Trócsányi: közvetlen állami állami felügyelet alá kerül a feladatellátás

Trócsányi László az előterjesztés általános vitáját megnyitó felszólalásában hangsúlyozta, hogy a végrehajtáshoz kapcsolódó közfeladatok ellátása a javaslat alapján közvetlen állami felügyelet alá kerül azzal, hogy azokat a kar egy szervezeti egysége, a hivatal útján látja el, amelynek vezetőjét az igazságügyért felelős miniszter nevezi ki.

A végrehajtás közfeladat, de a jelenlegi rendszerben nem hatóság, hanem erre felhatalmazott, nyereségorientált magánirodák végzik. A szervezetrendszerre vonatkozó szabályok fogyatékosságait a tisztán „állami" és a tisztán „magánosított" végrehajtás közötti átmeneti megoldás orvosolhatja, amely a kettő előnyeit, és nem hátrányait ötvözi – mutatott rá.

A végrehajtói kinevezés a jövőben nem határozatlan, hanem meghatározott időre, 7 évre szól majd. A végrehajtóknak és a végrehajtó-helyetteseknek – ha ezzel nem rendelkeznek – 2022-ig jogi diplomát kell szerezniük és közben folyamatosan igazolniuk kell tanulmányi előremenetelüket – ismertette a javaslatot Trócsányi László.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a szabályrendszernek biztosítania kell nemcsak az eljárások szakszerű és jogszerű folyását, hanem a feladatok folyamatos ellátását is. A területen olyan szabályozást kell kialakítani, amely biztosítja a végrehajtási ügyek folyamatos ellátását, ha távolléte miatt a végrehajtó akár átmenetileg is, de nem képes az ügyeket ellátni. A javaslat a helyettesítést ellátó személyi körre, valamint a helyettesítés esetén követendő eljárásra vonatkozó szabályok egyértelmű meghatározásával gondoskodik a végrehajtói működés folyamatos biztosításáról – fogalmazott a tárcavezető.

Jelenleg a végrehajtói irodának gazdasági társaságok és nem végrehajtó természetes személyek is tagjai lehetnek. A javaslat alapján a jövőben a végrehajtói irodának kizárólag végrehajtó tagjai lehetnek, másrészt a végrehajtási tevékenységen kívül az iroda üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathat – közölte a miniszter.

Fidesz: színvonalas ellátásra van szükség

Demeter Zoltán, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, a javaslat legfőbb célja, hogy helyreállítsa az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, ennek érdekében pedig elengedhetetlen a végrehajtási rendszer átalakítása. Egy olyan átlátható végrehajtási rendszernek kell kialakulnia, amelyik a végrehajtást kérő és az adós számára is színvonalas ellátást nyújt és amelynek keretein belül csökkennek a költségek – fogalmazott.

Az állam ellenőrzési jogkörének erősítéséről beszélő képviselő azt mondta, a vegyes rendszer biztosítaná, hogy az állam hatékonyabban és nagyobb kontrollal tudja garantálni a végrehajtás szakmaiságát.

A kamara jogutódlással alakul át karrá, de szintén köztestületként működik, az eddig belterjes szakmai ellenőrzés új alapokra helyeződhet – tette hozzá.

Az MSZP elvi problémák miatt nem támogatja a javaslatot

Bárándy Gergely leszögezte, hogy az MSZP képviselőcsoportja nem támogatja a Ház előtt fekvő javaslatot, amellyel szemben elvi problémáik vannak. Hangsúlyozta, semmiféle hibrid rendszert nem fognak támogatni.

A képviselő azt mondta, végrehajtókra szükség van és azzal is egyetért, hogy a tevékenységhez a jogi diploma megszerzését feltételül szabják meg.

Az indítvány nem teremt egyértelmű felelősségi viszonyokat, jobb lett volna eldönteni, hogy a felelősséget a privát szférában hagyják vagy átviszik az államiba – bírált Bárándy Gergely. Szerinte a kar olyan lesz, hogy „látszólag van, de valós jogkörei nincsenek", mert azokat a hivatal fogja gyakorolni, ami fölé egy miniszteri biztost is ki lehet nevezni.

KDNP: hét évente kontroll alá veszik a tevékenységet

Rubovszky György üdvözölte, hogy a végrehajtó tevékenységet legalább hét évente kontroll alá veszik és jogi képesítést írnak elő. Az is fontos, hogy a törvény szabályozza az eljárást, amelynek során a tanulmányokat folyamatosan nyomon követi a hivatal – emelte ki.

Úgy értékelte, a fegyelmi eljárás szabályainak a módosítása is az eljárás előnyére válik, indokolt volt, hogy a minisztérium egyeztetett az ügyben. A törvény így kész és egész, abban az összes egyeztetésre hajlandó képviselő véleménye visszatükröződik – fogalmazott.

Jobbik: előrelépést jelent az indítvány

Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka bejelentette, pártjuk támogatni fogja a javaslatot, amelybe több elképzelésüket is beépítették és úgy gondolják, hogy az indítvány előrelépést jelent.

Részben szimbolikus jelentőségűnek nevezte, hogy átalakul a kamara. A jogi végzettséget a Jobbik már régebben is szorgalmazta – emelte ki, hozzátéve, az viszont nem egyértelmű, hogy a diplomát vagy az abszolutóriumot kell megszerezni 2022-ig. Azt is támogatta, hogy a tanulmányi előremenetelt igazolni kell. Egyetértett a végrehajtói szakvizsga előírásával, bár szerinte ahelyett a már meglévő jogi szakvizsgát is el kellene fogadni.

A Jobbik még mindig nem tartja kellően kidolgozottnak a pályáztatás rendjét, a párt az automatikus kinevezések esetében is valamiféle mérlegelést írna elő – mondta.

LMP: igen a javaslatra

Schiffer András, az LMP vezérszónoka azt mondta: bár vannak kritikai észrevételeik, meg fogják szavazni a törvényt.

Megköszönte azt az egyeztetést, amit előzetesen lefolytattak a javaslatról, és jelezte: örömmel tapasztalták, hogy indítványaik közül többet befogadtak. Azt ugyanakkor szóvá tette, hogy a második Orbán-kormány a kétharmados többsége ellenére nem nyúlt hozzá a végrehajtási törvényhez. A végrehajtási rendszer könyörtelenül földönfutóvá tesz, ezért már akkor megoldási javaslattal kellett volna előállni – rögzítette az LMP-s politikus.

Kiemelte: a javaslat előrelépés, de fel kell számolni azt a helyzetet, hogy önálló vállalkozóként azt csinálnak bírósági végrehajtók, amit akarnak. Ki kell mondani, hogy ezt államosítani kell – jelentette ki Schiffer András, hozzátéve: az állami kontrollt az országos bírósági hivatalhoz rendelné. A mostani megoldást ugyanakkor kicsit hibridnek tartotta, szerinte az fog történni, hogy szétkenik a felelősséget. Világos intézmények kellenek, vagy kormányzati, vagy magánfelelősségről kell beszélni – közölte álláspontját.

Képviselői hozzászólások

MSZP: nem jó kétféle rendszer keverése

Bárándy Gergely (MSZP) is arról beszélt, hogy az állami és magánrendszer keverékét nem tartja jónak. Egy törvényjavaslatnál egyeztetésre van szükség és nem tájékoztatóra – jegyezte meg. Hozzátette, ami jó és helyes, azt támogatták és a jövőben is támogatni fogják, de nem lehet külső támogatója egy ellenzéki párt a kormánynak. A jogi végzettség megkövetelését helyes és jó irányba tett lépésként értékelte.

Miniszteri reagálás

Trócsányi László azt mondta: a miniszter a végrehajtó hatalom része, a felelősség alól nem tud kitérni. Ha ez az OBH-hoz kerülne, ez megkérdőjelezhető lenne.

Szerinte a jelenlegi rendszerből kell kiindulni, és a végrehajtónak éreznie kell, az állam a nyakán van, és ha nem megfelelően végzi tevékenységét, akkor nem kell hét évet várni, korábban is el lehet tőle búcsúzni. A rendszer, amit létrehoztak, az államra nagy felelősséget ró – rögzítette.

A díjakról a miniszter hozzátette, egyetért a jobbikos Staudt Gáborral: ne fordulhasson elő, hogy valaki azért ne tudjon ilyen folyamatot elindítani, mert nincs rá pénze. A javaslatokat megvizsgálják, és ami jó, azt el szokta fogadni – jelezte.

Jobbik: pozitív, hogy javaslataik egy részét befogadták

Staudt Gábor azt mondta: nem hiszi, hogy az MSZP támogatna egy állami rendszert.

Hozzátette: attól, hogy valaki ellenzékben van, és egy javaslattal száz százalékig nem ért egyet, még a jelenlegi rendszerhez képest látja az előrelépést.

A Jobbik váltópárt, vagy le tudja váltani a jelenlegi garnitúrát, vagy nem, de nem szeretne koalícióra lépni senkivel – mondta. Szerinte az MSZP a DK-val vagy az LMP-vel tud versenyezni, amihez sok sikert kívánt.

LMP: kérdéses mennyire lesz működőképes a rendszer

Schiffer András kiemelte: továbbra is súlyos kétségeik vannak, hogy hosszú távon a rendszer mennyire lesz működőképes, mennyire állja ki a próbát az Alkotmánybíróságnál, vagy nemzetközi szinten. Az MSZP játszotta négy éven keresztül azt, ha más ellenzéki párt mást mond, mint ők, akkor biztos a Fideszre kacsint. Ezt ideje lenne elfelejteni, és észrevenni, hogy négypólusú politikai rendszer van a választók akaratából.

Megjegyezte, eközben például „a földrablási törvénynél", vagy a szabadkereskedelmi törvény vitájában működött a nagykoalíció.

IM: kettős szempontnak kell érvényesülnie

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára zárszavában megerősítette, hogy a hatékonyság és az empátia szempontjainak is érvényesülnie kell, s a javaslat ezt igyekszik összeegyeztetni. Az önálló bírósági végrehajtást a határozatok hatékony végrehajtása eszközének nevezte, ugyanakkor kiállt az állami felügyelet erősítésének szükségessége mellett.

Az államtitkár szerint a szervezeti dolgokra vonatkozó javaslatot továbbiak követik, az egyeztetések pedig az ellenzék előtt is nyitottak.

Ezt követően az elnöklő Sneider Tamás lezárta a vitát.

Gyermekek védelméről szóló egyezmény
 
IM: kiemelt cél a gyermekek védelme

A gyermekek és az ifjúság védelmével indokolta az Európa Tanácsnak a gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális zaklatás elleni védelméről szóló egyezményének kihirdetését és az ezzel kapcsolatos módosításokat az igazságügyit tárca parlamenti államtitkára. Répássy Róbert fontos feladatnak nevezte az egészséges testi és lelki fejlődés biztosítását, a védelem megszervezését, a veszélyeztetettség megelőzését. Ennek egyik eszközeként a büntetőjogot jelölte meg.

A kormány korábbi intézkedései között említette a gyermekbarát igazságszolgáltatás megteremtését, a gyermekvédelmi és gyámügyi törvények módosítását. A több éves folyamat folytatásaként beszélt az egyezmény kihirdetéséről, utalva arra, hogy az átültetéshez számos nemzetközi követelménynek meg kellett felelni, s mára nincs akadálya a kihirdetésnek.

Az államtitkár szólt arról is, hogy az ET-egyezményt 2007-ben 47 tagállam írta alá és már 36-an ratifikálták, Magyarország pedig 2010-ben csatlakozott hozzá.

Répássy Róbert szavai szerint a javaslat javítja a potenciális bántalmazók kiszűrését, rendezi az elkövetők adatainak államok közötti továbbításának kérdését és szankciókat is meghatároz. Megjegyezte: a parlament 2014 végén ezen is túlmutató szabályozást fogadott el, amikor kimondta, hogy nem évülhetnek el a 18 évnél fiatalabbakat szexuálisan bántalmazók tettei.

Fidesz: zéró tolerancia kell

Petneházy Attila, a Fidesz vezérszónoka megbocsáthatatlan tettnek nevezte a gyermekek szexuális bántalmazását és azt mondta: a társadalom semmilyen szigorítást nem tart túlzónak. Fontosnak nevezte, hogy a gyermekek otthonukban biztonságban legyenek, s a pedofília legsúlyosabb fajtájaként jelölte meg azt, amikor az elkövető hozzátartozó.

A kormánypárti politikus zéró toleranciát sürgetett, jelezve, hogy sokrétű problémáról van szó. Felhívta a figyelmet az internet veszélyeire is.

Szavai szerint a Fidesz és a KDNP a családok védelmét tartja egyik fő feladatának, s ez esetben indokoltnak nevezte a törvényi szigort és a képviselők támogatását kérte.

MSZP: meg kell erősíteni a jelzőrendszert

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP vezérszónoka célként fogalmazta meg a gyermekek szexuális kizsákmányolásának, zaklatásának megelőzését, az áldozatok jogainak védelmét, ellenőrző mechanizmusok kialakítását.

Úgy vélte: mindennek az alapja a jelzőrendszer jó működése, az óvodai, iskolai, oktatási szakemberek, védőnők, gyermekorvosok, rendőrök és bírósági szakemberek együttműködése. Értékelése szerint Magyarországnak e téren sok tennivalója van.

Az ellenzéki politikus részletesen ismertette a szigetszentmiklósi gyermekbántalmazásra vonatkozó ombudsmani jelentést, s a jelzőrendszer megerősítését, a civil szervezetek bevonását és a közvélemény széles rétegeinek felhívását szorgalmazta.

Pártja nevében közölte, hogy támogatják az egyezmény kihirdetését, ugyanakkor még mindig úgy tartják, hogy többre van szükség.

Jobbik: az előterjesztéssel „nem pipálható ki" a probléma

Apáti István (Jobbik) előremutatónak tartotta az előterjesztést, ugyanakkor úgy ítél meg: a törvényjavaslat elfogadásával „nem pipálható ki a kérdés", azzal komolyan kell foglalkozni.

Az egyezmény jelentőségének nevezet, hogy a 18 év alattiakat tekinti gyermeknek, ugyanakkor tagállami hatáskörbe utalja annak meghatározása, mely életkor alatt tiltott a szexuális kapcsolat.

Szólt a magas látenciáról, amelyet hússzorosnak ítélt, hangsúlyozva: évente 100-200 eset jut el bírósági szakba. Úgy ítélte meg: az internet veszélyeivel külön kell foglalkozni, mert elmondása szerint a weboldalak 12 százaléka pornográf tartalmú, és világviszonylatban naponta 300 ilyen új oldalt indítanak.

Felvetette a kémiai kasztrálás lehetőségét a gyermekeket megrontó bűnelkövetőkkel szemben.

LMP: épp ideje volt a ratifikálásnak

Szél Bernadett (LMP) szerint éppen ideje volt az egyezmény ratifikálása, mert állítása szerint Magyarországon minden tízedik gyermeket éri szexuális inzultus. Rámutatott arra is: a prostituáltak átlagosan 14 éves koruktól kerülnek ilyen élethelyzetbe.

Alaposan meg kell vizsgálni, miért működik ilyen rosszul a gyermekvédelem rendszere – értékelte, hozzátéve: sokan – pedagógusok, védőnők – nem ismerik fel a gyermekbántalmazást, vagy bizonytalanok abban, mit kell tenniük. Ennek ellenére szerinte a kormány nem lép fel hatékonyan a probléma ellen.

Arra mutatott rá: az újabb áldozattá válás megelőzése és a terápia sem biztosított számos, akár családban, akár intézetben szexuális bántalmazást elszenvedő gyermek számára.

Az esetek elkerülése érdekében azonnal meg kell erősíteni a gyermekvédelmi rendszert, amelyhez forrásokat kell biztosítani – szorgalmazta. Emellett oktatási programokat is sürgetett számukra, de az ezzel foglalkozó civil szervezetek támogatását is szorgalmazta.

Szelényi Zsuzsanna az áldozatok utólekezelését hiányolta

Szelényi Zsuzsanna (független) fontosnak ítélte az egyezmény ratifikálását, mert azt követően a kormányzatot felelősségre lehet vonni a gyermekek szexuális bántalmazása elleni szabályok betartatásáért.

Ugyanakkor szerinte egyes területeken nem hoz előrelépést az egyezmény, mert nem lehet azt végrehajtani. Hiányolta az információkat, az adatgyűjtést, amelyek nélkül nem tudható, hol kell beavatkozni, de a megelőző tájékoztatást is. Fontosnak tartja a szakemberek képzését, de a legnagyobb probléma szerinte az áldozatok terápiás utókezelésének hiánya.

Jobbik: minden iskolában szükség van szociális munkásra

Vágó Sebestyén (Jobbik) szerint a védőnők, családgondozók sokszor maguk is a félelem okán nem jelentenek tudomásukra jutott eseteket.

A gyermekek elleni szexuális zaklatás elkövetőinek nyilvánosságra hozatalát sürgette nemzetközi példákra hivatkozva. A képviselő szerint gyermekeket is meg kell tanítani arra, hogyan kerülhetik el az ilyen eseteket, és értékelése szerint minden iskolában alkalmazni kellene szociális munkásokat.

Megyei gyermekpszichiátriai központok kialakítását is szükségesnek tartotta.

KDNP: fontos a stabil kapcsolatban élő szülők védelmező szerepe

Harrach Péter (KDNP) az okok között említette a társadalmiakat, de személyi okokra is felhívta a figyelmet. A morális szempontból kiegyensúlyozatlan személyekről szólva azt mondta: terjedőben van az erkölcsi relativizmus. A nevelés fontosságáról szólt a felelősség felébresztésével kapcsolatban.

A stabil párkapcsolatban élő szülők védelmező szerepe igen fontos – mutatott rá.

MSZP: ratifikálni kell az isztambuli egyezményt

Teleki László (MSZP) hangsúlyozta, fontos lenne ratifikálni az isztambuli egyezményt, mert azzal sok problémát meg lehetne oldani.

Arra is kitért, hogy sok esetben nem kapnak védelmet a gyermekek vagy a családok, ezért meg kell erősíteni a gyermekvédelmi és a családsegítő hálózatokat. A társadalmi szerepvállalásra áttérve kijelentette, minél inkább érzekennyé kell tenni a társadalmat a problémára.

Ezt követően az elnöklő Sneider Tamás lezárta az általános vitát.

Kormány: minden hozzászóló támogatta az egyezmény elfogadását

Répássy Róbert államtitkár azt elhangzottakra reagálva kiemelte, hogy minden hozzászóló támogatta az egyezmény elfogadását, hangsúlyozta, hogy a kibontakozott vita viszont további jogalkotási és végrehajtási intézkedéseket vet fel.

Az államtitkár nem értett egyet a független Szelényi Zsuzsanna kijelentésével, hogy a mostani jogalkotás csak egy technikai minimumot jelent. Hangsúlyozta, hosszasan sorolhatná azokat büntetőjogi intézkedéseket, amelyek a legkeményebb módon lépnek fel a gyermekbántalmazás ellen.

Kormány: a kapcsolati erőszak minden formája elfogadhatatlan

A kormány a kapcsolati erőszak minden formáját elutasítja és az áldozatok oldalán áll – ezt az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára mondta a kapcsolati erőszak elleni hatékony fellépést elősegítő nemzeti stratégiai célok meghatározásáról szóló javaslat vitájában.

Novák Katalin kijelentette, a kapcsolati erőszak ugyanúgy létező jelenség Magyarországon, mint a világ többi táján. Vannak olyan nők, férfiak és gyermekek, akik folyamatosan a környezetük bántalmazását szenvedik el, ezért támogatásra szorulnak és a problémájuk nem tekinthető magánügynek – szögezte le.

Nagyon fontos az áldozatok segítése és támogatása, de a kérdésről nem lehet úgy beszélni, hogy eközben nem foglalkoznak a prevencióval – folytatta. Hozzátette, segíteni kell a potenciális áldozatokat, hogy megelőzzék az áldozattá válásukat. Ha nyitottan beszélnek a problémáról, akkor sokat lehet tenni a megelőzés érdekében hívta fel a figyelmet. Egyúttal viszont hangsúlyozta, hogy ha a kapcsolati erőszak megtörtént, akkor az elkövetőket felelősségre kell vonni.

Az isztambuli egyezményre áttérve azt mondta, annak ratifikálása egy folyamat és Magyarország nincs olyan elmaradásban, amit fel lehetne róni.

Fidesz: az erőszak minden formáját el kell utasítani   

Dunai Mónika, a Fidesz vezérszónoka jelezte, hogy minden olyan előterjesztést támogatnak, ami az erőszak bármilyen formája elleni küzdelmet célozza meg. A kormánypárti politikus a problémák felismerésére és közös megoldási javaslat megkeresésére hívott fel, szerinte a határozati javaslat ezeket szolgálja.

Üdvözölte, hogy az új büntető törvénykönyvbe beemelték a kapcsolati erőszakot.

A 12 éve alkotott stratégia újragondolását részben az abban megfogalmazott célok teljesülésével, részben új elemek szükségességével indokolta.

Fontosnak nevezte, hogy a határozat kimondja: a kapcsolati erőszak nem tekinthető magánügynek, s méltatta azt az új elemet is, miszerint a gyermekek szemtanúként is válhatnak áldozattá, emellett pedig a férfiakat is az áldozati körbe vonják.

Megerősítette, hogy az isztambuli egyezmény ratifikálásának előkészítése is folyamatban van, de attól függetlenül szükségesnek nevezte a határozatot.

Az MSZP az isztambuli egyezmény kihirdetését sürgeti   

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy noha a javaslatnak örülniük kellene, nem teszik, mert ehelyett az isztambuli egyezményt tartják szükségesnek.

Cinikusnak nevezte, hogy a stratégia a költségvetési lehetőségekhez köti a fellépést, szerinte ez azt jelenti, hogy több pénz nem lesz a területre.

Az ellenzéki politikus szóvá tette azt is, hogy a kormány a be nem fejezett feladataira még másfél év haladékot ad. Értékelése szerint a dokumentumban határozottabb megfogalmazások kellenek, az isztambuli egyezmény kihirdetése mellett pedig fontos a gyermekvédelmi jelzőrendszer megerősítése.

Kapcsolati erőszak

A Jobbik egyetért a célokkal

Vágó Sebestyén, a Jobbik vezérszónoka jelezte, hogy a stratégia céljaival egyetértenek. Üdvözölte, hogy a férfiakkal szembeni erőszak is részévé válik, amit azzal indokolt, hogy sokszor idős férfiak, fiúgyermekek vagy fiútestvérek válnak áldozattá.

Értékelése szerint szükség van a területen dolgozók speciális képzésére, de a pszichológiai képzésen túl egyebek mellett rendészeti ismereteket is szükségesnek tartott.

Elengedhetetlennek tartotta a krízishelyek bővítését és a távoltartás alkalmazását is.

LMP: határozat helyett hatékony fellépést!

Szél Bernadett, az LMP vezérszónoka a határozat helyett hatékony fellépést sürgetett. A javaslat helyett az isztambuli egyezmény kihirdetéséről kellene tárgyalni – mondta –, mert annál jobb és hathatósabb prevenció nincs.

A stratégiát visszalépésként értékelte és szóvá tette, hogy szerinte a kormány csak szavak szintjén kötelezi el magát a nők elleni erőszakkal szemben.

Az ellenzéki politikus azt is mondta: a stratégia szembemegy az isztambuli egyezmény két pontjával, egyrészt a pénzügyi feltételek bizonytalansága, másrészt a civilekkel való egyeztetés hiánya miatt.

Szelényi: az isztambuli egyezményre van szükség

Szelényi Zsuzsanna (független) a legnagyobb problémának azt tartotta, hogy nem az isztambuli egyezmény van a Ház előtt, hanem egy másik logika mentén alkotott stratégia. Szóvá tette, hogy a határozat a kapcsolati erőszak kifejezést használja, miközben a világban a nők elleni és a családon belüli erőszak elnevezés a jellemző.

Fidesz: nem a családon belüli és a kapcsolati erőszakra

Petneházy Attila kiemelte: nagyon megrázó és nehéz kérdésről van szó, és szükséges leszögezni, hogy a Fidesz-KDNP minden tagja elzárkózik a családon belüli és a kapcsolati erőszak minden formájától, elutasítja és megveti azt.

Nagyon fontos, hogy beszéljenek a témáról, újból és újból felhívják rá a figyelmet – rögzítette, majd úgy fogalmazott: minden férfi nevében, aki elkövette ezt már életében, ő szégyelli magát.

Valóban súlyosak az adatok – állapította meg, hozzátéve: ha csak egyetlen gyermeket vagy nőt bántalmaznak is, az már eggyel több a kelleténél.

Beszámolt arról, hogy titkos menedékházban már maga is járt, egyetért azzal, hogy gondos körültekintésre van szükség. Azt azonban nem róná fel a rendszer hibájának, hogy a titkosítás nem tud teljes körűen megvalósulni. Egy ilyen ház mellett is emberek élnek, óhatatlanul terjed a híre – jegyezte meg.

KDNP: nem fogadható el a családon belüli erőszak megnevezés

Harrach Péter a kompromisszum és együttműködés fontosságát hangsúlyozta. A KDNP frakcióvezetője kiemelte: nem tudnak egyetérteni a megnevezéssel, részéről ez nem ideológiai vita, hanem ez következik az adatokból. Ők ragaszkodnak a kapcsolati erőszak megnevezéshez – hangsúlyozta.

A család a szeretet, tisztelet, támogatás közössége és nem az erőszak helye. Azt tapasztalják, az erőszak többsége a zátonyra futott családokban, kapcsolatokban valósul meg. Kitért arra is, nemi erőszakot családon belül a férfiak 5 százaléka, volt férjek, élettársak 21 százaléka követ el, míg az ismerősök, rokonok, barátok számlájára 56 százalék írható. Olyan bűncselekmény a nők és gyermekek elleni erőszak, amit nem lehet szó és intézkedés nélkül hagyni – rögzítette.

A prevenció és az áldozatokat segítő ellátórendszer fontossága mellett kitért az igazságszolgáltatás feladatára, amely ilyen esetben nem más, mint a büntetés, majd idézte az alaptörvényben foglaltakat, hogy mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. Kitért a felelősségre nevelésre, a normák tiszteletben tartására és az erkölcsi relativizmus elfogadhatatlanságára is.

MSZP: az Országgyűlés falain belül is szóvá kell tenni a jelenséget

Bangóné Borbély Ildikó Dunai Mónikához fordulva azt mondta: szeretné, ha a Ház falai között is megtörténne, hogy a fideszes képviselők szóvá teszik az erőszakot. Nem helyes, hogy Petneházy Attila kér bocsánatot, nem neki kell elnézést kérnie – közölte.

Az ellenzéki politikus kitért arra is, hogy van egy civil szervezet, amely közzétette, melyek azok az általános tévhitek, amelyek a témában megjelennek, majd részletesen ismertette ezeket.

Egyúttal sürgette, hogy a jelzőrendszerre eleget költsenek.

MSZP: fontos a prevenció

Gúr Nándor (MSZP) a prevenció és a példamutatás fontosságáról beszélt, valamint fontosnak tartotta a titkos menedékházak megerősítését.

Fidesz: a nemzeti stratégia bővebb, mint az isztambuli egyezmény

Dunai Mónika (Fidesz) úgy értékelte, hogy a javaslat, amely nemzeti stratégia megalkotását tartalmazza, bővebb, mint az isztambuli egyezmény, hiszen a stratégia mindenféle erőszak elleni fellépésről szól. Véleménye szerint az egyezmények önmagukban nem jelentenek sokat, szükség van törvényekre is. Erre példaként a büntető törvénykönyvet említette.

A kormánypárti politikus is a kapcsolati erőszak elnevezés mellett foglalt állást, mert az kiterjed például a volt élettárs által elkövetett erőszakra is.

Hiller István az általános vitát lezárta.

Zárszó

Veresné Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának családügyi államtitkára károsnak nevezte, hogy az ellenzék úgy állítja be, a kormány nem akarja ratifikálni az isztambuli egyezményt. Kijelentette: fontos az egyezmény és ratifikálni fogják. Arról sem beszéltek soha, hogy nincs fedezet a végrehajtására – hangsúlyozta az államtitkár.

Egészségügyi alapellátás

Emmi: a fiatal orvosok meghallgatásával készült az alapellátási törvény

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyi államtitkárának közlése szerint a fiatal orvosok kéréseinek meghallgatásával készítették el az egészségügyi alapellátási törvényjavaslatot.

Zombor Gábor azt mondta, céljuk az, hogy erős, korszerű alapellátás legyen az országban, és ez nemcsak arról szól, hogy legyen elegendő szakember, be legyenek töltve a praxisok, hanem hogy egy új szemlélettel, a népegészségügyi célokat szolgálja az alapellátás.

Az államtitkár ismertetése szerint az alapellátás továbbra is önkormányzati feladat marad, de nagyobb állami segítséget kap. Hozzátette: segítséget kapnak az orvosok a praxisvásárláshoz, illetve ha van megfelelő végzettségük, szakorvosként is dolgozhatnak. Ösztönző rendszer is lesz arra, hogy minél több beteget az alapellátás keretei között gyógyítsanak meg – közölte.

Elmondta, hogy jelenleg a háziorvosi kar több mint egyharmada 60 éven felüli, és csak azért nem tudja abbahagyni a tevékenységét, mert nem tudja kinek átadni a praxisát. A lakosság egészségi állapotában tapasztalható negatívumok miatt a népegészségügyi törekvéseknek is meg kell felelnie az alapellátásnak – érvelt.

Zombor Gábor a fiatalok orvosokkal folytatott megbeszélésekről azt mondta, ha továbbra is emelkedik évről évre a háziorvosi praxisok finanszírozása, illetve ha kapnak segítséget a praxis megvásárlásához, akkor a megkérdezettek több mint fele átgondolná, hogy az alapellátásban dolgozzon.

Kérés volt az, hogy a háziorvosi tb-finanszírozásból befolyó fix bevételt használhassák a praxis megvásárlásához fedezetként, illetve a kedvezményes hitel törlesztésére.

Az államtitkár elmondta, azt is javasolják, hogy azok a háziorvosok, akik más szakképzettséggel is rendelkeznek, szakorvosi tevékenységet is végezhetnek az egészségbiztosítási pénztárral kötött szerződéssel.

Zombor Gábor elmondta, egységes népegészségügyi intézményrendszer létrehozását is javasolják, amely kapcsolódik a nemzeti egészségfejlesztési intézethez. Ebben az esetben tudnak hatékonyabban szűréseket végrehajtani – közölte.

Kitért arra is, hogy még idén elindulhat egy országos program a vastagbélrák-szűrésre.

Az államtitkár azt mondta, az alapellátási feladat továbbra is az önkormányzatoknál marad, de nagyobb állami segítséget kapnak. Kifejtette: az állam valamiféle békéltetői státust töltene be a háziorvosok és az önkormányzatok között, mert bizalomhiány van közöttük.

Problémaként említette, hogy van olyan önkormányzat, amely például nem utalja tovább a védőnőknek a bérpótlékot. A jövőben az önkormányzatoknak minden hónapban el kell számolnia mire költötte azt a pénzt, amit az államtól az alapellátásra kap – mondta.

Felállítják a kollegiális szakmai vezető intézményét, amely járási szintre lebontva tudja irányítani a háziorvosok szakmai munkáját – jelezte.

Zombor Gábor kitért arra, hogy bár nem ennek a törvénynek a része, de mentesülhetnek a háziorvosok az iparűzési adó alól. Mint mondta, úgy tudja, hogy olyan módosító javaslat született a törvényalkotási bizottságban, amely a vállalkozóként dolgozó védőnők esetében is lehetővé teszi az iparűzési adó elengedését.

Fidesz: a kormány prioritásként kezeli az alapellátást

Molnár Ágnes fideszes vezérszónok szerint az előterjesztés is bizonyítja, hogy a kormányzat prioritásként kezeli az egészségügyi alapellátást. Mint mondta, ennek nemzetgazdasági szempontból is jelentősége van, hiszen így csökkenhet a kórházak terhelése.

Ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte: az OECD-országok átlagához képest a magyarok gyakrabban szorulnak kórházi ellátásra.

Sorolta azokat az intézkedéseket, amelyek szintén az alapellátásban dolgozók munkáját segítette. Ezek között említette azt a programot, amelynek eredményeként harmincnyolc, tartósan betöltetlen háziorvosi praxisra találtak orvost, 6-10 millió forintos nettó támogatást biztosítva.

Az előterjesztésről szólva fontos kompetenciabővülésnek nevezte, hogy országos szakmai vezető védőnő kezdi meg működését. Kiemelte azt is: ha a háziorvos egyéb szakvizsgával is rendelkezik, azt a hivatását is gyakorolhatja, az egészségbiztosítóval kötött szerződés alapján.

Ha az önkormányzat minősül egészségügyi szolgáltatónak, úgy a finanszírozás ide kerül, annak felhasználásáról havonta kell tájékoztatást adnia – számolt be egy újabb változásról, de kedvezőnek ítélte azt is, hogy a jogszabály értelmében kedvezményekkel kell ösztönözni a nem kötelező szűrővizsgálatokon való részvételt.

Fontosnak tartotta a praxisjog megszerzését könnyítő intézkedéseket, és azt is, hogy az önkormányzat dönthet az iparűzési adó elengedéséről.

Kijelentette: a kerettörvény növeli az alapellátás megbecsültségét, amely az egész ellátórendszer és a betegek érdekeit szolgálja.

MSZP: a részletek nem derülnek ki az előterjesztésből

Tukacs István (MSZP) kijelentette: lényegesen növekvő finanszírozási pályára kell állítani a háziorvosi ellátást. Közölte: nincs kibékülve a javaslat kerettörvény jellegével, azzal, hogy a kormányzat később, rendeletekkel töltené meg tartalommal. Ezeket a politikus „minimálisan" az Országgyűlés szakbizottságával is megvitatná.

Talánynak nevezte azt a paragrafust, amely a nem kötelező szűrésekre ösztönözne. Azt mondta, a kedvezmények közé akár az is beletartozhat, hogy a várólistán előnyt élveznek a résztvevők, holott a nem kötelező szűrővizsgálaton való megjelenés gyakran anyagi kérdés is.

Elfogadhatónak ítélte, hogy a jogszabály arra ösztönzi a háziorvosokat, minél kevesebb beteget küldjenek tovább a szakellátásba, de úgy ítélte meg: itt is perdöntőek lesznek a részletszabályok.

Frakciótársa, Szakács László kijelentette: kíváncsi arra, mit tartalmazhat az a banki hitelszerződés, amelyhez fedezetként felhasználható egy OEP-pel kötött finanszírozási szerződés. Feltette a kérdést: ha a kormány is elismeri, hogy pluszforrásra van szükség, miért gondolják, hogy az ellátást nyújtók még hitelt is tudnak törleszteni.

Bírálta, hogy az önálló alapellátási intézetet egy főosztállyá szűkítették, és szerinte azzal, hogy az önkormányzat kedvezményt adhat az iparűzési adó alól a háziorvosoknak, a kormányzat csak tovább tolta a finanszírozás problémáját.

KDNP: megkerülhetetlen az alapellátás

Az alapellátás szerepét hangsúlyozta Harrach Péter, a KDNP vezérszónoka, aki szerint megérett az idő a szabályozás újragondolására. Helyesnek nevezte, hogy a törvény kiemeli az alapellátás kapuőri szerepét, mert a beteg érdeke, hogy időben megkapja az ellátást vagy a megelőzés révén el se jusson a kórházig.

A kormánypárti politikus szerint a háziorvosokat anyagilag is érdekeltté kell tenni abban, hogy a hozzájuk fordulók minél egészségesebbek legyenek, ezért indokoltnak tartotta, hogy az egészségbiztosítás megtakarításaiból ők is részesedjenek. Üdvözölte, hogy a kormány segít a fiataloknak a praxisjog megszerzésében és ösztönzi a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvételt.

Jelezte, hogy támogatják az indítványt, ugyanakkor egyes hiányosságokat – például a fogorvosokra vonatkozóan – még pótolni szükséges.

Jobbik: a jogszabály alapnak megfelelő

Lukács László György, a Jobbik vezérszónoka szerint az alapellátásnak erősnek, a szabályozásnak időtállónak kell lennie. Azt mondta, hogy a jogszabály alapnak megfelelő, ezért támogatják. Értékelése szerint az alapellátásba fektetett források busásan megtérülnek, az ágazat pedig tehermentesíti a szakellátást.

Az ellenzéki politikus a szűrővizsgálatok hatékonyságát is hangsúlyozta, azt ugyanakkor megjegyezte, hogy a kivándorlás miatt csökkenteni kell a nyomást a hazai orvosokon, nem lehet adminisztrációt halmozó problémákkal terhelni őket.

Példásnak tartotta, hogy a kormány kellő időt hagyott a konzultációra.

LMP: támogatható az irány

Ikotity István, az LMP vezérszónoka is az alapellátás kapuőri szerepének megerősítését szorgalmazta és üdvözölte, hogy a szakorvosi vizsgával is rendelkező háziorvosok szerződhetnek szakrendelésre is, ami jó megoldás lehet a gyakorlatban jelentkező problémákra.

A szűrővizsgálatok ösztönzését jó szándéknak tartotta, ugyanakkor olyan eszközöket sürgetett, amelyek valóban motiválnak a rendszeres részvételre.

Ugyancsak méltatta, hogy volt elég idő a társadalmi vitára.

Képviselői felszólalások

Rig Lajos (Jobbik) a szűrővizsgálatok esetében a melanómaszűrések fontosságát emelte ki, arra utalva, hogy a rosszindulatú daganatot többnyire az okozza, hogy a tumor áttétet képez, és ezt későn fedezik fel. Hozzátette: az idejében végzett bőrgyógyászati beavatkozás esetén a megbetegedés megakadályozható.

Teleki László (MSZP) szerint a javaslat szélesíti az ellátásban részt vevők körét, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy slumosodott városrészekben, cigánytelepeken sok alapvető higiéniás feltétel sem valósul meg, és az is probléma, hogy a rászorulók nem mennek időben orvoshoz.

Bene Ildikó (Fidesz) a praxisközösségek létrehozásának lehetőségét méltatta, amit azzal indokolt, hogy egy-egy ilyennel kiválóan lehet kezelni a területi egyenlőtlenséget. Azt is fontosnak nevezte, hogy a törvény a hozzáadott forrásokkal megerősíti a kapuőri szerepet és fejleszti az alapellátást.

Gúr Nándor (MSZP) szerint az elmúlt hat évben – amióta a Fidesz-KDNP kormányoz – csak forráskivonás történt az egészségügyből. Részterületen, az alapellátásban lehet, hogy pozitívum tapasztalható, de összességében 300 milliárdos a hiány. 2010-ben az egészségügyi kiadások reálértékben 8 százalékkal nőttek, majd egy évre rá ugyanez már mínusz 5 százalékos volt – jegyezte meg.

Hozzátette: a betöltetlen praxisoknál mindenképpen soron kívüli eljárásokat kell alkalmazni. Fontosnak tartotta, hogy a várólistákkal kapcsolatban ne legyenek megkülönböztetések. Kitért arra is, hogy az orvosok, a rezidensek tömegesen hagyják el az országot, akik megélhetésüket nem látják bizonyítottnak. Megjegyezte: tarthatatlanok a kórházi tartozások is.

Zombor Gábor zárszava szerint az alapkérdésekben egyetértenek a képviselők. Szerinte rossz út azt nézni, hogy az egészségügyből ki és mit vont ki. Nem lehet kérdés, az alapellátásban meg kell tenni azokat a lépéseket, amelyekkel az orvosokat a háziorvosi ellátáshoz vissza tudják csábítani.

Az elnöklő Latorcai János ezután az általános vitát lezárta.

Szociális és gyermekvédelmi törvény módosításának általános vitája

Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára expozéjában kiemelte: a javaslatban foglalt intézkedésekkel a kormány folytatja azokat a lépéseket, amelyek egy igazságosabb, átláthatóbb és célzottabb szociális ellátórendszer és gyermekvédelmi szolgáltatási rendszer megteremtéséhez vezetnek.

Rámutatott: a kormány elkötelezett az időskori biztonság garantálása mellett, és ebben kiemelt jelentősége van annak, hogy az időseket segítő, szociális szolgáltatások minősége és kiszámítható működése hosszú távon fenntartható legyen. A szociális szolgáltatások körében a tavaly megkezdett átalakítások folytatódnak a házi segítségnyújtás területén – hangoztatta.

Hozzátette: a jogosultsági feltételek módosítását a legrászorultabb idősek ellátáshoz való hozzájutásának segítése indokolta, erősítve az állami szerepvállalást.

Kifejtette: a mostani javaslattal a szociális segítés és személyi gondozás elválik egymástól, így hatékonyabb, célzottabb szolgáltatás válik majd lehetővé. Kitért arra is, hogy ezzel eltolható az idősotthonok igénybe vételének időpontja is.

Beszámolt arról, hogy a javaslat térítési díjra vonatkozó részét visszavonják, erre később visszatérnek. A gondozási rászorultságot és a jövedelemi helyzetet egyaránt figyelembe kell venni, ezért differenciált finanszírozásban és térítési díjakban gondolkodnak.

Új bírságot is meghatároznak, ha az intézményvezető tévesen állapítja meg, hogy szociális segítés vagy személyi gondozás szükséges.

A támogatott szolgálatok, valamint a pszichiátriai és szenvedélybetegeket érintő szolgáltatások visszakerülnek a normatív finanszírozás körébe – közölte , hozzátéve: ezekben az esetekben a pályázati rendszer megszűnik. Emellett több, a jogkövető magatartást ösztönző módosítást is tartalmaz a javaslat – mondta az államtitkár.

A gyermekvédelmi törvény módosításával kapcsolatban Czibere Károly közölte, az a cél, hogy a kapcsolati erőszak áldozatait felkaroló titkos menedékház nevesítve megjelenjen a törvényben. Ezáltal lehetőség nyílik, hogy jogszabályi szinten meghatározzák annak egyedi jellemzőit és működési feltételeit.

A megváltozott munkaképességűekre vonatkozó módosítás ésszerűsíti az érintettek felülvizsgálati rendszerét. Mentesülnek a felülvizsgálati kötelezettség alól azok a rokkantsági ellátásban és 2012 előtt ellátásuk alapján tovább folyósított rehabilitációs ellátásban részesülők, akik a felülvizsgálat időpontjáig vagy az azt követő öt éven belül az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltik.

Képviselői felszólalások

Kovács Sándor (Fidesz) a javaslat több pontját felsorolva a leglényegesebbnek nevezte, hogy öt évvel az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt már nem kell felülvizsgálatra menniük azoknak, akik rokkantsági ellátásban részesülnek.

Korózs Lajos (MSZP) azt mondta, a házi segítségnyújtásban résztvevők száma mintegy 48 ezerről 120 ezer fölé nőtt, de ezt semmi nem indokolja, szerinte rendszerhiba lehet e mögött. Közölte továbbá, hogy elfogadhatatlannak tartják a minimális térítési díj bevezetését, ennek az ideológiai megfontolása nem világos.

A megváltozott munkaképességűekkel kapcsolatban azt emelte ki, hogy 2012-ben szétverték a rendszert, szerinte a törvény mostani módosítása ennek részbeni beismerése.

Vágó Sebestyén (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy szigorítani kellene a házi segítségnyújtás területén a szociális segítőkkel szembeni elvárásokat, mert sokszor nem eléggé felkészült emberek mennek ki a rászorulókhoz.

A képviselő üdvözölte, hogy két szolgáltatás is kikerül a pályázati rendszerből, ugyanakkor ő az utcai szociális munkát is kivenné ebből a körből.

A bírságokkal kapcsolatban megjegyezte: nem elég, hogy meghatározzák a bírság összegének minimumát és maximumát, ezen belül finomítani kellene a bírságolási rendszert is. Hozzátette: sokszor a szolgáltatók azért követnek el törvénysértést és kapnak ezért bírságot, mert a finanszírozás problémái miatt olyan hiányosságokkal küzdenek, amelyeket nem tudnak pótolni.

Ikotity István (LMP) vezérszónoki felszólalásában hangsúlyozta, hogy a szociális törvényt már több mint ötszázszor módosították, de az most is bonyolult és értelmezhetetlen, és nem alkalmas arra, hogy 21. századi, minimális szociális biztonságot garantáljon, építő jellegű ötlet pedig nincs benne.

Czibere Károly a vita után megköszönte a javaslatokat és azt mondta, jó volt hallani, hogy a valós helyzet felmérésében sokszor hasonlóan vélekednek a képviselők.

Latorcai János levezető elnök lezárta a vitát.
 
A felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításának általános vitája

Palkovics: a következő évtized feladata, hogy a régió legkiválóbb felsőoktatási rendszerét teremtsék meg

A felsőoktatási államtitkár szerint a következő évtized feladata az, hogy megteremtsék a régió legkiválóbb felsőoktatási rendszerét, amelynek középpontjában a teljesítmény, a magas minőség, a versenyképes tudás, valamint az oktatók és a hallgatók közös sikere áll.

Palkovics László, a nemzeti felsőoktatási törvény módosítását ismertetve pénteken este az Országgyűlésben kifejtette: a felsőoktatási stratégia egy 15 évre vonatkozó iránymutatás, amely kijelöli azokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a teljesítményelvű hazai felsőoktatás kialakítása érdekében szükségesek. Cél a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatának erősítése, ahol kiemelt szerepe van a képzés munkaerő-piaci relevanciájának is - rögzítette az államtitkár.

Palkovics László hangsúlyozta: a koncepció szerint 2030-ra Közép-Európa egyik legjobb felsőoktatási rendszere jöhet létre Magyarországon, amely amellett, hogy a minőségi oktatásnak és versenyképes képzésnek köszönhetően képes lesz külső források bevonásával is finanszírozni tevékenységét, egyszerre igazodik a munkaerő-piaci elvárásokhoz, a társadalmi igényekhez, a demográfiai változásokhoz, valamint a kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatokhoz egyaránt.

A változtatás egyebek között rögzíti a mesteroktató alkalmazásának feltételeit, s azt, hogy elsődleges feladata a hallgatók gyakorlati képzése lehet, ezzel is erősítve a hallgatók vállalati-szakmai ismeretei megszerzésének lehetőségét.

Fidesz: ígéretes lépés a mesteroktató bevonása

Pósán László, a Fidesz vezérszónoka ígéretes lépésnek nevezte a mesteroktató bevonását. Szerinte számos más területen is e logika mentén kellene előremozdulni, mivel a pedagógusképzésben a gyakorlati idő meghosszabbítása nem oldja meg a minőségi problémát.

A képviselő egyetértett azzal, hogy oktatóként ne lehessen alkalmazni azt, aki tíz év alatt sem szerez tudományos fokozatot. Módosítást javasolt a Magyar Tudományos Művek Tárával kapcsolatos jogszabályoknál, mert kifogások merültek fel annak működésével kapcsolatban.

MSZP: szükség van az átalakításokra

Hiller István volt oktatási miniszter az MSZP vezérszónokaként úgy vélte: azért módosíthatják most a törvényt, mert a 2011-es szabályozás szakmailag gyenge volt, több forrást kivontak a szektorból, ami a színvonal romlását hozta.

Kifejtette, attól tart, hogy a rektor, a kancellár és a konzisztórium tevékenységében sok súrlódás lesz a felek között és utóbbi rendszer bevezetésével tovább szűkítik az intézményi autonómiát, növelik az állami szerepvállalást, de arra nincs garancia, hogy ezzel a minőség is emelkedni fog.

Azt javasolta, hogy a kormány hirdessen amnesztiát annál az 50 ezer hallgatónál, akik azért nem kaptak diplomát, mert nem szereztek nyelvvizsgát. Szerinte az ő diplomájukba bele lehetne írni, hogy „nyelvvizsga nélkül", a munkaerőpiac pedig majd eldönti, hogyan reagál erre.

Jobbik: az életpályamodell hiánya a legnagyobb baj

Dúró Dóra (Jobbik) vezérszónoki felszólalásában kiemelte: az egyik legsúlyosabb probléma az ágazatban, hogy nincs életpályamodell, 114 ezer forintos nettó bére van egy kezdő oktatósegédnek, de az adjunktusok bére sem éri el az átlagbért, emellett az elvándorlás is nagy mértékben sújtja az ágazatot.

Közölte továbbá, hogy 2010-ben még 180, jövőre pedig már csak 153 milliárd forintot fordít az állam a felsőoktatásra, így a forráskivonás is problémákat okoz.

A legjelentősebb változásként a konzisztórium bevezetését emelte ki, mint mondta, a kancellárokkal szemben megvannak az előírások, de a konzisztórium felépítéséről, tagjairól, elvárásokról a törvény semmit nem tartalmaz, ezért ebben a formában elutasítják a javaslat elfogadását.

LMP: a kormány ismét kihagy egy lehetőséget

Az LMP vezérszónokaként Ikotity István azt mondta, a kormány ismét kihagy egy lehetőséget, és most sem lép a felzárkózó, modernizálódó országok sorába, mivel nem reformálják meg a felsőoktatás rendszerét. Az Orbán-kormány a 70-es, 80-as évek ipari társadalmára épít, de ma már mindenki modern társadalmat épít – tette hozzá.

A képviselő is kiemelte a konzisztórium felállítását, amelyet negatív elemként említett, mivel elmondása szerint olyan testületet „ültetnek" az intézmények nyakába, amely minden fő kérdésben vétójogot gyakorolhat.

Közölte még, hogy változnak az oktatók munkaidejére vonatkozó szabályok, de béremelést továbbra sem kapnak, a fiatalok pedig külföldre mennek.

Szabó Szabolcs: komoly probléma a konzisztórium vétójoga

A függetlenként felszólaló Szabó Szabolcs, az Együtt politikusa szintén a konzisztórium felállítását bírálta, mivel az vétójogot gyakorolhat a középtávú fejlesztési terveknél, vagy akár a rektori pályázat tartalmával kapcsolatban is.

Pozitívumként említette a mesteroktató kategória bevezetését, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy bérfeszültséget fok okozni a juttatása, mivel többet kereshet majd, mint egy adjunktus.

Szabó Szabolcs egyetértett azzal, hogy azokat a hallgatókat, akik az osztatlan képzésben kapcsolódtak be, és még nem szereztek bizonyítványt, kivezessék a rendszerből, de nem támogatja Hiller István azon javaslatát, hogy felmentést adjanak annak az 50 ezer diáknak, akik nyelvvizsga hiányában nem kaphatták meg a diplomájukat.

Az Állami Számvevőszék több javaslatot is tett

Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a vitában azt mondta, a törvénymódosításhoz a számvevőszék is több javaslatot tett, mivel össztársadalmi érdek, hogy a felsőoktatási intézmények szabályosan működjenek.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós támogatások és fejlesztések miatt ugyan több pénz került az egyetemekhez, de ezzel megnőtt a korrupció lehetősége is.

Kiemelte, hogy több intézmény gazdasági helyzete megingott.

Domokos László javasolta, a tervezetbe építsenek bele olyan rendelkezést, amely kötelezi a felsősoktatási intézményeket arra, hogy a költségvetésüket, a módosításokat, az előző évi büdzsé felhasználásáról szóló beszámolójukat, és belső ellenőrzési dokumentumokat is küldjék meg vizsgálatra az Állami Számvevőszékhez.

Zárszó

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatási államtitkára a vitában elhangzottakra úgy válaszolt: a környező országokban az egy hallgatóra eső nyelvóra száma Magyarországon a legmagasabb. Mint mondta, Hiller István azt javasolta, ami a gyakorlat: diploma hiányában az emberek kevesebbet keresnek a munkahelyükön, ezért hamarabb megszerzik a nyelvvizsgát.

A konzisztóriummal kapcsolatban közölte, a Rektori Konferencia elnöke javasolta ezt a megoldást.

A felszólalást követően a vitát Latorcai János levezető elnök lezárta.

Napirend után

Napirend utáni felszólalásra Ikotity István LMP-s képviselő jelentkezett, aki a vasárnapi zárva tartás és a bajai halászlé kapcsolatáról beszélt. Mint mondta, az emberek vasárnap nem tudnak halat venni a halászléhez, és szerinte ezzel egy helyi gasztronómiai érték szorul háttérbe.

Ezt követően Latorcai János levezető elnök – este fél 11-kor – lezárta a pénteki napirend tárgyalását, a képviselők hétfőn folytatják a munkát.