Az év első hét hónapjában 815,8 milliárd forint lett – az önkormányzatok nélkül – az államháztartás hiánya. A második negyedévben 7,6 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék Magyarországon. Az ipari termelés volumene az év első hat hónapjában 22,5 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az első félévi ipari export 26 százalékkal marad el a tavalyitól, a júniusi visszaesés meghaladja a 22 százalékot. Átlagon felül emelkedtek a szolgáltatások (6%), a háztartási energia (7,7%), a gyógyszer, gyógyáru (5,9%) és a szeszes italok, dohányáruk (8,8%) árai.
A dicstelenül távozó elődjéhez (Gyurcsány Ferenc) hasonlóan Bajnai György Gordon is lépten-nyomon hangsúlyozza: kormánya áldásos tevékenységének köszönhetően, rózsaszínűbb lett, s még inkább az lesz Magyarországon a világ! A szép szavakra, ígéretekre jó emlékezni. – És emlékeztetni is!
| A magyar kormány tevékenységének első 120 napjáról, a gazdasági válság hatásainak mérséklése érdekében megtett lépésekről, valamint az elért eredményekről tájékoztatta Bajnai Gordon magyar miniszterelnök Angela Merkel német kancellárt szerdán Sopronban. Bajnai Gordon elmondta: "A kormányzás 120 napja alatt a kabinet nyugdíj-, szociális és adóreformot hajtott végre. Az eddigi kormányzás pozitív jelei már látszódnak, például a forint árfolyamán." A magyar miniszterelnök a kormány előtt álló intézkedések közül a feszes költségvetést emelte ki, amelynek legfőbb prioritása a jövő évre kitűzött 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycél megtartása. A kis- és középvállalkozások számára nyújtott, állami garanciával megvalósuló hitellehetőségekről is beszámolt. Angela Merkel a magyarországi bankrendszerről kérdezte a kormányfőt, aki csillogó sdzemekkel válaszolta: "Magyarországon több más állammal ellentétben a válság ellenére sem volt szükség állami beavatkozásra a bankrendszerbe, a magyar bankrendszer továbbra is stabil! " - És valóban: a legfrissebb adatok szerint az OTP több mint 80 milliárd forint, a CIB Bank több mint 20 milliárd forint, az Erste Bank pedig több 10 milliárd forintos profitot ért el az első félévben. De a többi pénzintézet sem panaszkodhat, - hisz' miközben az euró és svájci frank árfolyama is csökkent az elmúlt hat hónapban, virágzik az uzsorakamat. Csütörtökön Kiss Péter, társadalompolitikai miniszter bejelentette: „Az önkormányzati támogatás megvonása nem extra forráskivonást jelent a területről, hanem azt mutatja, hogy e szférát is hozzá kell igazítani a gazdasági válsághoz. Hozzátette: kell elérni, hogy arányosan csökkenjen az önkormányzatok terhe, kötelezettsége, s ezzel párhuzamosan növekedjen tevékenységük rugalmassága. Hangsúlyozta: a kormány a Nemzetközi Valutaalapnak küldött szándéknyilatkozatban jelezte: 2010-től az önkormányzatoktól 120 milliárd forintot, a közösségi közlekedéstől 40 milliárdot von el, utóbbi azonban a közösségi közlekedési stratégia elfogadását követően, 70 milliárd forintra duzzadt." Követve az elöljárók nyomát, önbizalomtól duzzadón közölte Varju László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára is: „Uniós forrásból támogathatók a nagyvállalati munkahelymegőrző programok. 2009. augusztus 24-től a nagyvállalkozásokat támogató további 10 milliárdos keret első kiírásaira is lehet pályázni. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nem csupán 1 ezer 400 milliárd forintnyi tőkével és 1 ezer 800 milliárd forintnyi építőipari megrendelés állománnyal, de munkahelymegtartó projektekkel is segíti a foglalkoztatást. A 4+1 program célja hosszú távon a vállalkozások alkalmazkodóképességének és versenyképességének növelése, valamint a munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javítása, a képzettségi szintjének és az általuk végzett munka hatékonyságának növelése. Rövidebb távon a cél a munkahelyek megőrzése, a munkaidő átszervezésével, az alkalmazottak munkában töltött idejének csökkentésével a vállalkozások foglalkoztatási potenciáljának megtartása, illetve a munkavállalók képzésben való részvételének támogatásával a munkanélkülivé válás megelőzése. Jelen kiírások keretösszege 2,5 milliárd forint, amelyből 1,75 milliárd a konvergencia régiókban, 0,75 milliárd pedig a közép-magyarországi régióban használható fel. Egy pályázó akár 600 millió Ft támogatásban is részesülhet, a támogatási intenzitás akár 100 százalékos is lehet. A pályázatokat 2009. augusztus 24. és 2009. szeptember 14. között lehet benyújtani. A pályázat rugalmasságát jelzi, hogy a pályázó nagyvállalat egyaránt kérhet támogatást a teljes foglalkoztatottéi létszámára vonatkozóan, vagy meghatározhatja, hogy egyes telephelyeit, divízióit kívánja-e csak bevonni a programba." Időközben Ujhelyi István, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára pedig azt ígérte: „A beruházások hatékony eszközként szolgálják a vidékfejlesztést, az adóbevételt és munkahelyeket teremtenek, vonzóbbá teszik a települést a befektetők, és élhetőbbé az ott élők számára. Éppen ezért, mind a Nemzeti Fejlesztési Terv, mind pedig az Új Magyarország Fejlesztési Terv jelentős támogatást biztosít a turisztikai célú fejlesztésekhez. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében rendelkezésre álló forrásból 30 milliárd forint jutott turizmusfejlesztésre, az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásaiból tízszer akkora összeget, vagyis 300 milliárd forintot fordíthat hazánk erre a célra 2007 és 2013 között." |
Nem folytatjuk, a rossz nyelvek szerint a „jóból is megárt a sok!" Helyette az ország egyik, a kormánytól nem független, de jelentős tudományos műhelyeként ismert ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet legfrissebb (2009. augusztus 10–16.) jelentését ismertetjük.
Hazai folyamatok
A korábbi gyorsjelentésnek megfelelően alakult az államháztartás helyzete a hetedik hónapban. Ennek eredményeképpen az év első hét hónapjában 815,8 milliárd forint lett – az önkormányzatok nélkül – az államháztartás hiánya. A tárca annak ellenére nem változtat a 2009. évre vonatkozó prognózisán, hogy a korábbi évekre jellemző jelentős többlet helyett idén júliusban enyhe hiánnyal zárt a költségvetés. Ezt a szaktárca tájékoztatása szerint elsősorban egyedi intézkedések okozták, amelyek nem veszélyeztetik az éves hiánycélt. Jelentősen romlottak azonban a társadalombiztosítási alapok kilátásai. Az idei évre tervezett egyensúly közeli egyenleg helyett a Pénzügyminisztérium a legfrissebb információk szerint 157,1 milliárd forintos hiányt vár. Ennek elsősorban a járulékbevételek jelentős csökkenése az oka. A hiánycél növelésével, valamint a megszorító intézkedések eredményeképpen a kormány nagyjából 700 milliárd forintnyi bevételkiesés kompenzálására képes. Ha a válság ennél nagyobb mértékben csökkenti a bevételeket, akkor további lépésekre lesz szükség, ám a legfrissebb prognózisok, valamint az a tény, hogy a költségvetés 100 milliárd forintnyi tartalékkal rendelkezik, arra utalnak, hogy tartható lesz az idei költségvetés.
A második negyedévben 7,6 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék Magyarországon (szezonálisan kiigazítva 7,5 százalékkal). Az előző negyedévhez viszonyítva a szezonálisan és naptári hatással kiigazított változás mínusz 2,1 százalék volt az első negyedévre vonatkozó 2,6 százalék után. A gyorsbecslés szerint a visszaesés az első két félévben 7,2 százalék volt, szezonálisan és naptári hatással kiigazítva 6,5 százalék. A becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek.
A fogyasztói árak júliusban az előző év azonos időszakához képest 5,1 százalékkal emelkedtek. A maginfláció 2008 júliusához képest 5,2 százalékra rúgott. Éves szinten átlagon felül emelkedtek a szolgáltatások (6%), a háztartási energia (7,7%), a gyógyszer, gyógyáru (5,9%) és a szeszes italok, dohányáruk (8,8%) árai. Az élelmiszerek ára az átlagnál valamivel kisebb mértékben emelkedett (4,9%).
2009 júniusához képest 1,3 százalékkal emelkedett az árszínvonal, leginkább a szolgáltatások (3,2%), a tartós fogyasztási cikkek (2,4%) és a szeszes italok, dohányáruk (2,9%) árai nőttek. Az élelmiszerek ára csökkent (1,7%), hasonlóan a ruházkodási cikkekhez (-2,9%). Az idényáras élelmiszerek jelentős 19,8 százalékos áresést könyveltek el júniushoz képest. Az inflációs adat kedvezőbb a várakozásoknál, az általános forgalmi adó emelését a kereskedők a gyenge kereslet következtében nem terhelték át teljes mértékben a vevőkre, arra valószínűleg elhúzódva, több hónap alatt fog sor kerülni.
Mérséklődött az agrártermékek termelői árának hanyatlása. Az árszint 2009 júniusában 13 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten; a növényi termékek árszínvonala 17,5, az élő állatok és állati termékeké 3,9 százalékkal esett vissza. (Az élelmiszerek fogyasztói árának emelkedése is mérséklődik, ez lefelé nyomja az inflációt.) 2009. január-júniusában az agrártermékek termelői ára 24,3 százalékkal mérséklődött, ami a növényi termékek árszínvonalának 33,2 százalékos, valamint az élőállatok és állati termékek árának 3,8 százalékos csökkenéséből adódott.
2009 júniusában a gabonafélék termelői ára a tavalyihoz képest nagymértékben, 22,6 százalékkal csökkent, jórészt a magas bázis következményeként, az előző hónaphoz viszonyítva minimális volt az ármozgás. Az olajos növények termelői ára 12 hónap alatt 2,3 százalékkal visszaesett, a burgonyáé ötödével nőtt, a zöldségféléké 3,1 százalékkal csökkent.
Jelentős volt a gyümölcsök áresése, mértéke átlagosan 23,6 százalékkal maradt el a tavalyitól. Továbbra is mérsékelt volt az ármozgás az állati eredetű termékek csoportjában.
A vágóállatok termelői ára 1,5 százalékkal nőtt, a vágómarha és vágósertés ára 6-7 százalékkal emelkedett, a vágóbaromfié hasonló arányban csökkent. Az állati termékek árai júniusban 16,6 százalékkal csökkentek, ezen belül a tyúktojás ára 5,6 százalékkal nőtt, a tejé 24,2 százalékkal visszaesett. A jelentős arányú árcsökkenésben jelentős a szerepe a korrekciós hatásnak.
Az agrártermékek termelői ára a terméseredmények és a tőzsdei ármozgások alapján várhatóan kiegyenlített lesz, szezonális hatások egyes termékcsoportok árát időlegesen elmozdíthatják a trendek szerinti értékektől, nagyobb árucsoportok szintjén azonban kiegyensúlyozott ármozgással számolunk. A bázishatás kifutásával a növényi és állati termékek árszintje hasonló mértékben és irányban változik. Az agrárolló mutató értéke 2009 első felében 80,1 százalék volt, az egy évvel korábbi értékhez mérten a mezőgazdasági ráfordítás árai kisebb mérséklődésével szemben a termelői árak jóval nagyobb arányban csökkentek.
Az ipari termelés volumene az év első hat hónapjában 22,5 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Júniusban az ágazat termelés 18,8
százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Havi viszonyításban a júniusi kibocsátás 1,7 százalékkal emelkedett az előző havi 2,6 százalékos növekedést követően. Májusban és júniusban tehát az ipari termelés szerény mértékben javult, ebben a recesszióból valamelyest kiemelkedő német és francia gazdasági növekedésének a hatása is mutatkozik. A szakértők egybehangzó véleménye szerint Európában a fellendülés lassú és elhúzódó lesz, így az exportbővülés pozitív hatása is az év végi hónapokban lesz érzékelhető. Az ipar első félévi gyenge teljesítménye alapvetően az export nagymértékű visszaesésének és a hazai igények csökkenésének a következménye. Az első félévi ipari export 26 százalékkal marad el a tavalyitól, a júniusi visszaesés meghaladja a 22 százalékot. A hazai igények az első hat hónapban 16, júniusban 12 százalékkal maradtak el a bázisidőszaki szinttől.
Júniusban éves összevetésben a feldolgozó ipari al-ágak többségében visszaesést regisztráltak. A jelentős súlyú ágazatok közül a járműgyártás kibocsátása 34,6 százalékkal, a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása 15,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. E két meghatározó súlyú ágazat féléves teljesítménye jelentős mértékben zsugorodott. A harmadik legnagyobb súlyú al-ágazat, az élelmiszer, ital és dohánytermékek gyártása az előző évi júniusi szintjén maradt. Kismértékű növekedést a kokszgyártásban, a kőolaj-feldolgozásban és a gyógyszeriparban értek el.
Az energiaipar kibocsátása 17,2 százalékkal alacsonyabb, mint az előző év júniusában, elsősorban a gazdasági válság miatti csökkenő energiaigény következtében. A vízellátás teljesítménye az előző évi szinten maradt.
Az ipar teljesítménye éves összehasonlításban várhatóan negatív lesz, a rendelésállományok mindkét relációban alacsonyak, a visszaesés mértéke azonban csökkenő. Számításaink szerint a hazai ipar termelése idén 18 százalékkal marad el a tavalyitól. A teljesítmények javulását az exportértékesítés bővülése biztosítja.
Nemzetközi folyamatok
Az olaj ára hordónként 67,53 dollárra gyengült. A fundamentumok nem támogatják az olajárat. Az amerikai nyersolajkészletek 2,5 millió hordóval emelkedtek, és bőségesen elegendőek ahhoz, hogy fedezni tudják a hurrikánszezon miatti kiesést. A benzinkereslet továbbra is lanyha, a készletek a vártnál kisebb mértékben, 1 millió hordóval csökkentek.
Az első becslés szerint az Európai Unió gazdasági teljesítménye az idei második negyedévben 0,1 százalékkal maradt el ez előző negyedévitől, és 4,6 százalékkal volt kisebb az előző év azonos időszakinál. Mindkét adat javulást mutat az első negyedévihez képest, ami elsősorban Németország és Franciaország adatainak köszönhető. Mindkét nagygazdaság 0,3 százalékkal bővült az előző negyedévhez viszonyítva, ami reményt adhat arra, hogy az euró-zóna lassan maga mögött hagyhatja a recessziót.
Az első három hónaphoz mérten a szlovák gazdasági növekedés a legszámottevőbb (2,2%). A legmarkánsabb a balti államok esése volt, Litvánia gazdasága az előző negyedévhez viszonyítva 12,3, az előző év azonos időszakához képest 22,6 százalékkal zsugorodott.
Az Egyesült Államok fogyasztói árindexe júliusban -2,1 százalék volt. Az árak a tavalyi évhez viszonyítva már ötödik hónapja csökkennek, aminek elsősorban az energiaárak csökkenése az oka. Tavaly ilyenkor az amerikai irányadó WTI típusú kőolaj 65 százalékkal volt drágább, mint most.
Az Európai Unióban is tovább csökkentek az árak. Az EU-ban a júliusi fogyasztói árindex 0,2 százalék volt, az euró-zónában 0,7 százalék. Sem a Fed, sem az EKB nem számít tartós deflációra, az év végére a fogyasztói árak újra nőni fognak.
