Az Alkotmánybíróság legfrissebb döntései:

Közös önkormányzati hivatal létrehozása

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 85. §-a nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

A perbeli esetben a Nógrád Megyei Kormányhivatal Tar községet a Mátraszőlősi Község Önkormányzati Hivatal tagjaként jelölte ki, amely határozatot az érintett Mátraszőlősi Község Önkormányzati Hivatalát önkéntesen létrehozó hat települési önkormányzat megtámadott a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt. A bíróság a keresetet elutasította. Az érintett hat települési önkormányzat felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához.

Az eljáró bírói tanács indítványában hivatkozik - az 1997. évi XV. törvénnyel kihirdetett - Helyi Önkormányzatok Európai Chartjának 4. cikk 6. pontjára és 6. cikkére, valamint a Helyi és Regionális Önkormányzati Kongresszus Monitoring Bizottságának jelentésére és az az alapján elfogadott ajánlásokra, amely a Mötv. 85. §-át problematikusnak ítélte, mert a kistelepülések szervezetalakítási szabadságát alapvetően korlátozza.

+

Az Alkotmánybíróság megállapította: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénynek a kormányhivatal vezetője által pótolt közös önkormányzati hivatali megállapodásról szóló rendelkezéseiben nem szabályozta – az Alaptörvény 34. cikk (1) bekezdésének megfelelően – a döntéshozatali eljárás során az érintett helyi önkormányzatok véleménye kikérésének, a véleménynyilvánítás módjának és rendjének szabályait. A testület ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói kötelezettségének december 15-ig tegyen eleget.

Az Alkotmánybíróság a határozat indokolásában utalt az 1997. évi XV. törvénnyel kihirdetett Helyi Önkormányzatok Európai Chartjának 4. cikk 6. pontjában foglaltakra is, amely alapján lehetőség szerint a tervezési és döntéshozatali eljárás során, megfelelő időben és formában, ki kell kérni minden olyan ügyben a helyi önkormányzat véleményét, amely őket közvetlenül érinti. (AB határozat mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról: III/768/2015.)

A határozathoz Pokol Béla, Salamon László és Varga Zs. András különvéleményt csatolt.

Víziközmű-szolgáltatás

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 62. § (5) bekezdése tárgyában benyújtott egyedi normakontroll.

Az indítványozó bíró azért fordult a Taláros Testülethez, mert szerinte a kormányrendelet támadott rendelkezése ellentétes a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 52. § (2) bekezdésével.

+

Az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezést megalapozottnak találta. Megállapította: a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 62. § (5) bekezdése a 2013. március 1. és 2013. december 31. közötti időszakban a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 52. § (2) bekezdésébe ütköző szabályt tartalmazott, ezért alaptörvény-ellenes volt. A határozat indokolásában utalt az Alaptörvény 15. cikk (4) bekezdésére, amely kimondja, hogy a kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes. (AB határozat jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapításáról és alkalmazásának kizárásáról: III/531/2015.)

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének legközelebbi témái

Választott-bírósági eljárás

A sportról szóló 2011. évi CLXXII. törvény 12. §-a és a sportról szóló 2004. évi I. törvény 14. § (2) bekezdés első és második fordulat alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó választott-bíróság előadja: egy fegyelmi ügyben a Fellebbviteli Bizottság határozata ellen bírósági felülvizsgálati eljárást kezdeményeztek előtte. Az indítványozó választott-bíróság - a jogvita érdemi tárgyalásának megkezdését megelőzően - megvizsgálta, hogy akár a választott-bíróság, akár bármely bíróság a sportszakmai tevékenységtől eltiltás fegyelmi büntetés felülvizsgálata tekintetében rendelkezik-e hatáskörrel illetve, hogy ez a fegyelmi büntetés a jelenleg hatályos jogszabályok szerint egyáltalán bíróság által felülvizsgálható-e. A hatáskör vizsgálat alapján megállapította, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok alapján a sportszakember tekintetében a sportszakmai tevékenységtől történő eltiltás fegyelmi büntetés tárgyában a bírósági felülvizsgálat a Stv. 14. § (2) bekezdése és 12. § (6) bekezdése alapján nem lehetséges.

Az indítványozó véleménye szerint a Módtv. 12. §-ának hatályba lépésével alaptörvény-ellenes helyzet állt elő. A jogszabály módosítása azt eredményezte, hogy az Stv. jelenleg hatályos 12. § (5) és (6) bekezdésében felsorolt fegyelmi büntetések esetében a törvény a bírósági felülvizsgálat lehetőségét már nem teszi lehetővé, ez pedig sérti a sportolóknak és a sportszakembereknek a munka és foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogát, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, a XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát, továbbá a T. cikk (3) bekezdése szerinti rendelkezését, amely szerint jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel. (Indítvány. pdf.)

Rendezvény megtartásának megtiltása

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 17.Kpk.45.226/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint a rendőrség a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívüli okból tiltotta meg rendezvény megtartását. A bíróság érdemben nem döntött felülvizsgálati kérelméről, az gyülekezési joga, illetve véleménynyilvánítási szabadsága indokolatlan korlátozásához vezetett.. (Indítvány:_anonim.pdf.)

Devizahitel

A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény és a 2/2014. Polgári jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint a rendelkezések sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvéből eredő visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, és a kellő felkészülési idő követelményét. Sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot is, mert korlátozza a bizonyítékok benyújtásának lehetőségét, a kereset benyújtására és az alperesi válasziratra történő reagálásra nagyon rövid időt szab, továbbá a szerződési feltételek tisztességessége megítélésénél a bíróság nem vehet figyelembe minden körülményt, csak a törvény 4. § (1) bekezdésében foglalt hét kritériumot.

Előadja még: a PJE. 3. pontja és a törvény 3. §-a - melyek általánosságban deklarálják az árfolyamrés tisztességtelenségét illetve semmisségét, sértik a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát, és a hitelintézet tulajdonhoz való jogát. Utal arra is, hogy a törvény több ponton sérti a bírói függetlenség, a jogállamiság és jogbiztonság elvét. (Indítvány:_anonim.pdf.)

Előhaszonbérleti jog gyakorlása

A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 18. § (1a) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró álláspontja szerint ellentétes a jogbiztonság és a szerzett jogok védelme alaptörvényi követelményével a 2011. évi CI. törvény 11. §-ával a Nfatv.-be iktatott 18. § (1a) bekezdés, mivel hatálya a kihirdetése napján fennálló érvényes mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződéssel rendelkező haszonbérlőkre is kiterjedt. A támadott rendelkezés hatálybalépésekor érvényes földhaszonbérleti szerződéssel rendelkező földhaszonbérlők szerződésének megszűnését követően a jogszabályon alapuló előhaszonbérleti jog eltörlésre kerül, holott a sérelmezett rendelkezés hatályba lépése előtt gazdálkodásba fogó gazdasági szereplők - így a felperes - joggal bízhattak abban, hogy a haszonbérleti időtartam lejárta után ismét haszonbérbe vegyék az általuk haszonbérelt és megművelt területeket. Az indítványozó bíró utal a visszaható hatály tilalmára (2010. évi CXXX. tv. (Jat.) 2. § (2) bekezdése). (Indítvány:_anonim.pdf.)

Telekadó, - Solymár

Solymár Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete 19/2010. (XII. 14.) számú rendelete 4. § (1) bekezdése, valamint a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.K.26.225/2013/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó előadja: Solymár Nagyközség Önkormányzata - mint helyi adóhatóság - telekadó megfizetését rendelte el, amelyet a Pest Megyei Kormányhivatal helybenhagyott. Az indítványozó a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, amelynek során a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletével a keresetét elutasította. Az indítványozó álláspontja  szerint a támadott jogszabályi rendelkezés minden tárgyilagos megítélés szerinti ésszerű és alkotmányosan elfogadható indok nélkül tesz különbséget a helyi és a nem helyi illetékességű telektulajdonosok között, amire tekintettel a rendelkezés diszkriminatív. (ndítvány:_anonim.pdf.)

Egyházi elismerés, egyházi jogállás

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény, és a 295/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.  

Az indítványozó bíró elsődlegesen kérte, hogy az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal semmisítse meg a támadott rendelkezéseket. Másodlagosan azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság rendelje el a támadott rendelkezések általános alkalmazási tilalmát valamennyi folyamatban lévő bírósági ügyben. Harmadlagosan kérte, hogy az Alkotmánybíróság rendelje el a támadott rendelkezések egyedi ügyben történő alkalmazhatatlanságát.

Álláspontja szerint az előtte folyamatban lévő perben, melynek tárgya egy  egyházi jogállás iránti elismerési eljárásban hozott miniszteri határozat bírósági felülvizsgálata, az alkalmazandó jog  ellentétesek a Római Egyezmény 9. és 11. cikkeivel, valamint sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, Q) cikk (2) bekezdését, VII. cikk (1) bekezdését, VIII. cikk (2) bekezdését, XV. cikk (2) bekezdését és a XXIV. cikk (1) bekezdését.

Indokolásként hivatkozik arra, hogy a jogalkotó csak részben orvosolta a 6/2013. ( III. 1.) Ab határozatban megállapított alaptörvény-ellenes helyzetet azzal, hogy a miniszter és az Országgyűlés döntésével szemben a jogorvoslat lehetőségét biztosította. Ugyanakkor az Ehtv.-nek a bevett egyházi jogállás elismeréséhez, és az ahhoz kapcsolódó többletjogosultságok elnyeréséhez szükséges feltételei nem tárgyilagosak és ésszerűek. A szabályozás ellentétes a Magyar Keresztény Mennonita Egyház és társai kontra Magyarország ügyben hozott EJEB ítéletben - a bevett egyházi jogállás elnyerése kapcsán - megfogalmazott semlegesség és pártatlanság követelményével is.(Indítvány:_anonim.pdf.)

Pedagógusi életpálya

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény egyes, valamint a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.  

A támadott rendelkezések a pedagógusok előmeneteli rendszerének, gyakornoki idő, a pedagógusi illetménypótlék, valamint a pedagógusok munkaidejének egyes kérdéseit szabályozzák.

Az indítványozó szakszervezet álláspontja szerint a támadott rendelkezések hatálybalépése megakadályozta, hogy megismerje azokat a közalkalmazotti jogokat és kötelezettségeket, amelyek tekintetében feladatokat jogosult, illetve köteles ellátni, ezért - a kellő felkészülési idő hiánya miatt - a támadott rendelkezések sértik a jogállamiság alkotmányos elvét. (Ind._kieg.pdf.)

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának témái

Versenyügy, végrehajtás

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 34.Kpk.46411/2013/10. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság indokolási kötelezettségének nem tett eleget, ezzel megsértette a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát. Előadja, hogy a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elfogadta a GVH felülvizsgálni kért közigazgatási határozatában foglaltakat, amely feltétel nélkül vonta el tulajdonát, ezzel a támadott döntés sérti a tulajdonhoz való jogát. A bíróság jogértelmezése sérti a jogállamiság elvét is.. (Indítvány: anonim.pdf.)

Választási plakát elhelyezése

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény egyes rendelkezései, továbbá Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 4/2013. (02. 05.) Kgy. rendelete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

A felperesi párt érdekében az önkormányzati választásokat megelőzően plakátot helyeztek el Hódmezővásárhely egy fedett buszmegállójában a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása, engedélye nélkül. Az alperes szerint a felperes ezzel megsértette az Ör. és a Ve. vonatkozó szabályait. Ezen jogszabálysértés miatt a felperessel szemben hivatalból közigazgatási eljárás indult, amelyet követően határozatban kötelezték a felperest közigazgatási bírság megfizetésére, aki azonban a határozattal szemben közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti keresetet terjesztett elő a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt.

Az eljáró bíró indítványában hivatkozik a Mötv. 8. § (1) bekezdés b) pontjára, 8. § (2) bekezdésre, valamint a 143. § (4) bekezdésre, amelyek anélkül adnak rendeletalkotási felhatalmazást az önkormányzatnak, hogy azok pontos terjedelmét, kereteit törvény szabályozná, ezért azok - véleménye szerint - sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében biztosított jogbiztonság és normavilágosság követelményét és a 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a 32. cikk (2) és (3) bekezdésekben biztosított jogokat. (Indítvány:_anonim.pdf.)

Felmondás jogellenessége

A Kúria Mfv.I.10.415/2013/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó sérelmezi a bírósági eljárásokat, illetve vitatja azok ténymegállapításait. Kifejti: a bírósági eljárások során, illetve az iratellenes döntések következtében sérült a tisztességes hatósági, illetve bírósági eljáráshoz való joga. Előadja: a támadott bírósági döntések sértik az emberi méltósághoz való jogát, valamint az Alaptörvény XV. cikkében, továbbá a XVII. cikk (3) bekezdésében foglaltakat, mivel - az előbbiek mellett - nem nyújtottak jogvédelmet a jogellenes munkáltatói magatartással szemben. (Ind._kieg.pdf.)

Szerződés érvénytelensége

A Győri Törvényszék 2.Pf.20.220/2014/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó szerint a panaszolt eljárásban a bíróság nem teljesítette a jogsérelem kiküszöbölését, megsértette a diszkrimináció-mentes eljárási kötelezettségét, valamint a jogállam jelentette biztonságot nem nyújtotta.

Állítja: több alapevető jogát megsértette a támadott határozat, többek között sérült az Alaptörvény P) cikkébe foglalt termőföld védelmezéséhez való joga, az I. cikk szerinti alapvető jogok tiszteletben tartásához való elv, az V. cikk szerinti tulajdon védelméhez való joga, a XIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tulajdonhoz való joga, a XV. cikk (2) bekezdése szerinti törvény előtti egyenlőséghez való joga, és a XXVIIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való joga. (Indítvány: anonim.pdf.)

Intézményfenntartás

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.  

Az indítványozó nem állami intézményfenntartó, amely korábban egyházként látta el, jelenleg egyesületként látja el feladatait. Állítja: a támadott rendelkezései sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében megfogalmazott jogállamiság elvét, mert a jogalkotó nem biztosított kellő időt a norma megismeréséhez és végrehajtásának előkészítéséhez, illetve a rendelkezések nem felelnek meg a normavilágosság követelményeinek.

Álláspontja szerint az emberi méltósághoz való jogot és a vallásszabadságot sérti, hogy az Nkt. a vallási feladatot teljesítő egyesületek, illetve az általuk fenntartott iskolák jogosítványait korlátozza a vallási nevelés tekintetében, s mindez indokolatlan hátrányos megkülönböztetést valósít meg az egyházi fenntartású intézményekhez viszonyítva. Az indítványozó szerint a törvény előtti egyenlőség sérelmét jelenti, hogy az állami és önkormányzati fenntartású intézményekkel egy körben kezeli az Nkt. az egyházi fenntartású intézményeket, ugyanakkor a vallási egyesület által fenntartott intézmény magánintézményi besorolásban részesül. (175-0_alk.p.pdf.)