Az Országgyűlés ezúttal csak egynapos ülést tart. Diétázni mégsem fog, lévén, több tucat indítvány szerepel a napirendjén, s folytatva az elmúlt hetek hagyományait, ismét a kedd hajnala köszöntheti a héttői vitatkozók kitartó résztvevőit. Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó interpellációk, kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a menetrend.
kdnp.hu – Bartha Szabó József
Ez volt
Öt új alkotmánybírót választott az elmúlt héten a Tisztelt Ház. Titkosan szavaztak. A 386 képviselő közül 352 adott le szavazólapot. A voksolás eredménye szerint Pokol Béla (298 igen, 50 nem, 4 tartózkodás), Dienes-Oehm Egon (268 igen, 78 nem, 6 tartózkodás), Balsai István (265 igen 81 nem, 6 tartózkodás), Szívós Mária (263 igen és 82 nem, 7 tartózkodás) és Szalay Péter (263 igen, 85 nem, 4 tartózkodás) kapott bizalmat.
Az eseményt cirkusz kísérte a javából. Mesterházy Attila pártelnökkel az élén, az egész eljárást szégyenletesnek és a demokrácia sárba tiprásának nevezte. Az LMP képviselői már a szavazólapokat sem vették fel. Frakcióvezetőjük, Schiffer András, az egészet viccnek minősítette, - az eredmény ismertetésén azonban már jelen voltak. A Jobbik egyedül Pokol Béla alkotmánybíróvá választását támogatta, a másik négy jelöltet „pártkötődésük” miatt nem. A frissen választott alkotmánybíróknak, miután ünnepélyesen esküt tettek, Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és a jelenlévő frakcióvezetők gratuláltak.
Szeptember elsejétől kezdhetik meg munkájukat a Taláros Testületben. Mandátumuk tizenkét évre szól. (Az alkotmánybírók nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. Emiatt a most megválasztott alkotmánybírák közül Balsai Istvánnak le kell mondania országgyűlési képviselői posztjáról, s így Budapest II. kerületében – ahol a politikus tavaly áprilisban egyéni mandátumot szerzett – időközi választást kell majd tartani.)
Az új alkotmánybírók mandátuma – az eddigi kilenc helyett – tizenkét évre szól. A létszámbővítés révén a Taláros Testület ledolgozhatja az évek alatt felhalmozott ügyhátralékát, és a lehető legrövidebb időn belül elbírálhatja a beérkezett indítványok tömegeit, és „megfelelő, ésszerű határidőben” hozhatja meg döntéseit.
+
Az eltékozolt cukorgyárak privatizációját áttekintő, felderítő vizsgálóbizottságot hozott létre, 301 igen, 1 nem, 46 tartózkodás (MSZP) ellenében - a Tisztelt Ház.
A rendszerváltás idején, 1990-ben még 12 cukorgyár működött Magyarországon, 600 ezer tonna kapacitással. A privatizációs eljárások során tulajdont szerzett külföldi befektetők száz éves hagyományokra visszatekintő üzemeket is bezártak, a termelést megszüntették. 2006-ban az Európai Unió a termelés csökkentését célzó, azt ösztönző „cukorreformot" vezetett be, amelynek a magyar kormány önkéntes túlbuzgó felajánlása eredményeképpen a még meglévő 400 ezer tonnás kvóta 105 ezer tonnára csökkent. Cukorexportálóból importra szoruló kiszolgáltatott országgá vált Magyarország. Egyetlen működő – az is külföldi tulajdonban lévő –cukorgyárunk maradt, a kaposvári Magyar Cukor Zrt., melynek éves termelése a fennmaradt kvótának felel meg.
|
A bizottság feladata lesz az alábbi kérdések tisztázása: – a cukoripar privatizációja során milyen mulasztások történtek, milyen privatizációs döntések, megállapodások születtek, azokhoz kapcsolódóan az új tulajdonosok felé milyen kikötések kapcsolódtak, betartották-e azokat? – ki, mikor, és hogyan ellenőrizte az új tulajdonosok által vállalt kötelezettségek betartását? – milyen jogszabályi felhatalmazás, irányelvek és szakmai szempontok alapján születtek döntések a cukoripari privatizáció folyamatáról? – a koncepcióalkotásban, pályázati és döntéshozatali folyamatban mely állami és kormányzati szervek voltak érintettek (előkészítés, döntés, ellenőrzés)? – milyen felelősség terheli ez ügyben a korábbi ciklusok - különös tekintettel a szocialista-szabad demokrata koalíciók - kormányzatát, mennyiben szolgálta a privatizáció a hozzájuk köthető gazdasági érdekkörök céljait? – az egyes üzemek értékesítéséből befolyt vételár miként aránylott azok valós piaci értékéhez? – milyen okra vezethető vissza, hogy az elidegenített üzemek jellemzően külföldi tulajdonba kerültek? – az Európai Unió 2004. évi csatlakozásunkkor hatályban lévő cukorrendtartása, majd az azt követő több lépcsős cukorrendtartási reform előkészítési és döntési folyamatában milyen álláspontot, milyen szakmai alapon és milyen cél elérése érdekében képviselt Magyarország? – a 2004-től hivatalban lévő miniszterelnökökhöz és szaktárca-vezetőkhöz milyen döntések, milyen általuk képviselt magyar álláspont, adminisztratív intézkedések köthetők, amelyek lehetővé tették a jelenlegi helyzet kialakulását? – az intézkedések milyen hatással voltak, vannak a hazai cukorrépa termesztésre, a cukorpiaci helyzetre és az árakra, a szakágazati foglalkoztatásra, továbbá a kapcsolódó műszaki fejlesztésre és kutatásra? |
A bizottság munkájáról jelentést készít, amelyet a megbízatásának kezdetétől számított 90 napon belül benyújt az Országgyűlésnek.
+
Megkezdődhet a privatizációs szerződések környezet- és természetvédelmi előírásainak felülvizsgálata is, miután Nagy Andor, Pálffy István (KDNP), Papcsák Ferenc, (Fidesz) erről szóló országgyűlési határozati javaslatát elfogadták.
Az elmúlt években egyre több olyan ügy került nyilvánosságra, amelyben látható volt, hogy a piaci értéknél alacsonyabb áron privatizált állami vagy önkormányzati vagyon új tulajdonosai nem fordítottak elegendő pénzt a vagyonértékesítési szerződésekben foglalt környezet- és természetvédelmi kötelezettségek teljesítésére, nem ritkán teljesen figyelmen kívül hagyták azokat. Ilyen szakvélemények fogalmazódtak meg Magyarország eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófája, a kolontári vörösiszap-áradás, kapcsán is.
|
Az Országgyűlés felkérte a kormányt „A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál fellelhető szerződések, különösen azok környezetvédelmi, környezetbiztonsági, természetvédelmi és kulturális örökségvédelmi pontjainak a másik szerződő fél (felek) általi teljesítését 2011. november 30-áig az Állami Számvevőszék bevonásával vizsgálja meg, a vizsgálat eredményét 2011. december 15-éig terjessze az Országgyűlés elé.” Az Országgyűlés felkérte kormányt annak vizsgálatára is, hogy „az önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek értékesítésére 1990. szeptember 30. és 2010. október 3. között megkötött szerződések környezetvédelmi, környezetbiztonsági és természetvédelmi pontjainak a másik szerződő fél (felek) általi teljesítését célszerű-e megvizsgálni, ha igen, milyen körben és szempontok alapján.” Az Országgyűlés felkérte a kormányt, hogy „a vizsgálat eredményét terjessze az Országgyűlés elé, abban az esetben pedig , ha a vizsgálatok eredményei ezt indokolják, 2011. december 31-ig terjesszen be törvényjavaslatot állami vagy önkormányzati vagyon értékesítése esetén a jelenleginél szigorúbb előírások megállapítása érdekében.” |
+
Az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítéséről szól országgyűlési határozati javaslat 325 igen, 5 nem , 1 tartózkodás mellett kapott zöld utat. A lényege:
|
Az egyeztetések elhúzódása és a megnövekedett kodifikációs feladatok miatt felszólítja a választójogi reformot előkészítő albizottságot, hogy legkésőbb 2011. október 31-ig készítsen törvényjavaslatot az országgyűlési képviselők választásának új szabályairól, amelyet az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság - széles körű társadalmi vitát követően - legkésőbb 2011. december 31-ig terjesszen az Országgyűlés elé. |
Általános meglepetésre a „nem” szavazatok a Fidesz padsoraiban ülőktől érkeztek, (Bartos Mónika, Csöbör Katalin, Molnár Ágnes, Nógrádi Zoltán, Ughy Attila).
+
Jelentős változásokat helyez kilátásba a sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat elfogadása. (280 igen, 9 nem, 37 tartózkodás.) Célja, hogy növekvő támogatást kapjon az élsport, az utánpótlásképzés a szabadidősport és az iskolai sport egyaránt.
|
Adókedvezményt kaphatnak az öt látvány-csapatsport (labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong) valamelyikét támogató vállalkozások, és a sportolók is választhatják az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerinti adózást. Kiemelt hangsúlyt képez az utánpótlás-nevelés támogatása. Új lehetőséget biztosít az országos sportági szakszövetségek, amatőr és hivatásos sportszervezetek (klubok), utánpótlás-nevelés fejlesztését végző közhasznú alapítványok képzési feladatait végzők támogathatósága. A támogatás fedezi majd az amatőrcsapatok versenyeztetési költségeit, a játékvezetői és a nevezési díjak 90 százalékát. Olyan körülményeket teremt, hogy a szülőkben lehetőleg fel se merüljön a gyerekek külföldre vitele, mert itthon is kaphatnak olyan színvonalas képzést, mint más országban. |
Létrejön a soron kívüli ellátás, megszűnik a passzív táppénz
Elfogadta a parlament - 269 igen szavazattal, 45 nem (MSZP-LMP) ellenében - az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítását. A törvényjavaslat célja a Széll Kálmán Tervben foglaltak végrehajtása, valamint az egészségügyi ágazati törvényekben foglalt szabályozás pontosítása, korszerűsítése, különösen a népegészségügy, az egészségügyi ügyelet és az egészségbiztosítás területén. Hasonlóan fontos teendőként jelöli meg, hogy a táppénz a lehető leginkább megfeleljen rendeltetésének, vagyis: a biztosítási jogviszonyban álló, jellemzően betegség miatt keresőképtelenné vált embereknek nyújtson pénzbeli ellátást, továbbá, a közpénzekkel való visszaélés lehetőségét a minimálisra csökkentsék.
|
Megszűnik a passzív táppénz, míg a táppénzen lévők soron kívüli ellátásban részesülhetnek. Az indítvány rendezi az egészségügyi dolgozók ügyeleti díjait és pihenőidejüket, továbbá kimondja: a szakmai kamarákba való belépés illetékmentes. A gyógyszerellátásra vonatkozó szabályok módosításának célja a gyógyszertámogatás kiadási és bevételi oldalán a költségvetési törvényben meghatározott háromszáz milliárd forintos egyenleg tartása. Az új szabályok szerint a jelenlegi 12-ről 20 százalékra emelkednek a gyógyszergyártói befizetések, a gyártókra súlyos szabálytalanság esetén kiszabható bírság maximumát pedig 25-ről 500 millió forintra emelik. A törvényjavaslat – cseppet sem mellékesen – rendelkezik a közoktatási intézményekben „teljes körű iskolai egészségfejlesztés" bevezetéséről, valamint előírja egy népegészségügyi stratégia és a hozzá kapcsolódó akcióterv kidolgozását is. |
+
Az Országgyűlés 245 igen szavazattal, 45 nem és 43 tartózkodás mellett fogadta el az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény módosítását. Több mint negyven oldalon rögzíti a szakmai együttműködés, a nyilvánosság, a közérdek, a művészeti valamit az állami és a fenntartói felelősség elvét. Létrehozza a Színházművészeti Bizottságot, a Táncművészeti Bizottságot és a Zeneművészeti Bizottságot.
|
Célja, hogy – biztosítsa az előadó-művészeti élet szabadságának megvalósulását, – fejlessze a színház, tánc- és zeneművészet művelését és ápolja a magyar anyanyelvi kultúrát, – hozzájáruljon a művészeti kifejezések sokszínűségének biztosításához, – meghatározza az egyes előadó-művészeti tevékenységekhez kapcsolódó állami szerepvállalás feltételeit és szempontjait, elősegítve a kiegyensúlyozott, tervezhet ő szervezeti működést, – biztosítsa a közpénzek hatékony és átlátható felhasználását, támogassa az előadó-művészeti társulati értékteremtő munkát, – elősegítse magyar nyelvű alkotások létrejöttét, ideértve a határon túli magyar alkotók és előadó-művészeti szervezetek értékteremtő tevékenységét is, magyar szerzők műveinek előadását, hazai nemzeti és etnikai kisebbségek nyelvén születő alkotások létrejöttét és bemutatását, – támogassa az előadó-művészeti szervezetek művészeti és gazdasági együttműködését, hazai és külföldi vendégelőadások létrejöttét, színvonalas külföldi alkotások magyarországi bemutatását, – elősegítse a gyermek és ifjúsági korosztály hozzáférési lehetőségeit a színház-, tánc- és zeneművészeti alkotások, előadások megismeréséhez, továbbá a minőségi előadó-művészeti szolgáltatások iránti társadalmi igény erősödését, hozzájáruljon az állami és az önkormányzati oktatási-nevelési feladatok ellátásának eredményességéhez, ösztönözze a művészeti értéket képviselő előadásokkal, hangversenyekkel kevésbé ellátott területeken él ők kulturális igényeinek kielégítését, – támogassa a szakmai dokumentációs és kutatási tevékenységet, – megteremtse az állami támogatással érintett előadó-művészeti szervezetek működésével érintett épület- és eszközállomány integrált nyilvántartását, – ösztönözze az államháztartáson kívüli források bevonását az előadó-művészeti szervezetek működésébe, működtetésébe, fejlesztésébe, valamint – előmozdítsa az előadó-művészek foglalkoztatáshoz fűződő és a hivatásgyakorlással összefüggő méltányos érdekeinek védelmét. |
+
Új törvény született a környezetvédelmi termékdíjról. Célja az új szabályozó rendszer kereteinek meghatározása, az iparág tevékenységének teljes megújítása, a többször felhasználható termékek szélesebb körű elterjedésének előmozdítása (újra-használat), valamint a hulladékhasznosítás mértékének jelentős megnövelése, összhangban az Európai Unió elvárásaival és a magyar társadalom általános érdekeivel.
|
A törvényjavaslat teljesen új alapokra helyezi a környezetvédelmi termékdíj költségszámításának módszertanát. Az akkumulátorra, a csomagolásra, kőolajtermékre, elektromos és elektronikai berendezésre, gumiabroncsra, valamint a reklámhordozó papírra megkülönböztetett figyelemmel vezet be termékdíjat. Ha az ellenőrzések során a hatóságok szabálytalanságot állapítanak meg, a törvény szerint előírt jogkövetkezmények lépnek érvénybe, ezek lehetnek: termékdíj bírság, mulasztási bírság, lefoglalás és elkobzás. Létrehozza a felelős minisztérium felügyelete alatt működő, önálló, 100 százalékos állami tulajdonban lévő nonprofit kft. szervezeti formában létrehozza az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséget, melynek feladata az államot illető jogok gyakorlása, valamint az államra háruló feladatok ellátása, kötelezettségek teljesítése a termékdíj-köteles termékekből képződött hulladékokkal kapcsolatos iparágon belül. Az új rendszerrel szemben a legfőbb elvárás, hogy a termékdíj-köteles termékekből képződött hulladékokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási ipar átlátható, az állam és a társadalom érdekeit lényegesen kedvezőbb feltételekkel szolgáló módon alakuljon át, és fejlődjék tovább. |
A Törvényjavaslatot 283 igen szavazattal, 60 nem ellenében fogadta el a T. Ház. Szerényen borzolta a Fidesz soraiban a kedélyeket, hogy négyen, Kerényi János, Kubatov Gábor, Pintér László, V. Németh Zsolt az ellenzékhez csatlakozva, nemmel voksolt.
+
A területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat ellen mindössze ketten (Ángyán József, Bánki Erik - Fidesz ) voksoltak. Elfogadása lehetővé teszi a természeti és civilizációs katasztrófa sújtotta térségek és települések fokozottabb támogatását.
|
„Természeti és civilizációs katasztrófa sújtotta térségnek, településnek lehet minősíteni különösen azt a kistérséget, illetve települést, ahol a) ár- és belvíz, töltésszakadás, b) rendkívüli időjárás, c) veszélyhelyzeti szintet elérő környezetkárosodás (felszíni, felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyeződése; légszennyezettség; veszélyes hulladék okozta környezetkárosítás; tűzpusztítás), d) súlyos károkat okozó felszínmozgások, e) a veszélyes tevékenység során fellépő, a lakosságot és a környezetet veszélyeztető havária, f) a biztonságot kedvezőtlenül befolyásoló és a lakosság nem tervezett sugárterhelését előidéző esemény, g) tömeges megbetegedést előidéző kórokozók megjelenés e a lakosság élet- és vagyonbiztonságát, alapvető ellátását, a környezetet, a terület megközelíthetőségét, a mezőgazdasági, illetve ipari termelést, és ezen tényez ők együttesét súlyosan veszélyezteti, azokat tartósan ellehetetleníti." |
+
Az atomenergiatörvény-módosítása megerősítette az Országos Atomenergia Hivatal szerepét, lehetőséget teremtve a kiégett fűtőelemek újrahasznosítására, és szigorította a nukleáris létesítmények őrzésével kapcsolatos szabályozást.
A nemzeti fejlesztési miniszter indítványának kétharmados többséget igénylő részét 238 igen szavazattal, 51 ellenében, míg az egyszerű többséget igénylő paragrafusokat 313 igen szavazattal, 11 nem ellenében (LMP) fogadta el az Országgyűlés.
+
Elfogadták még „A Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Budapesten, 2011. február 28. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot, 302 igen, 2 nem, 38 tartózkodás kíséretében. (A Jobbik tartózkodott, két szocialista honatya, Kiss Péter és Káli Sándor, viszont pártjától eltérően, nemmel voksolt.) Ellenszavazatot nem kísérő megértésre jutott viszont „A Magyar Köztársaság és a Dán Királyság között, a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Budapesten, 2011. április 27. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (309 igen, 39 tartózkodás, Jobbik).
+
A Jobbik két harcos képviselőjének is felfüggesztette a mentelmi jogát a Tisztelt Ház.
Az ügyészség indítványa szerint Zagyva György Gyula 2010 augusztusában a verőcei Magyar Sziget Fesztiválon a Hetek című hetilap két munkatársára fenyegető kijelentéseket tett, „mindeközben a kezében lévő ostorral végig hadonászott” és egy alkalommal az újságírók felé ütött. Zagyva György Gyula a parlament döntése előtt elmondott felszólalásában ártatlannak nevezte magát, az Országgyűlés azonban, 308 igen, 2 nem és 2 tartózkodás mellett, a képviselő mentelmi jogát felfüggesztette.
Rubi Gergelyt a Hajdú-Bihar Megyei Polgárőr Szövetséggel, illetve tagjaival szembeni becsületsértés, továbbá a hajdúhadházi városőr elleni rágalmazás vétsége miatt jelentették fel. A Mentelmi bizottság egyik esetben sem támogatta a mentelmi jog felfüggesztését, azonban az Országgyűlés másként vélekedett: 287 igen, 11 nem, 1 tartózkodás mellet a képviselő mentelmi jogát felfüggesztette.
Ez lesz
Az Országgyűlés ezúttal csak egynapos ülést tart. Diétázni mégsem fog, lévén, több tucat indítvány szerepel a napirendjén, s folytatva az elmúlt hetek hagyományait, ismét a kedd hajnala köszöntheti a héttői vitatkozók kitartó résztvevőit. A napirend előtti ütközeteket követően megválasztják az Alkotmánybíróság elnökét. A szavazás titkos lesz, az eredménye azonban aligha: nincs oly fogadóiroda, amely tétet adna, jelenleg is e tisztséget közmegelégedésre betöltő Paczolay Péter alkotmánybírósági elnökké választása ellen.
Nem sokkal később megválasztják a cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság tisztségviselőt és tagjait is. A bizottság 12 tagból áll, (Fidesz: 4, KDNP: 2, MSZP:2, Jobbik: 2, LMP: 1, független:1.), az MSZP és a Fidesz által delegált társelnök vezeti.
Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé interpellációk, kérdések és azonnali kérdések sem. Tucatnyi zárószavazás követi, majd seregnyi javaslat vitája indul vagy folytatódik. Íme, a menetrend.
+
Az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Martonyi János külügyminiszter. Általános vita és a határozathozatal.)
A nándorfehérvári diadal emléknapjának megünnepléséről szóló országgyűlési határozati javaslat. (Lezsák Sándor, Nagy Gábor Tamás, Kőszegi Zoltán (Fidesz) és Simicskó István (KDNP) képviselők önálló indítványa. Zárószavazás.)
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Kovács Zoltán, Láng Zsolt és Bartos Mónika (Fidesz) képviselők önálló indítványa. Záróvita és zárószavazás.)
Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Záróvita és zárószavazás. Egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának "igen" szavazata szükséges.)
Egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Gruber Attila (Fidesz) képviselő önálló indítványa. Zárószavazás.)
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Kósa Lajos, Kocsis Máté (Fidesz) és Habis László (KDNP) képviselők önálló indítványa. Zárószavazás.)
Az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság önálló indítványa. Zárószavazás. Egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges.)
A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Záróvita és zárószavazás.)
Egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Záróvita és zárószavazás.)
Egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Záróvita és zárószavazás. Egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges.)
Egyes agrár- és környezetvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Záróvita és zárószavazás.)
Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Rogán Antal, Koszorús László, Balla Mihály, Kara Ákos, Ágh Péter (Fidesz) és Pálffy István (KDNP) képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)
A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvényjavaslat. (Rogán Antal, dr. Mengyi Roland és Manninger Jenő (Fidesz) képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Hende Csaba honvédelmi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról. Egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges.)
A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)
A sporthuliganizmus jelensége elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Pintér Sándor belügyminiszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)
Egyes választási törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Kósa Lajos (Fidesz) és Pálffy István (KDNP) képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat és a módosító javaslatok elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)
A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról. Egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges.)
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról. Szavazás a módosító javaslatokról. Egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges.)
Az alapvető jogok biztosáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról. Egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen”szavazata szükséges.)
A lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslat. (Lukács Tamás, Vejkey Imre, Varga László és Harrach Péter (KDNP) képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról. Egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges.)
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól szóló törvényjavaslat. (Rogán Antal és Román István (Fidesz) képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A Gazdasági és informatikai bizottság önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról. Egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges.)
A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)
A népegészségügyi termékadóról szóló törvényjavaslat. (Kovács József, Font Sándor (Fidesz) képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)
A közfoglalkoztatásról szóló törvényről és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Pintér Sándor belügyminiszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)
Egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A Mezőgazdasági bizottság önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)
Egyes elektronikus hírközlési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Rogán Antal és dr. Puskás Imre (Fidesz) képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról. Egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges.)
A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)
A budapesti Kossuth Lajos tér rekonstrukciójáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Lázár János, Balsai István, L. Simon László (Fidesz), Harrach Péter (KDNP) képviselők önálló indítványa. Részletes vita.)
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Pintér Sándor belügyminiszter. Részletes vita. Egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges.)
