Az Alkotmánybíróság legfrissebb döntései

Egyedi normakontroll eljárás

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 6. § (2) bekezdése és 136. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, illetve az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 8.K.27.012/2015. számon folyamatban levő ügyben történő alkalmazhatóságának kizárására irányuló indítvány vizsgálata.

Előzménye: a  felperes, házassága felbontásával megszűnt Bt. volt beltagja indított közigazgatási pert az adóhatóság adótartozásban mögöttes felelősség alapján hozott marasztaló határozata ellen. Az adóhatóság ugyanis oly módon marasztalta a felperest, a Bt. volt beltagját, hogy neki sem eljárási legitimációja, sem módja nem volt az adótartozás vitatására. A felperes külön kérelmet terjesztett elő az adóhatóságnál adózói jogállása megállapítása iránt. E kérelmét az első és másodfokon eljárt adóhatóság majd a bíróság is elutasította, tekintettel arra, hogy az adóhatóság végzésével szemben nincs helye bírósági felülvizsgálatnak. 

Az indítványozó bíró szerint a támadott rendelkezések alaptörvény-ellenesen korlátozzák az adó megfizetésére kötelezett személy jogorvoslathoz fűződő jogát az alapeljárásban akkor, amikor a megszűnt tagsági jogviszonyú volt tag részére nem enged fellebbezési jogot a betéti társasággal szemben lefolytatott ellenőrzés során hozott, adótartozást megállapító határozat ellen. A tagsági jogviszony megszűnését követően a felelős tag az ellenőrzésről nem szerez tudomást, a társaságot megillető jogokat nem gyakorolhatja, ugyanakkor a tartozás behajthatatlansága esetén mögöttes felelősként saját vagyonával felel, amely a tulajdonhoz való joga sérelmét is okozza. + 

Alkotmánybíróság határozatában hivatalból megállapította: az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdéséből és XXVIII. cikk (7) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a 9/2013. (III. 6.) AB határozat rendelkező részének 1. pontjában foglalt alkotmányos követelmény azokban az adóhatósági és adóhatósági határozatokat felülvizsgáló bírósági eljárásokban is alkalmazandó, amelyek olyan személy mögöttes felelősségét érintik, aki az adóhatósági eljárás megindításakor már nincs a mögöttes felelősségét megalapozó jogviszonyban az adótartozásért elsődlegesen felelős szervezettel.  

A Taláros Testület támadott normák megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés elutasítása mellett az Alkotmánybíróság, a tulajdonhoz való jog és a jogorvoslathoz való jog maradéktalan érvényesülését biztosító egységes adóhatósági és bírósági gyakorlat kialakítása érdekében alkotmányos követelményt határozott meg. (AB határozat alkotmányos követelmény megállapításáról és bírói kezdeményezés elutasításáról: III/838/2015.)

A határozathoz Juhász Imre és Szívós Mária különvéleményt csatolt. 

Átjátszó-antenna létesítése 

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 96. § (4) bekezdése, valamint a 163/F. § alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az Eht. 96. § (4) bekezdése értelmében a mobil rádiótelefon szolgáltatás nyújtásához szükséges antennák, antenna-tartószerkezetek és az azokhoz tartozó műtárgyak elhelyezése és működtetése során bekövetkező zavarás a környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági és építésügyi jogszabályok által megszabott határértékek betartása esetén nem minősül a Ptk.-ban meghatározott szükségtelen zavarásnak.   

Az indítványozó szerint az Eht. támadott rendelkezései az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében meghatározottakon túl - sértik a tulajdonhoz való jogot, az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt bírósághoz fordulás jogát, kiüresíti azt, mivel nem nyújt lehetőséget a bírói mérlegelésre. Végül az indítványozó bírói tanács kifejti, hogy az Eht. 167/F. §-a sérti a jogállamiság elvét is, mivel az Eht. tulajdonjogot aránytalanul korlátozó 96. § (4) bekezdését visszamenőlegesen - a 2013. július 1-jét megelőzően létrejött jogviszonyokban is - alkalmazni rendeli. 

+ 

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította: az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 96. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A testület elrendelte, hogy a megsemmisített szabály a Fővárosi Törvényszék előtt folyamatban lévő 72.Pf.640.989/2013. számú, valamint a jogerősen még le nem zárt, azonos tárgyú ügyekben sem alkalmazható.

A bírói indítvány által támadott rendelkezés szerint a mobiltelefon-szolgáltatáshoz szükséges antennák működtetése során bekövetkező zavarás a környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági és építésügyi jogszabályok által megszabott határértékek betartása esetén nem minősül a Ptk.-ban meghatározott szükségtelen zavarásnak. A határozat indokolása rámutatott: a zavarás önmagában nem minősül szükségtelennek, nem minden zavarásnak van jogi következménye. A szükségtelenséget ugyanakkor a közcélúság, a közérdek önmagában nem igazolja. A közérdekből történő tulajdonkorlátozás is csak akkor alkotmányos, ha az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya arányban áll egymással.  

Az Alkotmánybíróság szerint az alkotmányosan elfogadható célt szolgáló rendelkezést a

jogalkotó a tulajdonhoz való jog aránytalan korlátozását eredményező módon illesztette a törvénybe, és ezen keresztül a jogrendszerbe. (AB határozat folyamatban lévő ügyekben alkalmazandó jogszabály alkalmazásának kizárásáról: III/576/2014.)

A határozathoz Szalay Péter és Sulyok Tamás párhuzamos indokolást, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás és Szívós Mária különvéleményt csatoltak. 

Földhasználati nyilvántartás  

A Kúria Kfv.III.37.725/2013/5. számú ítélete és a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.26.930/2013/8. számú ítélet alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozót a földhasználati nyilvántartásba jogerősen bejegyezték, erre tekintettel agrár-környezetgazdálkodási támogatásért folyamodott, melyet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal jóváhagyott. A felügyeleti jogkörben eljáró hatóság azonban az indítványozót a nyilvántartásból törölte, így megszűnt a támogatás igénybevételéhez való joga. A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a határozatot jóváhagyta, a Kúria pedig ezen ítéletet hatályában fenntartotta.  

Az indítványozó szerint a bírói döntések és a hatósági döntések sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság követelményéből eredeztethető szerzett jogok védelmének elvét. Sértik továbbá a XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt a tisztességes eljáráshoz való jogot is.  

+ 

Az Alkotmánybíróság megállapította: az indítványozó alkotmányjogi panasza sem az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével, sem az Alaptörvény XVIII. cikk (1) bekezdésével összefüggésben alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, illetve bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet nem vetett fel, ezzel szemben a kérelem – tartalma szerint – valójában szakjogi kérdés felülbírálatára irányul. Mindezekre figyelemmel az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ában foglalt feltételeknek, ezért az

alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel, visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/1696/2014.)

Meghatalmazás igazolása felülvizsgálati eljárásban 

A  Kúria Kfv.I.35.455/2012/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó adóhatósági ügyben hozott határozat ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Kúriánál. A Kúria felszólította az indítványozót a jogi képviselet igazolására, mert az iratok között a meghatalmazás nem volt fellelhető. Az indítványozó nem nyújtott be határidőn belül szabályszerű meghatalmazást, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasította.  Az ítélet kézhezvételét követő 60 napon belül az indítványozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyhez immár csatolta a jogi képviselő szabályszerű meghatalmazását. A Kúria a kérelmet hivatalból elutasította arra hivatkozással, hogy ugyanazon ítélet ellen ismételt felülvizsgálati kérelem benyújtására nincs lehetőség.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria végzése sérti a tisztességes eljáráshoz való jogát és a jogorvoslathoz való jogát azzal, hogy érdemi vizsgálat nélkül utasította el a  felülvizsgálati kérelmét. 

+ 

Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt, mert a felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása és az alapjogok alkotmányos védelmi köre között nincs tartalmi kapcsolat. (AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról: IV/3812/2012.)

Adóregisztrációs eljárás 

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény  24/C. és 24/D. §-ai alaptörvény-ellenességének megállapítását, illetve alkalmazásának kizárását kezdeményező indítvány vizsgálata.

Az indítványozó bíró szerint a törvény támadott rendelkezései az adóregisztrációs eljárásban a korábban felhalmozott adótartozás körében csupán formális kimentési lehetőséget biztosítanak az érintettnek az adószám megállapításának megtagadása esetén. Ezek a rendelkezések az Európai Unió Működéséről szóló nemzetközi szerződésbe is ütköznek, figyelmmel az áruk és szolgáltatások szabad mozgásához való jogosultságokra (EUMSZ 26. cikk /2/ bekezdés), e körben pedig a vezető tisztségviselők megválasztásának jogára. 

+ 

Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak a bírói kezdeményezést. Határozata indokolása szerint nem állapítható meg, hogy jelentős adótartozás felhalmozásában valamely adózónál meghatározó befolyással rendelkező természetes személy kizárása másik adózó működéséből – a vizsgált szabályokban szereplő módon – a vállalkozás akadályozását vagy a vállalkozóvá válás lehetetlenné tételét jelentené. (AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról: III/660/2015.)

Erdőgazdálkodási előhaszonbérleti jog érvényesítése 

A Kúria Kfv.III.37.093/2014/3. számú ítéletének alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadja: a közös tulajdonban álló területre - amelyre az ingatlan többségi tulajdonosai egy szintén tulajdonos harmadik személlyel erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződést kötöttek és erdőhasználóként nyilvántartásba került - a hatályos a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 21. §-a alapján előhaszonbérleti jogosultsága állt fenn, ami harmadik személy erdőhasználókénti bejegyzését nem tette volna lehetővé.  

Alkotmányjogi panaszát az igazságos tárgyaláshoz, így a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmére alapítja. Nézete szerint a Kúria ítélete nincs összhangban a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal, iratellenes és valótlan megállapításokból hibás konklúziót von le, eljárása során a Kúria nem tett eleget az indoklási kötelezettség követelményének és mellőzte az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételek kellő alaposságú vizsgálatát is.  

Álláspontja szerint az eljárás során sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz, illetve a XV. cikk (1) bekezdésében foglalt törvényi előtti egyenlőséghez fűződő alapjoga.  

+ 

Az Alkotmánybíróság megállapította: az indítványozó az alkotmányjogi panaszában nem állított olyan pontosan körülírt alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességként lehetne értékelni. Mindezekre tekintettel az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ában foglalt törvényi követelményeknek, ezért az Abtv. 29. §-a, 47. § (1) bekezdése, 50. §-a, továbbá az 56. § (1)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekezdései alapján eljárva az alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/506/2015.)

Társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata 

A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.183/2014/3. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. 

Az indítványozó előadja: öregségi nyugdíj megállapítása iránt terjesztett elő kérelmet, és kérte korkedvezményes időszak elismerését is. A kérelmet a közigazgatási szerv elutasította annak megállapítása mellett, hogy korkedvezményre jogosító idő nem ismerhető el. A bíróság a döntést helybenhagyta.

Álláspontja szerint a bíróság döntése sérti az Alaptörvény XVII. cikke szerinti egészséges munkafeltételekhez való jog alapvető elvét, a XIX. cikk szerinti szociális biztonsághoz való jogát. A bíróság azzal, hogy jogértelmezésével - azaz, hogy a korkedvezményre jogosító munkakörök taxatív felsorolását vette alapul - megfosztotta a korkedvezményes nyugdíj lehetőségétől. 

+

Az Alkotmánybíróság a befogadhatóság formai feltételeinek vizsgálatát követően az alkotmányjogi panasz tartalmi követelményeit mérlegelte. A kifejtett indokok alapján az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/1527/2014.)  

Rágalmazás vétsége 

A Szekszárdi Járásbíróság 12.Bpk.18/2014/5. számú végzése, valamint a Szekszárdi Törvényszék 5.Bpkf.72/2014/4. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó magánszemély, illetve szakszervezet szerint a támadott végzések sértik a tisztességes hatósági, illetve tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, mert az ügyet nem bírálták el észszerű határidőn belül. Kifejti továbbá: a bíróságok megsértették a jogorvoslathoz való jogukat, illetve a törvény előtti egyenlőség, valamint a negatív diszkrimináció tilalmának alkotmányos elveit, mivel ügyében nem biztosítottak jogvédelmet. Hozzáteszik: az előbbiek tekintetében a határozatok sértik az emberi méltósághoz való jogot, valamint az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdésében foglaltakat is.  

+ 

Az Alkotmánybíróság megállapította: az indítványozó sem a bíróságok eljárásával, sem az ügyében hozott ítéletek érdemével összefüggésben nem állított olyan alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely alapján a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség merülne fel. Mindezekre tekintettel az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-a szerinti feltételeknek, ezért azt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/1598/2014.)

Bizonyítási indítvány elutasítása  

A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.27.809/2013/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozót a vámhatóság bírság megfizetésére kötelezte, mert a határátkelés során végzett mérés megállapította, hogy a tehergépjármű tengelyterhelése a megengedett súlyt meghaladta. Az ismételt mérés során a tengelyterhelés határérték alatt volt.  

Az indítványozó a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. Az indítványozó álláspontja szerint a bírósági eljárás során sérült az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében és XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való joga, mert a felajánlott bizonyítási indítványait a bíróság jogszabályi alap nélkül elutasította, és nem tárta fel kellően a tényállást.  

+

Az Alkotmánybíróság tanácsa határozatában megállapította: a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.27.809/2013/3. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.  

A testület hivatalból eljárva azt is megállapította: mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség áll fenn annak következtében, hogy a tengelyterhelés ellenőrzése során az ellenőrzéssel érintett személy (ügyfél) számára a jogalkotó nem biztosította a tisztességes eljáráshoz való alapvető jog [Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés] érvényesülését. Az alkotmánybírák ezért felhívták a közlekedésért felelős minisztert, hogy jogalkotói feladatának 2015. szeptember 30-ig tegyen eleget.  (AB határozat bírói ítélet megsemmisítéséről: IV/1204/2014.)

A határozathoz Varga Zs. András különvéleményt csatolt. 

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének legközelebbi témái 

Közös önkormányzati hivatal létrehozása

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 85. §-a nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

A perbeli esetben a Nógrád Megyei Kormányhivatal Tar községet a Mátraszőlősi Község Önkormányzati Hivatal tagjaként jelölte ki, amely határozatot az érintett Mátraszőlősi Község Önkormányzati Hivatalát önkéntesen létrehozó hat települési önkormányzat megtámadott a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt. A bíróság a keresetet elutasította. Az érintett hat települési önkormányzat felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához.

Az eljáró bírói tanács indítványában hivatkozik - az 1997. évi XV. törvénnyel kihirdetett - Helyi Önkormányzatok Európai Chartjának 4. cikk 6. pontjára és 6. cikkére, valamint a Helyi és Regionális Önkormányzati Kongresszus Monitoring Bizottságának jelentésére és az az alapján elfogadott ajánlásokra, amely a Mötv. 85. §-át  problematikusnak ítélte, mert a kistelepülések szervezetalakítási szabadságát alapvetően korlátozza. (Indítvány:_anonim.pdf.)

Választott-bírósági eljárás 

A sportról szóló 2011. évi CLXXII. törvény 12. §-a és a sportról szóló 2004. évi I. törvény 14. § (2) bekezdés első és második fordulat alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó választott-bíróság előadja: egy fegyelmi ügyben a Fellebbviteli Bizottság határozata ellen bírósági felülvizsgálati eljárást kezdeményeztek előtte. Az indítványozó választott-bíróság - a jogvita érdemi tárgyalásának megkezdését megelőzően - megvizsgálta, hogy akár a választott-bíróság, akár bármely bíróság a sportszakmai tevékenységtől eltiltás fegyelmi büntetés felülvizsgálata tekintetében rendelkezik-e hatáskörrel illetve, hogy ez a fegyelmi büntetés a jelenleg hatályos jogszabályok szerint egyáltalán bíróság által felülvizsgálható-e. A hatáskör vizsgálat alapján megállapította, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok alapján a sportszakember tekintetében a sportszakmai tevékenységtől történő eltiltás fegyelmi büntetés tárgyában a bírósági felülvizsgálat a Stv. 14. § (2) bekezdése és 12. § (6) bekezdése alapján nem lehetséges. 

Az indítványozó véleménye szerint a Módtv. 12. §-ának hatályba lépésével alaptörvény-ellenes helyzet állt elő. A jogszabály módosítása azt eredményezte, hogy az Stv. jelenleg hatályos 12. § (5) és (6) bekezdésében felsorolt fegyelmi büntetések esetében a törvény a bírósági felülvizsgálat lehetőségét már nem teszi lehetővé, ez pedig sérti a sportolóknak és a sportszakembereknek a munka és foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogát, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, a XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát, továbbá a T. cikk (3) bekezdése szerinti rendelkezését, amely szerint jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel. (Indítvány. pdf.)

Előhaszonbérleti jog gyakorlása 

A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 18. § (1a) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró álláspontja szerint ellentétes a jogbiztonság és a szerzett jogok védelme alaptörvényi követelményével a 2011. évi CI. törvény 11. §-ával a Nfatv.-be iktatott 18. § (1a) bekezdés, mivel hatálya a kihirdetése napján fennálló érvényes mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződéssel rendelkező haszonbérlőkre is kiterjedt. A támadott rendelkezés hatálybalépésekor érvényes földhaszonbérleti szerződéssel rendelkező földhaszonbérlők szerződésének megszűnését követően a jogszabályon alapuló előhaszonbérleti jog eltörlésre kerül, holott a sérelmezett rendelkezés hatályba lépése előtt gazdálkodásba fogó gazdasági szereplők - így a felperes - joggal bízhattak abban, hogy a haszonbérleti időtartam lejárta után ismét haszonbérbe vegyék az általuk haszonbérelt és megművelt területeket. Az indítványozó bíró utal a visszaható hatály tilalmára (2010. évi CXXX. tv. (Jat.) 2. § (2) bekezdése). (Indítvány:_anonim.pdf.)

Víziközmű-szolgáltatás 

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 62. § (5) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró álláspontja szerint az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 2013. március 1. napja és 2013. december 31. napja között hatályos 62. § (5) bekezdése ellentétes a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 52. § (2) bekezdésével, ezáltal sérti az Alaptörvény 15. cikkének (4) bekezdését. A Korm. rendelet 62. § (5) bekezdése - amely szerint a törvénnyel tartalmilag azonos szabályozást tartalmazó (4) bekezdés nem vonatkozik arra az esetre, ahol a bekötési vízmérő mellett az elkülönített vízhasználatok kizárólag hitelesített vízmérőkkel rendelkeznek - olyan, a törvényből nem következő, azzal ellentétes rendelkezés, amelyre a Korm. rendelet kibocsátójának nem volt felhatalmazása.

Előadja továbbá: a Vksztv. 52. §-át az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXVII. törvény 21. § (2) bekezdése 2014. január elsejétől egy új (2a) bekezdéssel egészítette ki, így a 2014. január 1. napjától hatályos törvényi rendelkezések összhangba kerültek a Korm. rendelet 62. § (5) bekezdésében már 2014. január 1-jét megelőzően rögzített főszabálytól való eltérés szabályozásával. A konkrét ügyben is alkalmazandó, 2014. január 1-je előtt hatályos Vksztv. azonban nem tartalmazott arra vonatkozóan rendelkezést, hogy a törvényi szabályozástól milyen esetekben és feltételekkel lehet eltérni, így a kormányrendeleti szabályozás törvényi felhatalmazás nélkül tartalmazott eltérést engedő rendelkezést, ezért alaptörvény-ellenes volt.. (Indítvány:_anonim.pdf.)

Egyházi elismerés, egyházi jogállás 

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény, és a 295/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata. 

Az indítványozó bíró elsődlegesen kérte, hogy az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal semmisítse meg a támadott rendelkezéseket. Másodlagosan azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság rendelje el a támadott rendelkezések általános alkalmazási tilalmát valamennyi folyamatban lévő bírósági ügyben. Harmadlagosan kérte, hogy az Alkotmánybíróság rendelje el a támadott rendelkezések egyedi ügyben történő alkalmazhatatlanságát.

Álláspontja szerint az előtte folyamatban lévő perben, melynek tárgya egy  egyházi jogállás iránti elismerési eljárásban hozott miniszteri határozat bírósági felülvizsgálata, az alkalmazandó jog  ellentétesek a Római Egyezmény 9. és 11. cikkeivel, valamint sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, Q) cikk (2) bekezdését, VII. cikk (1) bekezdését, VIII. cikk (2) bekezdését, XV. cikk (2) bekezdését és a XXIV. cikk (1) bekezdését.

Indokolásként hivatkozik arra, hogy a jogalkotó csak részben orvosolta a 6/2013. ( III. 1.) Ab határozatban megállapított alaptörvény-ellenes helyzetet azzal, hogy a miniszter és az Országgyűlés döntésével szemben a jogorvoslat lehetőségét biztosította. Ugyanakkor az Ehtv.-nek a bevett egyházi jogállás elismeréséhez, és az ahhoz kapcsolódó többletjogosultságok elnyeréséhez szükséges feltételei nem tárgyilagosak és ésszerűek. A szabályozás ellentétes a Magyar Keresztény Mennonita Egyház és társai kontra Magyarország ügyben hozott EJEB ítéletben - a bevett egyházi jogállás elnyerése kapcsán - megfogalmazott semlegesség és pártatlanság követelményével is.. (Indítvány:_anonim.pdf.) 

Haszonélvezeti jog 

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CCXII. törvény 108. § (2) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó kérelme indokolásául előadja: a  támadott jogszabályi rendelkezés szerint a 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre vagy 2014. április 30-a után lejáró, határozott időtartamra nem közeli hozzátartozók között szerződéssel alapított haszonélvezeti jog jogosultja által a föld használati jogosultságának átengedéséről szóló szerződés 2014. szeptember 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnik. Számos magyarországi földrészleten rendelkezik haszonbérlet jogcímén 2016. 08. 31. napjáig terjedő határozott idejű föld használati jogosultsággal, így érintettsége fennáll.

Álláspontja szerint a támadott jogszabályi rendelkezés sérti az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tulajdonhoz való jogát, mivel a haszonélvezet vagyoni értékű jog, amely esetében is helye van tulajdonvédelemnek. Így - véleménye szerint - a kártalanítás elmaradása sérti az Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdésében foglaltakat. Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerint a tulajdonjog, valamint a tulajdonjoggal azonos védelem alá eső haszonélvezeti jog csak abban az esetben korlátozható, ha arra valamely másik alapvető jog, alkotmányos érték érvényesülése vagy a közérdek, mint alkotmányos érték érdekében szükség van. Az indítványozó szerint ebben az esetben a korlátozás szükségtelen és aránytalan.. (Indítvány:_anonim.pdf.) 

Rendezvény megtartásának megtiltása

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 17.Kpk.45.226/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozó álláspontja szerint a rendőrség a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívüli okból tiltotta meg rendezvény megtartását. A bíróság érdemben nem döntött felülvizsgálati kérelméről, az gyülekezési joga, illetve véleménynyilvánítási szabadsága indokolatlan korlátozásához vezetett.. (Indítvány:_anonim.pdf.)

Devizahitel 

A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény és a 2/2014. Polgári jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint a rendelkezések sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvéből eredő visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, és a kellő felkészülési idő követelményét. Sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot is, mert korlátozza a bizonyítékok benyújtásának lehetőségét, a kereset benyújtására és az alperesi válasziratra történő reagálásra nagyon rövid időt szab, továbbá a szerződési feltételek tisztességessége megítélésénél a bíróság nem vehet figyelembe minden körülményt, csak a törvény 4. § (1) bekezdésében foglalt hét kritériumot.

Előadja még: a PJE. 3. pontja és a törvény 3. §-a - melyek általánosságban deklarálják az árfolyamrés tisztességtelenségét illetve semmisségét, sértik a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát, és a hitelintézet tulajdonhoz való jogát. Utal arra is, hogy a törvény több ponton sérti a bírói függetlenség, a jogállamiság és jogbiztonság elvét. (Indítvány:_anonim.pdf.)