Egyetlen állam sem mondhat le arról az erkölcsformáló erőről, amelyet a vallási közösségek, az egyházak jelentenek – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere kedden a tihanyi apátságban tartott vallásközi konferencián. Balog Zoltán a Közös úton című, az európai vallások helyzetéről és a magyarországi hívő közösségek együttéléséről szóló tanácskozáson kiemelte: az egyházak értéket őriznek, tartanak fenn és újítanak meg.
Hozzátette, fontos a vallási közösségek szociális, egészségügyi, kulturális és oktatás-nevelési felelőssége, de mindezek következmények, annak a belső erőnek a következményei, amely az egyházakat értékközösséggé teszi.
A miniszter rámutatott: az új magyar alaptörvényben világosan kimondták a kereszténység nemzetmegtartó erejét. Hangsúlyozta, az egyházak egyik legfontosabb értéke a tanítás ereje, ehhez tanúságtevő, bizonyságtevő emberekre van szükség, akik megjelenítik a vallási közösségek által képviselt értékeket.
Balog Zoltán arra is kitért, hogy a konferencia elnevezésében szereplő út szimbóluma fontos üzenetet tartalmaz. Ha nem is mindig közös az út, ugyanazon cél felé haladunk, és ezáltal az egyházak egyre közelebb kerülhetnek egymáshoz.
A rendezvény házigazdája, Korzenszky Richárd, a Tihanyi Bencés Apátság perjele az mondta: amikor egyre nagyobb a szakadék szegények és gazdagok között, a világ nem egy táján háború pusztít, százezrek és milliók válnak földönfutóvá, az egyházaknak különösen nagy a felelősségük. Úgy fogalmazott: ki kell mondani, hogy az egyházak felelőssége közösségi és politikai felelősség is egyben. Nem pártpolitikai, hanem pártok politikáján felül álló szent kihívás.
Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete köszöntőjében arról beszélt, az emberiség történetében sokszor a vallások nem egyesítettek, hanem a különbségeket hozták felszínre. Napjainkban azonban, mint mondta, pozitív változások kezdődtek. Utalt a Nostra aetate kezdetű nyilatkozatra, amelyet 1965-ben bocsátott ki a II. vatikáni zsinat a katolikus egyház és a nem keresztény vallások kapcsolatáról, ez elítéli az antiszemitizmust és párbeszédre szólít fel. Pozitív példaként említette azt is, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatóinak kötelező tantárgy lesz a holokauszttörténet.
A konferencia keddi plenáris ülésén Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a mai társadalom vallási értékeiről, Kiss-Rigó László, a szeged-csanádi katolikus egyházmegye megyés püspöke a vallási közösségek európai helyzetéről, Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke pedig az Európában megjelenő rejtett és nyílt vallásellenességről tartott előadást.
