A nagy cégek azért lobbiznak Brüsszelben, hogy a magyar kormány ne a multikat és a bankokat, hanem az embereket adóztassa meg – jelentette ki Orbán Viktor a Hír TV-nek adott interjújában, aki elmondta: a kormány erre nem hajlandó; ha az unió újabb intézkedéseket vár, akkor tovább emelik a bankadót vagy az energiaadót. Két hete közel 400 milliárdos, a héten újabb 367 milliárd forintos kiigazítást jelentett be a nemzetgazdasági miniszter. Az EB szerint ez sem lesz elég, hazánk ezért pontos számokat vár az uniótól.
Orbán Viktor a Hír TV-nek a tárgyalás után adott exkluzív interjúban azt mondta: nagy európai cégek lobbiznak a magyar válságadók ellen Brüsszelben. Kiemelte, hogy olyan mamutvállalatokról van szó, melyek többek között olyan stratégiai ágakban aktívak, mint az energia- és a bankszektor. „Megpróbálják befolyásolni a brüsszeli döntéshozókat, és Brüsszelen keresztül elérni, hogy csökkentsük a bankadót, vagy ne is legyen. Hogy ne őket terheljük az adókkal, hanem a nyugdíjasokat, vagy a bérből és fizetésből élőket. Mi otthon meg ennek az ellenkezőjét csináljuk” – jelentette ki a miniszterelnök. Felháborodott az Európai Unió újabb üzenetén Surján László, az Európai Parlament alelnöke a Lánchíd Rádió szombat reggeli hírműsorában úgy nyilatkozott: megdöbbentő, hogy a szakvélemények, észérvek ellenére sem hiszi el Brüsszel hazánknak, hogy 3 százalék alatt tudja tartani a költségvetési hiányt.
Fricz Tamás szerint, ha nem akarjuk, hogy egy szűk érdekkör mondja meg számunkra, hogy hogyan éljünk, akkor cselekedni kell, ezért van jelentősége a békemenetnek, amely januárban megmentette az Orbán-kormányt. A politológus a Hír TV Péntek8 című műsorában azt mondta: a magyar kormány legnagyobb bűne az unió és a globális körök előtt az, hogy határozottan képviseli a nemzeti szuverenitás értékeit.
Egyelőre a bankszövetség és az energiaágazat képviselői sem reagáltak a növekvő terhekről szóló bejelentésre. Egyes elemzők azt sem tartják kizártnak, hogy a bankadóhoz hasonlóan a közműcégek különadóját sem vezeti ki jövőre a kormány. Az iparűzési adó szabályainak szigorítása és a közművagyon adóztatása is a nagyobb cégeknek jelent terhet – vélekedett Madár István, a Portfolio.hu elemzője.
Az MSZP ellenzi a szektorális adók emelését, 3 millió forintból készült tanulmányuk a bankok terheit is csökkentené. Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője szerint a szocialisták ismét a bérből és fizetésből élőkre tolnák a terheket. A Jobbik saját monitoring rendszerrel figyelné az áthárítási kísérleteket. A radikális párt emellett népszavazást tartana hazánk uniós tagságáról.
A Fidesz frakcióvezetője szerint viszont a közműcégek a rezsistop miatt nem tudják a költségeiket a fogyasztókra terhelni. A telefonadó áthárítását pedig törvényjavaslatban akadályoznák meg: megtiltanák az egyoldalú szerződésmódosítást a társaságoknak – fejtette ki Rogán Antal a Hír TV Rájátszás című műsorában. A telefonadóból idén 25-30, jövőre 50 milliárd forintot vár a kabinet. A teher további emeléséről szóló sajtóhíreket a nemzetgazdasági minisztérium cáfolta.
