A választási rendszer kialakításakor mértékadó az arany középút volt, vagyis sem a győztes mindent visz elvén alapuló angolszász modellhez – melyben tiszta, egyéni kerületi rendszerek vannak, bármiféle arányosítás nélkül –, sem pedig az abszolút arányosságra épülő német modellhez nem kívántuk közelíteni az új magyar választójogi törvény – mondta az Országgyűlésben a választójogi törvény vitájában Vejkey Imre, a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka.
Vejkey Imre beszéde:
Az országgyűlési képviselők választását az Alaptörvény 2. cikkelyének (1) bekezdése alapján sarkalatos törvény kell, hogy szabályozza. A fenti tény, továbbá általános és egyenlő választójog maradéktalan biztosítása, az Alkotmánybíróság e tárgyban hozott határozatainak érvényre juttatása, a nemzetiségek, mint államalkotó tényezők nemzetiségi választójogának, valamint a határainkon túl élő magyarság, mint politikai közösségünk nélkülözhetetlen tagjai szavazati jogának megteremtése érdekében új választójogi szabályozás szükséges, mely kialakítja hazánk biztos alapokon nyugvó kormányzásának, a jó és olcsó állam kiépítésének feltételeit.
Az új választójogi törvény húsz éves mulasztást pótol, és egy alkotmánysértő helyzetet szüntet meg az új választókerületi beosztás és annak törvényi szabályozása által.
A választási rendszer kialakításakor mértékadó az arany középút volt, vagyis sem a győztes mindent visz elvén alapuló angolszász modellhez – melyben tiszta, egyéni kerületi rendszerek vannak, bármiféle arányosítás nélkül –, sem pedig az abszolút arányosságra épülő német modellhez nem kívántuk közelíteni az új magyar választójogi törvényt, hiszen ez koalíciós kényszert, adott esetben pedig folyamatos kormányzási instabilitást, ebből következően politikai válságot eredményezhet.
A gazdasági válság elhúzódásával Magyarországnak az az érdeke, hogy a választójogi törvény biztosítsa annak a lehetőségét, hogy hazánknak – minden választás után – stabil kormánya legyen.
A választási rendszer tartalmaz arányosítási elemeket, tekintettel arra, hogy egyéni képviselőjelöltön kívül listára is lehet majd szavazni, továbbá ha nincs túl nagy különbség a pártok között a listán, akkor a listás szavazatokkal és a töredék szavazatokkal arányosít a rendszer.
A törvényjavaslat szerint 106 egyéni választókerület kerül kialkításra, melynek határai nem lépik túl a megyehatárokat. Magyarország Alkotmánybírósága, valamint a Velencei Bizottság ajánlásának megfelelően nem lesz a választókerületek között 15 százaléknál nagyobb különbség a választópolgárok lélekszáma tekintetében. Az új választójogi törvény ezáltal a magyar alkotmányossági követelmények mellett a nemzetközi ajánlásokat is teljes mértékben figyelembe veszi.
A törvényjavaslat vonatkozásában már hallható szirénhangokra válaszul, maga a törvényjavaslat bizonyítja azt, hogy a Fidesz–KDNP nem visszamenőleg akar választást nyerni. Megjegyzem, hogy a világon sehol sincs olyan szabad választási rendszer, amely biztosítaná egy olyan párt hatalomra kerülését, amelytől a választók elfordultak, így a Fidesz–KDNP törvényjavaslatként előterjesztett választási rendszere sem ilyen.
A jelenleg hatályos választójogi szabályozással szemben további súlyos kritika, hogy a határon túli magyar honfitársaink részére nem adott a magyarországi országgyűlési választások során szavazati jogot, továbbá a Magyarországon élő nemzetiségek országgyűlési képviselete sem volt megoldott. Mindezen hiányosságok a jelenleg hatályos Vjt-ben annak ellenére állnak fenn, hogy közben a nemzetközi környezetben, az EU 27 tagállama közül 24 országban, továbbá – Ukrajna kivételével – valamennyi Magyarországgal szomszédos államban biztosított a határokon túl élő állampolgárok szavazati joga.
A Fidesz–KDNP törvénytervezete tehát egy 90 éves hiányt pótol akkor, amikor most lehetővé teszi azt, hogy a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező határon túli magyarok szavazhassanak az országos pártlistákra. Ez a választójogi rendelkezés összhangban áll azzal az alaptörvényi rendelkezéssel, mely szerint sarkalatos törvény a választójog teljességét magyarországi lakóhelyhez kötheti.
Kifejezetten büszkék lehetünk arra, hogy a fenti választójogi rendelkezéssel a határok fölött átívelő, egységes magyar nemzet megvalósulását segíthetjük elő.
Az ellenzék soraiból, különösen az MSZP szimpatizáns médiákból olyan szirénhangokat is lehet már hallani, mely szerint az új választási rendszer aránytalan és antidemokratikus lenne ha bevezetnék. Ez nem igaz!
Ezzel szemben a valóság az, hogy a választási rendszer reformja megfelel a demokratikus követelményeknek, tehát nem antidemokratikus, hiszen továbbra is lehetőséget biztosít a Fidesz–KDNP szövetségen kívüli más pártoknak is a parlamenti többség, ezáltal a kormányalakítás lehetőségének a megszerzésére.
Így a jövőben is a választási eredményeket elsősorban a pártok teljesítménye és nem a választójogi törvény rendelkezései fogják megszabni.
Kifejezett álláspontom az, hogy az egyfordulós választási rendszerrel, leszűkítjük a hazug kampány lehetőségét, ezáltal sokkal tisztességesebb, becsületesebb és korrektebb politizálásra kényszeríti a pártokat.
Az új választási rendszer bevezetését követően sem lesz nehezebb összegyűjteni az ajánlószelvényeket, hiszen egy-egy választókerület mérete hozzávetőlegesen a duplájára nő, így a több ajánlószelvényt lényegesen nagyobb területen lehet majd összegyűjteni.
Az ajánlószelvény-gyűjtésre, az országos listaállítás feltételeire vonatkozó rendelkezések, továbbá és az 5 százalékos parlamenti küszöb megtartása mind azt a célt szolgálja, hogy komoly társadalmi bázissal bíró pártok kerüljenek a parlamentbe
A választásokon való indulást a törvényjavaslat az eddigi szabályozáshoz képest egyértelműen könnyíti, mivel a hatályos választójogi törvény szerint ahhoz, hogy valamely párt l8 listájára egész országban szavazni lehessen, mind a 19 megyében és a fővárosban egyéni jelölteket kellett állítani legalább a megyében található választókerületek egynegyedében. Ehhez képest a benyújtott törvényjavaslat szerint elegendő 9 megyébe, illetve Budapesten összesen 27 jelöltet állítani, ahhoz, hogy egy párt listájára az egész országban szavazni lehessen.
Az új választási rendszer a választópolgárok számára lényegesen átláthatóbb, mint a jelenleg hatályos! A választójogi törvényjavaslat minden területen ötvözi az ellenzéki pártok által megfogalmazott eltérő álláspontok legfontosabb elemeit, lásd: egyfordulós választás, vegyes rendszer, arányos választókerületek, kompenzáció megmaradása.
Sajnálatos, de nem tudunk mit tenni a tekintetben, miszerint a mai ellenzéki pártok eszköztárában az a kifejezés, hogy valami demokratikus vagy sem, csak annyit jelent, hogy tudnak-e vagy sem maradéktalanul azonosulni a javaslattal.
Végül tekintsük át, hogy választójogi törvénytervezet vonatkozásában, milyen kompromisszumos megoldások születtek: a választási rendszer alapjai nem változnak, továbbra is vegyes, listás és egyéni választókerületi elemet is tartalmazó választójogi törvény lesz Magyarországon.
A részletekben azonban fontos változások fognak bekövetkezni, melyek fő oka a képviselői létszámcsökkentésből ered.
A megyei listák a kevesebb kiosztható listás mandátum miatt nem tarthatók fenn, ezért a listás mandátumok kiosztása a jövőben az országos listáról történik.
Fontos változás továbbá, hogy az országgyűlési választás a jövőben egyfordulós lesz. Az egyfordulós választási rendszer zárja a paktumpolitikát, gyorsabb kormányalakítást tesz lehetővé és kevesebb költséggel jár.
Az egyfordulós választásban négy párt egyetért, csak a legkisebb parlamenti frakció az LMP akarja a kétfordulós választási rendszert fenntartani.
A törvényjavaslat alapján hazánkban egyfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló elemekkel kombinált választási rendszer lép hatályba, mely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert.
A törvényjavaslat megőrzi az 1989-ben kialakított vegyes választási rendszer legfontosabb elemeit, viszont ezek érvényesüléséhez az országgyűlési képviselők létszámának nagyarányú csökkentése következtében a területi listák fenntartása nem lehetséges.
A törvényjavaslat értelmében az egyéni választókerületben megválasztható országgyűlési képviselők száma 106-ra csökken, országos listán 93 mandátum osztható ki.
A törvényjavaslat értelmében, a továbbiakban is két szavazattal rendelkezik majd minden Magyarországon lakóhellyel rendelkező választópolgár az országgyűlési képviselők választásán egy szavazatot országgyűlési egyéni választókerületi országgyűlési képviselő-jelöltjére, további egy szavazatot pedig országos pártlistára adhat le.
Amennyiben a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szerepel, az országgyűlési képviselők választásán egy szavazatot egyéni választókerületi országgyűlési képviselő-jelöltjére, további egy szavazatot pedig nemzetiségének listájára, nemzetiségének listája hiányában pártlistára adhat le.
A törvényjavaslat szerint, Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgároknak egy szavazata van, melyet az országos listára adhatnak le.
Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy az új választási törvény méltóan áll majd be Európa demokratikus választási rendszereinek soraiba!
A KDNP parlamenti frakciója támogatja a törvényjavaslatot, kérem támogassák tisztelt képviselőtársaim is!
