Az uniós források felhasználásáról, a nemzetbiztonsági szolgálatok finanszírozásáról, a családok támogatásáról, a gyermekvédelmi rendszer forrásainak növeléséről és a mezőgazdaságról beszéltek az Országgyűlésben azok a képviselők, akik a 2016-os központi költségvetés és az arról szóló állami számvevőszéki vélemény csütörtökön folytatódott általános vitájában szólaltak fel.

Manninger Jenő (Fidesz) szerint a 2016-os költségvetésben az országnak jelentős pluszforrásaik lesznek, amelyek segítik a munkahelyteremtést, a gazdasági növekedést. Ehhez jönnek még az uniós források, 2020-ig ugyanis 12 ezer milliárd forint ilyen forrás érkezik Magyarországra. A kormánypárti politikus jelezte, hogy jövőre az uniós forrásból megvalósuló programokra, beruházásokra a GDP négy százalékát, több mint 1400 milliárd forintot költ a büdzsé. Szerinte ennek részeként több száz millió forint jut szociális, egészségügyi, oktatási fejlesztésekre. Hozzátette: a közlekedési projektekre  továbbra is kiemelkedő mértékű támogatás van. Manninger Jenő azt mondta, 2016-ban a pályázók a korábbinál jóval átláthatóbb, egyszerűbb és ésszerűbb pályázati eljárásokkal számolhatnak. Úgy értékelt: a pénzügyi konszolidáció lezárulta után Magyarország fokozottan fordulhat az európai felzárkózás felé, ebben kitüntetett szerep jut a fejlesztéspolitikának.

Hoffmann Rózsa (KDNP) szerint a kiszámíthatóságot szolgálja, hogy példátlan módon már májusban beterjesztette a költségvetést a kormány. Elmondta, a 2016-os büdzsé a családok érdekeit szolgálja. Kiemelte a legfontosabb családokat érintő intézkedéseket, a személyi jövedelemadó kulcsának 1 százalékos csökkentését, a sertéshús áfakulcsának csökkentését, a gyermekétkeztetés kiterjesztését, az ingyenes tankönyveket. Megemlítette azt is, hogy az egészségügy finanszírozására 50 milliárd forinttal többet szánnak, mint idén.

A volt oktatási államtitkár beszélt arról is, hogy szerinte nem magával a Klebersberg Intézményfenntartó Központtal (Klikkel) van baj, hanem a költségvetési feltételeinek hiányossága miatt, ezért örvendetes, hogy jövőre megemelik a Klik támogatását. Osztotta az ÁSZ azon véleményét, hogy csak megfelelő strukturális intézkedések mellett lesz elegendő ez a forrás. Hoffmann Rózsa rámutatott: a Klik létezése óta nem fordult elő olyan helyzet, hogy egy-egy iskola, kollégium működésképtelenné vált volna, összeomlott volna, a rendszer mindig biztosította azokat a kiegészítő csatornákat, amelyek áthidalták a nehézségeket. Reméli, hogy 2016-ban a működésbeli panaszok - a késedelmes számlakifizetések, elhúzódó bürokratikus intézkedések - megszűnnek.

Font Sándor (Fidesz) arról beszélt, hogy az ellenzék minden évben a mezőgazdaság halálát látta a költségvetésben, de szerint a 2010 után hozott intézkedések a fejlődését szolgálták, azok beváltották a hozzáfűzött reményeket.  A mezőgazdasági bizottság elnöke úgy értékelt: a mezőgazdaság a foglalkoztatást területen segíthetne a nemzetgazdaságnak, ezért a kézimunka-igényes szektor támogatására van szükség.

Molnár Zsolt (MSZP) véleménye szerint nem kellő gondossággal tervezte meg a kormány a Terrorelhárítási Központ (TEK), a nemzetbiztonsági szolgálatok, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a rendőrség költségvetését.
      
A gyermekvédelmi rendszer költségvetésének megemelése mellett érvelt Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti (EP-) képviselője, aki úgy értékelte, hogy ez a rendszer megroppant, nagy bajban van. Szavai szerint körülbelül nyolcezer súlyosan bántalmazott, elhanyagolt gyerekkel foglalkoznak a 80 ezer forintot kereső szociális gondozók.

Ikotity István (LMP) azt mondta, hogy az oktatásból való pénzkivonást a szocialista-liberális kormányok kezdték el, de ennek mértéke 2010 után nőtt meg. Példaként említette, hogy a korábbi hat százalék körüli GDP-arányos ráfordítás 2013-ra öt százalék közelébe zuhant, ami több száz milliárd forintos pénzkivonást jelent.

A DK-s Varju László, független képviselő elfogadhatatlannak nevezte a jövő évre javasolt költségvetést, mert - véleménye szerint  - az sem megélhetést, sem biztonságot nem nyújt hatmillió ember számára. Szerinte módosító javaslatokat sincs értelme benyújtani, aki azt kérte, vonják vissza az indítványt.

Gőgös Zoltán (MSZP) azt mondta, mindenki kezdjen hozzá ahhoz, hogy megszeresse a marhahúst, a marhapörköltet, mert az uniós tejkvóta megszűnése miatt tömegével fognak megjelenni a szarvasmarhák a vágóhidakon. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkárának szavai szerint a tárca mindent megtesz a tejpiaci helyzet megfelelő kezeléséért. 1,2 milliárd forintért felvásárlást kezdeményez, hogy a tej fölös mennyiségéből kivonjanak a piacról.

Vas Imre (Fidesz) szerint a kormány a közbiztonságot az egyik legfontosabb területnek tekinti, amely komoly jelentőséget kap a jövő évi költségvetésben is, mert több mint 4 milliárd forint többletforrást biztosít a rendőrségnek. Harangozó Tamás (MSZP) szerint a fideszes Vas Imre által elmondottaknak nem sok köze van a valóságnak, szerinte ugyanis a költségvetés cserben hagyja a rendőrséget, "egy huncut fillért" sem tartalmaz béremelésre, életpályamodellre. Az ellenzéki politikus azt feltételezte, hogy az ágazati béremelést három évvel elhalasztja a parlament és jutalmazásra sem lesz lehetőség 2017 előtt. Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a szocialista Harangozó Tamás szavaira reagálva azt mondta: több beruházás miatti, egyszeri kiadás jövőre nem már nem jelenik meg a költségvetésben, ezért tapasztalhat kisebb előirányzatokat. Az államtitkár azt is hangsúlyozta, hogy a bejelentett emelések idén és jövőre is megvalósulnak, erre 121, 7 milliárd forint áll rendelkezésre, ezért komolytalannak tartotta, hogy a rendvédelem vesztese lenne a költségvetésnek. Hozzátette, hogy a rendvédelmi területen dolgozó közalkalmazottak második 5 százalékos béremelését is végrehajtják jövőre.
    
Simicskó István (KDNP) arról beszélt, hogy a költségvetés tekintettel volt a sportszakma prioritásaira és kellő forrást rendelt hozzá. Hármas célként jelölte meg, hogy lehetőség szerint minden gyermek sportoljon, minél több nemzetközi versenyt hozzanak Magyarországra és színvonalas sportlétesítmények jöjjenek létre. A kormánypárti politikus méltatta, hogy a legtöbb olimpiai érmet szerző hat fővárosi klub támogatását tovább növelik, és 2 milliárd forinttal emelkedik a magyar sportolók elismerésére rendelkezésre álló keret. Üdvözölte a fogyatékosok sportolására, a szabadidősportra, a diáksportra és a sport népszerűsítésére szánt előirányzatokat is, és jelezte, hogy külön forrást terveztek a riói olimpia és paralimpia sportolóinak elismerésére.
    
Dúró Dóra (Jobbik) bírálta, hogy csökkent az állam szerepvállalása a felsőoktatás finanszírozásában és rossz iránynak nevezte, hogy a következő 15 évben nem növelhetők jelentős mértékben ezek a források. Dúró Dóra arról is beszélt, hogy nem lát előrelépést a kultúra finanszírozásában és alacsonynak tartotta a színházi fizetéseket, amelyeket párhuzamba állított a közmédia 80 milliárd forintos állami támogatásával.
    
A költségvetési javaslat tárgyalásában vita alakult ki a kormányoldal és az LMP között a jövő évi tervezett környezetvédelmi forrásokról. A fideszes Manninger Jenő arról beszélt, hogy az előző időszakoz képes több pénz jut a hulladékgazdálkodással kapcsolatos szakmai feladatokra. Emellett természetvédelmi pályázatokat támogatnak, természetvédelmi fejlesztések indulnak, erősítik a természetvédelmi őrszolgálatot, és megvan a forrás a levegőminőség-javítási programra is. Az LMP frakcióvezetője viszont arról beszélt, hogy a kormány megfelezi a környezetvédelmi kasszát, 300 milliárd forintot vonna el. Nagy István, a földművelésügyi tárca parlamenti államtitkára a környezetvédelmi pénzekkel kapcsolatos LMP-s szavakra válaszolva közölte: a kifogásolt összeg a kormányhivatali büdzsében található, mert odakerülnek agrár-háttérintézmények. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára szerint Schiffer András nem ismeri a költségvetést, ezért átadott neki belőle egy példányt.

A fideszes Hörcsik Richárd arról beszélt: 2016 az első olyan év, amikor már a 2014-20-as támogatások állnak rendelkezésre. 2020-ig több mint 30 milliárd euró érkezik, ami 12 ezer milliárdos fejlesztést jelent Magyarországnak. Ez óriási lehetőség, kiemelve: tíz operatív programot és átláthatóbb intézményrendszert kívánnak létrehozni. Kitért arra, hogy az integrált közlekedés fejlesztésére több mint ezermilliárdot irányoznak elő, az országhatár és megyeközpontok bekötéséhez, vasútvonalak villamosítására.

Az MSZP-s Demeter Márta arról beszélt, hogy a honvédelemnek nemzeti ügynek kell lennie. Az átlagos 30 százalékos illetményemelés szerinte pozitív, de a költségvetésben a honvédségre szánt források továbbra is a GDP egy százaléka alatt maradnak. Vargha Tamás, a honvédelmi tárca államtitkára közölte: abban egyetértenek, hogy a honvédelem nemzeti ügy. Az előtte felszólaló MSZP-s képviselő azonban szerinte temetni érkezett a költségvetést és nem dicsérni. Jelezte: a honvédelmi főösszeg 22 százalékkal nőtt, a bevétellel növelt összeg eléri a csaknem 300 milliárdot. Az életpályaprogram részeként 2016-tól 2019-ig öt-öt százalékkal nőnek az illetmények, jut haditechnikai programokra is.

A fideszes Balla Mihály azt mondta, több mint 115 képviseletet, nagykövetséget, konzuli irodát kell fenntartani, és a költségvetés e tekintetben megnyugtató. A Külügyi és Külgazdasági Intézet támogatására 200 milliót szánnak, ami 22 százalékos bővülést jelent - tájékoztatott Balla Mihály, aki a Stipendium Hungaricum ösztöndíjrendszerről elmondta: a kormány rugalmas döntéssel ennek keretét háromszorosára, 1,5 milliárdról 5 milliárdra emelte.

Az MSZP-s Bárándy Gergely felszólalásában az ombudsmani hivatal költségvetésének tervezett csökkentését sérelmezte.

Mirkóczki Ádám (Jobbik) a rendőrség mindennapos gondjaira hívta fel a figyelmet. A járőrök, körzeti megbízottak szerint a hónap 2-3. hetében elfogy az üzemanyagkvóta, saját zsebből kell tankolniuk. Egy körzeti megbízotthoz gyakran 3-4 település is tartozik. Véleménye szerint a települések döntő hányada marad ténylegesen rendőr nélkül. Véleménye szerint az illegális migrációból fakadó nemzetbiztonsági kockázatok egyre nagyobbak, de a költségvetésben ezek a fokozódó kihívások nem jelennek meg.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára elismerte, hogy ők sem teljesen elégedettek, sok a tennivaló, a Jobbik azonban egyszer sem támogatta a kormány rendet megerősítő törvényeit. A körzeti megbízottakról azt mondta, 2010-hez képest közel 100 százalékos az állomány feltöltöttsége, és ennek eredményeként, valamint a készenléti rendőrség segítségével minden magyar településre jut rendőr.

Az önálló határőrséggel kapcsolatban az EU határrendészeti ügynökségének, a Frontexnek az éves jelentéseire hívta fel a figyelmet, amely elismerően nyilatkozik a magyar határrendészek tevékenységéről. Mint mondta, ezzel a területtel sem teljesen elégedettek. Szeretnék azt is - folytatta - , ha a bevándorlás nemzeti hatáskörbe kerülne.           

Révész Máriusz (Fidesz) arról beszélt, egyre nehezebb kétségbe vonni, hogy az elmúlt években sikerült konszolidálni a gazdaságot. A szocialistákhoz közel álló kutatók, szakértők véleménye ellenére nem megszorítások vannak, hanem életpályaprogramok indulnak, idén pedig 2,8 százalékos gazdasági növekedés várható - tette hozzá.

Azokra a kritikákra, hogy csökkennek a családokra fordítható források, azt válaszolta, ha a családi kedvezményeket is hozzászámolják, akkor nem igaz ez az állítás. Szólt arról is, hogy ugyan kevesebb munkanélküli segélyt, jövedelempótló támogatást adnak, de helyette van közmunka, és ennek révén nem 21 ezer, hanem 60 ezer forintot lehet hazavinni.

Szakács László (MSZP) a költségvetési tervezés bizonytalanságaira hívta fel a figyelmet, mert csupán az első negyedéves adatok állnak a rendelkezésre, és még a tavalyi számokat sem lehet ismerni. Ha a forint árfolyama csak egy százalékkal változik a 303 forinthoz képest, vagy az infláció csak fél százalékkal lesz más, módosítani kell a költségvetést. Az ellenzéki politikus beszélt az egészségügyi béremelésre elkülönített 15 milliárd forintról, amit ha elosztanak a szféra dolgozóinak 85 ezres számával, akkor 3 százalékos emelést jelent. Erre nem kellene büszkének lenni - hangoztatta.

Tapolczai Gergely (Fidesz) szerint az Emberi Erőforrások Minisztériumánál a fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek támogatására elkülönített összeg a 2015-öshöz képest mintegy 5,2 milliárd forinttal több. A pozitív változások között említette, hogy ötmilliárddal emelkedik a megváltozott munkaképességűket foglalkoztató cégek támogatása. Hozzátette: 1,5 milliárd forinttal lesz több a szociális, nem állami humánszolgáltatók támogatása, nő a Nemzeti Rehabilitációs Hivatal támogatása 354 millió forinttal, ezáltal a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatók több összegre pályázhatnak. Új sor a költségvetésben - folytatta - a megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci integrációját segítő program 180 millió forintja.

Kepli Lajos (Jobbik) a környezetvédelemről szólva emlékeztetett arra, hogy a környezetvédelmi hatóságokat integrálták a kormányhivatalokba, de a számok ezt a változást nem tükrözik a költségvetésben. A kormányhivatalok alá bekerült tíz területi felügyelőség több száz fős személyi állománya semmiféle plusz támogatást nem kap.

Nagy István, a földművelésügyi tárca parlamenti államtitkára az elhangzottakra válaszolva azt mondta, a javaslat mellékletei között szerepel az a funkcionális tábla, amelyik szerint a környezetvédelmi funkcióra jutó forrás valóban csökkenni fog a 2015-höz képest. Ennek oka, hogy számtalan előirányzatot sorolnak be egy-egy funkció alá és a környezetvédelemmel is ez a helyzet - közölte. A csökkenés oka átmeneti és az uniós források alakulásával okolható, mert 2015 a 2007-

A jövő évi büdzséről szóló javaslatban a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) zárása miatt jut kevesebb forrás a környezetvédelmi funkciókra – jelentette ki, hozzátéve: a  Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) a 2014-2020 közötti időszaka idén indul és az elkövetkező években a kifizetések folyamatos növekedés várható a következő esztendőkben - fogalmazott.

Cseresnyés Péter (Fidesz) azt mondta, hogy a 2016-os a gazdaságélénkítés költségvetése is lesz. 2010-ben Magyarország még a görögökhöz képest is nehéz helyzetben volt, de már sikerült egy sor területen előrelépést elérni. 2010 óta csökken az államadósság, stabilan három százalék alá csökkent a hiány és körülbelül négyszázezerrel több embernek van munkája. Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, a kormány erőfeszítéseit az Európai Bizottság és a nemzetközi szervezetek is elismerik.

Gőgös Zoltán (MSZP) bírálta a kárenyhítési alap felhasználásának módját. Bonyolultnak ítélte az eljárási szabályokat, emiatt szerinte sokan kiszorulnak abból. Megjegyezte, akár napi harminc telefont is kap az országból a probléma miatt. 

Nagy István, a földművelésügyi tárca államtitkára statisztikai adatokra hivatkozva cáfolta a Gőgös Zoltán által elmondottakat, és kijelentette: a magyar mezőgazdaság kiválóan teljesít. A jogosult gazdák hozzáférhetnek a kártérítéshez, hamarabb, mint azt a képviselő vázolta.

Beszámolt arról is: a jégverések kárát nemcsak a gazdáknak kell viselniük, épületek, önkormányzatok is sérülhetnek, így a kártérítési alap jogosultjainak kiterjesztésén is gondolkodnak.

Elmondta azt is: az 1200 hektár felett gazdálkodók olyan méretelőnnyel bírnak, hogy támogatás nélkül gazdálkodhatnak. Szólt emellett arról, hogy lényegesen nagyobb forrás áll rendelkezésre jövőre iskolatej programra, mint 2010-ben. 700 millió forint lesz mezőgazdasági lopás és károkozás kárenyhítésére, de felhívta a figyelmet a munkahelyvédelmi akcióra is, amely hozzájárul a mezőgazdaság munkahely-megőrző képességéhez.

Pócs János (Fidesz) Gőgös Zoltánnak úgy felelt: sajnálja, hogy a vitában nem nevesítette azt, aki mellett mindig határozottan kiáll. A szocialista politikus szerinte a „nagyiváni Döbrögiként” elhíresült Lajtos István érdekeit védi, aki a Hortobágyon több ezer hektárnyi földet „a földtörvény kijátszásával, az önök asszisztálásával tudott használni úgy, hogy napi szinten egymillió forintnyi támogatáshoz jutott”.

Apáti István (Jobbik) az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését szorgalmazta. Nagy érvágásnak nevezte, hogy egyes, az önkormányzat által beszedhető adók helyben maradó részét csökkenti a kormányzat. Kijelentette: a földadót eddig mintegy 14-15 település vetette ki, de egyes becslések szerint akár a kétezret is elérheti az ezt tervező önkormányzatok száma.

Szabó Zsolt, a fejlesztési tárca államtitkára a mezőgazdaságot nevezte az egyik nagy jövedelemtermelő és vagyonelemeket felhalmozó ágazatnak. Beszámolt a többi közt  a szőlővel beültetett területek növekedéséről.

Az önkormányzatokkal kapcsolatos kérdésre úgy felelt: valóban adót vetnek ki egyes önkormányzatok, mivel az előre menekülők a fejlesztések érdekében bevételszerzésre törekednek. Kijelentette: nagyon nagy baj van azoknál az önkormányzatoknál, ahol a pályázati önerőt nem tudják biztosítani. Beszámolt arról is, hogy a költségvetés erősíti az Otthon melege program továbbvitelét, amelyhez nemcsak uniós forrást hasznosítanak, annak magyar része is van.

A fideszes Mengyi Roland arról beszélt, hogy az elmúlt években minden általános feltörekvő piac devizája egységesen nyomás alatt állt. Nem segített ezen az ukrán válság, és a svájci jegybank rögtönzött döntése sem biztos, hogy pozitív hatással járt. Az elmúlt öt hónapban a forint-euró árfolyam 5-10 százalékot mozgott ide-oda, de azt senki nem gondolhatja, hogy a gazdaság ekkorát változott. A magyar gazdaság fundamentuma rendben van – jelentette ki.

Kiemelte a gazdaságban 2010-ben elmozdulás történt, az eredmények tartósak. Az előrejelzések alapján a gazdasági pálya stabil, kiegyensúlyozott gazdasági növekedést vetít előre. Szólt arról, hogy a gazdasági sikereket elérő, a fejleszteni, beruházni kívánó vállalkozások érdekében újdonságként vezetik be a növekedési adóhitelt. Az igénybe vevők társasági adókötelezettsége nem változik - jelezte a kormánypárti politikus.

A szocialista Teleki László szerint  papír, írott betűk és számok csupán a költségvetés, az embereket azonban nem látják mögötte. A foglalkoztatás terén ugyanazt akarják tenni mint eddig, azaz jobb, ha kimennek a fiatalok külföldre dolgozni. A kormánynak meg kell gondolnia, kíván-e a fiataloknak

Banai Péter Benő, az NGM államháztartásért felelős államtitkára azt mondta, hogy a kormány olyan gazdaságpolitikát folytat, amelynek pozitív eredményeit a mindennapi embereknek is látniuk kell.  Hozzátette: már érezteti a gazdaságpolitika eredményét a mindennapokban, 20 hónapja nőnek a reálbérek, ennek köszönhetően nő a kiskereskedelmi forgalom. Alapvető lépés volt 2010 után, hogy a családot vállalókat helyzetbe hozzák, s a családi adórendszer újabb lépését látják a költségvetési javaslatban. A javaslat az szja csökkenésén keresztül több mint 4 millió munkavállalót érint.

A fideszes Kovács József kijelentette: tovább folytatódik az egészségügy fejlesztése. Kiemelte: a költségvetési javaslat elfogadásával jövőre az ideinél is több forrás áll rendelkezésre. Az e-alap költségvetése megközelíti a 2 ezer milliárd forintot a mostani 1500-al szemben. A 2014-20-as fejlesztési ciklusra a cél a magyar állampolgárok egészségi állapotának javítása – mutatott rá. 

Hoppál Péter, az Emmi kultúráért felelős államtitkára hangsúlyozta: számos emberi erőforrás ágazat bővülni tud jövőre, a családi adókedvezmények további bővülésével a kétgyermekes családoknál ismét több maradhat.  Az adócsökkentés korszakát élik, szemben a szocialista kormányok adóemelési gyakorlatával – mutatott rá. 

A korábbi hozzászólásokra reagálva rögzítette: a magyar kultúrának része a roma kultúra. A támogatás a szociális államtitkárságon külön keretben jelenik meg. A roma ösztöndíjak tekintetében bíznak abban, hogy rengeteg kulturális lehetőség nyílik meg, az ösztöndíj-program forráskeretét majdnem kétszeresére növelik.

Rig Lajos (Jobbik) azt mondta, hogy a Semmelweis-terv gazdaságpolitikai szempontból tekintve megbukott. A politikus szerint az egészségügyi dolgozók nem látják a kormánynak azt a szándékát, hogy be kellene fizetni az életpálya-modellt.  A kórházak adósságállománya újra fog termelődni, mert az ellátások után járó finanszírozások nem változnak - jelentette ki.

Tiba István (Fidesz) kijelentette: a szociális rendszer igazságosabb és átláthatóbb, miközben elejét veszi a korábban gyakran tapasztalható visszaéléseknek. Az önkormányzatok szabadabban dönthetnek a támogatások nagyságáról és formájáról, az új támogatási rendszerben senki nem maradhat ellátás nélkül-   

Gúr Nándor (MSZP) a cserbenhagyás költségvetésének nevezte a büdzsét. A legnagyobb bajnak azt tartotta, hogy a jövedelemtermelő munkát végzők száma nem bővült, csupán a közfoglalkoztatottaké. Szerinte az alacsony jövedelműek érdekében kellene cselekednie a kormányzatnak, mert csaknem 5 millió ember él a létminimum alatt. Számukra egyszámjegyű vagy akár 0 százalékos adóterhet javasolt.

Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára Gúr Nándornak úgy felelt: „a demagógia felsorolása nem erősíti, hanem gyengíti az igazságtartalmat”. Jelentősen csökkent az infláció – hangsúlyozta  –, de az államadósság is mérséklődik, a gazdaság pedig növekszik.

Bányai Gábor (Fidesz) a gazdaság erősödésének mutatóit részletezte. Mint mondta, a munkanélküliek száma mérséklődött, a reálkeresetek pedig növekedtek az elmúlt években. Beszámolt a kiskereskedelmi forgalom bővüléséről is. Pozitívan szólt arról, hogy 130 milliárd forint jut jövőre a munkahelyteremtő programokra.

Szávay István (Jobbik) szerint még a szocialista kormányok alatt is jelentősen több forrás jutott civil programok támogatására, mint jelenleg. Üdvözölte ugyanakkor, hogy a kormánynak világos törekvése van a nemzetiségi intézmények helyzetének rendezésére, a szószólók javaslatának megfelelően.   

A nemzetpolitikáról szólva kijelentette: egy-két tételnél komolyabb növekedést tapasztalt, például a külhoni magyar egyházi személyek jövedelempótlékát megduplázzák.    

Kovács Sándor (Fidesz) a kormány szociálpolitikai intézkedéseit méltatva elmondta, hogy 2010 óta negyedmillióval csökkent a szegénységgel veszélyeztetettek száma. A felzárkózás sikerességére utalva üdvözölte a kötelező óvodáztatást és elismerően szólt a gyermekétkeztetés kiterjesztéséről is.

A kormánypárti politikus a pozitívumok közé sorolta a Biztos Kezdet Gyerekházak bővítését, az ingyenes tankönyvcsomagok kiterjesztését és az Erzsébet program folytatását. Szavai szerint az Emmi ágazati fejezete 5,2 milliárd forinttal meghaladja az idei előirányzatot, s külön kitért a romák felzárkózására szánt forrásokra is, amelyek a felnőttképzésben és a közfoglalkoztatásban is jelen vannak.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) a szociális terület forrásainak szűkülését tette szóvá és kifogásolta, hogy az állam többet költ saját működésére és sportra.

Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca államháztartásért felelős államtitkára azt válaszolta, hogy az állam kiadásai a közszféra béremelése miatt emelkednek, a dologi kiadások szempontjából marad a fegyelmezett gazdálkodás.

Szólt arról is, hogy a munkanélküliek támogatásából sem vonnak ki forrást, hanem sokan segély helyett a munkát választják. A lakástámogatás előirányzatának csökkenését pedig azzal indokolta, hogy a kormány és a jegybank politikája miatt kisebb kamatszint után kell támogatást fizetni.   

Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős kereszténydemokrata államtitkára energetikai szempontból gondosan előkészítettnek nevezte a javaslatot és üdvözölte, hogy a paksi kapacitás-fenntartás és az új hatósági feladatok hatékony ellátása is kellő forrást kap.   

Fontosnak nevezte, hogy kezelhető legyen a hiány, legyen gazdasági növekedés és csökkenjen a munkanélküliség és az államadósság. Ezek tükrében azt mondta: a gazdasági stabilizáció után minden remény megvan arra, hogy a 2016-os a növekedés költségvetése legyen.