A Kereszténydemokrata Néppárt politikája kialakításakor hosszú távú, adott esetben generációkon túlmutató kérdések megoldására törekszik – hangsúlyozta a képviselő. Két fő irányként az ország jövőjét befolyásoló kedvezőtlen népesedési mutatók megfordítását célzó család- és szociálpolitikát, valamint az életfeltételeket 50-100 évre meghatározó környezetvédelmet említette.

Kijelentette: az elmúlt évek kormányzati politikájában meglehetősen súlytalanul jelent meg a környezetvédelem ügye, ezért a szakminiszternek feltett száz kérdésből ötven az elmúlt évek környezetvédelmi politikájának hiányosságaival, etikátlan intézkedéseivel, a másik ötven pedig a zöld gazdasággal foglalkozik.

Megjegyezte: ez ügyben az első és legfontosabb kérés, hogy a kormány hajlandó-e a zöld gazdaságot Magyarországon felépíteni. Hozzáfűzte: más európai országok és az észak-amerikai államok a zöld gazdaság fejlesztésében látják a válságból kilábalás egyik lehetőségét, próbálják fellendíteni a környezetvédelmi ipart, új szállítási -, új építési formák, környezetkímélő technológiák bevezetésére törekednek. Ehhez képest Magyarországon az elmúlt években a környezetvédelem teljesen parkoló pályára szorult, Bajnai Gordon kormányának programjában mindössze két mondat – az is csak érintőlegesen – kapcsolható a környezetvédelemhez. A miniszterelnök sem programbeszédében, sem ellenzéki felvetésekre reagálva nem ejtette ki a környezetvédelem, vagy a zöld kifejezést.

Rétvári Bence hangsúlyozta: sok éve megoldásra váró környezetvédelmi problémákban nem tapasztalható előrelépés, példaként a szentgotthárdi hulladékégetőt, a kamionstop fellazítását említette. Mint mondta: tart az egyhelyben toporgás, a folyamatok csak maguktól zajlanak, ha vannak kormányzati beavatkozások, akkor azok nem láthatók, nincsenek átütő eredményei – tette hozzá.

A kereszténydemokrata politikus kitért a sukorói beruházásra, szerinte ez az ügy tipikus példája annak, amikor a környezetvédelmi érdekeket valamiféle zavaros gazdasági érdek felülírja. A képviselő szólt a széndioxid kibocsátási kvóta értékesítéséről is, emlékeztetett arra, hogy diplomáciai úton már a szennyezési jogokat megvásárló államok is aggodalmukat fejezték ki az általuk kifizetett – kizárólag környezetvédelmi célokra fordítható – pénzek követhetetlensége miatt.

A képviselő kifogásolta, hogy a kormány mind a mai napig adós maradt termékdíj körének – tavaszara ígért – újraszabályozásával, mintahogyan adós maradt a meglévő törvény preambulumának első mondataiban foglaltak végrehajtásával, nevezetesen, hogy a környezetvédelmi adókból, díjakból a költségvetésbe befolyó pénzeket környezetvédelmi célokra kell hasznosítani. Mint mondta: a termékdíjak, a környezetvédelmi adók, járulékok továbbra is a „nagy kalapba” folynak be, így felhasználásuk követhetetlen.

Az MTI kérdésére, miszerint a Fidesz-KDNP frakciószövetség képviselői korábban többször is arra szólították fel a kormányt, hogy ne kezdjen a cikluson túlnyúló intézkedésekbe, Rétvári Bence elmondta: a környezetvédelem ügye túlnyúlik a ciklusokon. A politikus hozzátette, a zöld gazdaság felépítésében a retorika szintjén egyetértés tapasztalható a pártok között, de úgy látja, hogy az ehhez szükséges előkészítő lépéseket nem valósítja meg a Bajnai-kormány.

Azbej Tristan, az IKSZ Zöld Munkacsoportjának vezetője arról beszélt, hogy a száz kérdésben nemcsak bírálatokat, hanem egy előremutató álláspontot is igyekeztek megfogalmazni. Nem titkolta, hogy a feltett kérdések számával is jelezni kívánták a kormány környezetvédelmi politikájával szembeni elégedetlenségüket.
    
Hangsúlyozta: a magyar fiatalok hosszú és sikeres életre vágynak. Ehhez olyan élhető környezetre van szükség szükséges, ahol megfelelő mennyiségben áll rendelkezésre a tiszta ivóvíz, nem vesz el éveket az életünkből a belvárosi légszennyezettség, és nem kell  a globális felmelegedéstől rettegnünk.

Azbej Tristan úgy fogalmazotte: érzésük szerint a környezetpolitikai vezetés nem veszi eléggé figyelembe ezt a természetes igényt.
    

Néhány kérdés a százból:

•    Ki jogosult rendelkezni a Kincstárba befolyt termékdíj felhasználása felett?

•    Van-e a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak a 2008-ban befolyt termékdíj összegéről és a felhasználásáról elkülönített elszámolása, ami nyilvánosságra hozható?

•    Mikorra készül el Magyarország Nemzeti Hulladék Megelőzési Terve?

•    Milyen jogi eszközökkel kívánja elérni a Minisztérium a közeljövőben, hogy az elszállítandó hulladékmennyiséggel arányban álljon a szállítási díj?

•    Milyen eszközökkel kívánja segíteni a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a másodlagos nyersanyag válsága miatt csőd szélén álló vállalkozásokat?

•    Mikor írja ki a Minisztérium a 2009-es Nemzeti Energiatakarékossági Programot?

•    Lesz a Megújuló energiaforrásoknak saját törvénye?

•    Mikor lesz a magyar villamos hálózat felkészítve az alternatív energiaforrások fogadására?

•    Mit tett a közlekedési, vízügyi és környezetvédelmi kormányzat az elmúlt 8 évben, hogy Pest külső kerületeiben az egyre szélsőségesebb időjárás okozta vízelvezetési problémák és vízkárok megelőzésre kerüljenek?

•    Felmérte-e a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, hogy az új szennyezők (pl. gyógyszermaradványok) és a globális klímaváltozással járó időjárási anomáliák mennyiben veszélyeztetik a parti-szűrésű és egyéb felszín alatt vízbázisok minőségét?

•    Mikor kívánják kiterjeszteni a levegőszennyezettség mérő hálózatot, úgy hogy az reprezentatív legyen (többféle lakókörnyezetet fedjen le és mobil mérőállomásokat is magába foglaljon)?

•    Miért nem működtet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a lakosokat közvetlenül tájékoztató információs rendszereket (email- vagy sms értesítés) a kiugróan magas levegőszennyezettségi értékekre való figyelemfelkeltés érdekében?

•    Miért nem tesz semmit a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium annak érdekében, hogy a lakosság megismerhesse beltéri radonszennyezés veszélyének tényét és mértékét? Kinek az érdeke a más országokban közismert környezeti probléma hazai elhallgatása?

•    Milyen eszközökkel ösztönzi a Minisztérium a Vállalatok Társadalmi Felelősségvállalására irányuló vállalati politikát (CSR= Corporate Social Responsibility)?

•    Hogyan segíti a magyar szabályozás a magyar kis és közép vállalkozók környezettudatosabbá válását?

•    Tervezi-e a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, hogy gyorsabbá teszi és egyszerűsíti a megújuló energetikai beruházásokat terhelő lassú és bürokratikus hatósági engedélyezési ügymenetet?