A Nemzetgazdasági tárca hangsúlyozza : a magyar gazdaság növekedéshez elsősorban a „függetlenségünket kell megvédenünk, azt, hogy Magyarországot a piacokról tudjuk finanszírozni. Ezt az eurózóna elhúzódó válsága megnehezítheti”. Ezért jó eszköz lehet egy újfajta, már a „saját érdekeink szerint berendezett, gazdaságunkhoz igazított együttműködés az IMF-fel”, amely a régivel szemben nem csökkenti, hanem növeli az ország pénzügyi-gazdasági függetlenségét.

Az újfajta megállapodás ugyanis – szemben a régivel – nem növeli az államadósságot, mivel nem hitelfelvételről szól, voltaképp egy biztosítást kötünk, amely növeli a befektetői biztonságot Magyarországon. így lesz esélyünk a tervezett menetrend szerint beindítani a növekedést – áll a közleményben.

A Kereszténydemokrata Néppárt egyetért a kormány azon törekvéseivel, hogy minden eszközzel megőrizze az ország stabilitását és csökkentse kiszolgáltatottságát – mondta a frakcióvezető.

A KDNP alelnöke kiemelte: az IMF-fel történő, új alapokon nyugvó tárgyalások biztonsági hálót jelenthetnek a magyar gazdaság számára. A forint erősödése is jelzi a lépés helyességét. „Reméljük, hogy az IMF-fel folytatott tárgyalás gazdasági függetlenségünk megtartását és a piacok bizalmának visszaszerzését eredményezi” – fűzte hozzá Harrach Péter.

„A gazdasági függetlenség megőrzése fontos a kormánynak és ebben a nem megszokott, Magyarország sajátosságait is figyelembe vevő megoldások is szerepet kaptak. A kormány a mintegy 1000 milliárdos törlesztést nem egyedül az emberek vállára tette, hanem igyekezett a bankokat is bevonni a rendezésbe” – jelentette ki a frakcióvezető.

A kereszténydemokrata politikus szerint a törekvés ki is vívta a nemzetközi pénzvilág nemtetszését. „Ez folyamatos küzdelemre késztet bennünket. Ennek egyik eleme az IMF-fel kötendő új típusú kapcsolat, mely nem a megszokott diktátumokra épül, hanem biztosítja gazdasági függetlenségünket”.  

Harrach Péter országmentő költségvetésnek nevezte a jövő évi büdzsé tervezetét, melyben szavai szerint alapvető célkitűzésként szerepel, hogy a kormány a magyar emberek életminőségének megőrzésére, a nyugdíjak értékének megőrzésére törekszik.   

A politikus újságírói kérdésre rámutatott: „az a hadjárat, ami a forint ellen indult, melynek bizonyos bankok által pénzelt hitelintézetek voltak az élén, az új típusú megállapodással csökkeni fog”.

A sajtótájékoztató után Harrach Péter részt vett a KDNP tatai szervezetének kibővített elnökségi ülésén.

Így látják az elemzők

Elemzők szerint védőhálót jelenthet Magyarország számára, ha megállapodást köt az IMF-fel, ismét vonzóvá teszi a forint eszközöket, erősödhet a forint és javul az ország finanszírozhatósága.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője elmondta: a tőzsdén és  forintpiacon is azonnal meglátszott a bejelentés súlya, a részvényárfolyamok megugrottak, a forint erősödött. Az IMF-fel kötött új megállapodás olyan védőhálót jelenthet Magyarországnak, amelynek köszönhetően jelentősen javul az ország nemzetközi befektetői megítélése.. Egyfajta gazdaságpolitikai irányváltást is előrevetíthet a tárgyalások megkezdése – tette hozzá. Úgy vélte, az IMF-nek lehetnek feltételei, például a válságadók gyors kivezetése, a strukturális reformok felgyorsítása és a végtörlesztéshez hasonló további megoldások elvetése. Ezek a lépések már önmagában, az IMF megállapodás nélkül is javíthatnák az ország megítélését – jegyezte meg a szakértő.

Gabler Gergely, az Erste Bank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy egy megállapodás segítheti az ország finanszírozását is. Emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban több kincstárjegy aukció is sikertelenül végződött, alacsony volt a kereslet, vagy túl magas a hozam. Mivel a befektetők kockázatkerülése, így a hozamok jelentős emelkedése mögött főleg nem a gazdasági fundamentumok helyzete áll, hanem elsősorban a befektetői félelmek és a bizonytalanság. Hangsúlyozta: ez olyan „mentőmellény, amelyet csak akkor kell felvenni, ha tényleg baj van”, valószínűleg Magyarországnak az IMF hitelére nem lesz szüksége ténylegesen, a megállapodással a piacról is tudja magát finanszírozni.    

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője azt mondta: az IMF megállapodás „pecsét” lenne a kormány gazdaságpolitikájára, azaz a nemzetközi szervezet rendben lévőnek minősítené a nem egészen átlátható államháztartási folyamatokat. Ha Magyarország aláír egy új hitelprogramot az IMF-el, akkor a befektetők számára egyértelművé válik, hogy működik az a védőháló, amelyet az utóbbi időben a pénzpiacok sürgettek.  

Az elemző ennek jelentőségét nemcsak abban látja, hogy a jövő évben a piacokról bevonandó 4-5 milliárd euró összegű új hitel felvétele biztosított, hiszen végső esetben az IMF is rendelkezésre áll, de legalább ilyen fontos, hogy az euró árfolyam is visszatérhet a 300 forint alatti sávba. A jelenlegi árfolyamon ugyanis a kormány kénytelen lenne újabb megszorító lépéseket tenni, s ezeket el lehetne kerülni az IMF hitelprogram segítségével.  

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint a bejelentés előzménye volt a forint folyamatos gyengülése, és az, hogy a befektetői világ folyamatosan figyeli a magyarországi fejleményeket. A vezető elemző kiemelte: „ára lesz az IMF-fel való új megállapodásnak, de tulajdonképpen nem kell túl sokat tenni; a bankszövetséggel, a magyar bankrendszerrel azonban vélhetően ki kell egyeznie a kormánynak”.   

A kormánynak azért nem kell túl sokat vállalnia, mert a jövő évi büdzsé jelentős megtakarításokat irányoz elő, a hiányt GDP arányosan alacsonyra tervezi a kabinet, és strukturális kiigazítások is várhatóak, például az adózás a fogyasztási típusú adózás felé mozdul el, amit az IMF is kívánatosnak tart - elemezte.  

Török Zoltán kiemelte: a bankszövetséggel való kiegyezés azért szükséges, mert a gazdasági növekedés és a bankok hitelezésének növelése érdekében valószínűleg le kell mondania a kormánynak a végtörlesztéssel kapcsolatos további terveiről.

Pragmatikus döntést hozott a kormány

Pragmatikus döntést hozott a kormány, amikor csupán a 2008-as megállapodás korábbi erős kritikája miatt nem zárkózott el az IMF-fel való tárgyalásoktól – mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet elemzője.  A döntés erősítheti a válsághelyzetben is kormányzóképes kabinet képét. A tárgyalások ténye és az esetleges megállapodás egy „elővigyázatossági megállapodásról” javíthatja Magyarország megítélését a nemzetközi pénzpiacon és így segítheti az államkötvények értékesítését, az ország finanszírozását. A hangsúlyozottan "új típusú" kapcsolatfelvétel minden bizonnyal része a kormány nemzetközi hitelminősítők leminősítése ellen folytatott küzdelmének.

Hozzátette: a pénzügyi szektor várhatóan üdvözölni fogja  megállapodást, társadalmi megítélése viszont a tárgyalások eredményétől függ. Ugyan az IMF társadalmi megítélése nem túl előnyös Magyarországon, amennyiben a kormány a tárgyalások megkezdését és az esetleges megállapodást az ország szempontjából előnyös lépésként tudja feltüntetni, az várhatóan nem lesz népszerűtlen.   

Szinte biztos azonban, hogy a kormány és különösen a gazdasági miniszter éles kritikákkal kell majd, hogy szembenézzen a politikai arénában. Mind a baloldali, mind a radikális ellenzéke a hitelesség elvesztéséről, a gazdaságpolitika bukásáról szól majd. Ugyanakkor a kormány válaszában hivatkozhat majd arra, hogy a tárgyalások megkezdése és várható eredménye is teljes más, mint az a 2008-as kényszerhelyzetben történt megállapodás esetében volt.

Új típusú hitellehetőségek

Magyarország – ha nem köt új, szigorúan ellenőrzött feltételekhez között készenlétihitel-megállapodást – hármféle lehetőség közül választhat a Nemzetközi Valutaalap  (IMF) új típusú hitelkeretei közül.   

Az egyik a rugalmas hitelkeret (Flexible Credit Line), amelyet az IMF erős gazdasági alapokkal, jó mérlegteljesítményekkel rendelkező országoknak kínál válságmegelőző céllal. Az ezt kérő ország a keretet gyakorlatilag automatikusan megkapja, ha megfelel e keret előre ismert szabványfeltételeinek. A keretből szükség esetén le lehet hívni, mégpedig külön eseti teljesítményellenőrzés nélkül.   

A rugalmas hitelkeretet az IMF egy vagy két évre adja, az első év után ellenőrzi a szabványfeltételek tartását. A keret összegét eseti megállapodás rögzíti.   

Ilyen keretet váltott ki Lengyelország 2009. májusban két évre, majd idén januárban újabb két évre 19,17 milliárd SDR (körülbelül 22,23 milliárd euró) értékben. Az összeg a lengyel IMF kvóta 1.400 százalékának felel meg. Magyarország esetében ezzel az aránnyal számolva - Magyarország IMF-kvótája 1,0384 milliárd SDR - a keretösszeg 14,54 milliárd SDR, 16,86 milliárd euró lehetne.   

Az IMF szigorban keményebb új típusú eszköze az elővigyázatossági hitelkeret (Precautionary Credit Line). Ezt szintén erős alapokkal és jó teljesítménymúlttal rendelkező országoknak adják, de olyanoknak, amelyek átmeneti sebezhetőségük miatt nem felelnek meg a rugalmas hitelkeret szabványos feltételeinek. A kiutalás módszere: a rugalmas hitelkeret esetén szokásos felmérés, ötvözve a felmérés során feltárt sérülékenységek célzott kezelésére szóló feltételekkel.   

Ebből a szinten egy-két évre szóló keretből sem kell lehívni, azaz ténylegesen kölcsönt fölvenni, hanem szolgálhat pusztán elővigyázatossági biztosíték gyanánt.   

A legszigorúbb, de a hagyományos készenléti hitelkeretnél még enyhébb lehetőség a készenléti hitel könnyített változata, az elővigyázatossági készenlétihitel-megállapodás. A közösen, tárgyalásokon megállapodott egyedi, országra szabott feltételrendszer teljesítését az IMF a szokásos rendszerességgel ellenőrzi. A különbség az, hogy előre megállapodnak: a keretösszeget a kedvezményezett ország nem fogja felhasználni, hanem elővigyázatosságnak tekintik a keret készenlétben tartását.   

Miután Románia korábbi, 2009. májusban aláírt hagyományos készenlétihitel-megállapodása lejárt, idén márciusban új egyezmény írt alá az IMF-fel új, most már elővigyázatossági készenléti hitelre, 3,09 milliárd SDR, mai árfolyamon 3,58 milliárd euró keretösszegben. Ez a román IMF-kvóta 300 százaléka. Magyarország esetében hasonló arány 3,12 milliárd SDR-t, 3,61 milliárd eurót jelentene.   

A le nem hívott keretekre az IMF 0,5 százalékos szolgáltatási díjat számít fel.   

Magyarországnak eddig három készenlétihitel-megállapodása volt az IMF-fel: az 1993. szeptembertől 1994. decemberig futott 340 millió SDR-es keretből Magyarország 56,7 millió SDR-t hívott le. A következő, 1996. márciustól 1998 februárig tartott, 264,18 millió SDR-es keretből semmit sem használtak fel ténylegesen. Az utolsó egyezményt 2008. novemberben kötötték, tavaly októberben járt le, 10,537 milliárd SDR-es (mai áron 12,2 milliárd eurós) keretéből 7,637 milliárd SDR-t hívott le a kormány. A tőke törlesztése jövőre kezdődik, 2014-ig tart, a kamat és a költség várhatóan 286,4 millió SDR (332 millió euró) lesz.