„Kalandunk a szabadsággal, a nagy közös utazás nem ért véget sem nekünk, sem Európa szerencsésebb felének" – fogalmazott a miniszter. Hangoztatta: ami most Európában történik, az alapvetően nem a pénzről, hanem a szabadságról szól. Európa szabadságáról, közös szabadságunkról – tette hozzá a tárcavezető.

Hende Csaba azt mondta: 1956-ban a Műegyetem falai közül indult el az a forradalom, amellyel újjászületett a magyar nemzet, „a nemzet, amely együtt kereste a szabadságot".

„Ne feledjük soha ezt a pillanatot, a pillanatot, ami megmutatta, hogy összetartozunk. Összetartozunk, mert csak együtt lehetünk szabadok" – fogalmazott.

Péceli Gábor, az egyetem rektora az egyetemi autonómia fontosságát hangsúlyozta, ami – mondta – a szabadság alapvető eszköze. 1956-ban is az volt, és most, 56 évvel később is az kell hogy legyen – hangsúlyozta.

Hajtó Ödön, a Műegyetem 1956 Alapítvány elnöke beszédében azt mondta: a megemlékezés 1956 minden egyetemistájáról szól, akik megfogalmazták gondolataikat, majd október 22-én a Műegyetemen pontokba foglalták a konkrét követeléseiket.

Kovács András, a Műegyetem hallgatói képviseletének elnöke köszönetet mondott az 1956-os forradalom hőseinek, hogy „tettükkel megalapozták azt a szabadságot", amelynek következményeként a ma fiataljai szabadon járhatnak a világban, szabadon szólhatnak, és szabad választásokon vehetnek részt.

A felsőoktatás átalakítása kapcsán Kovács András azt mondta: nem tudnak olyan megoldásokat elfogadni, amelyekben csak a fiskális szempontok érvényesülnek, és amelyek nem veszik figyelembe a nemzet, s ezáltal a magyar ifjúság érdekeit.

A beszédeket követően koszorút helyezett el az egyetem hősi halottjainak emléktáblájánál többek között Hende Csaba, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, Sólyom László volt köztársasági elnök, Tarlós István, Budapest főpolgármestere és Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke.

A Budapesti Műszaki Egyetem diákgyűlésén 56 évvel ezelőtt, 1956. október 22-én fogalmazták meg azt a 16 pontos kiáltványt, amely elindítója lett az október 23-i eseményeknek.

Ünnepi fáklyás menet indult a Műegyetemtől

Mintegy ezer ember részvételével elindult az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett fáklyás menet hétfő délután Budapesten a Műegyetemtől.

A felvonulás résztvevői – sokan fáklyával és nemzeti színű zászlóval – az után indultak el a Műegyetem elől, hogy ott befejeződött az 1956. október 22-i nagygyűlésre emlékező rendezvény. A menetbe megemlékező beszéde után beállt Hende Csaba honvédelmi miniszter, és jelen volt Szőcs Géza korábbi kulturális államtitkár is.

A Rákóczi Szövetség által szervezett hagyományos menet részvevői a Műegyetem rakpart – Szent Gellért tér – Döbrentei tér – Várkert rakpart – Ybl Miklós tér – Clark Ádám tér – Fő utca – Jégverem utca – Bem rakpart útvonalon jutnak el a Bem József térre.

Megemlékezés a Bem téren

Az 1956-os magyar forradalomnak nem ideológiája, hanem ideológiai hatása volt – jelentette ki Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője hétfőn a Bem-szobornál rendezett 56-os megemlékezésen, ahová kora este megérkezett a Műegyetemtől indult fáklyás menet.

Az egyes emberek tartozhattak egyes ideológiai irányzathoz, de a forradalom nem tartozott egyetlen ideológiához sem – hangoztatta Kozma Imre.

Rámutatott: Magyarországon 1956-ban nem egy ideológia győzött, hanem egy ideológia halt meg.

Fellobbant a Parlament előtt a forradalom lángja

Fáklyás fiatalok lobbantották fel jelképesen, a korábbi évek hagyományainak megfelelően a Parlament előtti 1956-os emlékműnél a forradalom lángját az 1956-os forradalom 56. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.

Korhű ruhába öltözött fiatalok Csepel teherautón érkeztek a Kossuth térre, ahol jelképesen fellobbantották a forradalom lángját.

Gyerekek mécsest helyeztek el a forradalom lángjának emlékművénél a Kossuth téren.