A XX. Század Intézet és a Konrad Adenauer Stiftung által szervezett nemzetközi konferencián, a Pesti Vigadóban a bevándorlásról szólva a miniszterelnök azt is mondta: azért kell a népvándorlás és a bevándorlás kérdésével komolyan foglalkozni, mert „a folyamatok utóbb nem lesznek visszafordíthatóak", egy multikulturális Európából nincs visszaút se a keresztény Európához, se a nemzeti kultúrák világába.

Orbán Viktor beszédében kitért a halálbüntetés kérdésére is, kijelentve, hogy az nem vezethető be, Magyarországnak nincs is ilyen szándéka. A helyzet egyértelmű, igaza van az Európai Bizottság elnökének – Jean-Claude Junckernek –, „egyetlen tagállam sem vezethet be olyan szabályt, amely ellentétes az EU alapdokumentumával" – mondta.

Európa jelenlegi gazdasági helyzetét érintve a miniszterelnök arról beszélt, hogy az euró projektje elakadt, nem tört utat magának az a gondolat, hogy egy monetáris unió létrehozása kikényszeríti majd egy fiskális unió létrejöttét is.

Szerinte ma mérsékelt optimizmus uralkodik az európai gazdaság jövőjét illetően, ami jó hír, „akkor is, ha semmi okunk sincs rá".

Ezzel kapcsolatban kifejtette: Európában a gazdasági válságkezelésnek két különböző kultúrája van, az északi és a déli. Előbbi „nagyon racionálisan viselkedik", logikus, helyzetet elemez, majd reformál, ha kell, strukturálisan – részletezte, jelezve, hogy ezzel szemben a déli válságkezelés lényege, hogy „majd az élet hozzáigazítja magát a változásokhoz", a politikának csak az a dolga, hogy ehhez megadja a teret, ami közgazdaságilag azt jelenti, le kell értékelni a valutát.

Emil Constantinescu, Románia egykori elnöke, Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár és Bernhard Vogel, Rajna-Pfalz és Türingia német tartományok volt miniszterelnöke az idén 85 éves Helmut Kohl volt német kancellár tiszteletére rendezett nemzetközi konferencián a Pesti Vigadó dísztermében 2015. június 2-án. (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

„Ma csak azért van okunk optimizmusra az eurózónát illetően, mert valójában (...) a déli válságkezelés logikája került elő európai méretekben" – mondta a kormányfő.

Megjegyezte ugyanakkor azt is a monetáris élénkítéssel kapcsolatban: „hiába öntünk mi pénzt egy versenyképtelen gazdaságba, ha előtte nem reformáltuk meg, nem alakítottuk át".

A gazdaságpolitikát értékelő gondolatmenetét összegezve a kormányfő óva intett attól az „illúziótól", hogy megtalálták azt az utat, amelyen az eurózónát ismét versenyképessé tudják tenni a világ más, ma előrébb járó gazdasági régióval.

A német egység a magyar szabadság garanciája

Orbán Viktor a konferencián a volt német kancellár munkásságát méltatva hangsúlyozta: Helmut Kohl arra vállalkozott, hogy az utolsó tégláig lebontja az európai népeket egymástól elválasztó falakat, ő nyitotta ki Európa újraegyesítésének lehetőségét, az Európai Unió bővítési politikáját.

 
„Ma, amikor az EU ismét súlyos betegséggel küzd, nem is fordulhatnánk jobb orvoshoz, mint aki egyszer már meggyógyította Európát" – fogalmazott.

Hangsúlyozta, a magyarok mindig is úgy tekintettek a német egységre mint saját függetlenségük, szabadságuk garanciájára, mert „a német egyesítés az egyetlen, visszavonhatatlan garancia arra, hogy Magyarországot nem fogják újra megszállni, hogy nem jön vissza a hidegháború".

A kormányfő beszédében elmesélt egy személyes történetet is, amikor 1998-ban, miniszterelnökké választásakor találkozót kért Helmut Kohltól, hogy átbeszéljék a „szakmát". Az akkori német kancellártól egyebek mellett azt kérdezte – idézte fel –, mi a politikai és a személyes erkölcs viszonya. Erre Kohl azt mondta – emlékezett vissza –, „hagyjuk ezeket a zagyvaságokat, a helyzet úgy áll: ami jó a magánéletben, az a jó a politikában is". Nincs kettős erkölcs, „nem alkalmazhatunk különböző mércéket" – összegezte az akkori találkozójukon elhangzottak lényegét Orbán Viktor.

Schmidt Mária: Helmut Kohl mindig Magyarország barátja és ügyeinek támogatója volt

A XX. Század Intézet főigazgatója, Schmidt Mária a tanácskozást megnyitó beszédében azt mondta: a magyaroknak Helmut Kohl, a német egység atyja elsősorban Európa újraegyesítőjeként fontos. „Európa kancellárjaként, vagyis bizonyos fokig a sajátunkként tekintettünk rá mindig" – fogalmazott, hozzátéve, hogy a volt német kancellár mindig Magyarország barátja és ügyeinek támogatója volt.

Szavai szerint Helmut Kohl és idősebb George Bush volt amerikai elnök győzelme elvette a nyugati baloldaltól a progresszív jövő ígéretét, megfosztotta őket az illúzióiktól, „ez az, amit nem tudnak megbocsátani nekik még ma, 25 év múltán sem".

Frank Spengler, a Konrad Adenauer Stiftung képviselet-vezetője köszöntőjében arról beszélt, hogy Kohl mindig is nagy barátja volt Magyarországnak, beszédeiben nagy hálával emlékeztetett arra, hogy 1989-ben a magyarok ütötték ki az első téglát a berlini falból. A Magyarországhoz fűződő kapcsolatai nagyon fontosak voltak nekik – hangsúlyozta.

Helmut Kohl meggyőződéses európai volt, német és európai történelmet is írt – mondta Frank Spengler.

Schüssel: céljaiért a volt német kancellár sebeket is elviselt

Európa egyesítéséért végzett politikai munkája alapján Helmut Kohl igazi óriás, aki arra is kész volt, hogy e célok eléréséért sebeket is elviseljen – hangsúlyozta a 85 éves egykori német szövetségi kancellár tiszteletére rendezett keddi budapesti konferencián Wolfgang Schüssel korábbi osztrák kancellár.

Helmut Kohl „mindenkit komolyan vett, akinek mondanivalója volt, aki kérdezett is, aki kíváncsi volt a tanácsokra, az elemzésekre, és aki nem előre gyártott előítéletekkel jelent meg Németországban" – emlékezett vissza Wolfgang Schüssel.

„Kiváló emberhalásznak" írta le a volt kancellárt, aki a legjobbakkal dolgozott együtt, kifelé egységesen képviselve a nyílt belső vita eredményét, szükség esetén a korrekcióra is képesen.

Mint mondta, mindig megalapozta és elérte az aktuális és a következő posztja betöltéséhez szükséges bizalmat, eközben pártja helyi vezetőitől a világpolitika legnagyobb szereplőiig mindenkivel folyamatosan kommunikálva előzte meg a lehetséges problémákat.

Utalva arra, hogy az egykori NSZK ezermilliárd eurót fordított a volt NDK integrálására, a közép- és kelet-európai államokat pedig 400 milliárd eurós uniós támogatás segíti ebben, kijelentette: a szolidaritás a döntő tényező. Hozzátette, a szolidaritás a menekültekre is vonatkozik, hangsúlyozva, hogy másként kell ezt a csoportot kezelni, mint a bevándorlókat.

„Nem lehet, hogy mindenki előtt kitárjuk a kapuinkat" – jelentette ki. Menekültügyekben példaként Svájc eljárását említve, ahol a menekültkérelmek 48 órán belüli elbírálását gyors cselekvés követi.

Kohl „mindig először pártelnök volt és csak utána szövetségi kancellár", éppen ellenkezőleg, mint ma Angela Merkel – mondta a Vígadóban rendezett konferencián Bernhard Vogel, akinek Rajna-Pfalz tartomány miniszterelnöki székében hivatali elődje volt a most 85 éves politikus.

A szónok – aki az újraegyesítés előtt Németország egy nyugati (rajna-pfalzi), utána pedig egy keleti (türingiai) tartományát vezette, napjainkban pedig a Konrad Adenauer Stiftung tiszteletbeli elnöke – azt mondta: a kancellári tisztséghez szükség volt arra volt, hogy Helmut Kohl a pártját megújítsa és átalakítsa, az általa vezetett tartomány pedig egyfajta mintaként szolgált utóbb. Pályája során mesterien fonta össze az általa vezetetett Kereszténydemokrata Unió (CDU), annak törvényhozási frakciója és a kormány működését.

A német nép győzelme volt az újraegyesítés – emelte ki felszólalásában Emil Constantinescu, Románia korábbi államfője, hangsúlyozva, hogy az ország megosztottsága ellen ahhoz hasonló eltökéltséggel tett Helmut Kohl, mint egykoron Winston Churchill a második világháború megnyerése érdekében.

Helmut Kohl 1982-ben lett a Német Szövetségi Köztársaság történetének hatodik kancellárja a CDU-CSU-FDP alkotta kormány élén, és 16 évig töltötte be tisztségét. Külpolitikájában mindenekelőtt a német egység helyreállításának és az európai egyesülés megvalósításának előmozdítójaként szerzett hírnevet. Ő volt az egyik motorja az Európai Unió keleti bővítésének, az volt a célja, hogy Németország megbékéljen történelmi ellenfeleivel.

Múlhatatlan történelmi érdemeket szerzett a német egység megvalósításában: a berlini fal 1989. november 9-i leomlását követően tízpontos programban vázolta az egyesülés véghezvitelét, amelynek végrehajtásában, a nagyhatalmak megnyerésében oroszlánrészt vállalt. Az egyesítést követő első szövetségi parlamenti választásokon újra győzni tudott, és sikerét 1994-ben megismételte.

Balog: Magyarországnak a volt kancellárhoz hasonló barátokra van szüksége

Magyarországnak Helmut Kohlhoz hasonló barátokra van szüksége, olyan politikusokra, akik nem csak 1990-ben, hanem most is egyszerre Magyarország és Európa barátai – mondta az emberierőforrás-miniszter a konferencián.

Balog Zoltán a XX. Század Intézet és a Konrad Adenauer Stiftung által szervezett nemzetközi konferencián, a Pesti Vigadóban Angela Merkel kancellár szavaival jellemezte Helmut Kohlt, aki „először bizalmat épített, aztán cselekedett”.

Nyugat-Európában „divat volt nem szeretni a német egységet”, Moszkva, London, Párizs és Róma bizonyos visszafogottsággal kezelte ezt a kérdést, Helmuth Kohlnak mégis sikerült leküzdenie az ellenállást – fogalmazott.

A miniszter – tapsot kiváltva a jelenlévőkből – megjegyezte azt is, hogy talán a magyaroknak sem ártana ugyancsak előbb bizalmat ébreszteni, és csak utána cselekedni.

Balog Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyes emberek szerepe nem elhanyagolható a történelmi folyamatok alakításában, erre Helmuth Kohl jó példa, aki felismerte a megfelelő pillanatot.

A német egység megteremtése azért is volt fontos a magyaroknak, mert a kommunizmus végét jelentette, hiszen - fogalmazott – „a kommunizmus fennállásának a garanciája volt, hogy Németország két darabban legyen”. A fal nemcsak a két Németországot választotta el, hanem a szabad világot is a rab világtól – fűzte hozzá.

A miniszter szerint „akik nem akarták, akik nem értették, akik kockázatnak tartották a német egységet (…), azok valójában (…) nem tudtak, és nem tudnak mit kezdeni a rendszerváltoztatás és a posztkommunizmus jelenségével és veszélyeivel”.

Balog Zoltán arról is beszélt, hogy Nyugat-Európában ma úgy tekintenek a kommunizmusra mint rövid epizódra az európai történelemben, amelyen már sikerült túljutni, miközben sokszor még tovább él a fejekben, a mentalitásban.

A miniszter szerint a kommunizmus örökségével ugyanúgy szembe kell fordulni, mint a nácizmus örökségével, és ezt Németországban tudják a legjobban.

Magyarország a keresztény kultúrában, a keresztény identitásban látja nemcsak a túlélés, hanem a gyarapodás zálogát is – fejtette ki Balog Zoltán. Azt mondta, számunkra továbbra is érvényes a Robert Schuman-i gondolat, amely szerint az európai demokrácia vagy keresztény lesz, vagy pedig nem lesz.

Martonyi: a kancellár látta, hogy összefügg a német és az európai egység

Helmut Kohl világosan látta és kimondta: a német egység és az európai egység ugyanannak az éremnek a két oldala – emelte ki a tanácskozáson Martonyi János.

Az egykori külügyminiszter az Európai Unióról azt mondta, napjainkban „nem állunk olyan jól, mint hisszük", ezért is az együttműködés elkerülhetetlen szélesítésére és mélyítésére van szükség. Hozzátette: az eredeti értékek mellett kiállva, kormányzását javítva, szabályozottságát csökkentve „Európának meg kell mutatnia, hogy kifelé is tud békét teremteni".

A magyar diplomácia korábbi vezetője arról beszélt, 1989 a csodák időszaka volt, és a történésekben „Helmut Kohl volt az egyik, a mi szempontunkból talán a legfontosabb, meghatározó szereplő", a huszadik század világtörténetének egyik meghatározó egyénisége.

Emlékeztetett arra: az elmúlt évszázad történelmet meghatározó szerződéseit egymástól alig pár kilométerre egymástól írták alá; a Versailles-ban szignáltak a leszámolásról, a büntetésről szóltak, a második világháború után viszont Párizsban született az máig hatalmas sikertörténetet jelentő integráció elindításáról, a szén- és acélközösség létrehozásáról.

Megjegyezte, Helmut Kohl nem csupán megragadta a történelmi lehetőséget, de helyes választ tudott adni arra a kérdésre, melyik úton induljon el Németország, amely „az európai egyensúlyhoz túl nagy, de ahhoz, hogy Európát dominálja, szerencsére, ez kiderült többszörösen, túl kicsi".

Kiemelve, a második világháború után Konrad Adenauer teljesen világossá tette, hogy az ország a nyugati szövetségi rendszer részese, és ezen Kohl kancellársága alatt, a német egységről tárgyalva sem változtattak, megemlítette, csoda volt az is, hogy minden szereplő felismerte, „Európát csak akkor lehet majd egységesíteni, hogy ha a német egység bekövetkezik", az egységes állam lesz az európai összefogás katalizátora.

Martonyi János hozzátette: Németország erősebb európai beágyazásának részeként merült fel az integrációt visszafordíthatatlanná tevő egységes pénz megteremtése, majd ebből kiindulva a politikai unió gondolata, majd az abból még kimaradt államok bővítésének folyamata iránti igény.

Horváth István, aki Helmut Kohl kancellárságának jelentős részében Magyarország bonni nagyköveteként tevékenykedett, az egykori szocialista tömb szétesésének idején egyedülálló támogatást kaptunk Németországtól ahhoz, hogy bizalmi kapcsolat alakuljon ki a két állam vezetése között, így hitelesnek fogadják el a magyar politikusoktól érkező információkat.

Felidézte: Margaret Thatcher brit kormányfőtől eltérően a német kancellár a demokrácia meglétét nem a szocialista országokkal való együttműködés előfeltételének tekintette, hanem úgy gondolta, a szabadság a keleti politika hosszú távú eredményeként születhet meg ezekben az államokban.