A szocialisták azzal, hogy kedden kivonultak az alkotmányozásból végérvényesen megtagadták a rendszerváltást és 1956-ot – jelentette ki Pálffy István, a Kereszténydemokrata Néppárt frakciószóvivője a Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján. Bebizonyosodott, hogy a szocialisták még mindig nem merik vállalni 1956-ot, a szabadságharc és forradalom demokratikus örökségét. A szocialisták következetesen létükhöz, végérvényesen megtagadták a rendszerváltást és 1956-ot. Abban nincs vita ebben az országban, hogy a magyarországi rendszerváltás 1956-ra épült – mondta, hozzátéve: az új alkotmány is erre építkezik.
Pállfy István kifejtette: az 1956-ban megkezdett folyamat, – az 1988-as átmeneti szakasszal –, most 2011-ben, az új alkotmánnyal zárul majd le.
A kormánypárti politikus, aki idézett a parlamenti képviselők esküjéből is, megjegyezte: a szocialisták – és az LMP - e lépésükkel megszegték képviselői esküjüket is.
Pálffy István szerint az LMP lépése ugyanakkor nem logikus, nem is értik döntésüket. Hogy lehet úgy jövőt építeni, hogy otthagyunk csapot-papot? – tette fel a kérdést.
A kereszténydemokrata politikus kiemelte: nincs alkotmányozási kényszer, „kötelessége és kötelezettsége van mindannyiuknak”. Aki ez alól napi, szűk, pártpolitikai érdekek vezérelte szempontok miatt kibújik, az vagy esküszegő, önző, vagy egyszerűen rövidlátó és buta - fogalmazott.
Hangsúlyozta: szabad akaratukból, demokratikus választásokon szerzett mandátummal fogják megalkotni Magyarország új alkotmányát.
A frakciószóvivő nem látta realitását annak, hogy a két párt visszatérjen az alkotmányozási folyamatba, de – mint folytatta – ha nem is jönnek vissza, akkor is kénytelenek lesznek végignézni, hogy „igenis abból az LMP által szerkesztett és szocialisták által is megjelentetett koncepcióból, amely számos értéket tartalmaz”, be fogják emelni az alkotmányba azokat a pontokat amelyek számukra is fontosak. A konszenzus így az MSZP-n és az LMP-n kívül fog megteremtődni – mondta.
Pálffy István az MTI kérdésére a Fidesz-frakcióvezetőjének azon felvetéséről, hogy nem tartja kizártnak a népszavazást az új alaptörvénnyel kapcsolatban, azt mondta: Lázár János olyan lehetőséget vetett fel, amit nincs ok kizárni, „a Fidesz frakcióvezetőjének felvetésével lehet egyetérteni”. Hozzátette: erről külön, saját álláspontot nem alakítottak ki.
+
Az alkotmányozás a tavaszi ülésszak fő feladata
Az új alkotmány megalkotását emelte ki az Országgyűlés tavaszi ülésszakának teendői közül a KDNP frakcióvezetője Pálffy Istvánnal, a frakció szóvivőjével tartott sajtótájékoztatóján. Pálffy István, a bér- és adómonitoring bizottság KDNP-s tagjaként bejelentette: márciusban megkaphatják az egyházi fenntartású intézményekben dolgozók azt a bérkiegészítést, ami a 16 százalékos egykulcsos jövedelemadó bevezetése miatt esne ki fizetésükből.
Új rend épül, az új alaptörvény a jövő alkotmánya lesz – hangsúlyozta Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, hozzátéve: számukra kiindulópontként a Salamon László kereszténydemokrata politikus, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnökének vezetésével kidolgozott koncepció szolgál.
Megerősítette, azt szeretnék, ha mindenki részt venne az alkotmányozás folyamatában, ezért is küldték ki a kérdőíveket, s ezért igyekeznek minden pártot rávenni arra, hogy a parlamenti vitában vegyen részt. Az új alaptörvény „nem a kormány alkotmánya lesz, nem pártpaktum”, hanem egy nyílt vitában kiérlelt alkotmány. „A múltunkat lezártuk, a jelenünket megküzdjük, a jövőnket építjük” – összegezte a KDNP törekvéseit a frakcióvezető.
A Fidesz-KDNP közös normaszöveget terjeszt be – emelte ki. Különösen fontosnak tartja, hogy a preambulum az értékek, a jogok és kötelességek, a demokrácia, a jogállamiság megemlítése mellett az 1000 éves magyar államiságról is szóljon. Egy szocialista képviselő azon mondatát idézve, hogy „ne a múltba révedés” legyen a fő szempont azt mondta, az ezeréves magyar keresztény államiságot nem szégyellni kell, hanem büszkének kell lenni rá.
Az alkotmányban meg kell jelennie a házasság, a család, a magzati élet védelmének, „el kell kerülnünk az ultraliberális zsákutcát” – szögezte le Harrach Péter.
A frakcióvezető a tavaszi ülésszak témái között említette még az oktatási törvényeket, a szabad vasárnapról szóló KDNP-s javaslatot, és a vallásszabadságról szóló jogszabály módosítását. A Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár által készített törvénytervezetek nem csak elfogadandók és támogatandók, hanem azokat jónak és az oktatás területén a rendezett világ megteremtésére alkalmasnak tartják – közölte.
Hozzátette: döntéseiknél nem csak a közgazdasági, hanem a szociális szempontokat is érvényesíteni kell. A bedőlt hitelesekről szólva ismét hangsúlyozta: egyetlen család sem veszítheti el az otthonát, ugyanakkor azok, akik megtehetnék, de nem fizetnek, nem érdemelnek feltétlen védelmet. Ezt azok számára kell biztosítani, akiknél „a nadrágszíjon már nem lehet tovább húzni, mert elérték az utolsó lyukat”. A védelmet akár a moratórium meghosszabbításával, vagy az eszközkezelő létrehozásával lehet megadni, de a megoldásban minden érintettnek részt kell vennie – tette hozzá.
A most létrehozott három monitoring-bizottságról szólva azt mondta, mindegyik a KDNP szempontjából lényeges témákkal foglalkozik.
Pálffy István, a bér- és adómonitoring bizottság KDNP-s tagja kiemelte: az oktatási, szociális és egészségügyi intézményekben dolgozók bérhiánya mintegy 1,2 milliárd forint. Hozzátette: a kormány most azt tudja vállalni, hogy a négy nagy történelmi egyháznak és az ilyen feladatokat vállaló kisegyházaknak ezen összegnek a felét, 600 millió forintot rendelkezésre bocsát. Így az érintett dolgozók következő bérfizetési papírján már legalább az a nettó összeg szerepelhet, ami decemberben. A döntés több tízezer embert érinthet – mondta.
Pálffy István tájékoztatása szerint az erről szóló tárgyalások kedden megkezdődtek Jávor András, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma közigazgatási államtitkára és Szászfalvi László, a közigazgatási tárca egyházügyekért felelős államtitkára részvételével. A felek megállapították, hogy ezekben az intézményekben a bérkiegészítésre ugyanúgy szükség van, mint a közszféra bármely más területén – közölte a kereszténydemokrata politikus.
Pálffy István kitért arra is, hogy a bérkiegészítés fennmaradó részének biztosítása, ütemezése a tárgyalások következő szakaszában Pálffy István „rajzolódhat ki”. Van egy olyan kormányzati elképzelés, hogy a zárszámadási törvénynél kompenzálják ezt az összeget – fogalmazott a kormánypárti politikus, aki beszélt arról az Országos Érdekegyeztető Tanácsban született ajánlásról is, amit a munkáltatók eddig nem érvényesítettek. E téren az az álláspontjuk, hogy a szakszervezeteknek nem a kormányra kell mutogatni, hanem ki kell tudni „verekedniük” érdekérvényesítő eszközökkel a munkavállalóknak a kiegészítést. A kormány részéről az merülhet fel – ezt a bér- és adómonitoring bizottság vizsgálja –, hogy egy módosítással bizonyos jövedelemhatár alatt kivezessék a szuperbruttót a rendszerből. Ez azoknak a gyermektelen munkavállalóknak a problémáját oldaná meg, akik minimálbér és 290 ezer forint alatt keresnek.
Az üdülési csekk megadóztatása miatt kialakult helyzetet szintén vizsgálja a bizottság – mondta Pálffy István.
