Magyar Honvédség létszámai

A Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló határozati javaslat nem kíván változtatni a honvédség összlétszámán, hiszen jelenleg nem ismert olyan biztonsági fenyegetés vagy egyéb körülmény, amely ezt indokolttá tenné. Ugyanakkor a belső állományarányok átalakítása az új honvédelmi törvényben rögzített feladatokból adódóan és a végrehajtott szervezeti korszerűsítések miatt szükséges. Módosulás lényegében csak az állományarányok között tapasztalható.

A határozati javaslat állománycsoportok szerinti bontásban határozza meg a honvédségi szervezeteknél rendszeresíthető beosztások számát. Elfogadása esetén az Országgyűlés külön engedélyezi a tiszti, altiszti, legénységi, honvédtisztjelölti és altisztjelölti, valamint a kormány-tisztviselői, közalkalmazotti és munkavállalói állomány legmagasabb létszámát.

Az átalakított haderőstruktúrában lehetővé vált az engedélyezett tiszti létszám kismértékű csökkentése, valamint a Magyar Honvédség hadrendjébe beemelt Honvédkórház eredményes működtetéséhez szükséges közalkalmazotti státusok megjelenítése is. A honvédaltiszt-jelölti létszám korábban nem szerepelt a határozatban, lévén ez az állomány az altisztképzés bevezetésével, 2012-ben jelent meg. A javaslatban szereplő mintegy 8 ezer fő tartalékos státus mint célszám a jövőben is biztosítja a Magyar Honvédség békeidőszaki tartalék további fejlesztésének jogi alapját.

A javaslat a jelenleg hatályos létszámot meghatározó országgyűlési határozaton túl deregulációs céllal hatályon kívül helyez két korábbi, a légvédelem földközeli és kis magasságú oltalmazási képességének megőrzéséről, valamint a honvédség további fejlesztéséről szóló határozatot is. Az ezekben foglalt feladatok részben már megvalósultak, illetve további fejlesztési irányainak meghatározására az új honvédelmi törvény alapján már a Magyar Honvédség hatásköre.

Az Országgyűlés a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló kormányzati határozati javaslatot 93 nem ellenében, 279 igennel, 61 nem 1 tartózkodás kíséretében, az egyszerű többséget igénylő részt pedig 61 nem, 1 tartózkodással  fogadta el.

A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosításáról

Az elmúlt időszakban történt jogszabályváltozásokkal, valamint az uniós adatszolgáltatási kötelezettségeink teljesítésével kapcsolatban vált szükségessé a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény felülvizsgálata.

Célja a népességszám pontos meghatározása, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított népességadat képezi az alapját Magyarország uniós szavazati arányának megállapítását. Kiemelt érdek fűződik tehát ahhoz, hogy a lehető legszélesebb körben rendelkezésre álljanak az ország lakosságát érintő adatok.

Az uniós szabályozás alapján a szokásos, lakóhellyel rendelkező népesség definíciója szerint azokról a személyekről kell a tagországoknak adatokat szolgáltatniuk, akik a referenciaidőt megelőzően legalább 12 hónapig folyamatosan az adott ország területén levő lakhelyükön éltek, vagy azzal a szándékkal érkeztek oda, hogy legalább 12 hónapot ott tartózkodjanak, függetlenül az állampolgárságuktól. Az előírásnak megfelelő összeállításához azonban népmozgalmi események adatgyűjtését szükséges országhatáron kívülre is kiterjeszteni, a születésekkel és a halálozással kapcsolatos adatok ugyanis a magyarországi lakcímmel rendelkező népesség számát befolyásolják. A jelenleg a népmozgalmi statisztikai adatgyűjtések viszont csak a Magyarország területén történt népmozgalmi eseményekre terjednek ki.

A törvénymódosítás egyértelműsít a statisztikai tevékenység közhatalmi jellegét. Feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi szervek és a közigazgatási szervek részére, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára. E cél eléréséhez szabályozza a szükséges statisztikai tevékenységeket. Szabályozza az adatok statisztikai módszerekkel történő felvételével, feldolgozásával, tárolásával, átadásával, átvételével, elemzésével, szolgáltatásával, közlésével, valamint közzétételével kapcsolatos közhatalmi és egyéb tevékenységet.

A felmérése a következő adatkörökre terjednek ki: név, lakcím, állampolgárság, születési hely és idő, nem, családi állapot, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, gyermekek száma, a születéssel, illetve halálozással, mint népmozgalmi eseménnyel összefüggő egészségi állapot, az anyakönyvezés helye, az anyakönyvi bejegyzés folyószáma, a népmozgalmi esemény helye és ideje.

Fontos része még a törvény módosításának, hogy a népmozgalmi eseménnyel, valamint a lakcímváltozással kapcsolatban gyűjtött adatok közül a nevet, a lakcímet az adatok teljessége és összefüggése ellenőrzésének befejezését követő nyolc napon belül törölni kell.

A törvényjavaslat mindezen túlmenően további módosításokat is tartalmaz a népmozgalmi adatgyűjtésekre vonatkozóan. Az átláthatóság javítása, az egyszerűsítési szándék indokolja, hogy egyes népmozgalmi adatok felsorolása helyett csak az adatgyűjtés adatkörét sorolja fel. Az adatkörök adattartalmát a statisztikáról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet mellékletei részletezik, míg az egyes adathelyek, kérdések a statisztikai kérdőíveken szerepelnek.

Az Országgyűlés a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítását 273 igennel, 44 nem kíséretében, tartózkodók nélkül elfogadta. 

Hegyközségek, szőlészet, borászat

Nyugvópontra jutott a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvényt módosító javaslat.

Pontosítja a borászati termelő, a szőlészeti és borászati felvásárló fogalmát annak reményében, hogy a hegyközségi tagsági köre a lehető legszélesebb mértékben kiterjeszthető legyen.

Nem titkolt célja a hegyközségi járulék fizetésére kötelezettek körének bővítése a szőlészeti és borászati felvásárlókkal annak érdekében, hogy a hegyközségek finanszírozásának bázisát a legszélesebb alappal lehessen működtetni.

Rögzíti: a hegyközségi járulék nem a hegyközségi tagsággal összefüggő, tagdíj jellegű fizetési kötelezettség, hanem a szőlészeti- és borászati termelő, forgalmazó, illetve felvásárló tevékenység folytatásával összefüggésben keletkező sajátos fizetési kötelezettség, amelynek jogosultja a hegyközség, ezáltal nem állami bevételként, hanem a hegyközségek működésének finanszírozási eszközeként kerül alkalmazásra. Erre figyelemmel nem csupán a hegyközség tagsági köre kötelezett a hegyközségi járulék megfizetésére, hanem annál szélesebb alanyi körben valamennyi szőlészeti és borászati ágazati piaci szereplő.

A törvény módosításának fontos része, hogy a hegyközségi tanács szőlészeti szekciójába tartozó küldöttet a szőlészeti termelők, a hegyközségi tanács borászati szekciójába tartozó küldöttet pedig a borászati termelők választják meg.  Mindez a szőlészeti termelő, illetve a borászati termelő fogalmának egymástól való elhatárolásával pontos viszonyokat teremt, kizárva a két helyre történő szavazás lehetőségét.

A közgyűlésen az a tag rendelkezik szavazati joggal, aki hegyközségi járulékfizetési, és adatszolgáltatási kötelezettségének határidőben eleget tett.

Előírja: az új hegybírók kinevezésének határideje 2013. július 10. a zökkenőmentes átállás érdekében pedig egységesen 2013. július 15-én lépnek hivatalba, munkáltatójuk pedig a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa lesz.

Az Országgyűlés a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvényt módosító javaslatot 237 igennel, 92 nem kíséretében tartózkodások nélkül elfogadta.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság beszámolói

Majd’ kétszáz oldalt kellett (kellett volna) elolvasni annak a képviselőnek, aki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság két jelentésének zárószavazásán a téma ismeretében kívánt voksolni. Megkönnyítette a dolgukat, hogy az első helyen kijelölt Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság a jelentéseket együttes vitában már megtárgyalta és általános vitára alkalmasnak tartotta, így a T. Ház is együtt tűzte napirendre a  két jelentést, ám értelemszerűen külön-külön szavaztak róla.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke eredményesnek és sikeresnek tartotta az adatvédelmi biztosi intézményből hatósággá alakítást. Hangsúlyozta: megtörtént az Európai Unió adatvédelmi irányelvéhez való jogharmonizáció, a Velencei Bizottság is jónak értékelte a hatóság függetlenségét, pénzügyi függetlenségét pedig példaként állította számos európai ország elé.

Az elnök elmondta: készítettek egy közvélemény-kutatást a hatóság társadalmi megítéléséről, amely szerint a megkérdezettek 31 százaléka hallott már a hatóságról, több mint 60 százalékuk tájékozott az adatvédelem vonatkozásában és 38 százalékuk az információszabadság területén. A felmérésékből egyebek mellett az is kiderül, hogy a megkérdezett felnőttek többségét, 62 százalékát érdekli saját adatainak a védelme, és csak 18 százalékuk mondja azt, hogy nem foglalkozik a kérdéssel.

Idei tevékenységükről szólva bejelentette: a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság az alapjogi biztossal és a hírközlési hatósággal közösen egy gyerekjogi projektre készül, amelynek keretében a biztonságos Internet-használatra akarják felhívni a figyelmet.

Idén is vizsgálni fogják, hogy a különböző internetes oldalakon megfelelően kezelik-e a felhasználók adatait, érvényesül-e - különös tekintettel - a fiatalkorúak jogainak védelme. A hatóság "széles körűen és szisztematikusan" ellenőrizni fogja a helyi önkormányzatok honlapjait is, hogy közzéteszik-e a helyi adótartozást felhalmozók adatait. 

Emlékeztetett arra is, hogy az új alaptörvény 2011-ben átszabta az alapjogvédelem rendszerét, és a nemzetközi elvárásnak megfelelő, független adatvédelmi hatóság az egységes alapjogi biztos szervezetétől elkülönülten folytathatta a munkáját.

+

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2012. évi tevékenységéről szóló beszámolóból kiderült: csaknem háromezer bejelentés nyomán indult valamilyen vizsgálati, 33 ügyben pedig hatósági eljárás az elmúlt évben. Az ügyek 78 százaléka az adatvédelmet érintette, 12 százaléka az információszabadságot, további 5 százalék mindkét alapjogot, 5 százalék pedig egyiket sem.

Tavaly 207 jogszabály-véleményezést is érintő ügyet vizsgáltak, és 46 módosítást kezdeményeztek. A hatósághoz 69 közérdekűadat-igénylés érkezett, és ezek mindegyikére sikerült a 15 napos határidőn belül válaszolni.

Tavaly az új típusú, szigorúbb eljárási rendben lefolytatott vizsgálatok eredményeként 22 millió forintnyi bírságot szabtak ki.

Az év végére 59 emberrel működő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 390 millió forintból gazdálkodhatott, és ennek jelentős része személyi jellegű kiadás volt.

Az Országgyűlés a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság beszámolóját 308 igennel, 7  tartózkodás kíséretében, a 2012. évi tevékenységéről szóló beszámolót pedig <span '="">306 igennel, 17 nem ellenében, 5 tartózkodás kíséretében elfogadta.