Az Országgyűlés alelnöke szerint a nagy történelmi pillanatokban mindig volt és mindig lesz magyar összefogás, ahogy volt 1956-ban és 1989. június 16-án is volt a Hősök terén. Lezsák Sándor Nagy Imre egykori miniszterelnök és mártírtársai kivégzésének 57. és újratemetésének 26. évfordulóján azt mondta, az újratemetés több volt puszta gyászszertartásnál. Kifejtette: 1989-ben ezen a napon 1956 igazsága és szellemisége kiszabadult a meghamisított történelem és a megtorló bírósági ítéletek lapjairól.

Az alelnök a parlament nyári rendkívüli ülésének első ülésnapján azt mondta, sokszor elhangzott, hogy a forradalom mártírjainak újratemetése, a rendszerváltás egyik jelképes állomása volt. Mint mondta, 26 év után még mindig kerülnek elő újabb tények, dokumentumok, melyek újabb kérdéseket vetnek fel, de az soha nem lehet kérdés, hogy 1956 forradalmában a magyar nemzet és a népakarat nyilvánult meg.

Az sem lehet kérdés - folytatta - , hogy a kommunista a megtorlást nemcsak a vérszomjas bosszú vezérelte, hanem az a tudatos elhatározás is, hogy a politikai gyilkosságokkal a magyarságot lehetőleg örök időre eltántorítsák nemzeti önazonossága és érdekei védelmétől akár súlyos véráldozat árán is.

Lezsák Sándor szerint azt sem lehet megkérdőjelezni, hogy nem Nagy Imre volt a hazaáruló, hanem azok, akik halálra ítélték. Nagy Imre a mártíriumban magasztosult, alakja a szabadság és a nemzeti függetlenség jelképévé vált. Mint mondta, a magyarságot ezekkel ítéletekkel és gyilkosságokkal sem lehetett örök időkre elrettenteni, de negyed évszázad kellett ahhoz, hogy a történelem és "a magunk készülődése megérlelje az időt", amikor a Hősök terén megtörtént az igaz népítélet. Hozzátette: az ötvenhatosok képviseletében Rácz Sándor, a magyar ifjúság nevében Orbán Viktor beszéde ott és akkor egy korszak jelképes lezárásával új távlatot sugallt, és vele a reményt, hogy nemcsak egy sötét korszak nyomása alól szabadultak a magyarok, hanem végre dönthetnek szabadon önön dolgaikról. Mindaz, ami a következő negyedszázadban történt velünk részben igazolta, részben cáfolta az akkor támadt reményeinket - vont mérleget.

Lezsák Sándor szerint jól felfogott érdekünk és erkölcsi kötelességünk, hogy minden kétely és keserűség mellett, minden az országot ért külső és belső támadás ellenére őrizzük elménkben és szívünkben 56 emlékét.
    
Napirend előtti felszólalások
        
Ikotity István (LMP) szerint július 1-jétől elkezdődik a profiltisztítás a közoktatásban, ami kormányzati szóhasználatban az iskolabezárások és leépítések megfelelője. Az LMP-s képviselő iskolabezárási stopot kért a kormánytól, és a tudásalapú gazdaság, a kreatív társadalom mellett foglalt állást. Czunyiné Bertalan Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelési államtitkára kijelentette: a profiltisztítás nem egyenlő a gimnázium-bezárással. A 80 gimnázium vegyes profilú intézményként vagy a nemzetgazdasági tárca, vagy az Emmi fenntartói szervezetéhez kerül, vagy oly módon lesznek vegyes fenntartásúak, hogy a gimnáziumok szakmai irányítását továbbra is a Klebersberg Intézményfenntartó Központ látja el, míg a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a szakképzés fenntartói irányításért felel. Az átszervezés jogutódlást jelent, az sem a tanulói jogviszonyt, sem az ott foglalkoztatottak jogviszonyát nem érinti. Kitért arra is, hogy a gimnáziumi beiskolázásokból kitűnik, 20 százalék kapacitástöbblet van.
    
Burány Sándor (MSZP) többkulcsos adórendszer bevezetését szorgalmazta. Arra tett javaslatot, hogy a minimálbért 5 százalék, az átalagkereseteket 10 százalékos adókulcs terhelje. Tállai András, a NGM parlamenti államtitkára úgy értékelte, hogy 2010-ben olyan fordulat történt az adózásban, amely igazságos és a dolgozó emberek érdekét szolgálja. A kormány célja az volt, hogy a megszerzett jövedelmek adóját csökkenti, illetve az adózás súlypontját a forgalmi és fogyasztási adók felé tolja. Az egykulcsos adórendszert igazságosabbnak és teljesítményre ösztönzőnek nevezte. Szerinte az adómentes minimálbér arra ösztönözte a foglalkoztatókat, hogy adózatlanul egészítsék ki a minimálbéren tartott emberek jövedelmét.

Firtl Mátyás (KDNP) elmondta, hogy a múlt héten adták át Fertődön a kastély megújult kertrészeit. Úgy értékelte, hogy a kastélyegyüttes a világ egyik legértékesebb táj- és épületegysége, Európában kevés ilyen hely van, ahol ilyen grandiózus kiállásban nyilvánul meg a 18. század kultúrája. L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára ismertette, a kastély környezetében lévő 200 hektáros park, erdő újult meg: 22 hektárnyi erdőt ültettek, 1200 idős fát mentettek meg, 5 kilométernyi sétányt állítottak helyre. Rekonstruálták a hercegi rózsakertet. Elmondta, hogy a kiskastély felújítása most is zajlik, idén decemberben elkészül, nemzeti forrásból elindult a nyugati szárny felújítása, ahol 2016-ban várhatóan megnyitják az Esterházy kincstárat.
    
Rogán Antal (Fidesz) közölte, hétvégén több mint 1500 törvénytelenül a határt átlépő illegális bevándorlót tartóztattak fel az ország déli határain. Év végére számuk meghaladhatja a 100 ezret is, és egyben a probléma megoldását szorgalmazta, amelynek érdekében a kormány nemzeti konzultációt indított. Mint mondta, a baloldali, liberális aktivisták plakátrongálással vesznek részt a konzultációban. Szerinte a liberálisok és szocialisták álláspontja régóta ismert, bevándorláspártiak. Azt a problémát, amit a népességcsökkenés jelent, a bevándorlókkal akarják megoldani – vetette az ellenzéki pártok szemére. Utalva a 2004-es népszavazásra hozzátette: minden bevándorlót szívesen vesznek, kivéve hogy ha magyar. Rogán Antal szerint a magyar családok többsége nem osztja ezen pártok álláspontját bevándorlásügyben. Közölte, őszre új jogszabályok, intézkedési csomag lesz ebben a kérdésben, de addig is el kell fogadni azt a jogszabályt, hogy biztonságos harmadik országból Magyarország nem fogad politikai menekültet. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a legfrissebb adatokat ismertetve elmondta, keddig 56 319 menedékkérelmet terjesztettek be Magyarországon idén, hétfőn tiltott határátlépés miatt 486 embert fogtak el, többségük szír, afgán, iraki volt. Elmondta, az uniós szabályok nem megfelelőek a kérdés kezelésére, azokon sürgősen változtatni kell, nemzeti hatáskörbe kell adni ezt a kérdést.
    
Novák Előd (Jobbik) úgy fogalmazott, elképesztő az a kormányzati szemfényvesztés, amivel igyekeznek magukat antikommunista színben feltüntetni, miközben gátlástalanul falaznak a kommunista önkényuralmi rendszernek. L. Simon László úgy válaszolt, megértik, hogy Vona Gábor pártelnök mostanában ritkán engedi megszólalni Novák Elődöt, mert ez a stílus és hangnem nem illeszkedik a cukiságkampányba. Szerinte az elmúlt időszakban minden olyan törvény, beleértve az alaptörvényt is, amelyek egyértelművé teszik a kommunista diktatúrához való viszonyt, az a két kormánypártnak köszönhető. Ez a két politikai tömörülés 1989 óta következetesen a kommunista diktatúra bűnei ellen szólal fel; ez az, ami "kovászként" összetartja a Fidesz és KDNP szövetségét. Tisztességes magyar demokrata elítéli a diktatúrát, hozzátéve, "erről az útról bennünket ilyen politikai pojáca módon (...) nem lehet letéríteni minket".

Elfogadták az adótörvényeket

Az Országgyűlés kedden megvitatta a jövő évi adótörvényekhez benyújtott összegző módosító javaslatot, majd azt és az egész törvényjavaslatot el is fogadta, hasonlóan a 2016-os költségvetéshez beterjesztett összegző módosító indítványhoz.

A fideszes Kucsák László az adócsomag egyik legfontosabb elemének a családi adórendszer további bővítését nevezte, megerősítve, hogy 2016-tól négy év alatt a duplájára nő a kétgyermekes családok adókedvezménye. Emellett 15 százalékra mérséklődik a személyi jövedelemadó mértéke - jelezte, hangsúlyozva: a cél az, hogy a megkeresett összegből minél több maradjon a családoknál. A jobbikos Z. Kárpát Dániel arról beszélt, hogy "az állítólagos GDP-növekedést" az átlagemberek nem érzik az életükben. Sürgette, hogy az összes alapvető élelmiszer és minden gyermeknevelési cikk áfáját csökkentsék 5 százalékra. Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője szerint a személyi jövedelemadó kulcsának egyszázalékos csökkentése összességében nem enyhít a széles jövedelmi különbségeken. A szocialista Burány Sándor közölte: az MSZP háromkulcsos adórendszert vezetne be.

Zárszavában Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára közölte: az elmúlt 15 év legrövidebb adócsomagja van a Ház előtt. Ez szerinte azt mutatja, hogy kiszámíthatóvá vált a kormány adópolitikája, a változásokat nem nagy terjedelemben kell az Országgyűlés elé terjeszteni. Érdekessége a javaslatnak - tette hozzá -, hogy lényegében nem tartalmaz többletterhelést, adónövekményt, hanem a közterhek csökkentéséről szól. Jelezte: az ellenzéki javaslatokat nem tudta támogatni a kormány, mert azok jelentős mínuszt jelentettek volna, és a költségvetés egyensúlyát sem vették figyelembe, azokkal Magyarország visszakerülne a túlzottdeficit-eljárás alá.
    
Csökken az szja kulcs, nő a családi adókedvezmény mértéke

Elfogadta az Országgyűlés kedden a jövő évi adótörvényeket. A javaslatot a képviselők 133 igen szavazattal, 39 nem ellenében hagyták jóvá. Igennel a kormánypártok és a Jobbik képviselői szavaztak, nemmel az MSZP-sek, az LMP-sek és függetlenek.

Jövőre a jelenlegi 16-ról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó kulcsa. 2016-tól kezdődően négy év alatt fokozatosan a duplájára, a mostani gyermekenkénti havi 10 ezerről havi 20 ezer forintra nő a két eltartott után érvényesíthető családi adókedvezmény mértéke. Fontos változás, hogy a sertés tőkehúsok értékesítését is a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alá sorolja a törvény.

A magyar kormány és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) között idén február 9-én aláírt megállapodásnak megfelelően a bankadó felső kulcsa a hitelintézetek esetén az adóalap 50 milliárd forintot meghaladó része után 2016-ban 0,53 százalékról 0,31 százalékra, 2017-ben és 2018-ban 0,21 százalékra csökken.

A hitelintézetek az adóalapot nem a 2009. évi, hanem a 2014. évi mérlegfőösszeg alapján állapítják meg, és a fizetendő különadó összege nem haladhatja meg a 2015. adóév vonatkozásában fizetett (fizetendő) bankadó összegét a 2016-2018-as időszakra. Az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék lesz a bankadó. Azokra a bankokra, amelyek növelik hitelezési aktivitásukat, további kedvezmények vonatkoznak majd a törvény szerint: azok a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások, amelyeknél a vállalkozói kölcsönök állománya 2009-hez képest nőtt, egy, a törvényben rögzített képlet alapján csökkenthetik a fizetendő különadó összegét, de ez a mérséklés nem haladhatja meg az adóévre fizetendő különadó 30 százalékát.

A frissen elfogadott törvény szerint a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulása állandó közteherré alakul át.

Az önkormányzatok adóelőnyt biztosíthatnak egészségügyi szolgáltatóknak: a települési önkormányzat rendeletében biztosítható adókedvezmény, adómentesség kiterjed - az önkormányzat kötelező feladatát képező egészségügyi alapellátás körébe tartozó egészségügyi szolgáltatást nyújtó háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosok mellett - a védőnői szolgáltatást nyújtókra is. Az adóelőny nyújtásának feltételeként állított adóalap-maximum 20 millió forint lesz, és további követelmény, hogy az adózó adóévi nettó árbevételének legalább 80 százaléka háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási vagy védőnői tevékenységből származzon.

A törvény tartalmazza azt is, hogy az új nyomvonalon létesített közművezeték és a nagy (100 megabit másodpercenkénti) sebességű, szélessávú internet-szolgáltatás nyújtására alkalmas vezetékek után csak az üzembe helyezést követő hatodik év első napjától kell közműadót fizetni, vagyis az ilyen vezeték után a létesítéstől számított 5 évig nem kell adózni, függetlenül a létesítés helyszínétől és a vezeték típusától.

Valorizálja a törvény az első házasok kedvezménye címén a házastársak által együttesen érvényesíthető, az adóalapból levonható kedvezmény mértékét, így az adóban kifejezett kedvezmény továbbra is 5000 forint jogosultsági hónaponként.

A jogszabály a kamatjövedelmeket terhelő adó változásával összefüggésben fogalmaz meg átmeneti rendelkezést, amely szerint a 2016. január 1-jétől hatályos 15 százalékos mérték a 2016. január 1-jét követően megszolgált kamatjövedelmekre alkalmazható.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosításával olyan kedvezményt vezetnek be, amely szerint a tárgyévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után az adót nem a tárgyévben, hanem a következő két adóév során kell megfizetni. A jogszabály rögzíti, hogy növekedési adóhitel összegére jutó adó számításakor az adóévet megelőző adóév negatív adózás előtti eredményére jutó adó összegét nem kell figyelembe venni. Nem alkalmazhatja a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket az adózó a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben és a végelszámolás időszaka alatt, vagy - ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül - utolsó adóévében. A törvény szerint a növekedési adóhitelt igénybe vevő adózó csökkentheti a növekedési adóhitelre jutó adó összegét, ha a növekedési adóhitelre vonatkozó nyilatkozatot követő két adóévben tárgyi eszköz beruházást és létszámnövelést valósít meg. Ennek részletes feltételeit és a kedvezmény mértékét is tartalmazza a törvény.

A törvény tartalmazza az egészségügyi szolgáltatási járulék inflációt követő mértékben történő emelését: havi összege így 6930 forintról 7050 forintra emelkedik 2016. január 1-jétől.

A törvény az állami nyugdíjrendszerbe 2014 után történő visszalépésekre is biztosítja a személyijövedelemadó-kedvezményeket: olyan bevételéként nevesíti a visszalépő tagi kifizetés címén kapott összeget, amelyet nem kell figyelembe venni a jövedelem megállapításánál, ha pedig a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő magánnyugdíj-pénztári tag a visszalépő tagi kifizetés címén kapott összeget önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utaltatja, az összevont adóalapba tartozó jövedelmét terhelő adó terhére az átutalt összeg 20 százalékának megfelelő, de legfeljebb 300 000 forint adó visszatérítéséről rendelkezhet az egyéb rendelkezési jogosultságain túl.

A parlament véglegesítette a jövő évi költségvetés főszámait

Elfogadta a parlament kedden a jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító indítványt, véglegesítve ezzel a büdzsé bevételi és kiadási főösszegét. Ennek értelmében a 2016-os költségvetés bevételi főösszege 15 800 milliárd, a kiadási 16 561 milliárd forint lesz, a hiány pedig 761 milliárd forint.

A költségvetési bizottság által beterjesztett összegző módosító javaslatot 115 igen szavazattal, 57 nem ellenében, egy tartózkodás mellett hagyta jóvá a Ház. A döntés után az egységes költségvetési törvényjavaslatot Kövér László házelnök megküldi Kovács Árpádnak, a Költségvetési Tanács elnökének, majd a testület véleményt mond róla. A büdzsé zárószavazását ezt követően, várhatóan a jövő heti ülésén tartja a parlament – közölte Jakab István levezető elnök.

A 2016-os költségvetés eredetileg tervezett bevételi és kiadási főösszegét egyaránt 10,8 milliárd forinttal emelte meg az összegző módosító javaslat, így a hiány változatlan, 761 milliárd forint marad. Az ország 2016. december 31-ére tervezett adóssága 25 898,5 milliárd forint. Ezt a költségvetés 303,7 forintos euró, 289,4 forintos svájci frank és 276,3 forintos amerikai dollár árfolyam mellett kalkulálta.

Az összegző módosító javaslat értelmében a bankadó-visszatérítés bevezetésével összesen legfeljebb 10 milliárd forint illeti meg azokat a hitelintézeteket, amelyek esetében a vállalkozói kölcsönök állománya 2009 és az adóévet megelőző második adóév között nőtt. A visszatérítést a növekedés arányában az adóhatóság állapítja meg, a bankok külön kérelmére.

Beiktatták továbbá a költségvetésbe hat új magyar nagykövetség - a taskenti, az addisz-abebai, a manilai, a wellingtoni, az accrai és a luandai - megnyitásának egyszeri költségét, ami 3,8 milliárd forintot tesz ki. Több mint félmilliárd forintos plusz forrást adtak továbbá a 2016-os nyári olimpiára való felkészülésre. Az elfogadott módosítások alapján a benyújtott törvényjavaslathoz képest 200 millió forinttal többet, összesen 808 milliót kap a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala.

A Miniszterelnökség fejezetén belül a Nemzetstratégiai Kutatóintézet 300 millióval többhöz, összesen 1,3 milliárd forinthoz jut. A parlament döntése értelmében a 100 Tagú Cigányzenekar 30 millió forintos egyedi támogatásban részesül. A Miniszterelnökség személyi juttatásokra 2,2 milliárddal többet, 9 milliárd forintot fordíthat. A megyei és járási kormányhivataloknál 3,4 milliárddal nőnek a személyi kiadások, így ezek végső összege 106,3 milliárd forint. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetben a balatoni fejlesztési feladatokra 220 millió forintot lehet fordítani a módosítás után, szemben az eredeti 99 millió forinttal.

Fontos változás a benyújtott javaslathoz képest az is, hogy 121 milliárdról 133 milliárd forintra nőtt a beruházási alap. Az alapba bekerült például a Ludovika Campus 12,5 milliárd forintos beruházása, valamint a Budai Vigadó és a Lakiteleki Népfőiskola rekonstrukciójának nagyságrendileg 2,5-2,5 milliárdos támogatása. Emellett 3,7 milliárdról 4,5 milliárd forintra emelkedett a kiemelt egyesületek sportlétesítményei fejlesztésének a támogatása. A beruházási alapban szereplő tételek forrása a költségvetésben nem részletezett vagyonértékesítés és -hasznosítás.

Az elfogadott változtatással a művészeti intézményeknek a korábban tervezettnél 1 milliárddal több, 11,6 milliárd forint jut a jövő évi büdzsében. Az első világháborús centenáriumi megemlékezések nem szerepeltek az eredeti javaslatban, a költségvetési bizottság azonban 1 milliárd forintot irányzott elő rá, amit a Ház jóvá is hagyott. A most jóváhagyott módosítások nyomán az Országvédelmi Alap előirányzata 100 milliárdról 70 milliárd forintra csökken.

Nemzeti akkreditálás rendszere

Megszűnik a Nemzeti Akkreditáló Testületet (NAT), a feladatait az állam veszi át – mondta a fideszes előterjesztő, Szatmáry Kristóf a nemzeti akkreditálás rendszerének átalakításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában kedden az Országgyűlésben. Mint mondta: a függetlenség fontos, de ezt azoktól a szereplőktől kell megtartani, akik érdekeltek az akkreditálás folyamatában. A jelenlegi szolgáltatási és kérelmezési díjak magasak, ami versenyhátrányt jelent a vállalkozások számára. Tállai András államtitkár jelezte: a kormány a módosítás céljával egyetért és támogatja az előterjesztést, amelynek értelmében a testület 2016. január 1-vel szűnne meg. Úgy látta: egy hatékonyabb, a vállalkozások érdekeit jobban szolgáló szervezet jöhet majd létre.

Nyitrai Zsolt, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a tapasztalatok szerint a testület túl bürokratikusan működött, az akkreditáció sokszor indokolatlanul lassú volt, elhúzódott, szükség van a reformra. Velez Árpád, az MSZP vezérszónoka szerint az előterjesztés olyan mint a Fidesz-KDNP, általa ámokfutást valósítanak meg. Abban nincs vita, meg lehetne reformálni, de ennek nem a testület szétverésével kellene kezdődnie - mondta az ellenzéki képviselő, és az előterjesztés visszavonására szólított fel. Kepli Lajos (Jobbik) szerint kétségtelen, hogy vannak hibái a NAT-nak, de azok egy törvénymódosítással orvosolhatók lennének. Az ellenzéki politikus szerint amíg feláll egy új akkreditáló szervezet, addigra a külföldi akkreditáló szervetek elfoglalják a magyar piacot. Közölte, az előterjesztést nem támogatják, annak visszavonását kéri. Ikotity István (LMP) sem tartotta elfogadhatónak a törvényjavaslat. Több kifogást is megfogalmazott, így azt, hogy nem volt arról egyeztetés, nem készült hatástanulmány és ismét egyéni képviselői indítványként terjesztettek be egy, a szabályozást alapvetően megváltoztató előterjesztést. Véleménye szerint amíg az állami szervezet meg nem szerzi a szükséges akkreditációkat az európai szervezettől, két év is eltelhet és addig érvénytelen lesz a magyar akkreditáció.

A javaslat egyik előterjesztője, Szatmáry Kristóf (Fidesz) a törvénymódosítást azzal indokolta, hogy nagyon sok, az akkreditációban résztvevő cég panaszkodott, hogy átláthatatlan, lassú, drága a magyar akkreditációs rendszer. Azt kérte a képviselőktől, hogy ne a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) elnökének leveléből tájékozódjanak, mert ő ellenérdekelt a szervezet megszüntetésében. Legnagyobb gondnak azt tartotta a jelenlegi rendszerben, hogy saját magukat akkreditálják a testület tagjai, ezért azt a megoldást választották, hogy költségvetési szervként működjön a testület. Beszélt arról is, hogy a NAT megszűnésével nem vesznek el a szervezetek akkreditációi. Ugyanakkor a jogutódlással kapcsolatos szabályokat pontosítani kell. Szerinte a magyar állam felkészült arra, hogy egy olyan szervezetet nevezzen meg, amely egy hónap alatt teljesíti az európai akkreditációs szervezet által támasztott követelményeit.

Vita az uniós költségvetés ratifikálásáról

A kormány nevében Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár ismertette azt a törvényjavaslatot, amely az Európai Unió következő költségvetési ciklusának korábban megtárgyalt és elfogadott bevételeit ülteti át a magyar jogrendbe. A kabinet képviselője szerint az előterjesztés pusztán technikai jellegű, jogharmonizációt jelent, hiszen jelenleg már nincs lehetőség az uniós büdzsé alakítására. Banai Péter Benő az EU költségvetéséről elmondta, a magyar kormány az ország számára a lehető legkedvezőbb feltételeket érte el, így Magyarország uniós bevételei összesen 1600 milliárd forinttal meghaladják majd a befizetéseit. A vitában a kormányoldalról elsőként Firtl Mátyás (KDNP) majd Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz) kérte az előterjesztés elfogadását. Az MSZP nevében Szakács László szólalt fel és közölte, pártja támogatja az indítvány elfogadását. Bana Tibor, a Jobbik vezérszónoka ezzel szemben azt mondta, frakciójuk nem szavazza meg az előterjesztést, helyette egy a Magyarország uniós csatlakozási szerződésének módosításáról szóló parlamenti vitanapot kezdeményeznek. Ezt követően a Jobbik és a Fidesz felszólalói között több mint egyórás vita bontakozott ki az EU megítéléséről.

Változik a diák- és az iskolaszövetkezetek szabályozása

A szövetkezetekről szóló törvény vitájában az előterjesztőként felszólaló Kósa Lajos azt mondta, mára körülbelül 130 ezren dolgoznak rendszeresen diák- vagy iskolaszövetkezetekben. A mostani javaslat azt tárgyalja, hogy bizonyos minimális megbízási díj alatt ne lehessen szerződni az iskolaszövetkezetekkel, mert ha van a foglalkoztatás világában minimálbér, akkor meg kell teremteni az úgynevezett diákminimálbért is. Ennek alapján a diákszövetkezetekben dolgozók jövedelme 10-15 százalékkal magasabb lesz. Banai Péter Benő államtitkár kijelentette, hogy a kormány támogatja a javaslatot.

A kormány differenciálná az állami felsővezetők juttatásait

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár- és vidékfejlesztésért felelős államtitkára ismertette azt a törvénymódosító javaslatot, amely lehetővé tenné több állami vezető juttatásainak differenciálását. Közölte, a törvényjavaslat a különbségtétel lehetőségét azzal teremtené meg, hogy felhatalmazást adna a kormánynak, hogy az irányítása vagy felügyelete alatt álló szervek, például a központi hivatalok és a kormányhivatalok vezetőinek, továbbá a miniszterelnöki és miniszteri biztosoknak a juttatásait rendeletben határozza meg. A vitában a kormányoldalról Salacz László (Fidesz) és Vejkey Imre (KDNP) egyetértett a kabinet módosítási szándékával. Az ellenzéki felszólalók ugyanakkor úgy vélekedtek, a kormány változtatásai nem csökkentik érdemben az állami kiadásokat.

Az Országgyűlés szerdán további nyolc indítvány általános vitájával folytatja első nyári rendkívüli ülését.