Ismét „csak" két napig ülésezik a Tisztelt Ház. Megemlékeznek a terrorizmus áldozatainak európai emléknapjáról.  Új képviselőt is köszöntenek: Mikola István megüresedett helyére a Fidesz Cserna Gábort jelölte, aki hétfőn esküt is tesz. (Mikola István március elsejétől az OECD nagykövete, ezért képviselői mandátumáról lemondott.) Tucatnál is több törvényről döntenek. A kormány már a házbizottsági tanácskozáson jelezte: szeretné, ha szavaznának az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz beterjesztett indítványokról. Voksolnak a 2006-os őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések semmissé tételéről szóló törvényjavaslatról is. (Az MSZP, tiltakozásként, név szerinti szavazást kér.) Döntésre vár a kolontári iszapkatasztrófa és a felsőzsolcai árvízhelyzet miatt szükségessé vált veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló javaslatról. Lehet hogy megválaszthatják a jegybank monetáris tanácsának négy tagját, kedden pedig politikai vitanapot tartanak a demográfiai helyzetről a Jobbik kezdeményezésére „A magyar népességfogyás megállításának sürgető szükségessége" címmel.

Széll Kálmán terv 26 pontja

Bejelentette a kormány a strukturális reformterveit, amelynek fő célja az államadósság csökkentése és a gazdasági növekedés előmozdítása. A reformok megvalósítása esetén 2014-re a államadósság a GDP 65-70 százaléka alá csökkenhet.

1. A törvénymódosítás hatályba lépésétől évi negyvenről húsz napra csökkentik a miniszterek szabadságát. 2. 2011. április 1-től a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium konzultációkat folytat az érintettekkel egy új, hatékonyabb gyógyszer-finanszírozási rendszer kialakítása érdekében. 3. 2011. július 1-ig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Belügyminisztérium kidolgozza a rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tévő szabályozás részleteit. 4. 2011. július 1-ig az országgyűlés elfogadja az új közbeszerzési törvényt. 5. 2011. július 1-ig elkészítik az új, sok ember munkáját igénylő közmunkák kivitelezési terveit, és előkészítik a közmunkarendszer keretéül szolgáló új jogszabályokat a Belügyminisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium vezetésével. 6. 2011. július 1-ig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium koordinálásával megalkotják azokat a jogszabályokat és létrehozzák azokat az intézményeket, amelyek az új rokkanttá nyilvánítási rendszer alapjait jelentik. 7. 2011. július 1-ig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium az érintett tárcákkal együtt felülvizsgálja a korengedményes nyugdíjak rendszerét és javaslatot tesz azok megváltoztatására. 8. 2011. július 1-ig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztériummal, a Honvédelmi Minisztériummal, és a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal együtt kidolgozza az új közszolgálati életpálya modelleket. 9. 2011. július 1-ig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium felülvizsgálja a táppénz-folyósítás szabályait és javaslatot tesznek azok átalakítására. 10. 2011. július 1-ig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium megalkotja az új gyógyszer-támogatási rendszer működéséhez szükséges jogszabályokat. 11. 2011. július 1-ig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megvizsgálja, hogy a jelenlegi büntetőjogi szabályozás elégséges visszatartó erőt jelent-e a táppénzcsalásokkal szemben. 12. 2011 szeptemberéig elfogadják a közoktatási és felsőoktatási rendszert szabályozó új jogszabályokat. 13. 2011. december 31-ig megalkotják azokat a jogszabályokat, amelyek az új nyugdíjrendszer működéséhez szükségesek. 14. 2011. december 31-ig a Nemzetgazdasági Minisztérium megalkotja azokat a további lépéseket, amelyek a vállalkozások adósságterhének további csökkenéséhez vezetnek. 15. 2011. december 31-ig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kidolgozza a MÁV adósságrendezésének és átszervezésének tervét. 16. 2011. december 31-ig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megalkotja azokat a jogszabályokat, amelyek a végrehajtási és felszámolási eljárások gyorsítása és átláthatóvá tétele révén csökkentik a vállalkozások terheit. 17. 2012. január 1-ig az új, átlátható rokkanttá nyilvánítási rendszer keretében méltányosan és elvszerűen felülvizsgálják a korábbi minősítéseket. 18. 2012. január 1-jével megalakul a Nemzeti Közlekedési Holding, és megkezdődik a közösségi közlekedés szervezeti konszolidációja. 19. 2012. január 1-jével elindítják a közmunkák új rendszerét. 20. 2012. január 1-én hatályba lép az új, fenntartható nyugdíjrendszer. 21. Befagyasztják a pártok nominális támogatásának értékét a 2011-es szinten. 22. Az új alkotmány hatályba lépésével bevezetik az adósságfék intézményét. 23. 2012. szeptember 1-én hatályba lép az új közoktatási törvény. 24. 2012. szeptember 1-jével megkezdi működését a felsőoktatás új rendszere. 25. 2013. január 1-től életbe lép a használatarányos elektronikus útdíj-rendszer. 26. 2014-től kétszáz fős országgyűlést választ az ország.

A bőség szaruja...

Benyújtotta javaslatát az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentésére az MSZP is. Szekeres Imre és Mesterházy Attila szocialista képviselők azt indítványozzák, hogy az Országgyűlés csökkentse az Európai Unióban megengedett legalacsonyabb szintre az üzemanyagok jövedéki adóját. A törvényjavaslat indoklása szerint a 95-ös ólmozatlan benzin esetében literenként közel 22 forinttal, az ólmozottnál közel 9, a gázolaj esetében pedig mintegy 7 forinttal lehetne csökkenteni a fizetendő jövedéki adót. Az előterjesztők szerint a tervezett csökkentést ellensúlyozhatják a termékár emelkedéséből és a hazai értékesítés élénkítéséből eredő megnövekedő áfa-bevételek.

+

A Jobbik pontosítaná az önkormányzati csődkezelés szabályait. Szerintük elfogadhatatlan, hogy az önkormányzatok hamarabb fizetik ki a szociális segélyeket, mint a munkabéreket, így több esetben nem jut elég forrás az önkormányzati dolgozók munkabérének kifizetésére. „Ez az eljárás extra feszültséget szülhet az érintett településeken, ráadásul, ha a dolgozók nem kapják meg a bérüket, akkor előbb-utóbb ők is segélyre jogosultak lesznek." A Jobbik az önkormányzatok adósságrendezéséről szóló törvény módosításával szeretné elérni, hogy a jövőben „a havi rendszeres juttatások kifizetésekor az önkormányzat által fenntartott intézményekben dolgozók díjazása (bér és közterhei) előzzék meg az egyéb ellátásokat". Állítják: erre a módosításra azért is szükség van, mert az önkormányzatok jelenlegi 1.100 milliárd forintos adósságállománya várhatóan idén tovább növekedik, így újabb és újabb településeken lehet szükség adósságrendezésre.

+

Több, elsősorban az unióval kapcsolatos területen szorgalmaz szorosabb együttműködést a magyar és a román parlament közös szándéknyilatkozata. A dokumentumot Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Roberta Anastase, a román képviselőház elnöke írta alá.

A megállapodás az EU soros magyar elnökségére tekintettel és a stratégiai partnerség szellemében egyebek mellett az európai gazdasági kormányzás alapjainak megteremtésében, a tagállami, illetve uniós roma integrációs politika kidolgozásában, a Duna-stratégiában, a határokon átnyúló együttműködésben, az unió kohéziós és strukturális alapjai, valamint közös agrárpolitikája témájában kívánja intenzívebbé tenni a közös munkát. A dokumentum a magyar-román kooperáció további lényeges témájaként emeli ki Románia schengeni csatlakozását, a keleti partnerségi programot és az együttműködést a Nyugat-Balkán országaival. A szándéknyilatkozat előirányozza továbbá a tapasztalatcserét a kapcsolattartásról a két ország határain túl élő magyar és román nemzeti kisebbségek tagjaival. A megállapodás értelmében a parlamenteknek „a hasonló elveket valló régióbeli országokkal háromoldalú és multilaterális keretek” között meg kell osztaniuk a soros elnökséggel és a nemzeti kisebbségek jogainak védelmével kapcsolatos tapasztalataikat, legjobb gyakorlataikat, közös érdekeiket együttesen kell képviselniük az interparlamentáris szervezetekben, és össze kell fogniuk olyan ügyekben, mint az EU következő többéves pénzügyi kerete, az energiaügyek, vagy a közlekedési infrastruktúra fejlesztése.

+

Egyelőre nem lehet tudni, kik lesznek a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának új tagjai. Az Országgyűlés elvileg hétfőn szavaz az új tagokról. A tervek szerint a Monetáris Tanács négy külsős tagját hétfői ülésén választja meg az Országgyűlés. A törvény szerint lehetőség van arra, hogy a gazdasági bizottság aznap hallgassa meg a jelölteket és néhány órával később a Ház megválassza őket. (A Monetáris Tanács négy tagjának – Bánfi Tamásnak, Bihari Péternek, Csáki Csabának és Neményi Juditnak – március elején járt le a megbízatása. Közben az Országgyűlés módosította a jegybankról szóló törvényt, aminek értelmében a tanács külsős tagjait a gazdasági bizottság jelöli és a képviselők választják meg.)

+

Felháborítónak nevezte Pörzse Sándor Jobbikos képviselő hogy „volt Securitate- és III/III-as ügynökök" dolgozhatnak Magyarországon a média irányításában. Az Országgyűlés sajtóbizottságának tagja szerint Böröcz István, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap februárban kinevezett vezérigazgatója „III/III-as ügynökként tevékenykedett Nádasdi néven”. Heltai Péter pedig, aki „a jelenlegi médiatörvény egyik szülőatyja”, Securitate-ügynök volt. A Jobbik „döbbenten tapasztalja”, hogy mellettük „a liberális megmondó-emberek is a helyükön maradhatnak a választások után majdnem egy évvel is”. A képviselő e csoport tagjaként Kert Attilát, a Magyar Televízió kommunikációs igazgatóját és Such Györgyöt, a Magyar Rádió volt elnökét, az egyszemélyes állami tulajdonban lévő filmstúdiók új vezetőjét nevezte meg. (Böröcz István közleményben cáfolta, hogy ügynök lett volna, Heltai Péter elismerte, hogy kapcsolatban állt a román titkosszolgálattal, de azt mondta: soha nem teljesítette a rá kirótt feladatokat.)

+

Társadalmi és szakmai egyeztetést javasol a nem dohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról a Füstölgők Társasága, a Magyar Dohányipari Szövetség, a Magyar Vendéglátók Ipartestülete, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége, valamint a Magyar Pipaklub Egyesület. Az Országgyűlés előtt fekvő Fidesz-KDNP javaslat értelmében a jövőben minden zárt légterű nyilvános helyen – így a vendéglátóhelyeken is – tilos lehet a dohányzás – júliustól lépne hatályba.

A szakmai és civil szervezetek egyetértenek azzal, hogy szükség van a törvény szigorítására. Ennek során azonban figyelembe kell venni, a felnőtt lakosság több mint egyharmadát kitevő dohányosok személyiségi jogainak biztosítását, és mérlegelni kell a várhatóan kedvezőtlen gazdasági hatásokat is. A szervezetek szerint a február 25-én benyújtott képviselői önálló indítvány jelenlegi formájában nem életszerű, és „betarthatatlan szabályozáshoz vezet”.  Ezért azt szorgalmazzák, hogy a módosított, új törvény továbbra is engedélyezze a munkahelyeken – beleértve a vendéglátóhelyeket is –, elkülönített, megfelelő levegőztetéssel felszerelt dohányzó helyiségek működtetését. Indítványozzák egyebek között azt is, hogy a törvény adjon lehetőséget a vendéglátóhelyek üzemeltetői számára, hogy megfelelő jelzések kihelyezése mellett nemdohányzó, illetve dohányzó helyként működtessék üzletüket. Ezen kívül szeretnék elérni, hogy a törvény elfogadását követően adjon lehetőséget egyéves felkészülési időre minden érintett számára. (Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szerint „a tüdőrák halálozását tekintve Magyarország világelső, s ennek a betegségnek a 90 százaléka a dohányzás számlájára írandó.” A dohányzási szokásokat tekintve az Európai Unió 27 tagállama közül Magyarország a 25. a listán. A magyar lakosság 38 százaléka dohányzik, 15 százalék korábban dohányzott, de már leszokott, és csupán 47 százalék azoknak az aránya, akik sohasem dohányoztak életük során. A „dohányfüsttel való érintkezésében” az elmúlt évek felmérései alapján ugyan javuló tendencia mutatkozik, de 2009-ben még mindig a gyermekek 29 százaléka volt dohányfüstnek kitéve. Nyilvános helyeken pedig a soha nem dohányzó tanulók közel 88 százalékát mérgezik mások dohányfüstje.)

A volt titokminiszter is feljelentett...

Négy kormánypárti képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről is szavaz hétfőn a Tisztelt Ház. Budai Gyulát a néhai titokminiszter Szilvássy György jelentette föl, Borbély Lénárdot, Kiss Attilát, Tamás Barnabást pedig a szűkebb környezete. – A parlamenti többség birtokában, oly nagy izgalomra nincs okuk...

A Pesti Központi Kerületi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását Budai Gyula országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában, mivel ellene Szilvássy György volt titokminiszter feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt.

A feljelentés szerint: „dr. Budai Gyula 2010. november 17. napján sajtótájékoztatót tartott, ahol az aznap a Budapesti Nyomozó Ügyészségen folyamatban lévő ügyben keletkezett tanúkihallgatási jegyzőkönyvét nyilvánosságra hozta, és bizonyíték nélkül azt állította, hogy megfigyeléséhez, az ellene folyó adatgyűjtéshez dr. Szilvássy Györgynek köze lenne. Egyértelműen arra utalt, hogy az ellene folyó adatgyűjtés megrendelője a feljelentő volt. A feljelentő sérelmezte, hogy dr. Budai Gyula nyilatkozatait az írott sajtó is átvette, és azokat idézte. A kijelentések nyomán a tudósítások címeit úgy fogalmazták meg, hogy az közvetlenü l a feljelentő személyére utalt. A feljelentésben rögzítésre került ; hogy dr. Budai Gyula a echotv.hu portálon 2010. december 1. napján megjelent interjúban a dr. Szilvássy György által kilátásba helyezett feljelentésre vonatkozó kérdésére azt válaszolta, hogy „Meg kellene várnia a jelenlegi ügyészségi nyomozás eredményét. A végén még kiderülhet, hogy ő is érintett lehet ebben a dologban."

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2011. március 1-i ülésén tárgyalta. Az ülésen hivatali elfoglaltság miatt dr. Budai Gyula nem tudott megjelenni, az erről szóló írásbeli értesítésben mentelmi jogával kapcsolatosan úgy nyilatkozott, hogy kéri annak fenntartását.

A Mentelmi bizottság hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével. A magánvádas ügyekben a képviselők zavartalan munkavégzését kívánja biztosítani: 6 igen, 1 nem és 1 tartózkodás mellett azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy Budai Gyula mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.

+

A Budapesti XX . XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását Borbély Lénárd országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésének tárgyában. Az ügyész által benyújtott vádirat szerint: „Borbély Lénárd önkormányzati képviselő a Csepel Önkormányzata 2008. február 21-i nyílt ülésén Kál Károly önkormányzati képviselőnek a felszólalására a költségvetés tárgyalása során a következő tényállítást tette: Fölöslegesnek tartom, hogy az MSZP-SZDSZ vezetéshez szükség legyen Kál Károly részére havi illetve éves szinten 36 millió forint kifizetésére az igen szavazatok miatt!"

A Mentelmi bizottság 2011. március 1-i ülésén a mentelmi jog fenntartása mellett érvelő képviselők szerint a rágalmazási ügyekben kialakított töretlen - országgyűlési ciklusokon átívelő - bizottsági gyakorlat támasztja alá álláspontjukat. Az ügy súlya és jellege miatt is indokolt a fenntartás, a vádat azért képviseli az ügyész, mivel a sérelmezett kijelentés egy önkormányzati képviselőre vonatkozott. A mentelmi jog felfüggesztése mellett érvelők szerint viszont a bizottság egy korábbi szintén ügyészi vádirat alapján indult rágalmazási ügyben a mentelmi jog felfüggesztését éppen ezért, tehát a közvádas jellege miatt javasolta, így e precedens értékű döntés szerint kell eljárni a jelen ügyben is. A vitát követő határozathozatal során (4 igen és 4 nem) szavazategyenlőség alakult ki, ami alapján a bizottság azt javasolja, hogy az Országgyűlés Borbély Lénárd országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.

+

A Hajdúböszörményi Városi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását Kiss Attila országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában, mivel ellene Nagy Zoltán feljelentést tett becsületsértés vétsége miatt.

A feljelentés, illetve a bírósági megkeresés szerint: „A Keleti-főcsatorna időszaki lap 2010. szeptember 29-i számában megjelent cikk, melyek közül a 14. oldalon a »Kérdések Jobbikos színvonalon és stílusban«,  illetve a 15. oldalon a »S akkor jut mindenre . . . ?« című cikk található, melyben feljelentő személye, a családja, és az üzlete hírneve és becsülete ellen irányuló kijelentések találhatóak, adócsalással, orgazdasággal és uzsora bűncselekmények elkövetésével hozzák kapcsolatba. A sértő kijelentések megkérdőjelezik az eddigi - több mint 10 éves - üzleti munkáját illetve a családjához fűződő viszonyát. A bírósági eljárás során kiderült, hogy a cikket Kiss Attila, Hajdúböszörmény Város Polgármestere, országgyűlési képviselő írta, melyben Nagy Zoltán város vezetői felkészületlenségét és alkalmatlanságát kívánta bemutatni."

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2011. március 1-i ülésén tárgyalta. Hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével. Utalt a polgári jog körébe tartozó személyiségi jog megsértése miatti peres út igénybevételének lehetőségére. Mindezekre tekintettel 6 igen és 2 nem ellenében azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy Kiss Attila mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.

+

Az Ózdi Városi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását Tamás Barnabás országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában, mivel ellene Ternyik András feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt. A feljelentése szerint: „2010. április 23. napján a Kazincbarcika VII. sz. választókörzetben, postaládába való bedobás útján olyan röplapokat terjesztettek, amelyek róla a becsület csorbítására alkalmas, valótlan tényállításokat tartalmaztak, amelynek egyik szerzője Tamás Barnabás."

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2011. március 1-én tárgyalta. Az ülésen megjelenő Tamás Barnabás előadta: a feljelentő már többször kezdeményezett vele szemben eljárásokat, amelyek azonban rendre megszüntetésre kerültek. Kérte mentelmi jogának fenntartását. A Mentelmi bizottság hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével: 6 igen és 2 nem szavazat ellenében azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy Tamás Barnabás mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.

+

Természetesen nem maradnak el a parlamenti ülést színesítő napirend előtti szólások, interpellációk, és kérdések sem. Íme, a tervezett menetrend.

Hétfő

Az Országos Választási Bizottságnak a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a települési kisebbségi önkormányzati képviselők 2010. október 3-án megtartott választásáról szóló jelentése elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat. (Az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság önálló indítványa. Határozathozatal.)

A közigazgatási és igazságügyi miniszternek a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2010. október 3-án megtartott választása megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról szóló jelentése elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat. (Az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság önálló indítványa. Határozathozatal.)

Az Országos Választási Bizottságnak a területi és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők 2011. január 9-én megtartott választásáról szóló, jelentése elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat. (Az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság önálló indítványa. Határozathozatal.)

Magyarország Alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat. Az előterjesztés az elfogadott módosító javaslat nyomán „Az új Alkotmány elfogadásának előkészítéséről." címre változott.   (Az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Salamon László, az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnöke. Záróvita és zárószavazás. Elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges!)

A Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémia nemzetközi szervezetként való létrehozásáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Pintér Sándor belügyminiszter. Általános vita és határozathozatal.)

Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Tádzsik Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz a Bolgár Köztársaságnak és Romániának a partnerségi és együttműködési megállapodáshoz történő csatlakozásának figyelembevételéről szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Martonyi János külügyminiszter. Általános vita és határozathozatal.)

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a közös államhatár mentén lévő szénhidrogén-előfordulások közös kutatásáról és kitermeléséről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat.  A Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a kötelező kőolaj- és kőolajtermék készletek kölcsönös tárolásáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pontok előadója: Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Együttes általános vita és a határozathozatalok.)

Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Jordán Hasimita Királyság közötti euromediterrán légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pontok előadója: Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Általános vita és határozathozatal.)

Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pontok előadója: Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Záróvita és zárószavazás.)

A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Balczó Zoltán, Farkas Gergely (Jobbik) képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint zárószavazás. Elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Záróvita és zárószavazás. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény és a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományok nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Hende Csaba honvédelmi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Pintér Sándor belügyminiszter. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint a zárószavazás.)

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Pintér Sándor belügyminiszter. Zárószavazás.)

A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Egyes törvényeknek a vízkárelhárítás hatékonyabbá tételével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Bányai Gábor - Fidesz - képviselő kezdeményezése. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint zárószavazás.)

Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Állásfoglalás Borbély Lénárd, Budai Gyula, Kiss Attila, Tamás Barnabás, Fidesz-képviselők mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában. (A mentelmi jog felfüggesztéséhez a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

A 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat. (Balsai István (Fidesz) képviselő önálló indítványa. Zárószavazás. Az MSZP képviselőcsoportjának kezdeményezésére a törvényjavaslat zárószavazására név szerinti szavazás keretében kerül sor!)

A 2010. október 6-án kihirdetett veszélyhelyzet meghosszabbításának engedélyezéséről szóló országgyűlési határozati javaslat. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kihirdetett veszélyhelyzet meghosszabbításának engedélyezéséről. (A napirendi pontok előadója: Pintér Sándor, belügyminiszter. Együttes általános vita a lezárásig és a lehetőség szerint határozathozatalok.)

A Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás (SzMGSz) és Mellékletei módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetben történő kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Általános vita.)

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem létesítéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Általános vita.)

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Általános vita.)

Kedd

„A magyar népességfogyás megállításának sürgető szükségessége" címmel politikai vita-kezdeményezés. (Házszabálytól eltéréssel!  Z. Kárpát Dániel (Jobbik) és a támogató képviselők kezdeményezése.) A rendelkezésre álló időkeret, a felszólalások a vezérszónokok 20-20 perces felszólalásával kezdődnek: 

Kormány	30 perc
Fidesz (226 fő)	88 perc
KDNP (37 fő)	42 perc
MSZP (58 fő)	52 perc
Jobbik (46 fő)	46 perc
LMP (15 fő)	30 perc
Független (4 fő)	2 perc
A kormány viszontválasza	15 perc

A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat.  (Lázár János, Kovács József, Jánosiné Bene Ildikó, Iván László, Selmeczi Gabriella, Szalay Ferenc, Mátrai Márta, Kara Ákos, Czunyiné dr. Bertalan Judit, Heintz Tamás, Koszorús László, Rónaszékiné Keresztes Monika, Bartos Mónika, Horváth Zsolt, Kupper András, Németh Zoltán (Fidesz), Hoffman Pál, Nagy Kálmán (KDNP) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Heintz Tamás. Részletes vita.)

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem létesítéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Részletes vita.)

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Részletes vita.)

A Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás (SzMGSz) és Mellékletei módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetben történő kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Részletes vita.)

Bartha Szabó József