántartásba vétel. A külföldön letelepedett, Magyarországra irányuló szolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatót csak akkor bírságolhatják, ha azért telepedett le más tagállamban, hogy megkerülje a magyar szabályozást. Az indítvány pontosítja a sajtótermék és a médiaszolgáltatás fogalmát: csak a kifejezetten gazdasági haszonszerzés céljából indított szolgáltatások tartoznának ebbe a körbe, így például a videoblogok nem. A negyedik módosítás hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely tiltja személyek, csoportok nyílt vagy burkolt megsértését. A törvényjavaslat kimondja: a médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás. Többek között rögzíti: ha a kiadó vagy a médiaszolgáltató megsérti a nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályokat, a médiahatóság egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki. A külföldön letelepedett, Magyarországra irányuló szolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatóra viszont csak akkor vethetnének ki bírságot, ha azért telepedett le más tagállamban, hogy megkerülje a magyar médiaszabályozást.

A házszabálytól való eltéréshez - amely lehetővé teszi az ilyen gyors intézkedést – a képviselők nyolcvanszázalékos támogatása szükséges, tehát a kétharmados többséggel rendelkező kormánykoalíciónak ehhez meg kell szereznie valamelyik ellenzéki párt támogatását.  A Jobbik közölte: „várhatóan támogatni fogják a kabinet kérését, miután a médiaszabályozással kapcsolatban általunk is megfogalmazott kritikák egy részét a benyújtott javaslat kijavítja".

Az MSZP elégedetlen a tervezett módosításokkal, és még a napirendre tűzését sem támogatja.  Állítják: miközben a kormány látszólag igyekszik megfelelni az Európai Bizottság elvárásainak, a Magyarországon élők tájékozódási szabadságát továbbra is sérti. Lendvai Ildikó és Mandur László szerint a kormány kísérlet sem tett a problémák megszüntetésére, a közmédiumok felszabadítására, a médiatestület egyoldalúságának feloldására, a gumiparagrafusok egyértelművé tételére. Javaslata nem tekinthető valódi megoldásnak, „az inkább trükközés és megtévesztés, olyan, mintha csak kifestenék egy súlyos beteg körmeit, ahelyett hogy meggyógyítanák." Bejelentették: a szocialisták továbbra sem fogják szó nélkül hagyni a sajtószabadság csorbítását, és véleményük szerint a nemzetközi szervezetek sem. Országgyűlési határozati javaslatot nyújtanak be egy új médiaszabályozás kidolgozása érdekében. kezdeményezve: a parlamenti pártok, a kormány és a szakmai érdekképviseletek részvételével működő eseti bizottság fél év alatt dolgozzon ki egy új, az európai uniós és alkotmányos jogelveknek megfelelő médiaszabályozási javaslatot.

Az LMP sem gondolja, hogy a kormány mostani javaslata jelentős előrelépést jelentene a sajtószabadság érdekében, ezért újra benyújtja a médiatörvényhez és a médiaalkotmányhoz készített korábbi módosító csomagját. Többek között újra kezdeményezi, hogy vegyék ki a nyomtatott és az internetes sajtót a hatósági ellenőrzés alól. Szeretnék rögzíteni a törvényben azt is, hogy a politikai vélemények ne lehessenek szankcionálhatók.

+

Zárószavaz az Országgyűlés „A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alappal, valamint a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvények módosításáról." Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott által fémjelzett tervezet annak a jogos társadalmi elvárásnak próbálja megteremteni az alapját, hogy az állampolgárok valós képet kaphassanak arról, hogy befizetéseikkel a pénztárak miként gazdálkodtak. Lehetőséget teremtene arra, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálja az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő korábbi magán-nyugdíjpénztári tagok megtakarításait, valamint azt, hogy a magán-nyugdíjpénztárak miként fektették be a korábbi tagságuk vagyonát, és mire fordították a működési költségekre felvett több milliárd forintot. A törvénymódosítás felhatalmazná a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt arra is, hogy banktitkot, pénztártitkot, üzleti titkot is megismerhessen.

+

Természetesen nem maradnak el a parlamenti ülést színesítő napirend előtti szólások, interpellációk, és kérdések sem. Íme, a tervezett menetrend.

Hétfő

Az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) műveleteiben történő magyar katonai szerepvállalásról szóló egyes kormányhatározatok módosításáról szóló 1242/2010. (XI.17.) Korm. határozatban foglalt döntésekről szóló országgyűlési határozati javaslat. (A Honvédelmi és rendészeti bizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Csampa Zsolt, a Honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke. Lehetőség szerint határozathozatal.)

Magyarország Alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat. (Az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadója: dr. Salamon László, az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnöke. Szavazás a módosító javaslatokról. A módosító javaslatok elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Tunéziai Köztársaság közötti euro-mediterrán megállapodás, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Martonyi János, külügyminiszter. Általános vita és határozathozatal.)

Az Európai Rendőrségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lőfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Pintér Sándor, belügyminiszter. Záróvita és zárószavazás.)

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Pintér Sándor, belügyminiszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról. Az előterjesztés egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. )  

A 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat. (Balsai István (Fidesz) képviselő önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alappal, valamint a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Selmeczi Gabriella, Mátrai Márta (Fidesz) önálló indítványa. Zárószavazás.)

Kedd

A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter indítványa. Részletes vita.)

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pontok előadója: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Együttes általános és részletes vita a lezárásig.)

Egyes törvényeknek a vízkárelhárítás hatékonyabbá tételével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Bányai Gábor (Fidesz) képviselő önálló indítványa. Általános és részletes vita a lezárásig.)

Az Országos Választási Bizottság beszámolója az Országgyűlésnek a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a települési kisebbségi önkormányzati képviselők 2010. október 3-án megtartott választásáról. (A napirendi pont előadója: Bordás Vilmos, az Országos Választási Bizottság elnöke.)

Az Országos Választási Bizottságnak a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a települési kisebbségi önkormányzati képviselők 2010. október 3-án megtartott választásáról szóló jelentése elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Tasó László, az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója.)

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a települési kisebbségi önkormányzati képviselők 2010. október 3-ai választásának megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról szóló jelentés. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter.)

A közigazgatási és igazságügyi miniszternek a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2010. október 3-án megtartott választása megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról szóló jelentése elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Tasó László, az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója.)

Az Országos Választási Bizottság beszámolója az Országgyűlésnek a területi és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők 2011. január 9-én megtartott választásáról szóló beszámoló. (A napirendi pont előadója: Bordás Vilmos, az Országos Választási Bizottság elnöke.)

Az Országos Választási Bizottságnak a területi és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők 2011. január 9-én megtartott választásáról szóló, jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Tasó László, az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója.)

A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Balczó Zoltán, Farkas Gergely (Jobbik) önálló indítványa. Részletes vita. Az előterjesztés elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományok nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Hende Csaba honvédelmi miniszter. Részletes vita.)

Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Pintér Sándor belügyminiszter. Részletes vita.)

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Részletes vita.)

A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Összevont általános és részletes vita.)

kdnp.hu – Bartha Szabó József