Döntött az Országgyűlés. Az új alaptörvényhez igazodik az Alkotmánybíróságról szóló frissen – 252 igen szavazattal, 105 nem ellenében – elfogadott sarkalatos törvény. A Taláros Testület Esztergomból Budapestre költözik. Az ősi királyi várost a rendszerváltáskor a Tisztelt Ház – pillanatnyi hangulatában – „az ország Budapest-centrikusságát, az előző rendszerben ért hátrányos megkülönböztetését ellensúlyozva, a történelmi hagyomány tiszteletét felélesztve” nevezte ki az újonnan alakult Alkotmánybíróság székhelyévé.
Az Alkotmánybíróság legfrissebb döntései
1257/H/2011. AB határozat az Országos Választási Bizottság 138/2011. (VIII. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Országos Választási Bizottság határozatát, és új eljárásra utasította. Az OVB úgy vélte, hogy az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íve eleget tesz a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek, ezért annak mintapéldányát hitelesítette. Az Alkotmánybíróság ezzel szemben megállapította, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a szabadságvesztését töltő elítélt számára kötelező legyen a munkavégzés?”
+
1187/E/2008. AB határozat a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet tárgyában.
Az indítványozó mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását kérte. Meglátása szerint a rendeletből ugyanis nem derül ki egyértelműen, hogy mikor elengedhetetlen a környezetvédelmi engedély módosítása. Úgy véli: nem terjed ki minden olyan kérdésre, amelynek egyértelmű szabályozása nélkülözhetetlen. Tisztázatlan például, hogy a környezetvédelmi engedély módosítási eljárása vagy az engedélyes adataiban bekövetkezett változások szerinti szolgáltatási díjat kell-e megfizetni. A mulasztás tehát jogbizonytalanságot okoz és ellentétes az Alkotmányban rögzítettekkel is.
Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy jelen ügyben nincs szó feltétlen jogszabályi rendezést igénylő jogalkotói kötelezettség elmulasztásáról. Az indítványozó által megjelöltek nem tekinthetők olyan mértékben homályosnak vagy ellentmondásosnak, hogy eleve értelmezhetetlennek minősülnének. Az indítványozó által sérelmezett probléma a kapcsolódó jogszabályok alapján jogalkalmazói jogszabály-értelmezéssel megoldható. E tekintetben tehát alkotmányellenességet okozó mulasztás megállapításának nincs helye. Az Alkotmánybíróság mindezek alapján a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasította.
+
951/H/2010. AB határozat az Országos Választási Bizottság 377/2010. (V. 19.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (Jat.) 54. §-a alapján elvi állásfoglalást arról, hogy az Alkotmány, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.), valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. (Ve.) törvény rendelkezései alapján a választópolgárt nem terheli és nem is terhelte illetékfizetési kötelezettség a Ve-ben nevesített jogorvoslati eljárásokban?”
+
950/H/2010. AB határozat az Országos Választási Bizottság 376/2010. (V. 19.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés – a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (Jat.) 54. §-a alapján – alkosson elvi állásfoglalást arról, hogy az Alkotmány 29/C. § (5) bekezdés d) pontjában foglalt népszavazás-kezdeményezési tilalom csak az Országgyűlés által létrehozott saját szervezetére és az Országgyűlés által választandó személyekre vonatkozik és az említetteken túlmenően alkotmányos lehetőség van országos népszavazás kezdeményezésére az Alkotmányban nem szabályozott, személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekben?”
+
710/B/2010. AB határozat a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráról szóló 1996. évi LVIII. törvény 1. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság elutasította a sérelmezett jogszabály alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A határozat indokolása szerint az önigazgatás körébe tartozó belső szabályozás kérdése, hogy a nem kötelező kamarai tagok milyen jogosítványokkal rendelkeznek a kötelező kamarai tagokat érintő köztestületi döntések meghozatalában.
+
665/H/2010. AB határozat az Országos Választási Bizottság 254/2010. (III.31.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a büntető törvénykönyv időközbeni módosításának elfogadása olyan jelentős változásnak tekinthető, amely érdemben befolyásolja a kérdés népszavazásra bocsáthatóságát. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy aki nagy nyilvánosság előtt a nácizmus és/vagy kommunizmus áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a náci és/vagy kommunista diktatúrák által elkövetett bűncselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő?”
+
605/B/2011. AB határozat a Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján a 2010-2013 közötti végrehajtási időszakokban a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének szabályairól szóló 47/2010. (XII. 31.) VM rendelet tárgyában.
Az indítványozó a támadott rendelet alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte utólagos normakontroll keretében. Állítása szerint - többek között - a rendelet bizonyos támogatásokat kizárólag az Országos Magyar Méhészeti Egyesület számára tesz igénybe vehetővé, a támogatások lehívását pedig az OMME-ban való tagsághoz köti. Mindez, véleménye szerint, önkényes, ésszerű indok nélküli megkülönböztetést eredményez az azonos szabályozási körbe vont jogalanyok, ágazati szereplők között.
Az Alkotmánybíróság megítélése szerint: a jogalkotónak az a döntése, mely szerint a támogatás feltétele az OMME tagság, nem tekinthető önkényesnek, és nem sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, ezért az indítványt ebben a tekintetben elutasította.
Hangsúlyozta: az sem minősül továbbá a hátrányos megkülönböztetés tilalmát sértő jogalkotói döntésnek, hogy a költségek hány százalékát lehet a támogatási összegbe beszámítani, ugyanis itt nem jogalanyok közötti különbségtételről, hanem - minden támogatottra egyformán vonatkozó - gazdaságossági kérdésről, illetve az arra vonatkozó döntésről van szó.
Az Alkotmánybíróság emellett nyomatékosan kiemelte: az OMME tagság, illetve annak hiánya nem a méhtartásból és a méztermelésből zárja ki a jogalanyokat, hanem pusztán az ennek megkönnyítéséhez, vagy előmozdításához szükséges uniós és magyar támogatás igénybevételének lehetőségéből. A sérelmezett rendelet nem sérti a jogbiztonság alkotmányos követelményét azáltal sem, hogy a jogalkotó a természetes folyamatok során létrejött reprezentatív egyesületet hatalmaz fel egy nemzeti programnak a koordinálására. A jogalkotó ezen döntésével éppen azt teremtette meg, hogy a támogatások igénybevétele olyan keretek között történhessen, mely garanciát jelent a minőségi méztermelés biztosítására. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a vonatkozásban is elutasította.
+
510/B/2007. AB határozat a Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete 16/2000. (VIII. 15.) Kt. számú önkormányzati rendeletével jóváhagyott Budapest I. kerületi Építési Szabályzat 52. § 42. pontja tárgyában.
Az Alkotmánybíróság - többek között - megállapította: az önkormányzati rendelettel jóváhagyott Budapest I. kerületi Építési Szabályzat jelenleg tartalmazza a kilátás és a rálátás védelmét, ezért a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasította.
+
436/D/2004. AB határozat a Csongrád Megyei Bíróság 4.PF.20.164/2004/2. számú ítélete ellen benyújtott, a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a távhőszolgáltatás legmagasabb díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 17/1999. (VI. 10.) önkormányzati rendeletének 7. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.
Az indítványozó alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Csongrád Megyei Bíróság ítélete ellen, melyben a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a távhőszolgáltatás legmagasabb díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló önkormányzati rendelet alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. A támadott ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a Hódmezővásárhelyi TÁVFŰTŐ Kft. felperesként azt kérte a Hódmezővásárhelyi Városi Bíróságtól, hogy az kötelezze az indítványozót, mint alperest távhőszolgáltatási díj megfizetésére, mivel a tulajdonában álló garázsban ún. csőkígyó húzódik, mely téli időszakban is mintegy 12–13 C-ra fűti fel a garázst. A kereseti kérelemnek helytadó ítélet ellen az indítványozó fellebbezett, amit a Csongrád Megyei Bíróság jogerős ítéletében elutasított. Ebben a másodfokú bíróság megállapította, hogy a fogyasztói vezetékhálózat – így az indítványozó garázsában található csőrendszer – fogyasztói berendezésnek minősül, melyen keresztül hőleadás történik, így ennek a részleges távhőszolgáltatásnak az igénybevételével, mint ráutaló magatartással létrejött a közüzemi szerződés, mely alapján az indítványozó díj fizetésére volt köteles. Az indítványozó szerint viszont a bíróság téves jogszabály alapján hozott döntést, mivel véleménye szerint a csőkígyó nem fogyasztói berendezés, mert az nem csatlakozik felszerelt fűtési mérőeszközhöz.
Az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Ezt figyelembe véve az Alkotmánybíróság következetes és töretlen gyakorlata szerint az alkotmányjogi panasz érdemi elbírálását kizáró tényező, ha az indítványozó a panaszában olyan jogszabályi rendelkezés alkotmányellenességét állítja, amelyet ügyében a jogerős határozatot meghozó bíróság nem alkalmazott. Az indítványozó értelmezésével ellentétben a támadott jogerős bírói ítélet meghozatalának időpontjában nem kellett „felszerelt fűtési mérőeszközhöz” csatlakoznia ahhoz, hogy „fogyasztói berendezésnek” minősüljön. Mivel pedig az indítványozó garázsában található „csőkígyó” kétségtelenül a törvény szerint felsorolt „fogyasztói vezetékhálózatnak” minősül, így tehát az a akkor is „fogyasztói berendezés”, ha nem csatlakozik semmilyen mérőműszerhez, de hőleadásra képes. Ennek értelmében az Alkotmánybíróság az alkotmányellenesség megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította.
+
406/B/2011. AB határozat Pécel Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 28/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 8. §-a tárgyában.
1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Pécel Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 28/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 8. §-a sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését, ezért azt 2011. december 31. napjával megsemmisíti.
2. Az Alkotmánybíróság a Pécel Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 28/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete egésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
3. Az Alkotmánybíróság a Pécel Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 28/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló — a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 19. §-ának sérelmére alapított — indítványt, illetve a Pécel Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 28/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 1/2011. (I. 28.) önkormányzati rendelete alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.
+
339/E/2009. AB határozat a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezései Tervének elfogadásáról, és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényben előírt tulajdoni korlátozásokkal összefüggő kártalanítási igények érvényesítésének speciális szabályaival összefüggő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, valamint 13. § (1) bekezdését sértő alkotmányellenes helyzet keletkezett azáltal, hogy a törvényhozó nem teremtette meg a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról, és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényben előírt tulajdoni korlátozásokkal összefüggésben a tulajdonhoz való jog védelmének garanciáit, nem alkotta meg a kártalanítási igények érvényesítésének speciális szabályait. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy szabályozási kötelezettségének 2012. április 30-ig tegyen eleget.
A határozat indokolása szerint a törvényhozó nem alkotta meg a kiemelt térségekre elfogadott területrendezési tervekben előírt tulajdoni korlátozások által okozott kár megtérítésére vonatkozó speciális szabályokat, és ez az Alkotmánybíróság megítélése szerint kiszámíthatatlanná teszi a kártalanítás intézményének működését. A határozathoz Pokol Béla alkotmánybíró különvéleményt fűzött.
+
299/H/2009. AB határozat az Országos Választási Bizottság 50/2009. (II. 18.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.
Az OVB szerint az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íve eleget tesz a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek, ezért annak mintapéldányát hitelesítette. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e ön azzal, hogy Magyarországon a lakossági ivóvíz szolgáltatás alapdíjának országgyűlés általi megszüntetésével a szolgáltatás rendelkezésre-állásának költségeit a fogyasztott vízmennyiség arányában kelljen megfizetni?”
Az Alkotmánybíróság indokolása megállapította: a hitelesítésre benyújtott kérdés alapján a választópolgárok nem állapíthatnák meg egyértelműen, hogy a fogyasztók díjfizetési kötelezettségét az alapdíj eltörlése hogyan befolyásolná. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a választópolgárokat félrevezető, félreérthető kérdések nem felelnek meg az egyértelműség követelményének, ezért az Országos Választási Bizottság határozatát megsemmisítette, és új eljárásra utasította. A határozathoz Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt fűztek.
+
292/B/2009. AB határozat a Kámoni arborétum természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról szóló 162/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet tárgyában.
Az indítványozó a Kámoni arborétum természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról szóló rendelet visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Érvelése szerint a rendelet alkotmányellenessége és jogsértő volta a Kámoni Arborétum Természetvédelmi Terület bővítéséről és határainak módosításáról szóló rendelet által kialakított jogsértő helyzet rögzítésében és fenntartásában áll, mivel az újabb területeket csatolt a természetvédelmi területhez, ugyanakkor megszüntette egy 0,1 hektárnyi terület védettségét. Véleménye szerint a jogalkotó több törvényi rendelkezést és alkotmányos érdeket megsértve vont ki a védettség alól egy természetvédelmi szempontból értékes területet, és nyilvánított védetté arra kevéssé érdemes területeket. A rendelet - az indítványozó szerint - valójában gazdasági érdekektől vezérelve a természetvédelmi érdekeket és alkotmányos szabályokat áthágva először bővítésként aposztrofálva csökkentette a védettséget, módosította a természetvédelmi terület határait, majd a deregulációs törvény felhatalmazásának ürügyén rögzíteni kívánja az így kialakult alkotmánysértő helyzetet.
Az Alkotmánybíróság szerint az indítványozó látszólag a hatályos jogszabály alkotmányosságának vizsgálatát kérte, absztrakt normakontroll eljárás keretében.
Úgy vélte: az indítványban előterjesztett érvelés alapján „a támadott hatályos jogszabály és az Alkotmány felhívott rendelkezései közötti összefüggés” nem állapítható meg. Mivel az érdemi összefüggés hiánya az Alkotmánybíróság gyakorlatában az indítvány érdemi elutasítását eredményezi az indítványt elutasította.
+
108/B/2010. AB határozat a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, 2. § 6. pontja, 3. § (1) bekezdése 7. § (1) és (5) bekezdése tárgyában.
A támadott rendelkezések a devizahitel törlesztőrészletére vonatkozó, továbbá az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezet mellett, illetve gépjárművásárláshoz nyújtott euró alapú hitelek, valamint eurohitelek esetén a kitettség elbíráláskori érékének szabályairól rendelkeznek. Az indítványozó szerint indokolatlanul különböztetik meg az euróban folyósított hiteleket a forintban folyósított hitelekkel szemben, és így ellentétesek a tőke szabad mozgásának elvével. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezésekkel a jogalkotó indokolatlanul korlátozza a felek szerződéses szabadságát, mivel a hitelintézet által folyósított kölcsön összege, a fedezetként elfogadott eszköz értékének aránya a felek megállapodásától kell hogy függjön. Indokolatlan a szerződéses szabadság olyan korlátozása, amely szerint az állam közvetlenül meghatározza egy hitelintézet által nyújtható kölcsön és a vállalható törlesztő-részlet mértékét, valamint a futamidő hosszát. Alkotmányi hivatkozás nélkül utal az indítványozó a tulajdonhoz való jog sérelmére is, amennyiben a támadott rendelkezések korlátozzák egy adott eszköz biztosítékként történő megterhelésének, ezáltal a rendelkezési jog gyakorlásának lehetőségét. Ellentétesnek tartja a beadvány a rendelkezéseket a vállalkozáshoz való joggal és a verseny szabadságával is. Érvelése szerint indokolatlanul és hátrányosan különböztetik meg a magánszemélyeket a vállalkozásoktól, valamint a főként magánszemély ügyfelekkel rendelkező hitelezőket a vállalati és állami (önkormányzati) szféra hitelezőivel szemben.
A Taláros Testület terjedelmes mérlegelését követő határozata:
1. Az Alkotmánybíróság a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, 2. § 6. pontja, 3. § (1) bekezdése 7. § (1) és (5) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt – az Alkotmány 9. §-a tekintetében – elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésének, 6. § (2) bekezdésének és 7. § (2) bekezdésének – az Alkotmány 7. § (1) bekezdésébe ütköző – alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt visszautasítja.
+
1282/B/2009. AB végzés a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 17/A. § (8) bekezdése tárgyában.
Az indítványozó a jogszabály alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Az Alkotmánybíróság megállapította: a támadott jogszabály 2010. május 1. napjától megváltozott. A jogszabályi változásra tekintettel felhívta az indítványozót, hogy nyilatkozzon, kéri-e az indítványa elbírálását. Az indítványozó válaszában a kérelmét visszavonta. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az eljárást megszüntette.
+
719/B/2010. AB végzés a Martfű Város Önkormányzata Képviselő-testületének a telekadóról szóló 10/2009. (VI. 02.) rendelete 7. §-a tárgyában.
Az indítványozó utólagos normakontroll iránti kérelmében szorgalmazta a Martfű Város Önkormányzata Képviselő-testületének a telekadóról szóló rendeletének alkotmányellenességének megállapítását és visszamenőleges hatályú megsemmisítését. Indokolásában kifejtette, hogy a fizetendő éves adó mértékét a tulajdonában álló ingatlan forgalmi értékéhez képest eltúlzottnak tartja, ezért szerinte sérül az arányos közteherviselés követelménye. Ráadásul — hangzik az érvelés — az adó bevezetése „kizárólag a tárgyi ingatlan tulajdonosa számára jelent Martfűn a forgalmi értékhez képest aránytalanul súlyos terhet”, tehát „az önkormányzati testület az adó jogintézményét a fenti esetben eszközül használta fel arra, hogy tulajdonszerzési szándékának nyomatékot adjon”. Ez pedig az Alkotmány szerint jogalkotói hatalommal való visszaélésnek minősül, s egyben diszkriminatív is.
Az Alkotmánybíróság hatáskörébe főszabályként csak hatályos jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tartozik. Miután az indítvány benyújtása után a vizsgálat alá vont jogszabály hatályát vesztette, az indítvány is tárgytalanná vált, a Taláros Testület az eljárást megszüntette.
+
671/B/2007. AB végzés Harkány Város Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 14/2007. (XII. 17.) sz. rendelete 17. §-a tárgyában.
Az indítványozó azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert az ingatlan becsértékéhez viszonyítva túl magasnak találja a fizetendő adó összegét. Az adóteher mértéke kirívó - érvel - „jóval nagyobb egy átlagos magyar állampolgár által megfizethetőnek nevezhető mértéktől”, s így olyan súlyos, aránytalanul nagy elvonást jelent, mely „konfiskatórius” jellegű. Úgy véli: mindez nem egyeztethető össze az Alkotmányban írtakkal, lévén már nem arányos közteherviselésről, hanem már adónak sem tekinthető mértékű elvonásról van szó. Az indítványozó kérte az alkotmányellenesnek tartott jogszabályi rendelkezés visszamenőleges hatályú megsemmisítését, és a konkrét ügyben való alkalmazás kizártságának kimondását is.
Az Alkotmánybíróság megállapította: a támadott jogszabályt Harkány Város Képviselő-testülete 2008. január 1-jével hatályon kívül helyezte, és mivel az Alkotmánybíróság hatáskörébe főszabályként csak hatályos jogszabályok vizsgálata tartozik ezért az alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgytalanná vált. Hangsúlyozta továbbá: az indítványozó szubjektív véleménye, mely szerint az adó mértéke – számára - túlságosan magas, alkotmányjogi szempontból azért sem értékelhető, mert az Alkotmánybíróság hiánypótlási felhívásának nem tett eleget, holott konkrét indokolással, kiegészítethette volna beadványát.
Az Alkotmánybíróság november 21-22-i teljes ülésének napirendje
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XIX. törvény 6. § (1) és (3) bekezdése, valamint 27. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az egyes eljárási és igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXIX. törvénnyel módosított, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos, valamint a nemzetközi szerződésbe ütközése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121/D. § (6) bekezdés a) pontja (9) és (10) bekezdése, valamint a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről szóló 28/2011. (VII. 3.) NGM rendelet alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
A szabálysértésekről szóló, 1999. évi LXIX. törvény 111. § (9) bekezdés első mondata, valamint a 111. § (10) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
A Fővárosi Bíróság 53.Pf.24.623/2002/7. számú jogerős ítéletével összefüggésben benyújtott, a lakóépületek és a bérbeadás útján hasznosított más épületek központi fűtéséről és a melegvíz-ellátásáról szóló 2/1966. (III. 31.) ÉM rendelet 11. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
A Fővárosi Bíróság 11.K.33.724/2006/9. számú ítélete ellen benyújtott, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 43. § (5)–(6) bekezdése és 164. § (1) bekezdése, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXXV. törvény 39. §-a és 40. § (5) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Elnökének 5227666521. számú végzése ellen benyújtott, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 124/D. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 224/A. § a) pont első fordulata alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 150/2011. (IX. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 151/2011. (IX. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 156/2011. (IX. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 75/2009. (II.27.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 410/2009. (XI.8.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 232. § (2) bekezdése, valamint 301. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 3. melléklet II. rész l. pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 13. § (1) bekezdése valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 130. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 144/2011. (IX.9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 145/2011. (IX.9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 83/2011. (VI. 24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 52/2011. (V.6.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 33/2011. (IV. 12.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 163/2011. (IX. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 139/2011. (VIII. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 65. § (1) bekezdés a) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet.
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 2/A. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet.
A Fővárosi Bíróság 2.K.30586/2004/7. számú ítéletével szemben benyújtott, a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 1999. február 15-étől 2005. november 1-jéig hatályos 11. § (3)-(4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet.
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 13. § (4) bekezdés c) pont cc) alpontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet.
A Pest Megyei Bíróság 1.K.26.475/2010/9. számú ítéletével összefüggésen benyújtott, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény – 2002. január 1. napjától 2007. december 31. napjáig hatályban volt – 23/A. § (7) bekezdése „a futamidő végén tulajdonátszállást eredményező” szövegrésze alkotmány-ellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet.
