Az Alkotmánybíróság nyilvánosságra hozta Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal elnökének áprilisi 23-i meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet, ezzel párhuzamosan az eredeti hangfelvételt tíz évre titkosította.

Előzménye: számos alkotmányjogi panasz érkezett az Alkotmánybírósághoz, melyben az indítványozók kifogásolták, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke jelölte ki, mely bíróság járjon el ügyükben. Többek között a Hagyó-ügy Kecskemétre helyezése miatt fordultak az Alkotmánybírósághoz. A súlyos korrupciós cselekményekkel vádolt korábbi szocialista főpolgármester-helyettes és társainak ügyében eljáró védők főként azt kifogásolják, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke jogorvoslati jog biztosítása nélkül döntött a rendes illetékességi szabályok szerint Budapesten tárgyalandó BKV-ügy Kecskemétre helyezéséről.

Az ügy előadó alkotmánybírója felszólította, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, hogy írásban fejtse ki erről a jogi álláspontját. Handó Tünde ezt meg is tette, de egyúttal azt is kérte, hogy a „félreértések, tévedések tisztázása érdekében” az Alkotmánybíróság személyesen hallgassa meg őt.

Az Alkotmánybíróság teljesítve a kérést bejelentette: zárt ülésen hallgatja meg az OBH elnökét. Az ülés előtti napon civil jogvédő szervezetek tiltakoztak a nyilvánosság kizárása miatt. Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közleményt adott ki, amelyben „védhetetlennek” nevezték, hogy az OBH elnökének meghallgatásáról az Alkotmánybíróság kizárta az indítványozók képviselőit. A civil jogvédők szerint: „A zárt ülés elrendelése sérti a konkrét eljárás tisztességességét, mert a vitában álló feleknek nem biztosít egyenlő jogokat. Meggyőződésünk azonban, hogy a nyilvánosság kizárása a tisztességes alkotmánybírósági eljárásba vetett közbizalmat is aláássa, és annak megjelölt indoka nem szolgálhat a zárt meghallgatás magyarázatául…Egy ilyen eljárási mozzanatban csak akkor lenne védhető a nyilvánosság mellőzése, ha ezt kényszerítő ok, így például nemzetbiztonsági érdek vagy minősített adat védelme indokolná.” Jelezték: „A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága egyszer már elmarasztalta a magyar Alkotmánybíróságot amiatt, hogy nem tette lehetővé közérdekű információk szabad hozzáférését”.

Paczolay Péter, a Taláros Testület elnöke a 11 óra 5 perckor kezdődő zárt ülésen közölte: a teljes ülésről az Alkotmánybíróság Ügyrendje szerint hangfelvétel készül, mely az Ügyrend 14. § (3) bekezdése alapján tíz évig nem nyilvános. A meghallgatás jegyzőkönyvét azonban – kivéve az esetleges személyes adatokat – hozzáférhetővé teszik az Alkotmánybíróság honlapján.

Tartotta a szavát! (Jegyzőkönyv a 2013. április 23-i személyes meghallgatásról. 1. számú melléklet a személyes meghallgatás jegyzőkönyvéhez. 2. számú melléklet a személyes meghallgatás jegyzőkönyvéhez.)

Friss döntések

Határozat született az Alkotmánybíróság öttagú tanácsainak új összetételéről.

Az első öttagú tanács tagjai: Kovács Péter tanácsvezető alkotmánybíró, Balsai István, Bragyova András, Juhász Imre és Kiss László alkotmánybírók.

A második öttagú tanács tagjai: Balogh Elemér tanácsvezető, Paczolay Péter, Pokol Béla, Stumpf István és Szívós Mária alkotmánybírók.

A hamradik öttagú tanács tagjai: Lenkovics Barnabás tanácsvezető alkotmánybíró, Dienes-Oehm Egon, Lévay Miklós, Salamon László és Szalay Péter alkotmánybírók.

+

Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva legutóbbi ülésén megállapította, hogy az Alaptörvényt sértő, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenes helyzet keletkezett azáltal, hogy a törvényhozó az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény hatályba lépésekor nem alkotott átmeneti rendelkezéseket, és ennek következtében az állami tulajdonban álló erdőingatlanokra bejegyzett vagyoni értékű jogok jogosultjai az ingatlanok forgalomképtelenné nyilvánítása következtében megfelelő biztosíték nélkül maradtak. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy szabályozási kötelezettségének 2013. szeptember 30-ig tegyen eleget.

Az Alkotmánybíróság elutasította a Gyulai Törvényszék 5.G.40.037/2011. számú ügyében előterjesztett, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 8. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, valamint alkalmazási tilalom kimondására irányuló bírói kezdeményezést. Ugyanakkor a bírói indítványban felvetett, az átmeneti rendelkezések hiányára vonatkozó aggályokkal kapcsolatban megállapította: a jogalkotó az átmeneti szabályok megalkotásának elmulasztásával vagyoni értékű jogokat üresített ki visszaható hatállyal, anélkül, hogy új zálogtárgyról, más biztosítékról, illetve megfelelő fedezetről gondoskodott volna, és ezzel megsértette a vagyoni forgalom biztonságán túlmenően a jogállamiságból levezetett jogbiztonság követelményét. A forgalomképtelenség kimondásával a Magyar Állam törvényhozói, azaz közhatalmi minőségében alkotott olyan szabályt, amellyel a magánfelek közötti viszonyában őt magát, mint tulajdonost terhelő kötelezettségét egyoldalúan megszüntette, ezzel súlyos érdek- és vagyoni sérelmet okozva a szerződés teljesítésében bízó, ellenérdekű félnek. Ez sérti a jogbiztonság alaptörvényi követelményét is, amit a törvényhozónak kell orvosolnia.

A határozathoz Bragyova András különvéleményt csatolt. (AB határozat mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról és bírói kezdeményezés elutasításáról: III/3440/2012.)

Döntésre várva

Változatlanul dúl a vita az Alkotmánybíróság működésével kapcsolatos garanciális szabályokat is magába foglaló Alaptörvény negyedik módosításáról idehaza és a fel- és bejelentések révén külföldön is. Szabó Máté, alapjogi biztos szerint számos  pontja „súlyosan aggályos” ezért a felülvizsgálatukat és a megsemmisítésüket kezdeményezte.  

 (Az Országgyűlés március 11-én fogadta el az alkotmány eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását, amely április 1-jén lépett életbe. Az alaptörvény negyedik módosításával a parlament hatályon kívül helyezte az alkotmány 2012. január 1-jei életbe lépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatokat. E rendelkezés nem érinti az Ab-határozatok joghatásait. A módosítás alapján többek között előírták, hogy az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban politikai reklámot csak a közmédia tehet közé, kizárólag ellenérték nélkül, egyenlő feltételeket biztosítva a listát állító pártoknak, törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősítheti az utcán élést is. Rögzítették továbbá a hallgatói szerződés lehetőségét is, és azt is, hogy a parlament - sarkalatos törvényben - egyházként ismerhet el vallási szervezeteket. Alkotmányba iktatták azt is, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.)

Az ombudsmanhoz több olyan beadvány is érkezett, amelyben az alaptörvény-módosítás egyes rendelkezéseinek alkotmánybírósági felülvizsgálatát kérték. Szabó Máté a beadványok érveit felhasználva súlyosan aggályosak minősítette a módosítás azon elemeit, amelyek az Országgyűlés - egy korábbi alkotmánybírósági döntésben kifejtett - elvi tételt kívánt, „felülalkotmányozni”. Ilyenek az alaptörvényben rögzíteni kívánt életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalma, a felsőoktatási intézmények gazdálkodásának kormányzati felügyelet alá rendelése, az egyházügyi szabályozás, a visszamenőleges hatályú büntetőjogi elévülést kizáró egyes rendelkezések és a politikai reklámok szabályozása a választási kampányban, s nem utolsó sorban a korábbi alkotmánybírósági határozatok hatályon kívül helyezése. Kitér arra is, hogy az alaptörvény-módosítás egyes rendelkezéseiről nem folyt plenáris vita, ami elvárása alapján súlyos eljárási hiba.

Az alapjogi biztos által benyújtott indítványról az Alkotmánybíróságnak soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoznia kell. (Az alkotmánybírósági indítvány itt olvasható.)

Az Alkotmánybíróság május 6-i teljes ülésének napirendje

– A Kúria személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránti perben hozott Pfv.IV.20.068/2012/3. számú ítéletének alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/3311/2012.)

– A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 6. § (3) bekezdésének b) pontja, valamint 6. § (4) bekezdésének b) pontja alkotmányellenességének (alaptörvény-ellenességének) megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata. – (III/1178/2012.)

– A 19/2005. (IV. 22.) Fővárosi Közgyűlési rendelet 41. § (2) bekezdése és 53. §-a alkalmazhatóságának konkrét perben történő visszamenőleges kizárására, illetve a Fővárosi Bíróság 52.Pf.630.183/2010/3. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/818/2012.)

– A 19/2005. (IV. 22.) Fővárosi Közgyűlési rendelet 41. § (2) bekezdése és 53. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására, valamint a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 14.G.II. 22.038/2010/7. számú és a Fővárosi Bíróság 1.Gf. 76.344/2010/7. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/820/2012.)

– A 19/2005. (IV.22.) Fővárosi Közgyűlési rendelet 41. § (2) bekezdése és 53. §-a, valamint a PKKB 4.P.85.715/2008/7.számú és a Fővárosi Bíróság 48.Pf. 631.901/2009/11. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/823/2012.)

Az Alkotmánybíróság május 7-i teljes ülésének napirendje

– Az Országos Választási Bizottság 53/2012. (IV. 5.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata. – (VI/2855/2012.)

– A 6/2009. Büntető Jogegységi Határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata. – (III/3152/2012.)

– A Fővárosi Törvényszék 56.Pfv.633.928/2012/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/136/2013.)

– Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása (2013. március 25.) egyes rendelkezései ellen előterjesztett indítvány vizsgálata. – (II/648/2013.)